Gábrity Molnár Irén:

1. Magyar Regionális Tudományi Társaság Szeged vándorkonferencia - 2006 Gábrity Molnár Irén: Szabadka felsőoktatásának jelene és jövője

2. Előzetes megállapítás: A magyar felsőoktatás ügye a vajdasági magyar közösség létérdeke, mert a népességfogyatkozás okaként felsorakozik az elvándorlás és abban is a külföldön tanulás érve (Magyar Nemzeti Tanács). Törekvésünk: a vajdasági lakosság nemzetiségi összetételéhez viszonyítva a magyarok megfelelő részarányban vegyenek részt a felsőoktatásban is (14%). A helyzet: nem kielégítő, mert a magyarok részvétele a felsőoktatásban csak a fele a többségi nemzethez viszonyítva (6,6%). Eredmény: a lemaradás a magyarság iskolázatlanságát és értelmiségének fogyatkozását idézi elő.

3. A magyar lakosság iskolai alulreprezentáltsága - 2002

4. Vajdasági magyar tanulók részaránya - iskolaszinteken (2004) A magyar hallgatók részaránya a demográfiailag elvárt (14%) alatt van- többen a főiskolát választják, nem pedig az egyetemet 12,23 általános középfokú 11,15 főiskola 11,25 egyetem 6,02 0 2 4 6 8 10 12 14

6. Hallgatói létszám a Vajdaságban, 2004/2005:A.) Újvidéki Egyetem(13 kar + 1 akadémia)38.169 hallgató ebből 2.298 magyar, vagy 6,02%B.) A vajdasági főiskolákon (9): 7.501 főiskolás, ebből 844 magyar, vagy 11,25%- a hallgatók 1/3-a tanul anyanyelvén/ részben magyarul

7. Szakma Összes hallgató Magyar hallgató Összes hallgatóhoz viszonyított % arány Mérnök (műszaki) Közgazdász, üzleti főiskola 10735 10948 862 604 8,03% 10,95% Tanító, óvónő 2996 343 11,45% Bölcsész 3619 254 7,02% Természettudomány 3650 235 6,44% Orvos 3090 164 5,31% Mezőgazdasági 3637 146 4,01% Jogász 4013 97 2,42% Művészet 696 61 8,76% Testnevelő Összesen 1037 44421 37 2803 3,57% 6,31% A magyar hallgatók megoszlása - szakmák szerint

8. A legtöbb magyar hallgató a közgazdász-, mérnöki (műszaki)- és pedagógiai képzésben vesz részt, amiben szerepet játszik: - a képzések földrajzi közelsége is (Szabadka) - a képzés nyelve: magyar. Konklúzió: A szakválasztás során a hallgató szakmai érdeklődése mellett döntő az oktatási intézmény közelsége és a tannyelve is.

9. A felsőoktatásban tanuló magyarok területi eloszlása (2002/2003-ban összesen 3.300 hallgató)

10. Magyarországon tanuló vajdasági hallgatók -  A vajdasági egyetemisták, főiskolások kb. 30 %-a tanul Magyarországon - Becslés: 1600 fő, ezek közül mintegy 500 állami ösztöndíjjal, többi költségtérítéses - igen alacsony a hazatérési ráta: 20 % A vajdasági magyar közösség évente kb. 300 diplomás értelmiségiről kénytelen lemondani, akik Magyarországon vagy más országban keresnek maguknak egzisztenciát és nem a vajdasági magyar értelmiség utánpótlását szolgálják.

11. Ha a vajdasági magyar értelmiséget itthon szeretnénk marasztalni, biztosítani kell számukra a teljesmagyar oktatást, óvodától egyetemig! • Alternatívák: • Szerbia/Vajdaság támogatásával multietnikus és állami egyetem Szabadkán (valószínű, de ehhez Belgrádból még nincs támogatás!) • Anyaország támogatásával magyar érdekeltségű egyetem, amihez évente több mint a jelenlegi 500 magyar elsős hallgatóra lesz szükség • (nem valószínű, mert ehhez még nincs érdemleges kezdeményezés, vagy támogatási készség)

12. A magyarországi oktatás-támogatások:- most nincs folyamatos, hosszú távú, kormányzattól független intézményfenntartó támogatás a Vajdaságba- csak alkalmi-kiegészítő támogatások érkeznek- az eddig kialakult alapítványi támogatási forma alkalmatlan, ezért normatív támogatás szükséges, amely a magyar költségvetésben elkülönítve szerepel -előnyös a magyarországi szakértői közreműködés az egyetemszervezésben- és a magyar–magyar szakértői csoportokfolyamatos működtetése

13. Dilemmák – alternatívák:1. etnikai egyetem modellje vagy a versenyképes egyetem modelljekell a régióban?2. A kisebbségi tudományműveléstállami felsőoktatási intézményekbe érdemes összpontosítani vagy a civil tudományos társaságokra és alapítványokra támaszkodni és magánkarokat nyitni?3. regionális felsőoktatási - kutatóintézetiközpont vagy hálózat kialakítása?

14. Szabadkának kiépített hagyománya van a felsőoktatási képzésben 1770 Ferencesrendi Hitoktató Intézet (megszűnt) 1871 Női Tanítóképző (megszűnt) 1920 Jogi Kar (megszűnt) 1960 Közgazdasági Kar 1960 Építészeti Főiskola(megszűnt) 1962 Műszaki Főiskola 1968 Pedagógiai Akadémia(megszűnt) 1974 Építőmérnöki Kar 1993 Óvóképző Főiskola 1993 Hitoktató-katehetikus Intézet (főiskola) 2006 Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar

15. Konkrét célok, megoldási alternatívák a vajdasági magyar felsőoktatási programhozA.) Lépést tartva az európai felsőoktatási rendszerrel, igazodni a szerbiai felsőoktatási reformhozB.) A prioritások kidolgozása - konkrét intézményes megoldásokra van szükség:1. Szabadkán: pedagógusképzés, mérnökképzés, üzleti szakemberszakok)2.Újvidéken tanárképzés (magyarul/részben magyarul), jogász- és orvosképzés (anyaországi részképzések), lektorátus;3. Zentán a kertészképzés legalizált kihelyezett tagozaton beillesztve a szerbiai felsőoktatásba is.

16. Terv:az alapítói elaborátum terve aSzabadkai multietnikus állami Egyetem • Közgazdasági Kar (kb. 7000 hallgató; ebben 700 magyar) • Építőmérnöki Kar (kb. 500 hallgató) • Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (kb. 150 hallgató) • Műszaki Főiskola (kb. 900 főiskolással - akkreditálása kezdeményezve) • Óvóképző Főiskola (kb. 250 hallgató) • Hitoktató-katehetikus Intézet (terv: Teológiai Kar) • Kértészeti Főiskola (kb. 200 főiskolás – BP-i Corvinus Egyetem Zentai Kihelyezett Tagozatának státusát rendezni) • Gábor Dénes Informatikai Főiskola (Szabadkai Kihelyezett Tagozatának státusát rendezni – kb. 200 főiskolás)

17. Évtizedes összefogás, munka eredménye aTartományi alapítású állami Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar létrehozása az Újvidéki Egyetem keretein belül –2006 január 31-től Szabadkán - a hallgatók beiratkozása 2006/07 (kb. 140-en)

18. A felsőoktatás jelenlegi szervezési formája hátrányos kihatással van:1.A régió gazdasági és kulturális fejlődésére;2.A város és környékének bekapcsolódására Európa regionalizációs folyamatába;3.Egy olyan multietnikai oktatási rendszer kifejlesztésére mely megfelel a régió nemzetiségi összetételének;4.A környék kutatási és gazdaságfejlesztési tevékenységeire;

19. Továbbtanulási hajlam és szakválasztás a magyaroknál szükség van:-magyar nyelvű üzleti-menedzseri főiskolára, - óvó-, tanító-, kétszakos tanárképzésre, - mérnökképzésre (építészmérnök és műszaki-informatikai képzés), - mezőgazdasági-kertészeti képzésre (a zentai kihelyezett tagozat legalizálása)Tervek a szakkollégiumok, könyvtárak, lektorátusok megnyitásáról; Átgondolt támogatási és ösztöndíj-politika.Magyarországi vendégprofesszorok, kutatók fogadása.

20. Összesített helyzetelemzés: • jelenlegi törvény: egyetemalapításhoz 3 tudományágban (önálló) karra van szükség, 5 szakkal, 3 képzés-színten • Tanítóképző Kar nem önálló jogi személy • a Műszaki Főiskola nem tanít 3 színten • a Közgazdasági- és Építőmérnöki Kar csak részben magyar • a külhoni kihelyezett tagozatok bekapcsolandók a szerbiai felsőoktatásba • magyar tanári káder szétszórt, nem fizetett • nem kielégító infrastruktúra • a fennmaradáshoz magyar hallgatók kellenek!

21. A vajdasági magyar érdekeltségű karoknak a magyar közösség (kb. 300.000 magyar lakos és 3.000-3.500 hallgató) igényét kell majd kielégítenie, a régió felsőoktatási intézményeinek konkurenciája közepette • Elvi tervek, de nincs kivitelezhetőségi eláborátum: • Szerb Képviselőház döntése új Szabadkai Egyetem alapításáról, ahol a kisebbségi tannyelvű képzést is pénzelik – egyelőre nincs hajlandóság • Szerbiai Oktatási Minisztérium – akkreditációs folyamata lassú • Megoldandó a: - campus tervezés, épület felújítások, labor., könyvtár • (állami, anyaországi és donátori támogatások) • - tanmenet és a programok kidolgozása • (piacorientált, modern szakirányok, racionalitás, • rugalmasság, egyediség (nem tömegesség) • - kádergondok (tanári kinevezés, vendégtanárok) • (kádertoborzás, fizetéspótlás, kutatásösztönzés) • - nemzetközi kapcsolatok, regionális együttműködés • (Szeged, Pécs, Eszék,Temesvár, EU)

22. KONKLÚZIÓK: 1.A kisebbségi tudományművelést elsősorban a magyar felsőoktatási intézményekbeérdemes összpontosítani (pl. Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar-Szabadka) és csak hiánypótlás esetében a civil tudományos társaságokra is támaszkodni. 2. A Kárpát-medencében szükségeltetik egy nemzeti felsőoktatási stratégia és együttműködés kidolgozása,az anyaországi és a határon túli szakemberek közreműködésével 3. Regionális felsőoktatási és kutatóintézeti hálózat kialakítása– a magyar nyelvű felsőoktatást egészében kell vizsgálni

23. A vajdasági magyar értelmiségiek eltökélt szándéka a magyar felsőoktatás mennyiségi és minőségi átszervezése! Sürgős intézményes megoldásokra van szükségünk, amihez a Szerb- és a Magyar Oktatási Minisztérium (felsőoktatási keretegyezmény), de a magyarul tudó tudós kollegák támogatását is kérjük.

24. Mobilitás Köszönöm a figyelmet!