Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.

1. Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer. Az „antagonisztikus kooperációtól” a konfrontációig (1945-47). A német kérdés

2. Európa a függőség állapotában • Az elbai kézfogás véget vetett az európai dominanciájú korszaknak (a világtörténelem passzív elszenvedőjévé vált) • A gyarmati rendszer szétesése – utánpótlás hiánya (Fr.o. erőszakos gyarmat-fenntartása erőforrás-elvonással járt) • Külső pénzügyi-katonai segítségre volt szükség (emberi – anyagi – morális veszteség) • Washington és Moszkva diktál – a háború terheit is ők vállalták • Európa geopolitikai alkuk színtere lett – ütközési zónává vált. • Nyugat Európa – Kelet-Európa

3. Kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer • Az 1. hatalmi aszimmetria SZU – Nyugat-Európa (felbillent európai hatalmi mérleg) • Fő feladat, hogy Nagy-Britannia minél többet profitáljon az USA erejéből. • Az USA tartós európai jelenléte szükséges (fultoni beszéd) • Az erőfölény fokozódott a SZU atomhatalommá válásával • Földrajzi aszimmetria (a SZU az Elbánál, az USA az óceán túlpartján – korlátozott lélekszámú csapatok Ny-Európában)

4. Kettős európai hatalmi aszimmetria-rendszer • A 2. hatalmi aszimmetria: SZU – USA • 1960-as évekre rakétaparitás, globális katonai erőegyensúly • Új dualista világrend • Az „atomfélelem egyensúlya” • A fél évszázados európai béke ára = a kontinens kettéosztottsága • A hidegháború legnagyobb vesztese Kelet-Közép-Európa volt (a vasfüggöny mentén rögzültek az ellenségképek) • Nyugat-Európa rákényszerült az integrációra (Marshall-terv, francia – német kiegyezés, 1970-re az öt világgazdasági pólus egyike) • Az európai béke militarizált béke volt – „ha békét akarsz, készülj a háborúra” • Churchill zürichi beszéde – „Európai Egyesült Államokról”

5. Az „antagonisztikus kooperációtól a konfrontációig (1945-47) • 1941-ben Hitler-ellenes koalíció – kényszerszült heterogén szövetség („ellenségem ellensége az én barátom”) • 1941-es év a kétpólusú világ alapja • A fasizmustól való félelem közös • A 1945 után a koalíció gyors szétesése (Truman, Sztálin, Attlee) • 1945-47 „már nem szövetségesek – még nem ellenfelek” • A hidegháború gyökerei már a 2. világháborúban eredtek (1944. varsói felkelés, athéni kommunista partizánokkal való leszámolás)

6. A jaltai konferencia, 1945. február 4-11. • A jaltai döntések túlértékelése - történeti előzmények ismerete: • 1943, teheráni konferencia: a Nyugat akceptálta a balti államok annektálását, a Curson-vonalat • 1944 okt. a londoni megállapodások: No. zónákra és Berlin szektorokra osztása • Az USA elzárkózott KKE felszabadításától • 1944 októberi Churchill-Sztálin „százalékegyezmény” • = Jaltában ezek voltak a tárgyalási alapok

7. A jaltai konferencia, 1945. február 4-11. • Elismerték a szovjetek nagyobb érdekeltségét KKE-ban, de törekedtek ezen területek uniformizálása ellen • „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” • Fő kérdés: „kommunizmus és a demokrácia meg tud-e férni egymás mellett ugyanabban a világban” – Eisenhower • Demokratikus jogállamiság, tőkés piacgazdaság – diktatórikus hatalom, tervutasításos kollektív gazdálkodás

8. Jalta után • A békében az USÁ-nak már nem volt szüksége a SZU-re, de a SZU-nak szüksége lett volna az USÁ-ra • Eltérő szemlélet a társadalmi élet alapkérdéseiben : • Egyén és társadalom • Egyéni és kollektív szabadságjogok • Állam és ideológia • Állam és társadalom • Magántulajdon és állami tulajdon • A piac szerepe és a tervutasításos, centralizált gazdaság • Parlamentáris demokrácia, többpártrendszer és diktatórikus egypártrendszer • Stb.

9. USA: alulról építkező „individuális társadalom, mely a nyugati civilizációkhoz, az angolszász államfejlődéshez kapcsolódott. • SZU: centralizált, felülről építkező fejlődés, melynek háttere keleti despotizmus, a cári önkény volt.

10. Eltérő geostratégiai pozíciók: • SZU: erős kont. hatalom + sok szárazföldi hadosztály Biztonságpolitikájának garanciája: érdekszféra-politika (területszerzés, érdekszféra szerzés) • USA: tengeri hatalom + hadiflotta, légierő Biztonságpolitikájának kulcsa: a „nyitott kapuk politikája” (eurázsiai egyensúly, nyitott világgazdaság)

11. Az atomkérdés • Manhattan-terv – 1945. július 16. kísérleti atomrobbantás (Klaus Fuchs) • SZU: „90 nappal a németországi kapituláció után lép csak háborúba Japánnal” • Hirosima (1945. aug. 6. – 85000 áldozat) – Nagaszaki (1945. aug. 9. – 35000 áldozat) • Nyomás nemcsak Japánra, hanem Sztálinra is • 1949. augusztus 29.: az első szovjet atombomba

12. A közel-keleti térség a háború után • Regionális konfliktusok • Küzdelem a stratégiai útvonalakért • Irán kérdése – konfrontáció színtere (ENSZ nyomás a SZU-ra) – az iráni szovjet olajkoncessziók amerikai kézre kerültek • A török tengerszorosok kérdése (1945-ben a SZU felmondja az 1925-ös szovjet-török barátsági és semlegességi szerződést.) • Görögország (1946-os polgárháború – „dominó elv” – Truman-doktrína) – 6. amerikai flotta védelme • Spykman írásai („The Geography of the Peace”:az USA nemzetbiztonsága akkor garantált leginkább, amennyiben ő kontrollálja Eurázsia peremvidékeit - „szívterület” – „peremterületek”

13. A német kérdés • Európai fő vitakérdés: Németország jövője (1944. szeptemberi zónamegállapodások) • Sokáig nyitott kérdés volt • A katonai megszállás meddig tartson? • Mekkora legyen a jóvátétel összege?

14. A német kérdés Lehetőségek: • No. területi megcsonkítása, a Ruhr-vidék internacionalizálása, önálló német államok létrehozása, az ipari-agrár No. agrár-ipari országgá tétele a nagy természetbeni jóvátétel miatt. • Semleges Németország. • Egész Németország szovjet befolyás alatt • Németország egésze nyugati befolyás alatt • Németország és Berlin ideiglenes felosztása 4 zónára ill. szektorra és az ország egységes gazdasági irányítására közös szervek létrehozása. • A zónahatárok mentén No. felszeletelése, kettétörése következett be.

17. Német jóvátétel • „zóna-önkiszolgálás” • A német ipari kapacitások leszerelése és elszállítása • Ruhr-vidék (szovjet 10+15%) • A nyugati övezetben 1947-ben már nem fizettek jóvátételt • Az NDK csak 1953-ban fejezhette be a fizetéseket és szállításokat a SZU-nak

18. A lengyel-német határ kérdése • Odera-Neisse határ – természetes határ • Német menekültek (12 millió) • Lengyelország 180 ezer km2-rel megcsonkítva (SZU), és 103 ezer km2-rel növelve (NO.)

20. Bizónia-trizónia • 1946 nyarán az amerikai zónából leállították a SZU-nak történő gyárkiszállításokat. • Amerikai filozófia: a német gazdaság az európai gazdaság magja – a német gazdaság helyreállítása szükséges • 1947. január 1.: az angol-amerikai zónák egyesítése – bizónia-megállapodás • 1948-ban csatlakozik Franciaország – trizónia • Marshall-terv – német gazdasági csoda • Sikeres német újjáépítés, gazdasági életképesség nélkül nincs eredményes nyugat-európai gazdasági, politikai stabilizáció!!!