1 / 70

A Porcelán története

A Porcelán története. A kezdetek. Az ősember már az új kőkorszakban az un. neolitikumban agyag edényeket formált. Később rájött, hogy égetéssel ezek tartóssá tehetők. Az első kézműves „iparág” a fazekasság volt, ezt követte a szövés és a fonás mestersége. Az agyag tulajdonságai.

Télécharger la présentation

A Porcelán története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Porcelán története

  2. A kezdetek • Az ősember már az új kőkorszakban • az un. neolitikumban • agyag edényeket formált. • Később rájött, hogy égetéssel ezek tartóssá tehetők. • Az első kézműves „iparág” • a fazekasság volt, ezt követte • a szövés és a fonás mestersége

  3. Az agyag tulajdonságai • Agyagnak nevezzük az olyan földféleséget, melynek jellemző tulajdonsága, hogy • vízzel áztatvaképlékeny, vagyis gyúrható, formálható, alakját kiszáradás után is megtartja és • kiégetveösszetartó, kemény, kőszerű anyaggá lesz, mely vízzel többé fel nem áztatható. • Az agyagáruk gyártása tehát az agyag formálhatóságán és a tűzben való megkeményedésén alapszik. A különféle agyagáruk, bár készítésmódjuk lényegileg azonos, mégis a felhasznált nyersanyagok különbözősége, az égetés hőfoka, díszítésmód stb. tekintetében nagyon különböznek egymástól.

  4. A kerámia Keramosz görög szóból származik, jelentése:agyag

  5. Kerámia fajták: -Cserép -Fajansz (majolika) -Kőedény (keménycserép) -Porcelán

  6. A cserép • Nem más, mint égetett agyag. • Vagy máz nélküli: • - pl. a tetőcserepek, épület téglák • Vagy mázzal bevonva égetik ki. • Előtte díszíthetik: • -máz alatti és máz feletti festést ismerünk. • De egyszer égetik ki. • Ha mázatlan tárgyakat díszítenek • terakottának nevezik

  7. Fajansz • fajansz: • az olasz Faenza városkáról elnevezett fehérre vagy sárgára égetett, érdes törésű és át nem tetsző agyagáru, likacsos szerkezetű. • A tárgyakat korongon, rendszerint gipszmintákban formálják, és terrakottára égetik. • Az ónos máz az egyszer égetett tárgyakra kerül. • Ősi keleti technikával készül, amely a mórok révén Spanyolországon keresztül • ( Mallorca szigetén) került be Európába. • A majolika alapanyaga is a fenti, csak díszítése más

  8. A kőedény • A kőedény: • agyag, kvarc és mészpátból vagy földpátból készül, • korongolással, öntéssel, vagy sajtolással formálják, • alacsony tűzön samott tokban zsengélik, majd földpátos mázzal, magas tűzön, 1100 °C felett égetik. • Díszítése máz alatt, vagy máz felett is történhet. • Mivel nyersanyagai közül a kaolint egyszerű agyag helyettesíti • és égetése is a porcelánénál alacsonyabb fokon történik, előállítása ezért olcsóbb.

  9. A porcelán titka Az igazi finom porcelán titka abban rejlik, hogy a négy őselem: -a föld -a víz -a levegő -a tűz harmóniáját testesíti meg

  10. A porcelán titka Formai szépsége: a „ porcelánföld „ és a víz megfelelő arányú keverékével biztosítható Fehérsége, transzparenciája (áttetszősége): a tűz és a levegő segítségével hozható létre

  11. A porcelán tulajdonságai • A porcelán magas hőmérsékleten tömörre égő, nemesen tiszta • kerámiaféleség, mely • -nem engedi át a nedvességet • -kemény • -ellenáll a vegyi hatásoknak • -máza pedig a fény felé fordítva áttetsző

  12. A porcelán előállítása • Folyamatai: • -1. a nyersanyag /porcelánmassza/ elkészítése • - 2. az alakítás /öntés, préselés/ • - 3. a szárítás • -4. az előégetés /másnéven zsengélés/ • - 5. a mázzal való bevonás • -6. a mázas égetés • - 7. a dekorálás /festés, aranyozás / • - 8. dekor égetés

  13. A porcelán massza fő alkótóelemei -kaolin -földpát -kvarc -víz

  14. A porcelán massza fő alkotó elemei -a kaolin : a legtisztább természetben előforduló agyag fajta, mely fehérre ég -átlagban a porcelán massza 50 %át teszi ki -ettől függ az anyag formálhatósága, s ennek köszönhető, hogy a tárgyak szárítás és égetés után megőrzik alakjukat

  15. A kaolin

  16. A porcelán massza fő alkotó elemei • A földpátok: • a földkéreg mintegy 60 %-át alkotják • vegyileg alkáli-alumíniumszilikátok • Melyek hosszú időn keresztül átalakulnak úgynevezett • agyagszubsztanciává( ez bonyolult kémiai képlettel írható le) • A porcelánmassza kb. 25 %-át teszi ki és annak az égetés közbeni tömörödését segíti elő

  17. A földpát

  18. A porcelán massza fő alkotó elemei A kvarc: -részben a termék transzparenciáját (áttetszőségét ) -részben a keménységének mértékét határozza meg- fajtájától függően. Előzőleg felhevítik, majd különböző finomságura őrlik -kvarchomok- így kerül a porcelánmasszába

  19. A kvarc

  20. A porcelán készítésének folyamata • Míg a csak agyagot tartalmazó termékeket lehet formázni, addig az adalékanyagokkal kiegészített un. porcelánmassza rideg, a tárgyak előállítása • -öntéssel, vagy • -préseléssel történik.

  21. Az öntés folyamata • Folyékony halmazállapotú • porcelán masszát gipszformába öntik. • A gipszforma nedvesség elszívó tulajdonsága révén a bele öntött masszából elszívja a vizet, így alakul ki az un. nyers termék

  22. A szárítás • Kialakított tárgyakat égetés előtt tökéletesen ki kell szárítani, nehogy a kemencében hirtelen fejlődő vízgőz szétvesse őket. • A száradásnak nem szabad hirtelen történni, mert a gyorsabban kiszáradó felületen a tárgy hamarabb húzódik össze, aminek következménye a tárgy görbülése, esetleg repedése. • A tárgyakat levegőn, a műhelyben vagy zárt töltött szárítókamrákban szárítják.

  23. Előégetés /zsengélés/ • Ez alacsony hőfokon-800 C- történő égetést jelent,

  24. Máz készítése • A porcelán máz ugyanazokból az anyagokból készül, mint a porcelán, csakhogy a mázban • több az olvadó anyag (alkáliák és mész) és kevesebb aránylag az aluminiumoxid. • A zsengélés után vonják be vele a tárgyat. • Lehet átlátszó és lehet fedő hatású, összetételétől függően.

  25. A máz szerepe: • Az eredetileg porózus cserepű kerámia termékek felületét • -tömörré • -simává • -folyadékzáróvá • -szilárdabbá • -ételsavakkal szemben ellenállóbbá • -könnyen tisztíthatóvá • -esztétikailag vonzóbbá teszi

  26. A máz • Lehet : • -szintelen, üvegszerű- ilyenkor az alapszín átlátszik, • -fehér , • -színes:, • /melyet égethetnek a máz felületére is/

  27. Oxidfestékek • Különböző fémek oxidjai más-más színt eredményeznek • -vasoxid: piros, barna • -uránoxid: narancssárga • -kobaltoxid: kék • -mangánoxid: barna • -antimonoxid: sárga • Ezek hőállóak is

  28. Mázas égetés • ez kb. 1300-1400 C - on történik. • Azt a célt szolgálja, hogy a máz ráégjen a tárgyra • Ilyenkor néhány %- os zsugorodás következik be • A máz megolvad míg a cserép ugyanazon hőfoknál csak meglágyul, de alakját a tűzben még megtartja.

  29. Dekorálás • Folyamatai: • -alapozás • -satírozás • -árnyékolás • -aranyozás • Eszközei: • -mókusszőr ecset • -acél tollhegy • -festékek • -arany

  30. Dekor égetés • Viszonylag alacsony hőfokon • -720 C - 900 C -on történik, • Melyet még a festékanyagok károsodás nélkül elviselnek

  31. A porcelán története A porcelán Kínából származik. Az igazi porcelán termékeket az időszámítás kezdete előtti 23 és az időszámítás szerinti 220 között uralkodott Keleti Han-dinasztia időszakában kezdték gyártani. Legelőször a dél-kínai Zhejiang tartományban állították elő. Utána Észak-Kínában is meghonosodtak a porcelán készítési eljárások. .

  32. A porcelán története • A fehér porcelánt a kék színű porcelán készítése alapján fejlesztették ki. • Csak annyi az eltérés, hogy a kék színű porcelán alapanyaga, a kaolin több vasércet tartalmaz a kék esetében, a fehér porceláné pedig kevesebbet. • A nagyobb vastartalmú porcelán a kiégetés után sötétebb, vagy világosszürke, vagy sötétszürke színű lett. • A kisebb vastartalmú porcelán pedig fehér. • A porcelángyártás technikája később az egyszínű porcelántermékek készítésétől a többszínű előállítása felé fejlődött. • A porcelán alapszíne azért a fehér maradt, • Ezért a fehér porcelán készítése nagy jelentőségű találmány.

  33. Kék kínai porcelán

  34. Kínai porcelán kancsó

  35. A porcelán története • X-XIII. században, a kínai porcelánkészítés eljárásai gyorsan fejlődtek. • A Tang-dinasztia időszakában kifejlesztették az úgynevezett háromszínű porcelánt. • Ennek lényege, hogy a kaolin alapra egyszerre • piros, zöld és fehér festéket vittek fel. • Az égetés során a vegyi reakció során különböző színárnyalatok keletkeztek. • Igen színes porcelántárgyak készültek így. • Ebben az időszakban bevonták • a festészetet és a szobrászatot is a porcelánkészítésbe.

  36. Kínai porcelán váza

  37. Kínai porcelán váza

  38. A porcelán története • 1368 és 1911 között, azaz a Ming és a Qing-dinasztiák korszakában élte a kínai porcelán aranykorát. • A termelés minőségileg és mennyiségileg a legmagasabb szintet ekkor érte el. • A Ming és a Qing-dinasztia korszakában a dél-kínai Jindezheg város vált a porcelánkészítés központjává. • Ma is itt állítják elő Kína legjobb minőségű porcelántermékeit.

  39. Kínai porcelán váza

  40. A porcelán története • Legkorábban a VIII. században vitték ki a porcelánt Kínából külföldre. • Ezt megelőzően már kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat építettek ki külföldi országokkal. • A Selyemúton keresztül nagy mennyiségű selyemterméket szállítottak ki az országból. • Annak idején a selyem országának nevezték Kínát. • A VIII. századtól kezdve exportálták a porcelántárgyakat is, amelyek jó hírnevet szereztek külföldön, • ezért az emberek most már „Ci„ ország, • azaz porcelán-országként is emlegették Kínát. A kínai porcelántárgyakat legelőször • az ázsiai országokba vitték ki,/Japán, Korea/ • később pedig Európába és a Közel-Keletre.

  41. Kínai porcelán

  42. A porcelán története • A XVII. századtól kezdve a nyugat-európai országok királyi udvarai nagy előszeretettel gyűjtötték a kínai porcelántárgyakat. • Miután a portugál hajósok megnyitották a Kína és Európa közötti új tengeri útvonalat, a kínai porcelántermékek az európai országok uralkodó rétegei számára kedvelt ajándékká váltak.

  43. Kínai porcelán

  44. A porcelán története • Ebben az időszakban Európában rokokó stílus uralkodott, amelyet az élénkség, a szépség, a vidámság és az élet élvezete jellemez. • Ez megegyezik a kínai művészet finom, harmonikus, könnyed és színpompás stílusával. • A kínai porcelán-kultúra a kínai művészet része, ezért egész Európában nagyon szeretik a kínai porcelánt. • Nem teljes statisztikai adatok szerint a XVII. században évente több mint 200 ezer kínai porcelántárgy érkezett Európába, • a XVIII. században pedig már évente mintegy 1 millió kínai porceláncikk került az európai piacra. A kínai porcelán később egyre jobban elterjedt az egész világon.  

  45. Kínai váza

  46. A porcelángyártás Európában • Európában rá kellett jönni a porcelán titkára újból fel kellett fedezni. • Történeti leírások szerint egy német alkímista Böttger jött rá a mikéntjére 1709-ben. • Tehát nem aranyat, hanem • „fehér aranyat „ tudott előállítani.

  47. A porcelángyártás Európában Ezt követően Németországban -Meissen -/1710/ Franciaországban-Sévres-/1756/ Angliában- Bow, Chelsea, Derby, Worchester- /1757/ Oroszországban- Szentpétervár- /1750/ Osztrák-Magyar Monarchiában-Bécs/1718/ Kezdték el a porcelán gyártását

  48. A porcelángyártás Magyarországon • A hazai porcelángyártás beindulását két tényező akadályozta: • 1.) • Bécs megtiltotta a magyar területen a porcelán gyártását hosszú évekig. • /Ezért az európai gyártás beindulását az itthoni több mint 100 évvel követhette csak./ • 2.) • A nyersanyag hiánya. • Nálunk jó minőségű kaolin nem található.

  49. Porcelán gyártás Magyarországon  Magyarországon Telkibányán, helyben talált kaolin felhasználásával 1825-ben gyártottak először porcelánt. A kaolin rossz minősége miatt azonban a porcelán minősége sem felelt meg a kívánalmaknak, ezért visszatértek a kőedénygyártáshoz. Az első, tartósan porcelángyártással foglalkozó magyar gyár Herend, ahol az 1800-as években Csehországból - Zettlitzi, ma Sedlec - behozott jó minőségű kaolint használtak fel.

  50. Herend története A pápai keménycserépgyár bérlőjeként Fischer Mór 1839-ben komoly tőkével betársult a Stingl Vince 1826-ban alapított herendi műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is.

More Related