Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban

1. Tájhasználat a Zero Carbon Britain 2030 tanulmányban Wintsche-Mikesch Viktor Földrajz BSc

2. Állatállomány • Legnagyobb csökkenés a legeltető állattartásban • CO2 semlegesítéshez szabadít fel területet • Legnagyobb CO2 kibocsátás csökkenést is előre vetíti • A baromfi állomány nem változik (tojás jelenlegi szinten marad) • Összességében megfeleződik az állati termékek kibocsátása

3. Felhasznált terület változása • Legeltetés: 11 millió tonnáról 2 millió hektár alá • Termények termesztésére 2 millióról 0,5 millió hektárra

4. Teljes kibocsátás változás: 65-> 13 millió tonnára (Szén-dioxid)

5. Legelőállat állomány változása Jelenlegi szinthez képest csökken: • 20%-ra a birka, • 10%-ra a hús marha, • 20%-ra a tejelő marha (némi húst is ad) • Vadon élő állatokban lehetőség a hús mennyiségének növelésére (+ új fajok: struccfélék, tevefélék, kecske, liba, szarvas, ló és bivaly)

6. Egyéb állattartás Kisebb Szén-dioxid kibocsátás, ezért növelni kell az arányát 100%-kal a tojóbaromfik, 80%-kal a sertésállomány, 50%-kal a húsadó csirkeállomány arányát Nem kötik meg a tartásukat, de az állati szabadság miatt a bio, vagy szabad tartás javasolt. Sok lehetőség az állattartás és az erdőgazdálkodás kombinálására (levelek, fel nem használt részek).

7. Halgazdaságok: ötszörösére növelni (50 000 tonnára) • Szabadon élők: jelenlegi 600 000 tonna nem tűnik fenntarthatatlannak Emlékezzünk a B-tervre..

8. Takarmányozás • A fele jelenleg importból (szója a trópusokról) • Ezt meg kell oldani hazai előállítással, nagy eséllyel a jelenlegi megoldás fenntarthatatlan • Hüvelyesek arányát növelni kell: bab, lóbal, olajos növények • Hazai kutatások kellenek a szójával való versenyre keléshez, de ez gazdasági szabályzókkal megoldható

9. Hulladékok felhasználása • Ipari, kereskedelmi, házi hulladékot gyűjteni, feldolgozni, kombinálni kell a takarmánnyal • Fejleszteni kell az eljárásokat az egészségügyi és egyéb rizikók kizárása érdekében • Inkább takarmány legyen, mint biogáz

10. Eredmény • ÜHG-ok felét adja még így is • 3 millió hektár területet igényel

11. Tájhasználati osztályok Szántóföld: • Legjobb minőségű földek • Főleg az ország keleti részén • Terményeinek: 50%-a közvetlen emberi fogyasztása 50%-a eleségnek • Import kiváltására több hely marad a legeltetés megszűnésével, • Városok környékén: intenzív gazdálkodás és oktatási/pihenési célok

12. Tájhasználati osztályok Erdős területek (a sövénytől az összefüggő erdőig) • 3 millió hektár jelenleg, ebből több, mint 1 millió hektár fenyő • Körültekintő gazdálkodás kell a sokszínű erdőgazdálkodás megteremtéséhez • 1, 37 millió hektár további ültetést javasol a ZCB

13. Tájhasználati osztályok Mezők, kaszálók… Legnagyobb területű, 11 millió hektár Fajtái: • Gondozott, füvesített mezők • Gondozott mezők • Mezők (nem feljavított területek) • Hegyi farmok • Többi terület

14. Gondozott, füvesített mezők • Más terményekkel kell kombinálni (forgóban) • Jövőben kombinálni kell agroerdészettel, rugalmassá teszi a rendszert • Faültetés mellett a mezők produktivitása is megmarad • Kender: széles körben felhasználható növény

16. Gondozott mezők • Évelő növényekkel, cél a biogáz előállítás az eddigi állattenyésztés helyett (kisebb ÜHG kibocsátás, szennyezés veszély) • Más szükségletekre innen lehet területet felhasználni (papíripar, építőanyagok, energia, lásd: fönt)

17. Mezők • Faültetvények: kisebb (3 éves forgóban) vagy nagyobb (5-15 éves forgóban) • Ahol a meglévő kultúrtáj értékes és csak legeltetéssel tartható fenn, oda kell csoportosítani a megmaradó legeltetést • Főleg energiatermelésre, de építőanyagnak is • Évelőket is lehet ültetni a fákon kívül • Szokatlan fajokkal legeltetéssel kiegészíthető: alpakka, liba • Síkterületeken.. • Lejtős területeken újraerdősítés+ kaszálás a helyi viszonyoknak megfelelően • A magas CO2 kibocsátási díjak miatt újra használatba kerülhetnek ma még nem gazdaságos művelési módok, mint a munkalovak pl.

18. Lápok • Fontos CO2 elnyelők • Óvatos legeltetés és vadászat (szárnyas hús, szarvas hús) javasolt • Újraerdősítéssel, lecsapolás megszűntetéssel tovább növelhető az elnyelés

19. Étrend • Egészséges- fenntartható • „Bőséges növény, kevés hús, maximális változatosság” • Rengeteg fehérje, de az állati:növényi arányt meg kell változtatni 55:45-ről 34:66-ra • Ez a modell jobb egyensúlyt garantál és nagyobb élelmiszerbiztonságot • 20% lehet az importált gabona aránya (Európa, trópusok)

21. Biodiverzitás • Összességében pozitív lesz a mérleg, a csökkenő tápanyag betáplálás és az évelőkre átállás miatt (legeltetés helyett) • Támogatják a bio-t, de nem kalkulálnak vele

22. Nitrogén lánc • nitrogén-oxidok legnagyobb közreműködő ÜHG-ok a mezőgazdaságban • avval, hogy nem legeltetett területre váltják a legeltetett területet, önmagában csökkentik a nitrogén kibocsátást • növények visszaforgatása csökkenti az extra nitrogén igényt • jobb átváltási arány talaj-nitrogén-> fehérje • csökkenthetik a rosszindulatú hatásokat a felesleges nitrogén rendszerbe jutásának megakadályozásával: ammónia, csurgalékvíz, eutrofizáció, stb. • lóhere-félékkel, hüvelyesekkel növelhető az egyensúly • igények miatt 100 000 tonna kibocsátás többlet is lehet

23. Általános eredmények • A szükséges terület nem nagyobb, mitn ami rendelkezésre áll • A megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítható • A szükségszerűen megmaradó kibocsátást ellensúlyozni képes a rendszer • Az élelmiszerek átlagos tápértéke javul, 25%-kal nő a rendszerből lehívható tápanyag mennyisége (16%-os népességnövekedésig elég) • Az élelmiszer előállításhoz szükséges terület csak 29%-a a korábban használtnak, így • 600 000 hektárnyi terület exportra fordítható • Összességében felére csökken a kibocsátás (az energia kínálat dekarbonizációjával)

26. Konklúzió • Egyharmadára csökken a kibocsátása, miközben: • értékes alapanyagokat ad az iparnak, • szén-dioxidot köt meg, • növeli a kínálatot és színesebbé teszi, • garantálja az összességében nulla szén-dioxid kibocsátást

27. Köszönöm a figyelmet!