1 / 31

Regionális Gazdaságtan Előadás

Regionális Gazdaságtan Előadás. Régiók versenyképessége. A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése. Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat. A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése A termelés és a hatalom tere

aria
Télécharger la présentation

Regionális Gazdaságtan Előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Regionális Gazdaságtan • Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése

  2. Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat • A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése • A termelés és a hatalom tere • A verseny koordinációs mechanizmusai • Országok közti versenyképesség, komparatív és kompetitív előnyök, • Az üzleti környezet elemei • A területi verseny szereplői, kapcsolataik, regionális hálózatok • A területi verseny eredményei, versenyző régiók alaptípusai • Példák

  3. A területi verseny fogalmának kialakulása • Elmélete: a 1990-es évek közepétől – globális folyamatok lokális hatásai révén • Két irányzat: • Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektől függ • Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétől függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései

  4. A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezők szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet)

  5. A termelés és a hatalom térszerkezete • A termelés tere: agglomeráció és diszperzió (szétterjedés) • A hatalom tere: tőke feletti rendelkezés, koncentrálódás, urbanizálódás A verseny: nagyvárosok versenye

  6. A verseny koordinációs mechanizmusai Verseny: két v. több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Koordináció: A szűkösen rendelkezésre álló javak elosztási mechanizmusai • Bürokratikus (alá-fölérendeltség) • Piaci (mellérendeltség) • Önkormányzati, testületi (egyenjogú tagokkal) • Etikai (donor és recipiens) • Családi (közös háztartási fogyasztás)

  7. Az országok közti verseny Két nézet: • Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van • Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni • Az országok közti kereskedelem nem zérus összegű (mindenki nyerhet egyszerre) • Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért • Elismeri (IMD): abszolút előnyök fontossága, az erőforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt • Az országok kedvező környezet nyújtásával versenyeznek • Korábban: export és működő tőke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos • A munkaerő és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos – „agyakkal” versenyeznek • A kormányzati aktív szerepvállalás – gazdaságon kívüli tényezők fejlesztésével • Az országok versenyképessége: az ott működő vállalatok versenyelőnyeinek felismerése és tudatos erősítése

  8. A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: • Élőlények: élőhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!) • Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!) • Gazdasági egységek: gazdasági előnyökért Szintjei: • Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért • Vállalatok versenye: erőforrásért, piaci részesedésért, profitért • Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétől Eszköze: kedvező üzleti környezet kialakítása – amelyben a vállalatok sikeresek

  9. A területi verseny a gyakorlatban • Elsősorban városok között • Városon belül is érdekcsoportok • Két specifikum: • A versenyzők köre nehezen körvonalazható (ipari régió és agrárrégió nem versenytárs) • Győztes-vesztes pár helyett hatékony verseny, ha nincs vesztes! • Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak termelékenység-javulását idézi elő

  10. A területi verseny fogalma Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élők jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Célja: jólét Szereplői: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Időbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplők közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegű Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemléletű – nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlődés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik

  11. Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) • Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) • Technológia (reálszféra) • Üzleti támogatások (humán szféra) • Pénzügyi források (pénzügyi szféra)

  12. Üzleti környezet:A vállalkozási környezet Hosszabb idő alatt változik csak, külső adottság • Műszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra…) • Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) • Helyi infrastruktúra (műszaki – közlekedés, energetika, informatika, elérhetőségi hálózatok) • Életminőség: regenerálódás, feltöltődés, rekreáció és kultúra

  13. Üzleti környezet:Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez • Tudományos parkok – egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai • Kormányzati K+F alapok (pályázati források) • Vállalati K+F részlegek • Helyi cégek innovatív hálózatai, együttműködései • Technológia transzfer ügynökségek

  14. Üzleti környezet:Üzleti támogatások Humán erőforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei • Üzleti oktatási programok – közoktatási intézményekben • Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere • Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése • Munkaerőképző szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból • Műszaki felsőoktatási intézmények • Vállalati hálózatok: informális együttűködés

  15. Üzleti környezet:Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) • Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat • Üzleti angyalok: magánszemélyek • Magán kockázati tőkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak • Kormányzati kockázati tőkealapok: a régió fejlődése számára fontos kockázatos tevékenységekre

  16. A területi verseny szereplői és koordinációs mechanizmusai A területi verseny színtere: régiók, városok Döntéshozó aktív szereplők: helyi szervezetek, intézmények Koordináció: régión belül, ill. régiók között Koordinációs mechanizmusok: • Közintézmények: bürokratikus • Vállalatok és szövetségeik: piaci • Egyének és csoportjaik: testületi, etikai A régióban a verseny szereplői eltérő koordinációs mechanizmusok szerint működnek Sokszereplős területi verseny: v.ö. fogoly-dilemma, az egyénileg racionális döntés mindenki számára kedvezőtlenebb, mint az összehangolt döntés

  17. A területi verseny potenciális szereplői és csoportjai

  18. A szereplők kapcsolatainak jellemzői • Nem elkülönült vállalatok és háztartások, hanem intézményesült szervezetek, közösségi érdek • Területi verseny csak decentralizált intézményrendszer esetén (központi hatóságok dekoncentrált szervei nem képviselnek helyi érdeket) • A résztvevők együttműködéseinek keretei: regionális hálózatok – lényege: nem formális megállapodások, hanem közös érdek és cél érdekében történő párbeszéd, együttműködés

  19. A regionális hálózatok általános szerkezete

  20. A területi verseny eredményei • Általános cél: a jólét növelése • Gyakorlatban konkrét cél: • Vállalati befektetések • Népesség odavonzása • Költségvetési források megszerzése • Figyelemfelkeltő események • A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül

  21. Versenyző régiók típusai • Csomóponti régiók: kohéziót a gazdasági kapcsolatok tartják fenn • pl. Egyazon területi szinten lévő városrégiók • Gazdaságfejlesztés-orientáltak • Tervezési, politikai régiók: kohéziót a közigazgatási, államigazgatási intézmények jelentik • pl. NUTS 2 régiók • Területfejlesztés-orientáltak

  22. Gyakorlat • Számpéldák üzleti környezet elemeire • Értékeljük az üzleti környezet elemeinek regionális különbségeit az alábbi példák alapján

  23. PéldákForrás: Dőry-Grosz (szerk, 2001): Helyzetelemzés a Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programjához

More Related