1 / 65

Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom

Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom. Dr. Pólyi Csaba Nagykövet, a BGF címzetes főiskolai tanára Pécs, 2011. szeptember 30. Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom. I. Világgazdasági átrendeződés II. Külső környezete – Latin-Amerika III. Brazília kiemelkedése

Télécharger la présentation

Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom Dr. Pólyi Csaba Nagykövet, a BGF címzetes főiskolai tanára Pécs, 2011. szeptember 30.

  2. Brazília - a feltörekvő latin-amerikai nagyhatalom • I. Világgazdasági átrendeződés • II. Külső környezete – Latin-Amerika • III. Brazília kiemelkedése • IV. Magyarország és LAC kapcsolatai

  3. I. A világgazdasági átrendeződés

  4. A világgazdasági átrendeződés

  5. A világ régióinak GDP növekedése

  6. II. Latin-Amerika és a Karib térség

  7. Latin-Amerika növekvő geopolitikai és globális jelentősége • összterülete 21,1 millió km2 és összlakossága közel 600 millió • a régió 33 állama az ENSZ-ben jelentős szavazati arányt jelent a legfontosabb globális ügyekben • geopolitikai stratégiai jelentőség: az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között itt található a két hajózható összeköttetés (Panama-csatorna és Magellán-szoros), ami kiemelkedő fontosságú katonai és kereskedelmi okokból • a G20-ak között három latin-amerikai ország (Argentína, Brazília és Mexikó) • diplomáciai aktivitását és súlyát is növelő Brazília BRIC tagországként túllépett a dél-amerikai regionális középhatalom kategóriáján, BT reform-igények • atomfegyvermentes övezet (Tlatelolco-i egyezmény)

  8. Latin-Amerika gazdasági-kereskedelmi potenciálja • ma a világ 4. legfontosabb gazdasági régiója, a világgazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyagok lelőhelye • Mexikó és Venezuela a világ öt legnagyobb kőolajtermelő és exportáló országa között, de Brazília is óriási lelőhelyek kiaknázásába kezdett • ezen kívül jelentős a földgáz, a réz, az urán, a cink, az arany, az ezüst, a vasérc és a gyémánt előfordulása is • mezőgazdasági potenciálja is rendkívül jelentős, élelmiszerből a világ nagy részét el tudná látni, ha a fejlett országok csökkentenék az agrárszubvenciókat • a világ édesvízkészletének jelentős része (Brazília 12%) • biodiverzitás tekintetében a világ kiemelkedő térségei közé tartozik

  9. Latin-Amerika a legegyenlőtlenebb régió

  10. Regionális jövedelemegyenlőtlenségek alakulása

  11. Differenciált növekedés

  12. Latin-Amerikai regionális csoportok exportjának irányai

  13. Külkereskedelmének összetétele alig változott

  14. Multilatinas • megjelentek saját nevelésű multinacionális vállalataik (az un. multilatinas) • Javier Santiso elemzése szerint az 50 legnagyobb latin-amerikai vállalat eladásai 2007-ben 29%-kal növekedtek és elérték az 541.6 milliárd USD értéket • a legnagyobb bevételt elérő cég a brazil kőolajipari Petrobras (96.3 milliárd USD), a második szintén egy brazil bányavállalat • az ötvenes listából 23 brazil, 16 mexikói, 6 chilei, 3 argentin, valamint 1-1 perui és venezuelai • Brazília adta az ötvenes lista teljes eladásainak 55.3%-át, Mexikó (30%), Chile (7.9%) és Argentína (4.3%) • a vállalatok 24.3%-a a kőolaj és földgáziparhoz, 16.2%-a pedig a telekommunikációs szektorhoz tartozik • a számok is jelzik, Brazília megkülönböztetett helyet foglal el a régióban.

  15. Az USA és Latin-Amerika

  16. Latin-Amerika és az USA kapcsolatok • a The CouncilonForeign Relations (2008) szerint a 150 éves Monroe Doktrína felett eljárt az idő és az USA hegemóniája megszűnt • első számú kereskedelmi partner,1996-2006 között kereskedelme Latin-Amerikával 139%-kal nőtt, szemben Ázsia 96%- és az EU 95%-kal • 2006-ban 223 Mrd USD árut exportált a régióba (Kínába csak 55 Mrd USD-t), innen származik a kőolajimportjának 30%-a, szemben a Közel-Kelet 20%-os részesedésével • a legális és illegális bevándorlás: az USA lakosságának 15%-a latino (50 millió), népszaporulat fele latinok gyereke és nő a szerepük a választásokon is • CEPAL 2011. márciusi tanulmány: • 2000 és 2009 között az USA részaránya a régió exportjában 59,7%-ról 40,1%-ra, az impotjában 49,3%-ról 31,2%-ra csökkent • Fő gazdasági partner és diverzifikált külkereskedelem: 1197 terméket exportálnak az USA-ba, 878 terméket az EU-ba, 511-t Ázsiába és csak 202-t Kínába (2008-2009) • Az USA elsőszámú tőkebefektető, az 1999-2009 között befektetett tőke 34,7%-a

  17. Obama 2011. március 19-23. - Brazília, Chile és Salvador • Brazília: Stratégiai együttműködés globális és regionális ügyekben • Brazil nyersanyag és energiaforrások (kőolaj) biztosítása • Amerikai nagyberuházások (PAC és foci VB-2014, Rio de Janeiro-2016 olimpiai játékok) • Chile: Üzenet Latin-Amerikának az egyenjogú együttműködés építésére – egy sikeres, demokratikus és nyitott piacgazdaságot építő modell országból • Salvador: Közép-Amerika amerikai belbiztonsági kérdéssé vált: szervezett bűnözés, drogkereskedelem és közbiztonság

  18. EU-LAC: Stratégiai partnerség sokrétű kapcsolatrendszerrel

  19. Az EU és Latin-Amerika közötti együttműködés • stratégiai partnerek, azonos kultúrkörhöz való tartozás mellett politikai motivációk (kétévente csúcstalálkozók, közbülső években EU-Riói Csoport külügyminiszterei találkoznak) • sokrétű kapcsolatrendszer: társulási megállapodás Mexikóval (2000) és Chilével (2005), Mexikó Brazíliával együtt egyben az EU stratégiai partnere, 2010-ben az Unió és a Közép-Amerikai térség társulási megállapodás, valamint a Peruval és Kolumbiával szabadkereskedelmi megállapodás, újraindultak a társulási tárgyalások a Mercosur-ral • együttműködés pillérei: politikai párbeszéd; gazdasági-, kereskedelmi- és tőkekapcsolatok; fejlesztési együttműködés;

  20. Gazdasági-kereskedelmi adatok (Eurostat, 2000- 2009) • az EU27 exportja 59 Mrd euróról 66 Mrd-re emelkedett, miközben az import 54 Mrd-ről 74 Mrd euróra nőtt (EU külker 6%-a) • az EU külker mérlege 5 Mrd euró többletből 9 Mrd euró deficitbe fordult (az importált nyersanyagok és élelmiszerek deficitje 27-ről 42 Mrd euróra nőtt, a feldolgozóipari többlet 32 Mrd euró maradt) • az EU27 exportjának mintegy fele gépipari termékek és gépkocsik, miközben az import több mint egyharmada élelmiszer és ital • szolgáltatások kereskedelmében az EU27 2008-ban 6.7 Mrd többletet mutatott (30.7 Mrd export és 24 Mrd import mellett), 54.7 Mrd eurós forgalommal Latin-Amerika a teljes EU27szolgátatási forgalmának a 6%-át jelentette • EU latin-amerikai befektetései összesen 2009-re meghaladták a 275 Mrd euro összeget

  21. Gazdasági-kereskedelmi adatok - 2 • Németország 2009-ben egymaga 18.5 Mrd euróval (a teljes forgalom 28%-a) a legnagyobb exportőr Olaszország (8.7 Mrd euró, 13%), Franciaország (7.7 Mrd euró, 12%) és Spanyolország (7.5 Mrd euró, 11%) előtt • importban 1. Hollandia (14.8 Mrd euró, a teljes import 20%-a, un. Rotterdam-effektust), Németország (13.1 Mrd euró, 18%), Spanyolország (10 Mrd, 13%) követi • legnagyobb kereskedelmi többletet Németország (5.4 Mrd euró) és a legnagyobb deficitet Hollandia (-9.9 Mrd euró) mutatták • az európai export legjelentősebb felvevői Brazília (21.6 Mrd euró, a teljes export 33%-a) és Mexikó (15.9 Mrd euró, 24%) voltak, a térségből származó importból Brazília (25.6 Mrd euró, 34%), Mexikó (9.9 Mrd euró, 13%) és Argentína (8.2 Mrd euró, 11%) tudhat magáénak • a legnagyobb deficitet Mexikó (6 Mrd euró), a legnagyobb többletet Brazília (4.1 Mrd euró) regisztrálta

  22. Az EU kereskedelmi forgalma Latin-Amerikával 2010-ben Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

  23. LATAM can be a key partner for Chinese economy CHINA USA 10 600 km HONG KONG 12 700 km MEXICO 20 000 km BRAZIL 18 800 km CHILE

  24. Latin-Amerika és Kína kapcsolatai • Kína érdekei : természeti erőforrások (energiahordozók és ércek) biztosítására, valamint export-lehetőségeinek kiterjesztése • a Tajvant elismerő országok körében is „egy Kína” politikája • Kína már 2009-ben Brazília és Chile legfontosabb exportpiacává vált, Argentína, Peru, Costa Rica és Kuba esetében pedig a második helyet foglalta el • exportpiacul is szolgál a kínai termékek számára, de a fejlett technológiát képviselő termékek aránya már 35%-ra nőtt • jelentős befektetések 2009-ben a térség három vezető gazdaságban: Brazíliában (8.5 Md USD), Mexikóban (1 Md USD) és Argentínában (520 M USD), valamint a kőolajban gazdag Venezuelában (715 M USD), 2010-ben 17 Mrd USD beruházással Brazíliában a legnagyobb külföldi befektető • a tendenciák alapján Kína már rövid távon átveheti az EU-tól a második helyet Latin-Amerika legfontosabb kereskedelmi partnerei sorában, egy évtizeden belül elsőszámú befektető lehet

  25. III. Brazília – a globális kitekintéssel rendelkező regionális nagyhatalom Celso Amorim, FormerBrazil’sMinister of Foreign Relations named “top 100 globalthinker” byForeign Policy „A külkereskedelemben a monogámia nem érdem, minden lehetséges partnerre szükséged van, mert minél diverzifikáltabb vagy, annál jobb.” Három alapdolog védte meg Brazíliát a válságtól: a belső piacunk erőssége, a bankrendszerünk szilárdsága és a külkereskedelmünk diverzifikáltsága.

  26. Brazília a dél-amerikai kontinensen

  27. Földrajzi elhelyezkedés • a kontinentális méretű Brazília 8.5 millió km2 területével és 190 millió lakosával a világ ötödik legnagyobb és legnépesebb országa • 85-ször nagyobb hazánknál és megközelítőleg kétszer akkora, mint az Európai Unió 27 tagállama együtt • Dél-Amerika területének 47.8%-át foglalja el • 7.5 ezer km-es tengerpartjával és 16.9 ezer km-es szárazföldi határán 9 országgal szomszédos • államformája szövetségi köztársaság : 26 szövetségi állam (estado), 1 szövetségi kerület (distriofederal), 3 szövetségi terület (territorio)

  28. Brazíliaváros Brazíliaváros hivatalosan 1960-ban kapta meg fővárosi címét. A tudatos várostervezés mintaképe: a levegőből leginkább repülőgéphez vagy pillangóhoz hasonlít. Brazíliaváros az egyetlen XX. századi település, melyet az UNESCO az emberiség történelmi és kulturális örökségének sorába választott.

  29. FernandoHenriqueCardoso (1994-2002) - a Real-terv, gazdasági nyitás és a piacorientált reformokra épülő új gazdaságpolitika (importvámok súlyozott átlaga 68%-ról 20% alá) - bevezették a versenytörvényt és kiiktatták a működőtőke beáramlását akadályozó intézkedéseket - az un. Fiskális Felelősség Törvényének (LRF, 1998) elfogadása, ami a helyi és a központi állami intézmények pénzügyi működését szabályozza, akár börtönbüntetéssel is szankcionálja

  30. LuizInácioLula da Silva (2003-2010) - folytatta elődje makrogazdasági stabilitást szolgáló konzervatív fiskális politikáját, tiszteletben tartotta a Központi Bank függetlenségét és inflációs célkövető monetáris politikát alkalmazott - közvetlen jövedelemtranszferre építő szociálpolitikai programok BolsaFamilia - a kormány a GDP kevesebb mint 1%-ával 11 millió családnak nyújt egy fél minimálbérnyi havi rendszeres jövedelmet - sikeres gazdaságpolitika hatására másfél évtized alatt a szegények részaránya 37%-ról 25% alá csökkent - 18-20 millióval nőtt és megerősödött a középosztály

  31. Brazília 2010 • Brazília 2009-ben 153 milliárd USD-vel a 24. volt a világexport rangsorban és annak 1.2%-át adta (az előző évhez viszonyítva 2 pozíció volt a visszaesés) • az importőrök rangsorában 2009-ben 26.-ik volt 137 milliárd USD-vel és a világimport 1.1%-át adta. • 2010-ben a brazil külkereskedelmi adatok újabb rekordokat döntöttek, az export 31,4%-kal, az import pedig 41,6%-kal haladta meg az előző évi szintet • az importban tovább nőtt az ázsiai országok részaránya, különösen Kínáé (12,5%-ról 14,1%-ra) és az importált termékek többsége elektronikai cikkek, gépek és berendezések mellett organikus kémiai szerek és acéláruk is voltak

  32. Folytatás… • a brazil export felvevőpiacai között Latin-Amerika (23,8%) 2009 után 2010-ben is megelőzte az Európai Uniót (21,4%) • a brazil export növekedésében nagyobb szerepet játszott a világpiaci árak emelkedése, mint a mennyiségi növekedés • a külkereskedelmi többlet csökkenéséhez hozzájárult a nemzeti valuta, a real megerősödése a dollárhoz képest (2009 januárja és 2010 novembere között 36%-ot erődösött), ami ösztönözte az importot • a mezőgazdasági termékek exportja 18%-kal bővült, de 76,4 Mrd USD értékével a teljes brazil export 37,9%-át adta és biztosította a külkereskedelmi többletet

  33. Brazília gazdasági mutatóinak alakulása

  34. Brazília dinamikus gazdasági növekedési perspektívája

  35. Brazília gazdasági növekedése munkahelyteremtő

  36. A középosztály erősödése Brazíliában

  37. A növekedés fő motorja a belföldi fogyasztás

  38. Termelő beruházások növekedése

  39. Brazil beruházások viszonyítása

  40. A beruházások állami ösztönzése

  41. A brazil mezőgazdaság termelése (gabonafélék, zöldségek és olajos termények, millió tonna)

  42. Ellenőrzés alá vont infláció

  43. Növekvő valutatartalékok

  44. A világ legnagyobb gazdaságai

  45. Brazília helye

  46. Összegzés • Cardoso elnöksége (1994-1998, 1998-2002) makrogazdasági stabilitás (új pénz – real, infláció megfékezése, fiskális fegyelem törvénye, adósságkonszolidáció) • Lula(2002-2006, 2006-2010) lényegében folytatta elődje konzervatív monetáris és fiskális politikáját • innovatív szociálpolitika (családtámogatás – Bolsafamilia) és a minimálbérek jelentős emelése (közel 80% a két ciklus alatt) révén társadalmi béke • kormányzati többség (12 párt koalíciója) alapján belpolitikai stabilitás és az Ideiglenes Elnöki Rendeletek (MedidaProvisoria) révén aktív alakítója volt a növekedésorientált gazdaságpolitikának • az ország nyersanyag és energiabázisán megvalósuló külföldi tőkeberuházások jelentősen modernizálták és növelték az ország termelési potenciálját, hozzájárulva a GDP bővüléséhez, a világ 8. gazdasági hatalmává válásához

  47. Új mélytengeri kőolajlelőhelyek

  48. Sportdiplomáciai sikerek versus fejlesztési lehetőségek

  49. Brazíliát tartják a világ leggazdagabb biodiverzitásúországának

  50. Brazília Atlanti-óceán menti partján élő fajok fele csak itt él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők közül itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon.

More Related