1 / 13

A sav bázis egyensúly

A sav bázis egyensúly. A sav bázis egyensúly szabályozása. A sav bázis egyensúly szabályozása. Sav-bázis egyensúly : a szervezetben a takarmánnyal elfogyasztott és az anyagcsere során keletkező savas- és lúgos irányba ható anyagoknak egyensúlyban kell lenniük

yves
Télécharger la présentation

A sav bázis egyensúly

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A sav bázis egyensúly A sav bázis egyensúly szabályozása

  2. A sav bázis egyensúly szabályozása • Sav-bázis egyensúly: a szervezetben a takarmánnyal elfogyasztott és az anyagcsere során keletkező savas- és lúgos irányba ható anyagoknak egyensúlyban kell lenniük • Reguláció: függ a táplálkozás karakterétől • növényevők: egyoldalú lúgos tak. fogy. • húsevők: sok savas bomlástermék • mindenevők: nincs jól működő reguláló képességük

  3. A sav bázis egyensúly szabályozása • Fiziológiás reguláció: a testnedvekben lévő pufferek elegendőek a savas-, ill. lúgos irányba ható tényezők kompenzálására • Ha a sav-bázis egyensúly megbomlik: • Savas oldalról veszélyeztetett=acidózis: Ca mobilizáció • Lúgos oldalról veszélyeztetett=alkalózis: P mobilizáció a csontokból • Afiziológiás reguláció: • fiatal állat: rachitis • idősebb állat: osteomalátia • osteoporosis

  4. Sav-bázis egyensúly • Lúgos irányba ható tényezők: • Ca, Mg, K, Na • fehérje bomlástermékek: NH3 • fitáz enzim hiánya • sok Fe, Al, Mg : akadályozza a P felszívódását

  5. Sav-bázis egyensúly • Savi irányba ható tényezők: • P, S, Cl • fehérje bomlástermékek: hippursav • szerves anyagok égése: CO2 • sok tejcukor: fokozza a Ca ürítést • sok rost: fokozza a Ca ürítést • sok zsír : Ca-szappan • éhezés : (zsírbontás)ecetsav, ketonanyagok

  6. Kérődző állatok sav-bázis egyensúlya • Természetszerű takarmányozás: • bendő pH: 5.6-7.0 • Sok szénhidrát etetésekor: • sok szerves sav keletkezik – pH csökken • pH és bendő mikroszervezetek közötti kapcsolat: pH befolyásolja: - mikroszervezetek életműködését - faji összetételét - savtermelők, ill. savfelhasználók egymáshoz viszonyított arányát

  7. 1./ Sav-bázis anyagcsere szabályozása a bendőben Szénhidrát (abrak) etetés– sok szerves sav: • pH 2.8-3.0 lenne = metabolikus acidózis DE: • kompenzáló mechanizmus: • nyáltermelés: 60-180 1/nap (pH:8.1) • NaHCO3 l.0-1.2 kg/nap • Na2HPO4 0.2-0.25 kg/nap • = 5-6 kg illózsírsavat pufferol naponta • NaHCO3 hatására a szerves savak Nasókká alakulnak, CO2 és H2O keletkezikNPN anyagok, ill. fehérje etetés: NH3 képződés = • metabolikus alkalózis – pufferolnak: szerves savak + kevesebb nyál termelődik

  8. 2./ A vér sav-bázis anyagcseréje A vér pH értéke: 7.4 (7.35-7.45) már kisfokú pH eltolódás gátolja s sejtek anyagcsere folyamatait • Fenntartását biztosítja: • 2.1./ A vér pufferrendszerei • 2.2./ A tüdő működése • 2.3./ A vese kiválasztó tevékenysége 2.1./ Pufferrendszerek: • hidrogénkarbonát/szénsav rendszer (leghatékonyabb): Extracelluláris folyamatokban a savakat teljesen el tudja távolítani a szervezetből, szénsavvá alakulnak, majd CO2 és víz formájában kiürülnek

  9. 2.1./ A vér pufferrendszerei • foszfátok, hidrofoszfátok: főleg intracellulárisan hat az energia-szolgáltató reakciók szerves savakat termelnek (glikolízis, trikarboxil ciklus) a szöveti anyagcsere során keletkező savakat közömbösítik • hemoglobin redox rendszer: O2 és CO2-t is megköt • Plazmafehérjék: a szövetek sav-bázis anyagcseréjében játszanak szerepet

  10. A vér sav-bázis anyagcseréje • 2.2./ Tüdő: napi 2000 l CO2 távozik el • CO2 többlet: hiperventilláció • CO2 hiány: csökken a légzésszám • csökken a kilégzett levegő CO2 tartalma • 2.3./ Vese: képes a savak és a lúgok eltávolítására (a vér pH értéke állandó maradjon) = a vizelet pH értéke változó Vizelet bázikus: sok rostot, növ-i takarmányokat fogyasztó kérődzők Savas: ha a nagytermelésű tehén sok abrakot fogyaszt

  11. Metabolikus acidózis hevenylatens • (ritka) (gyakori) • egyszerre, átmenet nélkül etetett rostban szegény • szénhidrát hatására keményítőben gazdag • takarmányozás hatására • Tünetei: jellegzetesek megf. szoktatás után • - étvágytalanság nem gond = • - hasmenés bendőbakt. hozzászoknak • - gyengülő bendőműködés az alacsony pH-hoz • - bendőatónia = ÁLLANDÓ JELENSÉG • – gátolja a tejsav felszívódást • Kezelés: megelőzhető: rosttartalom • bázikus pufferek emelésével • per os adagolása NaHCO3 az abrak 2-4 %-ban • (MgO, Mg(OH)2 ) • túletetés után 4-6 ó múlva

  12. Metabolikus alkalózis: • ritkán fordul elő • oka: durva takarmányozási hiba • túl sok NPN anyag etetése, • lúgos szalmafeltárás után NaOH, v. KOH • Kezelés: savanyító hatású sók (NH4CL) adása, • kiváltó ok megszüntetése

  13. A monogasztrikus állatok sav-bázis egyensúlyának szabályozása • Nincs jól működő regulálás • Elsőrendű szerep: Ca és P tartalom a takarmányban • Abrakfogyasztók: = a savas irányba ható tényezők túlsúlya→a takarmánynak lúgosnak kell lennie • Ca többlet: a tak. fehérjetartalmának függvénye: minél nagyobb a fehérjetartalom, annál több savas kémhatású anyag keletkezik • Optimális Ca:P arány= 1,5:1 (kifejlett sertés)

More Related