1 / 13

A honfoglalás

(895-907). 40. A honfoglalás. A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható. Dr. M észáros Zoltán. A honfoglal ás. Honfoglalásnak nevezzük azt a történelmi eseménysorozatot amelynek eredményeként a magyar törzsek letelepednek a Kárpát-medencében

anila
Télécharger la présentation

A honfoglalás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. (895-907) 40. A honfoglalás A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

  2. Ahonfoglalás • Honfoglalásnak nevezzük azt a történelmi eseménysorozatot amelynek eredményeként a magyar törzsek letelepednek a Kárpát-medencében • Az euópai népek esetében a magyarok mellett csak a bolgárok letelepedésének időpontja pontosan ismert • A honfoglalás 895 és 902 ill. 907-ig tartott • A honfoglalás menete a ma ismert források alapján nem rekonstruálható, feltételezésekre vagyunk utalva.

  3. A honfoglalás előzményei a magyarság történetében • A magyarság kiválik a Kazár Kaganátusból 830-ban • Nyugat felé mozog (Levédia, Etelköz) • Megismeri a Kárpát-medencét • Keletről közvetlen szomszédaik a Besenyők lesznek • A hét magyar törzs mellé a honfoglalásik három kabar törzs csatlakozik (ezek nép ill. törzs töredékek)

  4. A hét törzs • Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Jenő, Tarján, Kér, Keszi • A méltóságnevek és személynevek ma már könnyen összekeverhetők ezért nagy a bizonytalanság atekintetben, hogy melyik törzset ki vezette és milyen méltóságnevet viselt • A hét törzs közözött szövetség volt, erre utal a vérszerződésről szóló legenda.

  5. Elméletek a honfoglalásról • A támadás következménye • Tudatos betelepedés (amit a támadás meggyorsított) • Ökológiai változások a sztyeppén, amelyek népmozgást idéztek elő

  6. A Kárpát-medence története a honfoglalás előtt • A nyugati részek részei voltak a Római birodalomnak, a népvándorlás korszakában szinte elpusztul ez a kultúra és társadalom. • A hunok Attila haláláig 453-ig uralták a Kárpát-medencét. • 453 és 568 között a germán népek (gepidák, keleti gótok, langobardok) dominálnak. • 568-ban hozzák létre kaganátusukat a közép Ázsiából érkező avarok. • Az avarok szövetségesei voltak a szlávok, azonban ekkoriban nem a Kárpát-medencében. • 680-ban újabb nomádok érkeztek a 2. avar kaganátus kezdete.

  7. A honfoglalás közvetlen előzményei a Kárpát-medencében • Az avar kaganátus gyengülése, és megszűnése • A frankok és a bolgárok támadásai, majd háborúskodásuk egymás ellen • A frankok 800 után megsemmisítik az Avar birodalmat • A nagymorva birodalom gyengülése, és 894 körül a szétesése • A Kárpát-medence egy része a bolgárok fennhatósága alá kerülése • A Kárpát-Medence középső része kevéssé lehetett lakott • 862 a magyarok szövetségesként jönnek számba a morvák és a császár szemszögéből is

  8. Közvetlen előzmények • A magyarok szövetsége a Bizánciakkal • Szimeon Bolgár cár legyőzése két alkalommal is 895-ben • Bolgár szövetség a Besenyőkkel • A besenyők támadása a magyarok ellen (akiket viszont az úzok és a kazárok támadtak) • A honfoglalás megkezdése (nem tudni, hogy a besenyő támadás okozója, vagy csak meggyorsítója volt a honfoglalásnak)

  9. A honfoglalás lefolyása • A pontos lefolyás nem ismert, de legalább két szakaszban történt • A hagyomány szerint Verecke, a Tatár hágó (észak-kelet), és a Békás szoroson (Erdély) keresztül érkeznek • A későbbi eseményektől függetlenül kb. 900-ig biztosítják hatalmukat (A morvákkal szemben 900 körül, ekkor már a bajorokat is támadják) • Vélhetően először a nyugati részeket foglalták el mivel Arnulf császár 898-ban Berengár itáliai király ellen használta ki őket • Szvatopluk halála után a Nagymorva birodalom egyes területeit is megszerezték 902-ig • 904-ben meggyilkolták Kurszán kendét, és ekkor Árpád gyula lesz az egyedüli fejedelem • 907-ben a pozsonyi csatában (A forrás helymeghatározása nem teljesen világos) sikeresen megvédték magukat a keleti-frank (bajor) támadóltól és ezzel bebiztosították helyüket a Kárpát-medencében

  10. A kárpát medencében talált lakosság • Erről a kérdésre nem adnak választa források, az alább kifejtettek feltételezések. • A kárpát medence nem volt lakatlan, de a sok háboró miatt nem lehetett sűrűn lakott sem. • Bizonyára éltek avar, germán, esetleg morva töredékek • Politikailag nem lehetett szervezett, az avarok birodalma több évtizede megszűnt, két birodalom peremterülete volt, a morvák nem képezhettek nagy erőt. Bizonyára a keleti szlávok is jelen voltak, a 10-11. századi jövevényszavak pedig délszláv kapcsolatokra utalnak. • A lakosság és a magyarok létszámáról is csak becslések léteznek • A magyarok számát 20 000 és 100 000 közé teszik

  11. Alternatív elméletek a honfoglalásról • A honfoglalásról több elmélet létezik, de ezek közül csupán egyet tekinthetünk valamelyest magalapozottnak • László Gyula szerint, a magyarság két lépcsőben szállja meg a Kárpát-medencét (Kettős honfoglalás). Az ún. második avar kaganátus 680. körüli létrejöttében már döntő szerepe volt a magyarságnak, így a 895-ös már a második honfoglalás lenne. • László Gyula elmélete nem bizonyított, de egyértelműen cáfolni sem lehet

  12. A honfoglalás következményei • A letelepedett magyarok nem hoztak létre államot, nem tagolódtak bele az európai feudalizmus rendszerébe, de azzal kapcsolatba kerültek. • A törzsek közötti szövetség esetleges volt. • Nem tudjuk pontosan, hogyan helyezkedtek el a törzsek, mert később Szent István széttelepítette őket • Elkezdődött a kalandozások kora.

  13. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán)

More Related