Pécs, 2005. április 12.

1. Az EU csatlakozás és az európai versenyjog modernizációja által támasztott kihívásokJoint Venture Szövetség rendezvénye Pécs, 2005. április 12. Dr. Vörös Péter

2. EU csatlakozás • EK Szerződés 81. és 82. cikk – közvetlen hatály és közvetlen alkalmazhatóság • 1/2003/EK rendelet az EK Szerződés 81. és 82. cikkének alkalmazásáról • A közösségi jog alkalmazása a Bizottság, a GVH és a nemzeti bíróságok által • A GVH párhuzamosan alkalmazza a magyar és a közösségi versenyjogot

3. Az előadás témája • Bírságolási politika • Engedékenységi politika • Rajtaütésszerű vizsgálat („dawn raid”)

4. Bírságolási politika Dr. Vörös Péter

5. Bírságolási politika A bírság mint szankció • Vagyoni szankció • Eljáró hatóság és alkalmazandó eljárási jog: • EU versenyügyek: bizottsági eljárás, 1/2003 EK Rendelet alapján • EU versenyügyek: GVH eljárás, Tpvt. szerint • magyar versenyügyek: GVH eljárás, Tpvt. alapján

6. Bírságolási politika A bírságtípusok • A Tpvt. és az 1/2003 EK Rendelet által meghatározott bírságtípusok • anyagi jogi versenysértő cselekmény(érdemi bírság, Tpvt. 78.§; 1/2003 23. Cikk (2)) • eljárási szabályok megsértése (rendbírság, Tpvt. 61.§; 1/2003 23. Cikk (1)) • végrehajtási bírság (Tpvt. 90.§; 1/2003 24. Cikk) • fúzió engedélyezési kérelem késedelmes benyújtása (Tpvt. 79.§)

7. Bírságolási politika Az érdemi bírság • Tpvt. 78.§ és 1/2003 EK Rendelet 23. Cikk (2)-(4) • Anyagi jogi versenysértő cselekmények esetén • Alkalmazása nem kötelező • Egyik legsúlyosabb jogkövetkezmény • Súlyos piaci jogsértések esetén jelentős visszatartó ereje lehet

8. Bírságolási politika Tpvt. 78.§ I. • A GVH bírságot szabhat ki • A bírság maximális összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet • A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen az alábbi tényezőkre tekintettel kell meghatározni:

9. Bírságolási politika Tpvt. 78.§ II. • Jogsérelem súlya a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége; • A jogsértő állapot időtartama; • A jogsértéssel elért előny; • A jogsértő felek piaci helyzete; • A magatartás felróhatósága; • Az eljárást segítő együttműködő magatartás; • A törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítása

10. Bírságolási politika 1/2003 EK Rendelet 23. Cikk (2) • A Bizottság bírságot szabhat ki • A bírság maximális összege legfeljebb a vállalkozások előző üzleti évben globálisan elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet • A bírság összegét az eset összes körülményeire – különös tekintettel az eset súlyosságára és időtartamára – tekintettel kell meghatározni • Egyesületekre vonatkozó különös szabályok

11. Bírságolási politika GVH bírságolási gyakorlata • Egyre növekvő bírságösszegek (2001-ben 60 millió forint, 2002-ben 436 millió forint, 2003-ban 784 millió forint, 2004-ben több, mint 8 milliárd forint) • Cél: szigorúbb, következetesebb bírságolási politika • Eszköz: az Európai Unió bírságolási gyakorlatának figyelembe vétele „puha harmonizáció”

12. Bírságolási politika Európai bírságok • Eddigi rekordbírságok: • Vitamin kartell (2001): piacfelosztás, árrögzítés • a résztvevő vállalatokra kiszabott bírság együttes összege több mint 850 millió Euró • Grafit elektróda kartell (2001): piacfelosztás, árrögzítés • a résztvevő vállalatokra kiszabott bírság együttes összege több mint 218 millió Euró • Microsoft-ügy (2004): árukapcsolás, erőfölénnyel való visszaélés • 497,2 millió Euró bírság

13. Bírságolási politika EU, tagállami és magyar bírságok • A kiszabott bírságok mértéke különböző • Példa: építőipari horizontális kartellek • Európai Unió (2001): összesen 250 millió Euro bírság (piacfelosztás 41 cementgyártó vállalkozás részvételével) • Hollandia (2003): összesen 91 millió Euro bírság (összejátszás közbeszerzési eljárásban 8 építőipari vállalkozás részvételével) • Magyarország (2004): összesen 28 millió Euro (7 milliárd forint) bírság (autópálya-ügy)

14. Bírságolási politika Csatlakozó államok bírságkiszabási gyakorlata (I.) • 2002-ben antitröszt ügyekben a versenyhatóságok által kiszabott bírságok: • Csehország: 14.8 millió Euro • Szlovákia: 2.49 millió Euro • Magyarország: 1.64 millió Euro • Lengyelország: 1.143 millió Euro

15. Bírságolási politika Csatlakozó államok bírságkiszabási gyakorlata (II.) • Horizontális árkartellek 2002-ben • Lengyelország: kiszabott bírság 8.000 Euro (közjegyzői díjak rögzítése a Lengyel Közjegyzői Kamara által) • Csehország: kiszabott bírság 9.4 millió Euro (6 üzemanyag kereskedő cég megállapodása, fogyasztói ár rögzítése) • Magyarország: kiszabott bírság 28 millió Euro (autópálya-ügy)

16. Bírságolási politika EU Bírságolási Iránymutatás, 1998. I. • Alapelvek: • transzparencia • pártatlanság • diszkriminációmentesség • koherencia • konzisztencia • Bírság = alapösszeg + súlyosbító + enyhítő körülmények

17. Bírságolási politika EU Bírságolási Iránymutatás, 1998. II. • Alapösszeg: Jogsértés súlya Jogsértés időtartama -enyhe: EUR 1000-1M - rövid (1 év >): változatlan -súlyos: EUR 1-20M - közepes (max. 5 év): + max. 50% -nagyon súlyos: EUR 20M - hosszú (>5 év): max. felett +10% / év

18. Bírságolási politika EU Bírságolási Iránymutatás, 1998. III. • Súlyosbító körülmények különösen: • ismételt jogsértés • együttműködés hiánya • vezető szerep • megtorló magatartás • Enyhítő körülmények különösen: • passzív magatartás a jogsértés során (‘follow-my-leader’) • gyakorlati megvalósítás hiánya • a jogsértés abbahagyása bizottsági beavatkozás esetén • hatékony együttműködés (engedékenységi politika)

19. Bírságolási politika GVH 2/2003. számú Közleménye • Versenytörvény előírásai tág mozgástér (árbevétel max. 10%-a) • Versenytörvény felhatalmazása alapján • Nem kötelező • Bírságkiszabás szempontrendszere (korábbi tapasztalatok, külföldi példák) • Antitröszt ügyekben alkalmazható

20. Bírságolási politika Felépítés és főbb jellemzők I. • Bírságösszeg többlépcsős meghatározása I. alapösszeg meghatározása II. az alapösszeg korrekciója (módosító tényezők) • Kiindulópont: releváns forgalom • Pontozásos értékelés

21. Bírságolási politika Felépítés és főbb jellemzők II. Kezdő összeg meghatározása A jogsértés időtartama Ismétlődő jogsértés Engedékenységi politika Törvényi maximum Jogsértéssel elért előny

22. Bírságolási politika Felépítés és főbb jellemzők III.alapösszeg meghatározása • Forgalmon alapuló bírságösszeg - jogsértő vállalkozás - érintett piac • releváns forgalom • Az alapösszeg „kiszámításának” szempontjai:

23. Bírságolási politika Felépítés és főbb jellemzők IV. 1. A jogsérelem súlya • A verseny veszélyeztetettsége: • jogsértés típusa (pl.: kőkemény kartell) • a verseny dimenzióinak érintettsége • Piaci hatás: • a jogsértő piaci részesedése, • a piac megtámadhatósága, • az érintett fogyasztói kör és a termék jellege, • piacra lépő, vagy már piacon lévő vállalkozás • továbbgyűrűző hatás más piacokon

24. Bírságolási politika Felépítés és főbb jellemzők V. 2.Viszonyulás a jogsértéshez • A jogsértésben betöltött szerep (pl. „ringleader”) • Tevőleges jóvátétel (pl. kompenzációk) • Felróhatóság (pl. „tudatában volt-e”) • Külső tényezők (pl. állami ráhatás) • Egyéb A fentieknél kisebb súllyal, a közleményben nem specifikált, ügy-specifikus tényezők mérlegelése

25. Bírságolási politika Felépítés és főbb jellemzők VI.az alapösszeg korrekciója • A jogsértés időtartama (alapösszeg szorozva évek számával) • Ismétlődő jogsértés • Jogsértéssel elért előny (ha számszerűsíthető, a bírság legalább a háromszorosa) • Törvényi maximum • Engedékenységi politika alkalmazása

26. Bírságolási politika Versenytörvény Bírság közlemény VT határozatok A közlemény annyit ér, amennyi a határozatokban megjelenik belőle

27. Engedékenységi politika Dr. Barakonyi Zoltán Dr. Vörös Péter

28. Engedékenységi politika Engedékenységi politika • Eredete: Egyesült Államok • Számos állam és az Európai Bizottság is alkalmazza • Bizottság első közleménye: 1996 • gyakorlati tapasztalatok alapján módosítva: 2002. február 14. (bírság alóli mentességről és a bírság összegének csökkentéséről szóló Bizottsági Közlemény) • GVH Közleménye: 3/2003

29. Engedékenységi politika Bizottsági és GVH Közlemény tartalma Engedékenységi politika • célja • fogalma • feltételei • eljárása

30. Engedékenységi politika Bizottsági és GVH Közlemény tartalma • Indoka, célja hallgatás megtörése • Fogalma GVH / Bizottság meghatározott feltételek teljesülése esetén a kartellben részt vevő, feltárását segítő vállalkozásokat mentesítheti az egyébként kiszabásra kerülő bírság egésze vagy annak egy része alól • Alkalmazása árrögzítő; piacfelosztó; termelési; eladási kvótákat meghatározó kartell megállapodások esetén

31. Engedékenységi politika Az engedékenységi politika lehetőségei • Bírság teljes elengedése • az eljárás megindításához / jogsértés megállapításához elsőként nyújtott meghatározó jellegű segítség esetén • egyéb feltételek is • Bírság csökkentése • aktív segítő közreműködés miatt • számottevő mértékben hozzájárul a kartell feltárásához (tartalmi, időbeli vonatkozás) • megállapodás súlyára, időtartamára vonatkozó bizonyíték szolgáltatása

32. Engedékenységi politika A bírságösszeg teljes elengedése I. • nem ismert kartellről • elsőként szolgáltat • eljárás megindítása alapjául szolgáló információt vagy • már megindított eljárásban • elsőként szolgáltat • a jogsértés megállapításához szükséges információt

33. Engedékenységi politika A bírságösszeg teljes elengedése II. • Elsőbbség elve • Megfelel mindhárom feltételnek: • teljes körű és folyamatos együttműködés • kartellbeli jogellenes tevékenység megszüntetése • nem végzett kényszerítő tevékenységet / nem kényszerített más vállalkozást részvételre

34. Engedékenységi politika Bírságösszeg teljes elengedése – az eljárás • Bizottság / GVH megkeresése • anonim módon • kérelemmel együtt összes bizonyíték benyújtása • Beadványok időbeli sorrendje számít • Ha a bizonyíték • megfelelő hatóság nyilatkozik a bírság feltételes elengedéséről • nem megfelelő a kérelem visszavonható (nem zárja ki a GVH vizsgálatát) átminősíthető

35. Engedékenységi politika Bírságösszeg csökkentése Esetei: • Nem elsőként szolgáltatott a teljes bírság elengedéséhez szükséges bizonyítékot • Egyértelmű többletértékű bizonyíték • A jogsértés súlyára vagy időtartamára vonatkozó bizonyíték • Csökkentés mértéke - első vállalkozás : 30-50% - második: 20-30% - minden további: max. 20% • Bizottság / GVH Közlemény eltér (GVH: a bírság csökkentésének feltétele a kényszerítő tevékenység hiánya)

36. Engedékenységi politika Bírságösszeg csökkentése – az eljárás • Kétféleképpen kerülhet rá sor • teljes mentességre vonatkozó kérelem átminősítése • csökkentésre vonatkozó kérelem • Előbb a bírság teljes elengedésére vonatkozó kérelem kerül elbírálásra

37. Engedékenységi politika • Bírságcsökkentés indoka: együttműködés • GVH / Bizottság Közleménye: nem biztosít mentességet • polgári jogi következmények alól • más versenyhatóság által kiszabott bírság alól

38. Engedékenységi politika • Szoros az együttműködés a tagállami versenyhatóságok és a Bizottság között (European Competition Network) • Információcsere • A kérelmezőnek is figyelemmel kell erre lennie; koordináció szükséges az egyes országok között • Ugyanez vonatkozik az EU-n kívüli ügyekre is

39. Rajtaütésszerű vizsgálat„dawn raid” Dr. Barakonyi Zoltán Dr. Vörös Péter

40. Dawn raid Rajtaütésszerű vizsgálat („dawn raid”) Előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat Kartell és erőfölényes ügyekben A Bizottság és / vagy a GVH átkutathatja a cég telephelyét, gépjárműveit, egyéb telephelyeit ÉS A cég bármely vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy megbízottjának magáncélú, illetőleg magánhasználatú helyiségeit (beleértve lakást, házat, nyaralót, autót)

41. Dawn raid “Ez velünk nem történhet meg…”

42. Dawn raid Az EU-ban működő cégek közül ők is ezt gondolták…

43. Dawn raid És ők is…

44. Dawn raid “De Magyarországon ez biztosan nem történhet meg…”

45. Dawn raid Magyarországon 2001-2004 között összesen legalább 30-40 „dawn raid” történt• Amely 60-70 vállalkozást jelent

46. Dawn raid Az eljáró hatóságok • Az Európai Bizottság az 1/2003 számú Tanácsi Rendelet alapján az Európai Unió területén bárholvégezhet vizsgálatot • A GVH • a Versenytörvény és / vagy • az 1/2003 Rendelet alapján járhat el (Magyarországon )

47. Dawn raid Egyik reggel… • A Bizottság és/vagy a GVH megjelenik és név szerint keres valakit, általában vezető tisztségviselőt • A rendőrség is közreműködhet

48. Dawn raid Mire terjedhet ki a vizsgálat? • Vállalkozás üzleti helységeire, járműveire • A vezető tisztségviselő, alkalmazott magáncélú helyiségeire, a vállalkozással kapcsolatban álló más vállalkozás üzleti helyiségeire • A vizsgáló kérhet iratokat, beléphet a számítógépes rendszerekbe, belenézhet naptárakba, feljegyzésekbe, meghallgathat alkalmazottakat • Kötelező kiadni az üzleti titkot is • Ha nem teljesítik a kérést, rendbírság szabható ki

49. Dawn raid Általában a következőket vizsgálják: • naplók, naptárak (számítógépes is) • találkozókról készült feljegyzések • versenytársak aktái • egyedi vevők / projektek aktái • árakkal kapcsolatos kommunikáció a versenytársakkal, más vállalkozásokkal, cégen belül • utazási kimutatások • kockás füzetek, papírfecnik

50. Dawn raid Itt is kutathatnak… • fiókokban • szekrényekben • asztalokon • számítógépben számítógépes szakemberek is érkeznek, azonnali hozzáférést kérnek az egész rendszerhez, az e-mailekhez is