Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

1. Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem 2010 december 14

2. Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása (OECD 2007)

3. Problématérkép

4. Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre Nemzetközi szakirodalom áttekintése

5. Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3) • Anyai munkavállalás időzítésének hatásai • Nemzetközi kutatási tapasztalatok: • Nincs megfelelő magyar vizsgálat • Összehasonlítás korlátai! • Nem a 3 év kérdését nézik • Longitudinális felvételek • Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés 1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság! Fertőző betegségek: Bp-i longitudinális (Bass) Gordon et.al. (légúti, fül) Kramer et.al. (allergiakockázat csökken) Túlsúly

6. Hatások a gyermekfejlődésre 2. Pszicho-szociális fejlődés • Kötődéselmélet (Bowlby 1969) • Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont, munkavállalás körülményei, intézményminőség… • Első életévben: • negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…) • problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés… • Iskolás kor! • Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés • nehezen szétválasztható időpont szerint • Negatív hatást fokozza: Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka… Rossz minőségű intézmény Hosszú idő az intézményben

7. Hatások a gyermekfejlődésre 3. Kognitív fejlődés Jobb az intézmény? – szakképzett gondozók Első év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett (Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások) – pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások, szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve! Alacsony jövedelmű családok? Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!! – célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…) Intézményminőség!!!

8. Hatások a gyermekfejlődésre Következtetések • Anyai gondoskodás egy éves korig: • Fizikai: + • Pszichés: ++! • Kognitív: (+) • 2 és 3 éves kor között • Fizikai: - (megfelelő higiéne) • Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat • Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon Nincs mindenkire érvényes, egységes recept Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!

9. Attitűdök Társadalmi attitűdök – régi és vadonatúj vizsgálatok

10. Amit már régen tudunk… Attitűdök: „6 éves kora előtt mindenképpen megsínyli egy kisgyerek, ha az anya dolgozik” – ISSP2002

11. Amit már régen tudunk… Hetvenes-nyolcvanas évek Surveyekben három év alatti gyerekekkel kapcsolatban kevés konkrét kérdés Fokozódó „tradicionalizálódás”??? • GYES különös adottság? Vö: Sulyok: Egy ország gyesen • S. Molnár Edit összefoglalója: 1974: • Mi lenne a jó: „a kereső nők kisebb, pl. 10 éves kor alatti gyermek mellett otthon maradnának”, vagy „ha csak lehet, kisebb gyermekek mellett is folytassák kereső munkájukat”. ------ +32 pontos egyetértés-index az előbbivel • „ha anyagilag megengedhetnék maguknak, vajon szívesen otthon maradnának-e még egy időre az anyák a gyes lejárta után”: 45% szerint visszamennének Nyolcvanas évek:

12. 1990 után…

13. Amit nem tudunk… • Általános, nem a 3 év alattiakra vonatkozó kérdések • Sok probléma megoldatlan: • Egységes lenne a 0-3 éves időszak? (Sőt, sokszor hosszabb időszakra kérdezünk) • Személyes motivációk, magyarázatok: miért tartják fontosnak az anyai gondoskodást a gyermek 3 éves koráig? • A megkérdezett mennyire saját véleményének ad hangot a kérdésre válaszolva, és mennyiben voltak a kifejezett véleményre hatással a kérdezett környezetének tagjai: családtagok, ismerősök? • Csak nagymintás, kérdőíves adatfelvételek • zárt kérdések, egytől ötig terjedő skálák • több problémát is elfednek • „munkafogalom” jellegzetességei • mit gondolnak maguk az anyák? Hipotézis: - a (legalább) három évig való anyai otthonmaradást is kevesebben tartják kiemelten fontosnak, mint ahogyan azt a „szokásos” vizsgálatok sugallják, - az ezt fontosnak tartók véleménye is rugalmas bizonyos fokig, vagyis egyes körülmények mérlegelésével változik. Ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni 1.) egy új survey felvételünk 2.) a kisgyermekes anyák körében készült interjús vizsgálatunk… Amire nem válaszolunk: attitűdök / viselkedés / intézményrendszer közötti oksági kapcsolat jellege adaptáció vs. szelekció (Lesthaeghe) – Kognitív disszonancia (Festinger)

14. „Családi Értékek” vizsgálat 2009, KSH NKI • OTKA • Pongrácz Marietta, S.Molnár Edit, Murinkó Lívia, Blaskó Zsuzsa, Kapitány Balázs • Demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó attitűdök vizsgálata • Női munkavállalás kérdésblokk • TÁRKI • 1500 fő, 18-60 év • 2009 november • ELŐZETES EREDMÉNYEK, NE HIVATKOZD!

15. Otthonmaradás-párti közvélemény • Szokásos kérdés • „Konzervatív” válaszok • Különösen otthonmaradás pártiak: falusiak, iskolázatlanok, gyermekesek

16. Tényleg ennyire otthonmaradás-párti? /1. • Csak részben támasztja alá hipotézisünket: szabadon döntve is a többség három éves korra, vagy még későbbre teszi a határt. • A (legalább) három éves korhoz való ragaszkodás különösen erős: férfiak, iskolázatlanok, falusiak • Megfordítva: leginkább elfogadhatónak tartják, hogy az anyák gyermekük három éves kora előtt (de leginkább a gyermek két éves korában) munkába álljanak a nők, a városokban élők, az érettségizettek és a diplomások. • Nem számít az életkor és a gyermeknevelési tapasztalat

17. Tényleg ennyire otthonmaradás-párti? /3.

18. Interjús vizsgálat kisgyermekes anyák körében Kérdezettek: 2 és 3 év közötti gyermeket nevelő, hivatalosan nem dolgozó anyák, akiknek a gyermeke nem jár bölcsődébe, és nem várnak éppen gyereket – Miért ők? Az interjúk: - 2009 tavasza és 2009 márciusa között összesen 35interjú • Módszer: strukturált interjú (másfél-két óra) • Összetétel: alacsonyan és magasan képzettek, valamint falvakban, városokban és a fővárosban élők is. • Vizsgált témák: a család összetétele, életmódja, napirendje, az anya iskola- és munkahelytörténete, a gyermekneveléssel és a Gyes-Gyed rendszerrel kapcsolatos tapasztalatai, véleménye A vizsgálatot készítette: Fodor Éva (CEU), Kispéter Erika (CEU), Blaskó Zsuzsa (NKI)

19. Eredmények, általános következtetések • A kisgyermekek gondozásáról kialakult közbeszédet elsősorban a gyermekpszichológiai érvrendszer formálta • csak elvétve jelennek meg olyan értelmezési keretek, mint a gyermekgyógyászaté vagy a pedagógiáé. • A bölcsőde leggyakrabban mint a fizikai ellátás minimális szintjét nyújtani képes gyermekmegőrző intézmény jelenik meg   • (csaknem) teljes egyetértés csupán az első két évben való otthonmaradás fontosságáról mutatható ki – egyébként figyelemre méltó sokszínűség: • a három éves életkori határ nem jelent mindnyájuk számára merev választóvonalat, amely előtt „mindenképpen megsínyli a kisgyerek, ha az anya dolgozni jár”. • Egy részük )kb. egyharmad) a három évesnél korábbi – ám a két éves kort követő! – munkába állás esetén sem látja veszélyeztetve gyermeke fejlődését, és inkább külső kényszerek hatására marad távol a munkavégzéstől. • az anyák egy része számára az anyai gondoskodás nem feltétlenül napi 24 órás anyai készenlétet jelent – főállású anyaság és munkavégzés összeférhet

20. Mennyi ideig jó otthon maradni a gyerekkel? Többségében (20 eset): 3 év nagyon fontos (néha „még tovább”) „fontos” : 6 fő „2-3 év elég volna”: 6 eset „1-2 év elég”: 1 eset Eredeti tervek (retrospektíve): 20 esetben 3 év, 3 esetben 2-2,5 év, 1 eset másfél év – többiek: nincs terv A 2 év egyértelműen többségi! De: a háttérben nagyfokú változatosság: • -a meggyőződés mértékét illetően • - az érvek jellegét és számosságát illetően • - abban, hogy „egyetemlegesnek” tartják a szabályt, vagy (f)elismernek differenciáló tényezőket • - saját élethelyzetük alakulásától függően mennyire kezelik rugalmasan ezt az elvet Iskolázottság, településtípus nem jellemző De: 3 évnél kevesebbel megelégedők beszámoltak álláskeresési nehézségekről, / gyermek-elhelyezési gondokról

21. Miért ennyi idő? „Pszichológiai” magyarázatok • A gyermekpszichológia a domináns értelmezési keret? (vö. Haskova és mások) • Szinte minden érvrendszerben felbukkanó elem • Homályosan / nagy belső erővel, meggyőződéssel / klisék mentén, a bevett ideológia visszamondása vagy személyes élményekhez kötötten; néhány szavas vagy részletes megfogalmazás • Kulcsfogalmak, -motívumok: • - Anya-gyerek kapcsolat, kötődés-ragaszkodás-szeretet-bizalom-biztonság, • - meghatározó életévek, gyereknek szüksége van az anyjára, hosszútávú következmények; addig túl kicsik; nagyon ragaszkodnak, nehéz őket otthagyni, jó a gyereknek („csak) • - személyes tapasztalat (ritkán)

22. Miért ennyi idő? „Pszichológiai” magyarázatok (folyt.) „Én azért is gondolom, mert szerintem aki korán beadja így bölcsődébe,nincs meg köztük az az anya-gyerek kapcsolat, én nekem ragaszkodnak hozzám a gyerekek, én nekem, ha már nincs anya, akkor már, szóval én hozzám jobban ragaszkodnak mint az apjukhoz, mert az apjuk sokat dolgozik”. (falu, 8 ált.) „… ez a három év, alapozza meg az életét, már most ezek nagy szavak, vagy valami de azért biztos, hogy egy családi környezet, mert az még olyan pici, azért. Azért egy kis burok kell neki, aztán majd eljön az az idő, amikor szocializálódni kell…” (falu, érettségi) „Igen, igen, én úgy érzem, valahogy azt érzem, és most is úgy érzem, hogy a nagyobb kötődés, vagy nem tudom, hogy mondjam ezt másként, szóval nagyobb a kötődésem mondjuk az anyukámhoz, mert ő mindent átélt velem.” (falu, diploma) „És a három év alatt, lehet, hogy nem foglalkozik vele a szülő annyit, amennyit kellene, de azért úgy gondolom, hogy egy biztonságérzetet ad neki, hogy van egy apja meg egy anyja, aki ott van vele, ha ő jót csinál, vagy rosszat csinál, vagy el tudja mondani azt, hogy hú, ez most milyen dolog. És nem véletlen, hogy ott vannak a drogosok. 13-14 évesen kipróbálja a drogokat. Ez miért jut eszébe? … Valami hiányzik. … És mi az ami hiányzik neki? A biztonságérzet…” (9 – falu, diploma)

23. Miért ennyi idő?” Pszichológiai” magyarázatok (folyt.) „A 3 éves kor a védőnő szerint is egy nagyon korai, nagyon befolyásolja majd végig az életüket. Tehát hogy milyen kapcsolata van az anyával és az szerintem nagyon fontos… Ezt szerintem érzi az ember, fontos, mert addig a tied. Én azt tudom, hogy az iskolában idegileg teljes mértékben tönkremennek a mai világban…” (falu, 8 ált.) „… Hát mert az a három év a gyerek életében a legfontosabb. Az anyuka a fő kapocs ott a gyerekhez, szóval az teljesen meghatározza szerintem a felnőtt életét, hogy hogy viszonyul – hogy mit kap az alatt a három év alatt, hogy hogy indítja útnak az ember.” (város, érettségi) „… Hát nem tudom, inkább az érzelmi alapot gondolom, hogy ez megadja neki, meg a biztonságérzetet, hogy mindig számíthat rám. Meg most kezd el beszélni, most kezd tanulni dolgokat. Tehát én úgy gondolom, hogy nagyon fontos (a 3 év). Tehát még most is pici, most is szüksége van rám… Ha most az ember ezt megalapozza, én úgy gondolom, hogy mindig számíthat rám, akkor ez, meg hát az, hogy tanuljon meg szépen viselkedni, meg okos legyen, meg ne menje ki az úttestre, meg mit tudom én, tehát ilyen dolgokat, ezt most kell neki megtanulnia… Tehát most látom, mióta van gyerekem, hogy amit most megalapozok, az mondjuk felnőtt korára bevésődik, szerintem.” (város, technikum)

24. Miért ennyi idő: Egyéb magyarázatok Pedagógiai szempontok: • „…hogy tanuljon meg szépen viselkedni, meg okos legyen, meg ne menjen ki az úttestre, meg mit tudom én, tehát ilyen dolgokat, ezt most kell neki megtanulnia… Tehát most látom, mióta van gyerekem, hogy amit most megalapozok, az mondjuk felnőtt korára bevésődik, szerintem.” (város, technikum) • … Azért a bölcsődében csak ugyanúgy vannak, mint itthon. Mert játszik, meg ugye rájuk van szólva, meg el vannak altatva, meg vannak etetve. Az óvoda az már más, mert az óvoda az már készíti őket az iskolára.” (város, szakmunkás) Gyermekgyógyászati megfontolás: „Egyrészt a fizikai fejlődése is, a lelki fejlődés nyilván, de a fizikai fejlődése szempontjából is, tehát amit mondtam, hogy ha bedugom a gyerekemet kétévesen egy közösségbe, akkor ott állandóan beteg lesz.” …(Budapest, diploma)

25. Miért ennyi idő: Egyéb magyarázatok Az anya személyes jóléte: • „…azt gondolom, hogy az a három év kell az anyukának…” (község, érettségi) •  „… De lehet, hogy én majd rosszabbul fogom viselni, hogy már óvodába megy és nem lesz velem. Annyira megszoktam már, hogy mindig velem van.” (város, érettségi) •  „Ki akartam évezni ezt az időszakot, ezt, amikor otthon lehetek vele.” (Budapest, technikum) • „… az én számomra biztos volt az, hogy én nem fogom az én gyerekemet bölcsődébe adni a picit, mert azt mondtam, hogy hiába is mondják, hogy ezeket az éveket visszakapom, mert persze, mert visszakapom, nem fogom visszakapni.” (község, diploma)

26. Bölcsőde-sztereotípiák Munkavállalás költségeit növelő tényezők • így (is) érveltek az anyai gondozás fontossága mellett. • Előítéletek; sokad-kézből származó információkra, vagy saját, de nagyon felületes élmények • fizikai ellátás minősége, a túlzsúfoltság, a nem megfelelőnek tartott gondozó-gyermek arány • „Hát a bölcsőde egy megőrző. Tehát egy gyerekmegőrző, őszintén. Látom én is, mert ugye nagyon sokszor mentünk a bölcsi felé.” (város, diploma) • „Kívülről láttam csak a bölcsit, én úgy gondolom, hogy nagyon sok gyerek van, kevés dadussal.” (község, diploma) • „Tudod, utánajártam, hogy mi fog ott történni, vagy mit kapnak enni? ... Amikor meghallottam, hogy azt mondják, hogy margarint kikeverve májkrémmel...!” (város, érettségi) Egyéb elvárások, differenciáltabb igények: • „Tehát hogy nem eszünk húst és nem eszünk semmi olyasmit, amiben ilyen természetellenes anyag van. Ilyen műanyag kajákat nem, tehát azért is főzök sokszor, mert szigorúan normális anyagból elkészített kajákat eszünk. És mondjuk az ő szervezete még annyira fejlődésben van, hogy amit én látok, hogy a bölcsődében mivel tömik a gyerekeket, én nem szeretném. Hát óvodában esetleg már lehet olyat választani, ahol normális kaja van, meg vannak helyek, ahol ezt elfogadják, de bölcsődéről én nem hallottam ilyet.” (Budapest, érettségi)

27. Munka vagy főállású anyaság??? • anyák egy (kisebb) része az otthonmaradás és a munkavégzés összeegyeztetésére is lát lehetőséget: „atipikus”, rugalmas megoldások • Véleményük: a munkavállalás bizonyos formái mellett nem sérülnek a gyermek érdekei sem. • Magyar munkafogalom sajátosságai! „… mert én azt látom, hogy aki akar dolgozni, akár itthon is tud, az tud. Meg talál egy olyan munkát – szóval én, én a mai napig is azt vallom, hogy ha tudok itthonról úgy dolgozni, hogy ez nem megy az ő rovására, akkor igenis dolgozzak. De azt viszont valamilyen szinten ellenzem, hogy én most egy munkahelyen dolgozom, értem ezalatt, hogy napi 8 órát, vagy bármennyit, 6 órát, ami tényleg mindennap kötött. Hogy én igenis szeretem azt, amikor az ember itthon van a gyerekkel.” (község, diploma)  „Egyébként nem is azt tartom fontosnak, hogy legyen otthon 3 éves koráig, hanem hogy legyenek együtt. Tehát ha mellette tud dolgozni, vagy vele, vagy nem tudom, azt így jónak tartom. Szerintem az így nem jó, hogy nagyon oda van kötve (az anya), mármint hogy otthonra, mert ezt így nehéz kibírni.” (Budapest, diplomás) • végeznek valamilyen pénzkereső tevékenységet, bár magukat „gyermekükkel otthon lévő” anyukaként definiálják. • férjével közös vállalkozás ügyeit intézi, játékvarrás, óvodai könyvelés • általában jellemző volt a magasabb iskolai végzettség (legalább érettségi), több esetben a rugalmas beosztásban dolgozó férj és a gyermekkel való hosszú együttlét iránti nagyfokú elkötelezettség is.

28. Következtetések Rugalmasság, választási szabadság növelése!

29. SZÜNET

30. Meghatározók: mitől függ a (női / kisgyerekes) munkavállalás mértéke? Szociológiai megközelítés • Nemzeti különbségek vizsgálatában • Struktúra vs. Kultúra (+ gazdaság és egyéni tényezők) • Strukturális tényezők: intézményi berendezkedés – társadalompolitikai intézmények; gyermekellátás; (munkapiac) • Kulturális tényezők: értékek, normák, elvárások, történelmi hatások – az egyén vs. a társadalom szintjén pl. C. Hakim • Versengő vagy kiegészítő magyarázatok? Hatásmechanizmus? • Közgazdaságtani megközelítés • Az egyéni döntést vizsgálja • Költségek és hasznok összevetése • A munkavállalás hasznossága: • Bér+; • gyermekelhelyezés költségei-; • ingázás költségei-; • anyai jólét? • Az otthonmaradás hasznossága: • gyermektámogatás mértéke:+ • háztartási termelés értéke: + • anyai szabadidő értéke: ? • anyai gondoskodáshoz társított hasznosság: ?

31. Társadalompolitikai célkitűzések • Versengő célok? • női munkavállalás növelése • demográfiai szempontok • esélyegyenlőségi szempontok • gyermekjólét, gyermekfejlődés „Az anya otthonmaradásának támogatása bizonyos ideig, majd a munka és a család összeegyeztetésének elősegítése” ? • Lehetőség a költségek és hasznok befolyásolása társadalompolitikai eszközökkel • (melyek befolyásolhatók?)

32. Társadalompolitikai eszközök Pénzbeli transzferek • Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) • Nem munkavállaláshoz kötött • Adórendszerben megjelenő ösztönzők Nem pénzbeli transzferek • Gyermekintézmények • Egyéb (pl. baby-sitter támogatás) Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) • Család-munka egyensúly • Családbarát munkahelyek, részmunkaidő, rugalmas munkavállalás…

33. Szülői szabadságok rendszere Munkaviszonyhoz kötött • Függ a munkaviszony lététől, hosszától • Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás • Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz kapcsolódva. • Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik. • Változatok: • korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi • Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? • Hatások a munkavállalásra • Hatások a termékenységre Munkaviszonyhoz nem kötött • A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli • Egyszeri / folyamatos • Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött • Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a költségvetésében • Hatás a munkakínálatra • Hatás a termékenységre

34. Szülői szabadságok összehasonlítása – OECD 2006 / 2007

35. Magyarország: A gyermektámogatások rendszere /1.

36. A gyerektámogatások rendszere /2. • GYES 1966-tól • ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. • 1969: kiterjesztés 3 éves korig. • 1999-ig biztosítási alapú. • GYED 1984-től • a szülési szabadság meghosszabbítása. • 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem hosszú távúak. • tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad. • GYET 1993, legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél

37. Magyarország: a gyermektámogatások rendszere /3. „Bokros csomag”: • kiadáscsökkentési célok + jövedelemátcsoportosítás a szegények felé • Családi pótlék és gyes jövedelemtesztelt • Gyed megszűnik • Adókedvezmény megszűnik Orbán visszarendezés: • családi pótlék alanyi jogon • GYES alanyai jogon • adókedvezmények korlátozva vissza • 2000-től maximalizált összeggel GYED Bajnai kormány • 2010 májustól … • GYES 2 évre rövidül • Szigorodó GYED és TGYÁS feltételek • Intézményi férőhelyek? • Részmunka a visszatérőknek? Orbán kormány

38. Gyermekintézmények • 0-3, 3-6 éves korosztály • Állami vs. magán finanszírozású • Minőség! • Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság – regionális és társadalmi egyenlőtlenségek • Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra • Gyermekvállalásra pozitív hatás

39. Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.

40. Bölcsőde 60062 gyerek 1983-ban, 33743 2008-ban 0-3 évesek 10.8%-a 1983-ben, 8.7 % 2008-ban intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely elsősorban a kistelepüléseken szűntek meg – 3145 településből 245-ben van bölcsőde magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani igénybe vevők: közepes jövedelmű, dolgozó szülő – motiváció: kell a második kereset; anya fél, h elveszti a munkahelyét – ritkábban: karrier lassan bővül a rendszer rugalmassága Családi napközi elvi lehetőség, de kevés van szigorú szabályozás - enyhítések önkormányzat felügyelete magas költségek minőségi aggályok Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást Egyéb alternatívák integrált óvoda-bölcsőde Gyermekintézmények Magyarországon

41. Gyermekintézmények /1. Óvodák: • számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán • 1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer • túlzsúfoltság • de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója: 90% körül - OECD: kb. 65% • probléma a rugalmassággal, … esélyegyenlőségi szempontokkal

42. Befejezés: dilemmák • Hosszú a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő  nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatása. • A napközbeni intézményi ellátó rendszer a legfejletlenebbek közé tartozik. A megmaradt bölcsődék túlzsúfoltak. • Születések száma alacsony • Magyarország költi a legtöbbet a munkától való szülői távollét készpénzes támogatására* és fizeti a legmagasabb összeget a szülői távollétre** *) /GDP/fő/gyerek. **) full-time eqivalent parental leave = hetek száma  kifizetés/átlagkereset Nem világosak a célok – egyik sem teljesül • Nem kiszámítható a rendszer • Rugalmatlanság, kényszerpályák !!!