Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés

1. Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben Dr. Szilágyi János

2. World Economic Forum, Global Competitiveness Index (rank) Nagyot romlott a versenyképességünk,de már túl vagyunk a mélyponton 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 28. 29. 33. 39. 39. 42. 48. 62. 58. 52. A magyarországi vállalatok versenyképessége már csak a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. A gazdasági fejlődés gátja a jól képzett szakemberek hiánya! Forrás:KSH

3. Hazánk foglalkoztatottsági rátája a hasonló népességszámú országokkal összevetve is rendkívül alacsony A foglalkoztatottak száma Magyarországon és néhány hasonló népességszámú országban, 2009 (millió fő) Svédország Forrás: Eurostat

4. Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag 25 éves Forrás: Eurostat 2009.

6. A kamarák közjogi feladatai a szakképzésben Gyakorlati képzés felügyelete A tanulószerződések kötése Szakmai záróvizsgákra kamarai delegálás Mestervizsgára felkészítés Mestervizsgáztatás Nem közjogi feladat Közjogi feladat Közjogi feladat Közjogi feladat Képzés Vizsgáztatás Gyak. képzés iskolá- ban Gyak. képzés gazdál- kodó szervezet Iskolai szakmunkás vizsga Iskolai technikus vizsga FSZ képzés Felnőtt képzés

7. Gazdasági kamarák közjogi feladatai a szakképzésben Területi szint Országos szint Területi szint Közjogi feladat Közjogi feladat Közjogi feladat 125 szakmában Szakmai és vizsgaköv. Központi programok Vizsgatételek Szintvizsga feladatbankok SZAKMASZTÁR Fesztivál EURO és WORLDSKILL Tanulószerződés kötés Gyak. szintvizsga Szervezése Vizsgaelnöki delegálás Gyak. Képzőhely akkr. Mesterképzés és vizsg. RFKB társelnöki Képzési, beisk. Szerk.

8. Kamarák szakképzési HR kapacitásának térképe Szakképzési feladatok 125 szakmában 390 regisztrált szakértővel Gazdasági érdekképviseleti szervezetek humánerőforrás kapacitása • 20 megyei és 3 városi kamara: • 93 kirendeltség • 140 főállású tanácsadó és adminisztrátor • Gyakorlati képzési kapacitás kiépítése • 9 ezer gazdálkodó, 11. 000 képzőhely • 7. 600 ellenőrzés és akkreditáció • 48. 000 tanulószerződés • 4. 000 tanuló szakmai versenyen • 1. 500 szakértő • Vizsgadelegálás • 11. 000 vizsgadelegálás • 8.000 fő vizsgabizottsági tag • 30. 000 fő szintvizsga • 1. 300 szintvizsga elnök

9. A Kormány - Kamara szakképzési keretmegállapodás tartalma: 125 szakmában • Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása • Központi programok felülvizsgálata • Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása • Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás • Szintvizsgák szervezése, koordinálása • SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése • Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben

10. Fő aktivitási területek • 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása • 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése • 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe • 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók számának növelése: expanzió

11. Szakmai fejlesztőmunka eredményei • Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése 120 órával • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: 960 perc/ fő; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése • OKJ-ban szereplő szakképesítések számának racionalizálása, lehetséges szakképesítések összevonása, törlése • Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása • Új központi program struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás • Gyakorlati képzés helyszínének meghatározása: vállalati – üzemi gyakorlati képzés kamarai garanciavállalással, cégek számának megduplázása

12. Problémák Elméletorientált a szakmunkásképzés rendszere A tanulók alapkészségeinek hiánya A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség, fizikai munka elutasítása Nincs minden iskolára kötelező kerettanterv Óriási a lemorzsolódás, tehetség értelmezése

13. Problémák és következmények • Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására • Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása • A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani

14. Szakképzési reformot befolyásoló tényezők • A társadalom túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki törekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társadalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. Ezért minden erővel erősíteni kell a szakmai életpálya megismertetését, a szakmunkás tevékenység társadalmi presztízsét vissza kell állítani. • Az emberek különbözőek, ezért számukra biztosítani kell a különbözőségeiknek legjobban megfelelő iskolatípust. Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe • Mindenhol gond az általános iskolai képzés nem megfelelő színvonala. Eltűnt az általános képzésből a gyakorlati tevékenységre, a munkára nevelés, ezért általános iskolai reform kell. Az általános képzésben felmerülő hiányosságokat nem tudja a szakiskola megoldani.

15. Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

17. Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vételeegy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók: 100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

19. Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-18 év a legkritikusabb! • 2002-2010 között általános iskolába járók száma: • 112 000-108 000 lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) • 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő • ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy • alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%) • A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvés központú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerő-piac

20. Forrás: KSH

21. Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki A tanulót a cég veszi fel! 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Minél több idő eltöltése az üzemben

24. A német és a magyar duális szakmunkásképzés • Német • döntően vállalati képzés • üzemi gyakorlat 4000 óra • munkaviszony a meghatározó • tanulószerződés 90-95% • 210 tanítási-munkanap / év • szakmai elmélet vállalatnál • 9 osztályos általános iskola • közismereti óraszám 480 • egységes szakmakép • gazdaság önfinanszírozó • Magyar • felerészben vállalati • üzemi gyakorlat 1900 óra • tanulói és munkaviszony • tanulószerződés 80% • 180 tanítási-munkanap / év • szakmai elmélet iskolában • 8 osztályos általános iskola • közismereti óraszám 960 • moduláris képzési rendszer • gazdaság szakképzési adó

27. „Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel” Paulo Coelho