1 / 28

VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet

VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet. A forradalmiság tartalma a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen vezet el az átfogó elmélethez Galilei, Huygens és mások mechanikai részeredményei Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe, Kepler bolygómozgásra vonatkozó eredményei

athena-odom
Télécharger la présentation

VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet • A forradalmiság tartalma • a szintézis • a halmozódó tudás szükségszerűen vezet el az átfogó elmélethez • Galilei, Huygens és mások mechanikai részeredményei • Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe, Kepler bolygómozgásra vonatkozó eredményei • az égi és a földi fizika egyesítése

  2. VI.2. A Principia jelentősége: a módszer példája • a módszer • a modellalkotás • leegyszerűsített fizikai létezők és feltételek • összehasonlítás az empirikus adatokkal, törvényekkel és szabályokkal • a kiinduló feltételek módosítása: újabb létezők és tulajdonságok hozzáadása • a matematika alkalmazása a természetre • az axiomatizmus

  3. VI.3.a. A Principia jelentősége:a természetfilozófiai forradalom (a) • forradalom a természetfilozófiában • az arisztotelészi természetfilozófia elvetése • Kopernikusz arisztoteliánus bírálata a ptolemaioszi rendszer felett • Tycho de Brahe megfigyelései az ég változásairól (+a „kompromisszumos” modell) • Kepler (neo)platonizmusa • Bruno teológiai és természetfilozófiai szakítása a középkori világkép központi elemeivel • Bacon módszertani meggondolásai az arisztoteliánus dogmák ellen, az empirikus módszer mellett • Galilei távcsöves megfigyelései és érvei Arisztotelész ellen (+”miért” helyett „hogyan”)

  4. VI.3.b. A Principia jelentősége:a természetfilozófiai forradalom (b) • a mechanikai természetkép elfogadtatása • az előzmények (Démokritosz, Epikurosz, Lucretius atomizmusa) • Descartes mechanisztikus programja (alak és mozgás) • a korszellem (Galilei, Gassendi, Hobbes, Boyle) • Newton • az égi és a földi világ különbségeinek felszámolása • a teleológiai érvelés száműzése (az általános megjegyzésekbe) • a mechanicizmus természetfilozófiai-fizikai rendszerré szer-vezése – a világ: egymással kölcsönhatásban lévő (ütköző, taszító, vonzó) testek; matematikailag leírható erők hatására mozognak; csupán néhány alapvető tulajdonsággal rendelke-ző láthatatlan korpuszkulákból (atomokból) állnak (a többi tulajdonság látszólagos); törvényeknek engedelmeskednek • példátlanul eredményes leírás, magyarázat és előrejelzés

  5. VI.3.c. A Principia jelentősége:a természetfilozófiai forradalom (c) • a tudomány (az oksági leírás) és a hermetikus (okkult, mágikus, alkimista) megközelítés elválasztása • eltávolodás az okkult minőségektől a Principia, de nem Newton akarata szerint

  6. VI.4.a. A Principia jelentősége:a társadalmi forradalom része (a) • a tudomány fejlődése, eseményei külső (társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők következményei • a Principia a kor körülményeinek terméke • a (kereskedelmi, katonai) hajózás fejlődése – navigációs stb. igények – csillagászati helymeghatározás, árapály jelenség stb. • az ipar (bányászat stb.) fejlődése – szivattyúk, gépek stb. – dinamika, hidrodinamika stb. • a társadalmi mozgalmak leképezése (puritanizmus, individualizmus stb.)

  7. VI.4.b. A Principia jelentősége:a társadalmi forradalom része (b) • a Principia diadala a kor választása • az óramű világ kétféle felfogása • Leibniz • Newton

  8. Newton hatása: 1. a fizikára (a) • Végül mégis polgárjogot nyer az analízis használata a fizikában • Newton fluxióelméletének kiadása • Leonhard Euler (1707-1783)munkássága • diplomamunkája: Descartes ésNewton nézeteinekösszehasonlítása JohannBernoulli témavezetésével (1723) • Mechanica (1736) – a newtonidinamika a matematikai analízisformájában

  9. Newton hatása: 1. a fizikára (b) • a Szaturnusz pályaháborgásai-nak kiszámítása (1748) • Theoria motus corporum solidorum (1765) • haladó mozgások • forgó mozgások • Euler-szögek • precesszió • egyéb alkalmazások a mechanika (hidrodinamika, akusztika), optika, csillagászat területén

  10. Newton hatása: 1. a fizikára (c) • Jean Le Rond d'Alembert (1717-1783) • Joseph-Louis Lagrange (1736–1813) • „analitikus” = „mechanikus” • az ész hatékonysága • a fizikai probléma redukálása matematikai feladattá

  11. Newton hatása: 1. a fizikára (d) • Résztudományok kialakulása • Hidrodinamika • Daniel Bernoulli (1700-1782) • Hydrodynamica (1738)

  12. Newton hatása: 1. a fizikára (e) • Égi mechanika • Pierre-Simon, marquis de Laplace(1749–1827) • Exposition du systéme du monde (1796) • a Naprendszer stabilitása, kialakulása • Traité de mécanique céleste (1798-1827) • Théorie analytique des probabilités(1812) • a Laplace-démon

  13. Newton hatása: 1. a fizikára (f) • Az elektromos és mágneses jelenségek tudományának fejlődése aMaxwell-egyenletekig • Az elektromos jelenségekstabil létrehozása • Francis Hau(w)ksbee(1670?-1713) • folyadékmodell(fluvium) • Az elektromosság vizsgálata • Charles François de CisternayDuFay (1698-1739) • kétféle elektromosság –kétfolyadék (effluvium) modell (1733)

  14. Newton hatása: 1. a fizikára (g) • Pieter vanMusschenbroek(1692-1761) • leydeni palack (1746) • Benjamin Franklin(1706-1790) • egyfolyadék-modell (±)

  15. Newton hatása: 1. a fizikára (h) • Charles-Augustine de Coulomb (1736-1806) • Newton+torziós mérleg Coulomb-törvény (1777-) • Henry Cavendish (1731-1810) gravitációs mérése (1798) • mágneses pólusok

  16. Newton hatása: 1. a fizikára (i) • Az elektromos és mágneses jelenségek közötti kapcsolat • André-MarieAmpère(1775-1836) • áramok közöttierőhatások

  17. Newton hatása: 1. a fizikára (j) • James Clerk Maxwell (1831-1879) • axiomatikus elektrodinamikai elmélet • A hőtan fejlődése • A hő • Joseph Black (1728-1799) • fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria,kalorikum (1757-1763) • Benjamin Thompson [Rumford gróf](1753-1814) • a hő =mozgás

  18. Newton hatása: 1. a fizikára (k) • John Dalton (1766-1844) • a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801)  atomhipotézis (1803-1810) • Elméleti hőtan • Jean Baptiste Joseph Fourier (1768-1830) • Théorie analytique de la chaleur (1822) • a hővezetés differenciálegyenlete

  19. Newton hatása: 1. a fizikára (l) • Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796-1832) • Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) • reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai modellje  hatásfok • Az anyag atomos szerkezete • A fény problémája • a fény korpuszkuláris elmélete (Newton) • a fény (éter)hullámelmélete (Hooke – 1670, Huygens – 1680, Euler – 1750, Young – 1810, Fresnel – 1820)

  20. Newton hatása: 1. a fizikára (m) • Az anyag szerkezete • D. Bernoulli • kinetikus gázelmélet: p ~ nmv2 és a hőmérséklettel növekszik (1738) • Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765) • 276 заметок по физике и корпускуларяой философии (1743-1744) • Размышлениеопричинетеплотиихолода (1750) • Слово о происхождения света (1756) • Meditationes de Solido et Fluido (1760) • Amedeo Avogadro (1776-1856) • molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény (1811)

  21. Newton hatása: 1. a fizikára (n) • Robert Brown (1773-1858) • A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies

  22. Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: kémia • A kémia • Lomonoszov: A matematikai kémia elemei • “I. lemma: 17 §. A testek minden változása mozgás által megy végbe.l. tétel: Következésképpen a vegyületek változása is mozgás által megy végbe.2. tétel: A mozgás tudománya a mechanika, így a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni.3. tétel: Ezért a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni.”

  23. Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (a) • A iatrofizikai (iatromechanikai) szemlélet • Gassendi és Descartes: hidrosztatika, áramlások, nyomásviszonyok • mechanikai gépek, determinizmus • fizikai eszközök:hőmérő, mikroszkóp, mérleg • kvantitatív mérések • Santorio (1561-1636)

  24. Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (b) • William Harvey (1578-1657) • a vérkeringés (1616) • Wren – intravénás injekció (1653) • Boyle • levegő és légzés • Giorgio Baglivi (1668-1707) • rostelmélet • Alfonso Borelli (1608-1679) • a vérkeringés hidraulikus rendszer

  25. Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (c) • az élőlények mozgása: mechanikai konstrukciók • Stephen Hales (1677-1761) • a víz hidrosztatikai nyomása és avérnyomás • Friedrich Hoffmann (1660-1742) • az ember hidraulikus gép – éter →fluidum (1695) • vis vitalis (életerő)-elmélet • Jöns Jacob Berzelius (1779-1848) • Wöhlerig (1824)

  26. Newton hatása: 3. a filozófiára (a) • Az angol empirizmus • John Locke (1632-1704) • a tapasztalat középpontba helyezése • A francia felvilágosodás • Voltaire (François-Marie Arouet 1694-1778) • Newton filozófiájának alapelemei (1738) • Julien Offrey de LaMettrie (1709-1751) • L'homme machine (1748) • "Az emberi szervezetet gép módjára kell felfogni, fizikai törvények megtestesüléseként, amelyek mozgó alkatrészek működésében jutnak érvényre, úgyhogy semmi szükség nincs természetfeletti beavatkozások feltételezésére."

  27. Newton hatása: 3. a filozófiára (b) • az Enciklopédia (1751-1772) • Paul-Henri d'Holbach (1723-1789) • Système de la Nature (1770) • Kant (1724-1804) • Az ég általános természetrajza és elmélete (1755) • Kant-Laplace elmélet • A tiszta ész kritikája (1781) • a tér és idő mint a priori szemléleti formák

  28. Newton hatása: 4. a teológiára • Newton teológiai nézetei • A deizmus, ateizmus elterjedése

More Related