Építészeti kutatás és alkotás (tervezés)

1. Építészeti kutatás és alkotás (tervezés) A kutatás indítása, az első lépések, a féléves munka stratégiája

2. A kutatásról fő vonalakban, tervezés és kutatás viszonya a Groag, Wang könyv alapján, a könyv első részének ismertetése • Kutatási példák. Tijana és Péter • Konkrét kérdések: a saját kutatás keretének kialakítása: keret és első lépések. A kérdés/probléma megfogalmazása, irodalomkeresés, dokumentáció.

3. Tervezés - kutatás • Kutatás vezérelt/orientált tervezés • Tervezés orientált kutatás. • Két különböző terület? • Fedésbe hozhatók egymással? • Szükség van-e az explikálásukra?

4. Groag/Wang

7. Tervezés és kutatás viszonya: összehasonlítás és különbségek A tervezés/alkotás Különböző léptékekben műtárgy létrehozására irányul Generatív jellegű A jövőre irányul. Kiindulás: megoldandó probléma Kutatás Célja tudás létrehozása vagy általánosítható alkalmazás (ismeretelméleti értelemben) Analitikus és rendszerező jellegű Múlt- és jelen orientáltságú. Kiindulás: kérdés.

8. Kutatás • „Olyan rendszeres/rendszerezett vizsgálódás, melynek célja tudás létrehozása.” • Az egyes projekteken túlmutató, önálló építészeti kutatás (viszonylag) új fejlemény, a 60-as, 70-es évektől alakult ki. • Példa: Christopher Alexander: Notes on the Sythesis of Form, The City is not a Tree, A Pattern Language – Timeless Way of Building

11. A tervezési folyamat része • Attól elváló • Egyetemi • Szakmai közvélemény, nyilvánosság

13. A kutatás szintjei • Systems of Inquiry which entails broad assumptions about the nature of reality, knowledge and being. • „Világnézet, korszellem” (historizmus, szellemtörténet) - „paradigma” (Kuhn) – episztémé (Foucault): korszakos szellemi-kulturális minták/mintázatok • Schools of thought: broad theoretical perspective that has significantly influenced multiple disciplines. • Szellemi irányok, iskolák: olyan jelentős elméleti megközelítésmód, amely lényegi hatást gyakorolt több diszciplinára. • The adoption of a particular school of thought is likely to influence how research questions are framed, and often imply the use of specific modes of analysis.

14. A módszertantól a technikákig Taktika: konkrét vizsgálati technikák: az adatgyűjtés és archiválás módjai, elemző eljárások stb. • Stratégia: a kutatás általános iránya, átfogó terve vagy struktúrája. • „Research design”

15. Kutatás = tudomány? • Tudomány: természet –társadalom- és humántudományok • Van-e egységes módszer? • Kutatási tradíciók, paradigmák • Konstrukció, pluralizmus • Van-e egységes kánon? A tudományosság többféle, az adott terület jellegének kritériumrendszere

16. Tervező – történész/teoretikus/kritikus Team X Primer http://www.youtube.com/watch?v=UH5thwHTYNk The Smithsons on Housing http://www.youtube.com/watch?v=WlZ0NbC-YDo

17. Caruso St John • http://www.youtube.com/watch?v=AI_Dkl5nRFM • Urgency

18. Adam Caruso

20. Alkotás/tervezés és kutatás • A két terület közötti feszültség nem csak az építészetet jellemzi, hanem minden kreatív foglalkozásnál felmerül.

24. A kutatás szintjei: a szintek kapcsolata és módszertana. Általános probléma: keverésük, reflektálatlanságuk.

25. Lételmélet (a dolgok mibenléte, természete) – ismeretelmélet – módszertan Mennyiségi, egzakt, objektíb - minőségi, puha, szubjektív kutatási irány Mennyire tekintük a valóságot objektívnek, függetlennek a megfigyelőtől/kutatótól? Vagy mennyiben a szubjektumtól, megismerésétől elválaszthatatlannak? A megismerő részese annak a kontextusnak, amelyet megismer, amelyben megismerőként tevékeny? Ismeretelmélet: Mennyiben választható el tehát a megismerő és a megismerés (a megismerés tárgya) avagy az ismeret mennyiben a kölcsönhatásukban jön létre? Módszertan: deduktív levezetés, ok és következmény – induktív módszer, a tényezők által folyamatosan alakított.

28. Miért és hogyan keresünk és használunk forrásokat? • Internet • Könyvtár, katalógusok • Adatbázisok (Jstor) • Publikált fontos művek irodalomjegyzéke, hivatkozásai • A jegyzetelés módszere

29. Mik a szakirodalom témába vágó fontos vonulatai? • Vannak-e jelentős eltérések a fontos megközelítésekben? • Mik az engem érdeklő terület/irány legfontosabb művei és szerzői? • Mik ennek vagy annak a műnek a legfontosabb megállapításai, üzenete? Mik az erősségei, illetve hiányosságai vagy kiegészítendő pontjai?

30. Kutatási kérdések • Általános – különös, egyedi • Eszközjellegű – realista • Nyitott, alternatív – folyamatszerű • Helyzetfelmérés és cselekvési program, cél (what is the case? – what to do?)

31. Irodalomkeresés, ösvények-csapások • Wikipédia – speciális adatbázisok • Kereső kérdések, kérdéscsoportok • A címadás jelentősége • Kivonatok • Elsődleges és másodlagos - (harmadlagos) források (a feel for relevance in relation to what)

32. A research-oriented mind is trained by repeated exercises in linking these connections all at once.

33. Téma Gondolkodás Keresés Rendezés Írás • Az általános érdeklődés területe • Fontos vonulatok • Mi a kutatási kérdés? • Mi az igazolás? • A források terjedelme • Cimkézés, címadás • Cikkekből származó szakirodalmi utalások • Kulcsfontosságú személyekkel való beszélgetés • Kutatás adatbázisokban • Példák azonosítása • Disszertáció adatbázis • Kurzusok során felmerülő források • Szürke források Elsődleges-másodlagos Elméleti iskolák Hiányok, lyukak Összehasonlítás-vonatkoztatás Elmélyítés Támogató érvek Cáfoló érvek Annotációk Feljegyzés, visszakeresés Könyvtárakba rendezés/csoportosítás, címekkel ellátás Nyers tételmondatok Nyers absztraktok Tartalomjegyzékek Fejezetek struktúrája Potenciális kutatási kérdések

34. Elmélet Gondolkodás Keresés Rendezés Írás Milyen ismeretelméleti feltevések? Milyen filozófiai alapok? Kapcsolódó területek (az interdiszciplinaritás szintje) Interdiszciplináris linkek Fontos gondolkodók Fontos elméletek Fontos munkák Kapcsolatfelvétel emberekkel Hogyan alakult ki az elméletnek ez a vonulata? Honnan ered? Származásvonal Példakeresés Miyen kapcsolódó elméletek? Fogalmazd meg, hogy az elméletnek ez a vonulata mennyiben érinti a témádat? Potenciális kutatási kérdések Cimkézés

35. Módszer Gondolkodás Keresés Rendezés Írás Milyen stratégia? Milyen taktika? A módszertannak megfelelő források A módszerre vonatkozó irodalmi források Példák az irodalomból Kapcsolatfelvétel A kulcsfontosságú források erős és gyenge pontjai Mi az, ami járható, elvégezhető? Diagramok készítése Potenciális kutatási kérdések Cimkézés

36. Végeredmény Gondolkodás Keresés Rendezés Írás Elmélet – új megoldás, finomított magyarázat vagy modell Alkalmazás pl. design irányelvek vagy eszközök formájában A kettő együtt. Példák Ez még mindig az, mint amit szeretnék csinálni? A cimkék vizsgálata Jártasság az irodalomban. Más új munkák. Jövőbeli kutatás Kiegészítő cikkek.

39. Cultural Landscapes Bibliography Return to Bibliography Soja, Edward.  Thirdspace: Journeys to Los Angeles and Other Real and Imagined Spaces.  Cambridge, MA: Blackwell, 1996. In Thirdspace, Edward Soja accomplishes three things.  First, he defines his concept of “Thirdspace,” a notion of space that combines spatiality with sociality and historicality.  Thirdspace is an interdisciplinary idea of space, history, and society that treats the micro-geographies of the everyday with as much seriousness as it treats the macro-geographies of larger historical trends.  Both of these geographies are crucial for a nuanced interpretation of the site under investigation.  Soja's second goal is to chart an intellectual history of Thirdspace.  He does this by doing a close reading of both Lefavbre and Michel Foucault, as well as drawing on Anna Deavere Smith's Twilight LA, the work of Gayatri Spivak, and Gloria Anzaldua's idea of the borderlands.  For Soja, Thirdspace is “an-Other” space, a sprawling, radical zone created and populated by the marginalized (10).  Finally, Soja does a close reading of Los Angeles, examining the city as a site of historical activism through the Power of Place project, a site of panoptic power through Citadel-LA, and as a site of potential through his comparison of LA with Amsterdam. Thirdspace offers the reader a whirlwind primer in Soja's theoretical apparatus through his in-depth excerpts and careful charting of his intellectual evolution. Ultimately, this charting is one of Thirdspace's most potent aspects.  Soja's use of excerpts expose the reader to his myriad influences, and emphasizes the many ways Thirdspace can be used as a radical, libratory concept. [M. Velazquez]

43. Tér – hely, a térbeli fordulat • Szellemtörténet, Hamvas • Norberg-Schulz • Frampton • http://www.youtube.com/watch?v=Mjd58mE76tU (Aalto and the Finnish Architecture)

44. Nem lineáris folyamat. • Az általános irodalom keresése, a kijegyzetelés és a kutatási kérdés kialakítása oda-vissza folyamatban történik. • Gyakran az előbbiek megelőzik a kutatási kérdés megfogalmazását.

45. Vizuális, vizualizáló • Morfológia, mapping, diagram, fotó • Szöveg(alapú) • Leíró • Elemző • Értelmező • értékelő

46. Írás • „Students should reminded that the time to start writing is not next week; it was yesterday.” • Címadás • A címekhez címszavakat rendelni. • Ezeket absztraktokká bővíteni. • Tartalomjegyzéket készíteni • Fejezetek kialakítása

47. Végül egy szó a szenvedélyről. Gondolat és szív összhangja • A szenvedélyes érdeklődés a kutatás egészére vonatkozóan alapfeltétel, de talán itt a leghelyénvalóbb külön is kiemelni: enélkül nehéz értelmesen foglalkozni a szakirodalomma. Tényeket, adatokat enélkül is ki lehet mazsolázni, akár nagyobb mennyiségben is. Ám megléte nélkül nehéz eligazodni a szakirodalom rengetegében és eredeti kutatási kérdéssé desztillálni a megállapításokat. • Inspiráció, intuíció és képzelet.

48. A kutatási cél rövid meghatározása • Nem az általános kutatási irányt kell itt bemutatni, azt legfeljebb megemlíteni érdemes, hanem ezen belül a konkrét vizsgálandó témát, amelynek eredménye egy megfelelő források, tájékozódás, gyűjtés és gondolati munka alapján megírt tanulmány.

49. A téma leszűkítése • Ez az irodalmi tájékozódás, feldolgozás alapján újra átgondolható, s maga a cél is újrafogalmazható. • Ezt azért érdemes megcsinálni, hogy újra meg újra próbáljatok megküzdeni a körülhatárolással, próbáljatok tisztába jönni saját célkitűzésetekkel, illetve mérlegelni ennek realitását. • A címadás, rövid megfogalmazás jelentősége.

50. Összevetés a kitűzött célokkal • A tanulmány kapcsolódhat és jó is, ha kapcsolódik a tervezési feladathoz, de inkább annak keretét, jelenti, tehát előkészítő, megalapozó, alátámasztó jellegű és jelentőségű. • Érdemes ezért nemzetközi szakirodalomra, összefüggésekre, példákra kitekinteni, egyáltalán az elemzést a konkrét tervezési feladatnál általánosabb horizonton megfogalmazni, ami esetleg a későbbi munkátokban is hasznos lehet, amikor már nem ezen a tervezési projekten dolgoztok.