1 / 98

Természetvédelem

A természetvédelem története. Természetvédelem. A természetvédelem története. A természetvédelem történetének főbb szakaszai. 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította azok fennmaradását;

toshi
Télécharger la présentation

Természetvédelem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A természetvédelem története Természetvédelem

  2. A természetvédelem története A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította azok fennmaradását; 2. az ókori és középkori természetbölcselők szemlélete, amely szerint a különleges, a nehezen megközelíthető a becses, az értékes; 3. a nemzeti érzés XIX. századi előtérbe kerülésével a természetben is a nemzeti történelemhez kapcsolódó természeti értékeket kívánták megjelölni és megőrizni; 4. a tudományos alapokon nyugvó természetvédelem kialakulásának és megvalósulásának időszaka.

  3. A természetvédelem története A kezdetek (primitív természetvédelem) A növényvilág esetében elsősorban a fák kultikus tiszteletében nyilvánult meg. Az állatvilág esetében az alapokat az állatősök tiszteletén alapuló állatvédelem jelentette (pl. a turulra, a csodaszarvasra nem lehet vadászni) Árpád-tölgy (Hédervár) Turul (Tatabánya) Rátót Tétényi-fennsík

  4. A természetvédelem története Az állatfajok védelme A Budai Zsinat 1279-ben eltiltotta a szerzeteseket a vadászat és a madarászat gyakorlásától, mely a szerzetesek lelki üdvét volt hivatott szolgálni, de közvetetten az állatfajok védelmét is szolgálták. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  5. A természetvédelem története Az állatfajok védelme Ezek a korlátozások nem voltak elegendőek, így néhány faj már a középkorban kipusztult. Az őstulok eltűnését a tatárjárás utáni időkre teszik, az utolsó bölényt feltehetően 1762-ben ejtették el Erdélyben, a XVIII. századra tehető az utolsó vadkecske elejtése is. A fajok eltűnésében az élőhelyek változása és a vadászat is jelentős szerepet játszott. őstulok európai bölény vad kecske

  6. A természetvédelem története Az állatfajok védelme A XIX. században a tudományok fejlődése új távlatokat nyitott az élővilág megismerése, megóvása számára is. Aki ismeri, az kíméli is a természetet, így az élővilágot, benne az állatokat. Példa erre a hód érdekében indított „természetvédelmi akció”. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  7. A természetvédelem története Az állatfajok védelme A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1842. évi temesvári nagygyűlésén PETÉNYI Salamon János felhívta a figyelmet a hód életkörülményei vizsgálatára, „mivel félő, hogy kevés év múlva hazánkból is teljesen kipusztul.” Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  8. A természetvédelem története Az állatfajok védelme Felhívására SCHMITZ Nepomoki János Fehértemplomról küldött beszámolót, amelyben a hód tartózkodási helyéül a Duna Dubovác és Ómoldova közötti szigeteit jelölte meg azzal, hogy évek óta már ott sem láttak hódot. Ezért írta: „Óhajtani lehet, hogy a kormány erre figyelmeztetvén, oltalmi rendszabályokat bocsátana közre a hasznos állatokra nézve, részemről a kíméleti intézmények vezérletét díjmentesen, örömest magamra vállalnám. Mivel pedig a Duna szigeten rendszerint oly egyének hivataloskodnak, kikre egyszersmind az erdők feletti őrködés is bízatott, hivatalos utasításokhoz csatolandó mentő szabályok úgy vélem célszerűek lennének.”

  9. A természetvédelem története Az állatfajok védelme 1888-ban kiadtak egy miniszteri rendeletet (32.042/1888. FIK. sz.), amelyben a pusztai talpastyúk kincstári területen való kímélését, megtelepedését kívánták elősegíteni. Az ázsiai pusztákról megjelenő madarat, tisztán természeti értéke alapján vették védelembe. Így ez az 1888. évi rendelet tekinthető az első kimondottan természetvédelmi célú állatvédelmi intézkedésnek. Lónyai erdő Tétényi-fennsík Pusztai talapastyúk (Syrrhaptesparadoxus)

  10. A természetvédelem története Az állatfajok védelme Az 1894. évi XII. tc. „a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy a hasznos állatok védelmét külön rendeletben szabályozza. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  11. A természetvédelem története Az állatfajok védelme Ezzel DARÁNYI Ignác miniszter 1901-ben élt, amikor kiadta a 24.655/1901. FM. számú rendeletét, amelyben az énekesmadarak jelentős részét (a név szerint felsorolt 132 fajt), továbbá az emlősök közül a denevéreket, a vakondot (a kertek kivételével), a cickányokat (a vízicickány kivételével) és a sünt vette védelmébe. Ez a rendelet – későbbi kiegészítésekkel, amelyek például az 1906. évi I. törvénycikkben találhatók – a magyarországi madár- és emlősfajvédelmi, így természetvédelmi törekvéseknek legnagyobb addigi eredményének számított.

  12. A természetvédelem története Fák védelme „Pompásan nyílik az ég felé ez a’ sok századú becses Fa, melyen alsó kerülete a’ föld’ színén hat lépéseket teszen; egy ember magasságnyira a’ közép átmérője három lábnál valamivel többet foglal magában, az egész magassága pedig az 58 lábat megüti” (1826 Jászapáti „Körtvély fa”) Vackor Lónyai erdő (Vackor) Vackor

  13. A természetvédelem története Az erdők védelme A bányaerdők megfelelő kezelését és fenntartását már a XV. században királyi rendeletben szabályozták. Zsigmond 1426-ban elrendelte, hogy az ólombányákhoz tartozó erdőkben minden esztendőben, meghatározott sorrendben, más és más erdőrészt kell kivágni, amelyet aztán fel kell újítani. Vackor Lónyai erdő (Vackor) Vackor

  14. A természetvédelem története Az erdők védelme I. Ferdinánd 1555-ben a bányaerdőkben megtiltotta a kecskék legeltetését. Miksa király 1565-ben a Garam menti rézbányák környékére vonatkozó erdőrendtartást adott ki. Ebben nemcsak a kecskelegeltetést tiltotta meg, hanem előírta az erdők tervszerű használatának és felújításának a kötelezettségét is. Vackor Lónyai erdő (Vackor) Vackor

  15. A természetvédelem története Az erdők védelme Drasztikus változás a XVI-XVII sz. török háborúk alatt A helyzet rendezésére Mária Terézia 1769 kiadta az Országos erdőrendtartást Vackor Lónyai erdő (Vackor) Vackor

  16. A természetvédelem története Az erdők védelme Mária Terézia 1769-ben kiadott országos erdőrendtartása az erdők vágásokra történő beosztásán, a vágásterületek felújításán kívül a fák ültetését, az új erdők telepítését is szorgalmazta. Ezzel a kor követelményeinek megfelelő, az okszerű erdőgazdálkodás alapjait teremtette meg, bár az ország jelentős részére nem kötelező érvénnyel, hanem csak uralkodói ajánlásként. Vackor Lónyai erdő (Vackor) Vackor

  17. A természetvédelem története Az erdők védelme 1879. évi erdőtörvény Az erdőkben folyó gazdálkodás felügyelet alá helyezésén kívül a véderdők kategóriájának megteremtésével a természet védelmének közvetlen célját szolgálta azzal, hogy a véderdőket nem lehetett tarvágással vagy irtással kitermelni. Vackor Lónyai erdő (Vackor) Vackor

  18. A természetvédelem története Növényfajok védelme A Magyarországi Kárpátegyesület, már az 1870-es években szorgalmazta a havasi gyopár védelmét. A havasi gyopárt a Bélai-havasokban Szepesbéla városa, illetve az ottani nagybirtokosok fokozott védelembe vették. Igyekeztek a kirándulók, turisták gyopárszedési tevékenységét megelőzni, sőt büntetni is. Havasigyopár (Leontopodiumalpinum) Havasigyopár (Leontopodiumalpinum) Vackor

  19. A természetvédelem története Növényfajok védelme A havasi gyopárhoz fűződik a legelső, kimondottan egy növény megóvásával kapcsolatos erdészeti rendelet is. A liptóújvári főerdőhivatal 1909-ben megtiltotta a Magas-Tátra nyugati oldalán (a Liptói-havasokban) a havasi gyopár kiszedését. A turisták legfeljebb csak a virágját vághatták le ollóval. Havasigyopár (Leontopodiumalpinum) Havasigyopár (Leontopodiumalpinum)

  20. A természetvédelem története Növényfajok védelme Következő lépés volt, hogy – a Szepesvármegyei Erdészeti Egyesület szorgalmazására – 1913-ban a havasi gyopár bekerült az erdei érték- és ártáblázatba. Így a büntetés tételét is egyértelműen meghatározták – azaz a havasi gyopár a legelső növény, amelynek az eszmei értékét megállapították, s a büntetést annak alapján vetették ki. Havasigyopár (Leontopodiumalpinum) Havasigyopár (Leontopodiumalpinum)

  21. A természetvédelem története Növényfajok védelme Végül megemlítjük, hogy Szepes vármegye „közönsége” – a természetvédelmi összeírások hatására – 1914-ben a megye egész területén védelembe vette a havasi gyopárt. Havasigyopár (Leontopodiumalpinum) Havasigyopár (Leontopodiumalpinum)

  22. A természetvédelem története Növényfajok védelme A cirbolyafenyő védelmének érdekében tettek lépéseket. Miként írták „fájdalom, mind jobban ritkuló példányokban (ti. a cirbolyafenyő) emeli csak nálunk is a magas hegyvilág romantikáját, s maholnap már nem annyira gyakorlati vagy physiographiai, mint inkább történeti vizsgálódás tárgyát fogja képezni.” Cirbolyafenyő (Pinuscembra) Lónyai erdő Cirbolyafenyő (Pinuscembra) az Alpokban

  23. A természetvédelem története Növényfajok védelme A Magyarországi Kárpátegyesület 1880-tól a túrázóknak kis zacskókban cirbolyafenyőmagot adott, és kérte őket, hogy azt a fafaj tenyészhelyén szórják szét. A tátrafüredi fürdőigazgatóság ugyanezekben az években rendeletben tiltotta meg a cirbolyamag és –csemete jogosulatlan szedését és eladását. 1914-ben pedig Szepes vármegye a cirbolyát is megyei védelem alá helyezte. Cirbolyafenyő (Pinuscembra) Cirbolyafenyő (Pinuscembra)

  24. A természetvédelem története Növényfajok védelme Szintén Szepes vármegye volt az első hely, ahol a tiszafa termőhelyeit védelembe vették. Tiszafa (Taxusbaccata) Tiszafa (Taxusbaccata)

  25. A természetvédelem története Növényfajok védelme Az egyéb növények között a hévízi tündérrózsa és a homoki törökpirosító említhető meg. Mindkettő a főváros belterületén, az első a budai melegvízi források tavában, míg az utóbbi a Gellérthegyen – mint adventív elem – fordult elő. Hévízi tündérrózsa (Nymphaealotusthermalis) Törökpirosító (Perganumharmala)

  26. A természetvédelem története Növényfajok védelme A tündérrózsát tekintették a XIX. század végén „a természetvédelem első szerény lépésének”, mivel SCHILBERSZKY Károly 1889-ben azt az óbudai meleg vizű tóba történő áttelepítéssel megmentette. A török korból itt maradt homoki törökpirosító megmentéséért szót emelő HERMAN Ottó 1878. évi felvetése viszont csekély visszhangot kapott. Törökpirosító (Perganumharmala) Hévízi tündérrózsa (Nymphaealotusthermalis)

  27. A természetvédelem története Az első rendelet a természeti emlékek összeírására (1900) DARÁNYI Ignác földművelésügyi miniszter 1900-ban kiadta az államerdészeti szerveknek szóló 21.5271/1900. FM. számú rendeletét, amely a természeti emlékek összeírásáról intézkedik. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  28. A természetvédelem története Az első rendelet a természeti emlékek összeírására (1900) Elrendeli, hogy a „boldogult királyné (ti. Erzsébet) Ő Felsége emlékére ültetett emlékfákat, valamint oly fákat és facsoportokat, melyekre nézve valami történelmi emlék, monda, vagy szájhagyomány fűződik, vagy rendestől eltérő formájuknál fogva kiválnak, továbbá egyes tájképek szépségét emelő faegyedek, avagy földrajzi elterjedésüknél és fekvésüknél fogva azon vidéken ritka és érdekes fapéldányokat vagy facsoportokat” írják össze és a fenntartásukra tegyenek javaslatot.

  29. A természetvédelem története Az általános természetvédelmi eszme megjelenése Sajó Károly (1905): „Az őstermészet kincseinek megmentése” Az élőlényeket az eredeti környezetükben kell megőrizni A természetvédelmet törvényhozási úton kell megoldani Nemzeti „védkerületeket” kell vásárolni Természetvédelmi őröket kell alkalmazni Példamutatásként őrszentmiklósi birtokán kijelölt egy rezervátumot ahol növényeket és rovarokat védett.

  30. A természetvédelem története A természeti értékek kategóriái az 1908. évi miniszteri rendelet alapján Darányi Ignác 1908-ban megbízta Kaán Károlyt egy, a természeti emlékekről szóló mű megírásával. Ez 1909-ben készült el: „A természeti emlékek fen(n)tartása” Ezt a miniszter rendeletben küldte el az államerdészeti egységekhez, ill. a törvényhatóságokhoz. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  31. A természetvédelem története A természeti értékek kategóriái az 1908. évi miniszteri rendelet alapján Ez a védelemre érdemes értékek összeírását jelölte meg a legfontosabb feladatként. (Majd a tervek szerint ez alapozta volna meg a későbbi intézkedéseket.) Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  32. A természetvédelem története 1913- Bern (A természetvédelem nemzetközi alapokra helyezése) A gyakorlati, mindennapi – bár szerény – eredményeken kívül körvonalazódott egy természetvédelmi törvény megalkotásának a gondolata is. Ehhez alapot nemcsak az összeírási eredmények, hanem a nemzetközi tanácskozások is adtak. 1911-ben Grácban, majd 1913-ban Bernben a természetvédelem közös, nemzetközi alapokra való helyezéséről döntöttek. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  33. A természetvédelem története Ennek értelmében Magyarországon is megyei bizottságok megalakulását, majd a „Természetvédelem és Természeti Emlékek Országos Bizottság”-a felállítását tervezték. Ez utóbbi fogta volna össze a megyei bizottságok munkáját, továbbá javaslatokat tett volna a földművelésügyi miniszternek egyes objektumok védelméről. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  34. A természetvédelem története Az elképzelések között szerepelt, hogy egy kormánybiztos kinevezésével a természetvédelemnek országos felelőse, képviselője legyen. 1914. augusztus 1-jére tűzték ki a kinevezett kormánybiztos, KAÁN Károly működésének kezdetét, míg szeptember 14-re a természetvédelem legfontosabb kérdéseinek megtárgyalására országos értekezletet hívtak össze. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  35. A természetvédelem története A tanácskozás előkészítéséhez kiküldték KAÁN Károly ekkor megjelent könyvét, „A természetvédelem és a természeti emlékek fen(n)tartásának kérdéséhez” címűt. A tervezett értekezlet a háború kitörése miatt elmaradt, így a magyar természetvédelem ügye a törvényi rendezés előestéjén akadt meg – nagyon sok időre. Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  36. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka A trianoni határokon belül az összeírt értékeknek mintegy 30%-a maradt. A korábbi legjelentősebbnek tekintett értékek jórészt a határainkon kívülre kerültek Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  37. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka A Balaton és környéke A trianoni határokon belül a Balaton vált a legjelentősebb értékké. A Balatoni Szövetség már 1915-ben javasolta a badacsonyi probléma megoldását. A tulajdonos herceg Eszterházy Miklós: „olyan messze már nem lehet menni a természeti szépségek megvédésében, hogy a sok millió értékű, európai hírességű badacsonyi bazalt teljesen kihasználatlanul hagyassék.” Lóczy lajos több tanulmányban bizonyította, hogy az itteni geológiai értékek Európa szerte egyedülállóak. Badacsony

  38. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka A Kis-Balaton Schenk Jakab (1918): A nagy kócsag a kipusztulás szélére jutott. Az akkori körülmények között egyedül a Kis-Balaton nyújtott számára fészkelési lehetőséget. A területet mindenképen védelem alá kell helyezni. 1922-től Kócsagőrt is tudtak alkalmazni. (A hazai gyakorlati természetvédelem kezdete!) Táblákat helyeztek ki, és a csendőrséget is bevonták. (Mindemellett a terület lecsapolásának terve is készült) Kis-Balaton

  39. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Magyar Földrajzi Társaság védelmi javaslatai Alföldi mocsár- és szik-vidék A kiskunsági futóhomok-területek Bakonyi őserdőrészletek Balatoni tanúhegyek Aggteleki Baradla Több forrást is Balatoni tanúhegyek Kis-Balaton

  40. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Természetvédelmi kezdeményezések és eredmények A vadászidények megállapítása a Földművelésügyi Miniszter hatáskörébe került. 1925-ben kimondta a baglyok teljes elejtési tilalmát 1933-ban: reznektúzokra, gólyatöcsre, gulipánra, nagy godára, ugartyúkra, bíbicre, a sirályfélékre és az egerészölyvre. Csak a miniszter engedélyével: barátkeselyű, kígyászölyv, darázsölyv, szirti sas, réti sas és ráró (vagy halászsas). A rétisas és a ráró csak a halastavaknál. Magánkezdeményezésre is több terület védelmet kapott (pl.: Tihanyi-belsőtó) Nagykőrös (1935): Pótharaszt-puszta erdőrészletek kijelölése: „örök időkre fenntartandók”

  41. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Természetvédelmi propaganda A legjobban feltárt területek elsősorban a Dunántúlon voltak. Kaán Károly (1931): „Természetvédelem és a természeti emlékek” Herczeg Ferenc (1929 Pest Hírlap): „A magántulajdonra, a szerzett jog szentségére hivatkoznak azok, akik a Badacsony testéből lakmároznak! Van azonban valami, ami szentebb a magántulajdonnál és minden szerzett jognál, és ez: a nemzeti érdek!”

  42. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka Az 1935-ben megjelenő erdőtörvény előkészítése 1929-ben megkezdődött az új erdőtörvény előkészítése Az első szövegezésbe bekerült a természetvédelmi területek fogalma, valamint a következő mondat: „ A Balaton felől látható bazalt- és gejzírkúpokat, a Kis-Balaton területét, valamint a bátorligeti és mezőfényi ősnövényvilág és ősállatvilág területét már e törvény természeti emléknek nyilvánítja.” Ez a további előkészítés során kikerült a törvényből, de megjelent benne a tájvédelmi körzet fogalma

  43. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka 1935. évi IV. törvénycikk az erdőkről és a természetvédelemről Tartalmazta az Országos Természetvédelmi Tanács szükségességét A természetvédelmi területek kijelölésének jogát a Földművelési Miniszter kapta A tájvédelmi körzeteket a miniszterelnök jelölhetett ki. Lehetőséget adott a magántulajdon kisajátítására A turisták kérdése megoldatlan maradt Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  44. A természetvédelem története Az újrakezdés időszaka 1935. évi IV. törvénycikk széleskörű megismertetése Az alerdészi iskolákban bevezették a természetvédelem tárgyat Nagyszalánczy (Fröhlich) Brunó rádió nyilatkozata Nemzetközi szinten: II. Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus (1936) Csepleszmeggy (Cerasusfruticosa) Lónyai erdő Tétényi-fennsík

  45. A természetvédelem története A természetvédelem fő iránya 1961 előtt Az Országos természetvédelmi tanács • Az 1935. évi IV tc. végrehajtási rendelete 1938-ban jelent meg • Intézkedtek a védendő növény- és állatfajok összeírásáról • Területek összeírásáról • A védetté nyilvánítási eljárásról • A kisajátítás módozatairól • Megfogalmazták a barlangok felfedezésével és feltárásával kapcsolatos szabályokat • A védett területek kijelölésének szabályait • A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos szabályokat • Megfogalmazták az Országos Természetvédelmi Tanács feladatát

  46. A természetvédelem története A természetvédelem fő iránya 1961 előtt Az Országos természetvédelmi tanács • Kaán Károly a természetvédelmet hármas egységben látta megvalósíthatónak: • törvény és ennek megfelelő kormányzati intézkedések, • a természetvédelem szolgálatát ellátó szervezet létrehozása (ennek fontos közege éppen az OTvT), • a társadalom, a széles közvélemény bevonása a munkába.

  47. A természetvédelem története A természetvédelem fő iránya 1961 előtt Az Országos természetvédelmi tanács • 44 helyet a minisztériumok, társadalmi szervezetek küldöttei töltöttek be • Az elnököt a miniszter választotta: Az első elnök Kaán Károly lett • Egy tiszteletdíjas alelnöke ill. titkára volt Földváry Miksa személyében • Kaán Károly 1940-ben bekövetkezett halála után az elnöki székbe Cholnoky Jenő került

  48. A természetvédelem története A természetvédelem fő iránya 1961 előtt Az Országos természetvédelmi tanács • Az alakuló ülés 1939 április 17-én volt • 14+1 fős végrehajtó bizottság alakult

  49. A természetvédelem története A természetvédelem fő iránya 1961 előtt Az Országos természetvédelmi tanács • 1939-ben a Balaton-környék kérdéseinek megoldása volt a legfőbb feladat • Továbbra sem sikerült a védelmet véghezvinni • Továbbra is sürgető feladat volt Bátorliget kérdése is • A védendő fajok megállapítására külön bizottság alakult: • 30 növényfajt mindenhol, 43 fajt csak bizonyos helyeken (pilisi len, tátorján, magyar kikerics, henye boroszlán, szentendrei rózsa)

  50. A természetvédelem története A természetvédelem fő iránya 1961 előtt Az Országos természetvédelmi tanács • Továbbá: 20 emlős, 5 hüllő, 4 hal, 9 rovarfaj került be a jelentésbe • Ezt az OTvT a fekete rackával kiegészítette • A madarak helyzete: minden madár védett, kivéve néhány faj amelyre ki kell írni idényt. Néhány fajra mindig lehetett vadászni

More Related