A média hatása gyermekeinkre

1. A média hatása gyermekeinkre Herczeg Csilla Zalaegerszeg, 2011. február 16.

2. A szocializáció történeti változásai • Középkor – A világ megismerése személyes tapasztalás útján történik • XIX. szd. – Iskoláztatás általánossá válása, döntő szerep az írásbeliségé. • Napjainkban - A médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban.

3. Magyar Filmművészek Szövetségének Gyermek és Ifjúsági Szakosztálya MEMORANDUM (2002) • A televízió adós a magyar népmesék, mondák, a magyar irodalom klasszikusainak megjelenítésével, az átalakuló magyar társadalom, gyerekek, fiatalok életére gyakorolt hatásainak művészi ábrázolásával. • Az állami, társadalmi, illetve szakmai szervezetek ismerjék el a gyermek televíziózás és a gyermekfilm készítés fontosságát. Lássák be annak védtelenségét és tegyenek lépéseket a támogatására. • Az ORTT 2001-es felmérésére reagáltak

4. Az óvodás – kisiskolás gyerekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA! • I.Kulturális kifejezési forma, művészi kifejezésű. Hangsúlyozza a történet tragikus jellegét. (népmesék, mitológiai legendák, királydrámák) • II.„Vidám erőszak” – hidegvérű, gyors, látványos, de üres.

5. Okozati összefüggés Tévében látott erőszak és az agresszív viselkedés összefügg! Ennek mértéke függ: • Gyermek társadalmi helyzetétől • Intelligenciájától • Szülői példától (George Gerbner)

6. Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra? • Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben. • Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak. (Aronson) Az agresszió megértése csak fokozatosan változik a gyermek fejlődésével!

7. Az agresszió megértése • 3-7 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik • 10-14 éves: már az erőszak motivációjára, annak rövid és hosszú távú hatásaira is emlékszik. • Óvodások: képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.

8. Miért veszélyes?? • 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat • 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek • 9 éves kor előtt még nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, nem értik a cselekmények és a következmények közötti összefüggéseket. • 9-10 éves korban érik el a „tévéérettséget”, ekkor a látottakat már összevetik a valósággal. Már különbséget tudnak tenni fikció és valóság között.

9. 12 éves korukig… 244.000 erőszakos tettet 14.000 halottat látnak A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt Az erőszak hatása függ: • a néző típusától • a tévénézés körülményeitől • a látott agresszió mértékétől

10. Jutalmazott agresszió • Ha a filmben az erőszak sikerre visz, és negatív következmény nélkül marad, akkor a gyermek pozitívnak ítéli ezt a viselkedésformát és az életben is alkalmazza. • Ha a jófiúk „rosszalkodnak” és a filmben nem bűnhődnek, utánzásra késztetik a gyermeket. • Ha a környezet visszaigazolja az erőszak helyességét és a film azt mutatja, hogy az áldozat a megérdemelt büntetését kapta - akkor az erőszak igazolása növeli az agresszív hatást.

11. A tévéérettség 9-10 éves korban alakul ki. • 9 éves kor alatt a gyerekek gyakran nem képesek egész történetként megérteni a filmet, nem értik az összefüggéseket. • Az erőszakos cselekmények ilyenkor direkt hatnak. • Csak az életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék! • A szülői példa fontos!

12. Az erőszak hatása műfaji típusonként eltér • Rajzfilmek: • klasszikus rajzfilmek • akció-rajzfilmek Kétfajta szemlélet: 1. Nem jelentenek veszélyt, mert a gyerek komikusnak találja a rajzfilmekben az erőszakot. 2. Veszélyesek, mert bagatellizálják és elfogadhatóvá teszik az öncélú erőszakot. Kötekedés, káröröm.

13. Rajzfilm – a humor is lehet veszélyes ha az erőszaknak nincsenek következményei!

14. Magyar alkotások helyett: olcsó, silány képi ábrázolású és erkölcsi tartalmú akció-rajzfilmek • Japán - anime (lélek) • Mangák - megfilmesített képregények • Szereplők: szörnyek, zombik, ördögszerű sárkányok, ijesztő figurák • Nincs határvonal a pozitív és a negatív hősök között. • Állandó tartalom: átok, mágia, támadás, kínzás, gyilkosság.

15. Akció – rajzfilmek veszélyei • Ismételgetett klisék, szándékosan érthetetlen kifejezések • Intenzív fény- hangeffektusoktól folyamatos a gyermek izgalmi szintje • A gyermekben felgyülemlett érzelmek, pl. a halálfélelem, nem oldódik a happy end-del • Az állandósult izgalmi szint szervi panaszokhoz vezet, csökken a koncentrációképesség, szorongás alakul ki.

16. Más műfajok • Kalandfilmek: nem jelentenek veszélyt. Földrajzilag és időbelileg távol álló erőszakos cselekmények. • Krimik: Veszélyesek.Valósnak ható történetek. A tett következményei már nem mutatkoznak meg. • Akció és horror filmek: A gyerekek szempontjából leginkább káros műfaj. (Utánzás. Üldöztetéses szorongás) • Öngyilkosság: provokál vagy gátol – a hatása megjósolhatatlan. Különösen veszélyes a serdülő lányokra. Fontos a műsorhely megválasztása!!!

17. I. Kategóriás műsorokat nem kell ellátni jelzéssel és bármikor leadhatók. • V. Kategória tartalmának leadása TILOS. • A további három kategória leadásakor közölni kell azok minősítését, emellett jelzés piktogram formájában a képernyő valamely sarkában a műsor teljes időtartama alatt meg kell jeleníteni. Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”. • MEGOLDÁS – technikai szűrő, v-chip beépítése a készülékbe

18. Médiatörvény 1996. évi. I. törvény 5. § (3) bekezdés Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot, csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. (5) bekezdés A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

19. 2002. évi XX. törvény • Műsorszámok besorolása: • I. Korhatár nélkül megtekinthető • II. 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, nem érthet, félreérthet • III. 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak, közvetett módon utalnak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy meghatározó elemük az erőszakos módon megoldott konfliktus. • IV. Alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. • V. A kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmaz

20. Reklám és a gyermek • Az óvodások, kisiskolások a reklámipar legfontosabb célrétegei. • Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.

21. Reklám – kapaszkodó a gyermekeknek • Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések • a REKLÁM számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti. • Probléma: • A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket • Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem. • Ez álvilágot teremt a gyermek fejében. • A FÜGGŐSÉG AZOKNÁL A GYERMEKEKNÉL ALAKULHAT KI? AKIKET A SZÜLŐK FIZIKAILAG ÉS LELKILEG ELHANYAGOLNAK!

22. A reklám szocializáló erő! A gyerekek számára: • identitást kölcsönöz • ismereteket hordoz • kulcs a felnőtt világhoz A gyermek háromszoros fogyasztó: • Költi a zsebpénzét • Költi a szülő pénzét • Kialakul nála a márkafüggőség

23. A reklámipar célja • Fogyasztásra ösztönzés • Manipulálással az életfilozófiánk alakítása MANIPULATÍV technikák: • Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek. • Az ismert ember hitelesebb. • Szakemberek ajánlása. • A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet • Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert

24. Gyerekekre gyakorolt hatás • 1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát • 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat • 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége • 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja… • 7 év – már felismerik a reklámokat. Kialakul a realitás érzékük. Kétségbe vonják a reklámok igazságtartalmát. • 9 év – Tv-érettség. „Gondolkodva nézés” • 11-12 év – rájönnek, hogy a reklám irreális dolgokat közvetít. Szocializációjuk részévé válik, hogy: Az élet része a hazugság.

25. A védekezés taktikái • Másik csatornára kapcsolunk • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése

26. A gyermekeknek szóló reklámok veszélyei • Hatékonyságának titka – az „egybemosási törekvés”. • Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket. • A történetek beépülnek szerepjátékaikba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket. • A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható. • A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg. • Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait. • Fejlesztések – a gyermek érdekében tett erőfeszítés • A gyermek a technikai fejlődés résztvevőjévé válik – elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit • Nyereményjátékok – gyermek bevonása a fogyasztási folyamatba • A termékek tulajdonságait gyakran eltúlozzák, nem életszerű helyzetben mutatják be, nem adnak tájékoztatást az áráról.

27. Az áruk beépülnek a gyermekek képzeletvilágába, vágyaik közé. • Már most tudják, ha több pénzük lenne, többet vásárolnának.

28. 2002-es törvénymódosítások • A tv. tiltotta a dohányáru, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kizárólag orvosi rendelvényre vehető gyógyszer, továbbá gyógyászati eljárás népszerűsítését a reklámokban. • - Az alkohol tartalmú italok reklámozása megengedett, de csak bizonyos feltételek mellett. (Szigorodtak a korlátozások) • A reklám nem mutathat kiskorút erőszakos helyzetben és nem buzdíthat erőszakra. • A televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére vagy szolgáltatások igénybe vételére. • Műsorszerkezeti követelmény: Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, mely 14 év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet.

29. Mit tehetünk?? • Nem szabad eltiltani a tv-től a gyereket! • Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat • A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés • Példával elöl járni, nem „vak” fogyasztóként vásárolni • Közösen, felelősen dönteni a vásárolt termékről. • Más elfoglaltság keresése, a gyermeki fantázia „kivirágoztatása”.

30. Lélektani és fizikai hatások • Kevesebb időt tölt a szabadban. • Kevesebbet játszik. • Kevesebbet sportol, mozog. • A mozgáshiány és a tévézés közben való evés miatt egyre több a gyomorpanaszos gyermek. • A tv és számítógép előtt töltött idő nagyobb súlygyarapodáshoz vezet, mint az egészségtelen étkezés. • Neurotikus tünetek – „tévékór”. • Napi alvásigénye nem lesz meg, ezért feszült lesz.

31. „A média egyfajta kábítószer. Vezetékes drog. A nép ópiuma.” Veszélyek: • Gátlás, elfojtás, félelem, sematikus gondolkodásmód • Túl sok információt közöl – a gyermek ezeket nem tudja feldolgozni • Hamar elveszi a gyermekkort, a naivitást. • A rajzfilmek, klippek felfokozott tempójúak, nincs idő a kontrollra, így tudati ellenőrzés nélkül hatnak. • A média sematizál, és uniformizál. • A gyermekekben gyakran összemosódik a média által vetített világ és a saját élete. A két világ kontrolálatlanul összekeveredik.

32. A televízió előnyei • Erkölcsi ismeretek, szokások, normák kialakítása • Ösztönzi a gyermekeket a sportra, az egészséges életre • A tévé hat a gyermek értelmi fejlődésére, a vizuális kultúrájára, megismeri a távoli országokat • Javítja a koncentrációt, az emlékezetet. • Vetélkedők, kvízműsorok fejlesztik a tárgyi tudást • Anyanyelvünk megismertetése, megszerettetése

33. Több fogalmat ismernek a tévéző gyerekek és ezeket tudatosan használják. • Fejleszti a nyelvi kultúrát. • Az érzelmi nevelés fontos eszköze. • A gyermekműsorok feladata lenne, hogy megszerettesse a gyermekekkel a munkát. Pozitívan alakítsa viselkedésüket, magatartásukat, jellemüket.

34. Internet veszélyei • Személytelensége sok veszélyt rejt,a bűnözők kedvelt helye lett • Meg kell tanítanunk a gyerekeket a háló helyes használatára • Gyakran olyan képeket töltenek fel, ami az intimitás határát súrolják • Kihasználják a gyermeki naivitást a bűnözők • Videomegosztó oldalakra tesznek fel verekedést • Egy jó hecc akár bűncselekmény is lehet • Becsületsértés /facebook/

35. A zaklatás, rágalmazás, személyes adatokkal való visszaélés 2 évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után • Védelem: • www.biztonsagosbongeszes.org • http://www.egyszervolt.hu/hellohalo

36. Facebook káros hatásai • Kommunikációs képesség romlik • Házi feladatok minősége értékelhetetlen • Gyengíti a személyes kapcsolatokat • Növeli a stresszt / alváshiány / • Rövidebb ideig képesek koncentrálni a tananyagra • Kevesebbet mozognak

37. Internet függőség jelei • Az Internetfüggő mindig több időt tölt el a gép előtt,mint azt elhatározta • Ha nem jut fel a hálóra ingerültté, levertté, depresszióssá válik • Az ebédet is már a monitor előtt eszi meg • Elveszíti könnyen az időérzékét, az órák csak perceknek tűnnek • Környezetét, családját, barátait teljesen elhanyagolja • Hazudik a családjának a géphasználatot illetően

38. Társasági oldalak használata - chatelés • Figyelemfelhívó képet ne tegyél fel magadról • Ne válaszolj személyes kérdésekre • Azonnal zárd be a chatelést, ha durván beszélnek veled, vagy fenyegetnek • Ne higgy el mindent, amit a világhálón olvasol, kérd ki a felnőttek tanácsát!

39. „Elköteleztük magunkat a jövőre nézve annak a hipotézisnek, hogy jobban felvértezzük gyermekeinket, ha mindent tudnak, amit mi tudunk. Erőszakról, politikai tévedésekről, atomháborúról, szexről, kábítószerekről, betegségekről, és így tovább. De mi van akkor, ha tévedünk?” /Neil Postman/

40. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet! Herczeg Csilla E-mail: herczegcsilla07@gmail.com