1 / 26

Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel

Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel. Oláh Gabriella klinikai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus Nyíregyháza , 2012. Tematika:. Bevezetés Elméleti háttér, indikáció A személyiségfejlesztés célja A csapatépítés célja

cleary
Télécharger la présentation

Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel Oláh Gabriella klinikai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus Nyíregyháza, 2012.

  2. Tematika: • Bevezetés • Elméleti háttér, indikáció • A személyiségfejlesztés célja • A csapatépítés célja • A tréning, mint módszer • A személyiségfejlesztő és önismereti tréning gyakorlatai, játékai • A csapatépítő tréning gyakorlatai, játékai • Felhasznált irodalom

  3. Bevezetés: • A személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningcsoport a tehetséges gyerekek, serdülők sokoldalú ( pl. érzelmi kifejezőkészség, társas készség, empátia, énkép, önismeret, vezetői készég, jövőorientáltság, assszertivitás, stb.) fejlesztésének a lehetőségét kínálja, a személyiség harmonikus fejlődése, a bennük rejlő értékek, kimagasló képességek kibontakozásának az elősegítése és társadalmi hasznosulása céljából.

  4. Elméleti háttér, indikáció: • Négy fő tényező játszik elsődlegesen szerepet a tehetségesek jó teljesítményének akadályozásában. /Gefferth, 2000., id: Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem) • a gyerek önértékelésének irrealitása – vagy alul- vagy túlértékeli önmagát. • problémákat okozhat a tanuló belső érzelmi labilitása. • akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményénekszociális éretlensége. • az agresszivitás is okozhat problémákat a teljesítményben.

  5. Személyiségfejlesztés célja: „Ki vagyok én?” • Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyénérzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása(Buda, 1998)

  6. Személyiségfejlesztés célja: „Ki vagyok én?”

  7. A tréning által fejleszthető készségek: • önismeret • énkép • érzelmi kifejezőkészség • érzelmi intelligencia • bizalom • önbizalom • empátia • pályaorientáció • kommunikációs készségek stb.

  8. A csapatépítés célja: „mert kell egy csapat!”

  9. A csapatépítés célja: „mert kell egy csapat!” • Minél több pozitív kapcsolata van a tanulónak diáktársaival, annál kiegyensúlyozottabban fejlődik minden tekintetben. • A gyerek az iskolába kerülvén úgy kerül kapcsolatba társaival, hogy ehhez a keretet a csoport (osztály) adja.

  10. Az iskolai osztályfőbb jellemzői • Az iskolai osztály kívülről létrehozott formális egység. A gyerekek nem azért kerültek egy osztályba, mert kedvelik egymást, hanem mert ugyanabba az iskolába jelentkeztek. • Az iskolai tanulás célja jórészt egyéni és nem közös erőfeszítés eredménye. Ez magában hordozza a rivalizálás veszélyét. • Az osztályban a nagy létszám miatt nincs meg a folyamatos közvetlen kommunikáció lehetősége.

  11. Az iskolai osztályfőbb jellemzői Sokféle lehetőség „vár” a gyerekre az osztályban a sajátkorúakkal való kapcsolatok szerveződésére, és hogy ezek közül melyik lesz az ő „sorsa”, az nagymértékben múlik az ott működő tanárokon is, és különösen az osztályfőnökön.

  12. Az iskolai osztályfőbb jellemzői • - Egy azonban biztos: nehezen képzelhető el a tanuló harmonikus fejlődése, ha a közvetlen környezete (mikrocsoport vagy osztály) nem jelent számára kötődéseket.

  13. A tréning által fejleszthető készségek: • együttműködési készség • kommunikációs készségek • önérvényesítés (asszertivitás) • tolerancia • szociális készség • közösségi érzés • önbizalom • érzelmi intelligencia • konfliktuskezelési készség

  14. A tréning által fejleszthető készségek: • empátia • vezetői készség • rugalmasság • felelősségvállalás • problémamegoldó készség • stratégiai gondolkodás • szerepvállalás stb.

  15. A tréning, mint módszer: • „Megtanulom, • hogyanviselkedem, • mások miként látnak engem, • látom, hogy az én viselkedésem • hogyan befolyásolja őket, • és engem hogyan befolyásolnak • mások.” • Aronson (1980)

  16. A tréning, mint módszer jellemzői: • Tapasztalati tanulás • Könnyed, játékos jelleg • Bizalmon alapuló, egymást segítő légkör • Olyan gyakorlatok, amelyek bizonyos élethelyzeteket szimulálnak játékos formában • A csoport elemzi a történteket, levonja a tanulságot • Csoportdinamikai történések zajlanak • Az interakciók hatására megváltozik a csoport, de maga a személy is • Igen hatékony eljárás (Bagdy, Telkes, 1990, Rudas, 2001)

  17. A tréningek felépítése • Résztvevők létszáma: kb. 15 fő Szakaszai: „Warmingup” (bemelegítés) • bemutatkozás, • ismerkedés, névtanulás • a csoportkeretek ismertetése (szünetek, titoktartás, visszajelzés stb.) • a csoport aktuális érzelmi állapotának, motiváltságának feltérképezése • elvárások és félelmek tisztázása

  18. A tréningek felépítése Munkafázis • a közösen meghatározott célok megvalósítása szituációs játékok, • kérdőívek kitöltése, • páros ill. nagycsoportos gyakorlatok által, ezek megbeszélése, • tanulságok levonása, • visszajelzés adása és fogadása Lezárás • értékelés, • visszajelzés a csoportvezetőnek, egymásnak, • érzelmi leválás, búcsú stb.

  19. Csapatépítő tréninggyakorlatok „4 áll” • Mindenki üljön körbe. Magyarázzuk el a játékszabályt, bármely pillanatban 4 személy állhat, és egy ember egyfolytában legfeljebb 10 másodpercig maradhat állva. Az emberek nem kommunikálhatnak egymással, de mindenkinek figyelni kell, és mindenki felelős azért, hogy egyszerre 4 ember áll, se több, se kevesebb. Tippek az irányító számára: Pár percbe telik, amíg a csoport rájön a játék lényegére, utána jó ritmusban fognak felállni, leülni, és együtt dolgozni. Nagyon izgalmas, és jó közérzetet biztosít a csoportban. Megkérdezhetjük a játékosokat, hogy honnan tudták, mikor kell felállni.

  20. Csapatépítő tréninggyakorlatok • Hídépítés Két csapattal játszatjuk. Mindkettő azonos alapanyagokat kap (karton, rajzlap, ragasztó, vonalzó, olló, gémkapocs, ceruza, tűzőgép). Az a feladatuk, hogy építsék fel a híd egyik felét. A csapatoknak van egy- egy építésvezetője és egy-egy egyeztető embere. Mindkét csapatnak két alkalommal van joga egyeztetést kérni. Ekkor az egyeztetők elvonulnak és a vezető által mért pontosan 3 percen keresztül módjuk van az egyeztetésre. Az a cél, hogy a két hídfő szállítható legyen és a hídtestek összeérjenek.

  21. Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok • Varázsbolt Elmondjuk, hogy egy kijelölt helyen megnyílt a varázsbolt, ahol minden tulajdonság, képesség kapható, de természetesen nem ingyen. Valamit be kell adni érte, valamiről le kell mondani a vágyott fogalom megszerzéséért (pl. szeretnék vásárolni egy kis türelmet, és beadok érte valamennyit az önzésemből, vagy az időmből).

  22. Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok • „Ez lennék, ha…” • szín, állat, zene, növény, bútor, szám, foglalkozás, földrajzi képződmény, művészeti stílus, ország, közlekedési eszköz, évszak, tánc, játék, stb. lennék? A játékvezető a játékosok életkorának megfelelően választhat a fenti lehetőségekből. Egyszerre csak egy témáról beszélünk. Ha már mindenki sorra került, akkor váltunk témát.

  23. Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok • Személyészlelési lista • Ez egy A4-es lap, két sorban felsorolt tulajdonságokkal. A tulajdonságok mellé jeleket kell tenni annak megfelelően, hogy a kitöltő szerint az rá nagyon jellemző (++), jellemző (+), kevésbé jellemző (-), egyáltalán nem jellemző (--). A következő instrukciókat adhatjuk: jelöld be, hogy milyennek tartod magad (énkép), egy másik színnel, hogy milyen szeretnél lenni (énideál), és egy harmadik színnel, hogy milyennek látnak a többiek (szociális én). Esetleg a párok egymásról is kitölthetik. Elsősorban a nagy – két értéket meghaladó – különbségek számával kell foglalkozni, elemezni (az énkép távolsága az énideáltól ill. a szociális éntől).

  24. Felhasznált irodalom: • Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem) • Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990)Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. • Benedek, László (1992)Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest. • Bús, Imre (szerk.) (2003)Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd.

  25. Felhasznált irodalom: • Hantos Ágnes: Játéktár. Hantos, Á., Jármi, É. (2007) Társas készségek csoportos fejlesztésének lehetőségei gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekeknél/fiataloknál című tanulmány segédanyaga • Hatvani, Andrea, E. Varga, Magdolna, Taskó, Tünde (2001)Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek. EKF, Eger. • Nevelést hangsúlyozó, közösségteremtő, személyiségfejlesztő játékok gyűjteménye, (összeállította a nyíregyházi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola Tantestülete), Örökségünk Kiadó Bt. 2010 • Rudas, János (2001)Delfi örökösei. Önismereti csoportok –elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, Budapest • Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás: www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.hu

  26. Köszönöm a figyelmet!

More Related