AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI

1. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI AZ ÉGHAJLTI ELEMEK ÉVES MENETE

2. A hőmérséklet évi járását alapvetően meghat. a földrajzi szélesség (besugárzás mértéke). Módosítja a sugárzást felfogó felszín (szf., tenger), a felhőzet- és csapadékmennyiség, a tszfm. • Fontos jellemzője az évi ingás. Az egyenlítőtől távolodva, a tengerparttól a szf. belseje felé haladva az ingás nő. A tszfm. növekedésével az ingás csökken. • Supan éghajlat osztályozása a hőm. Évi közepes ingásán alapul: ha az ingás 15°C alatti, izoterm (egyenletes hömérsékletű) terület (egyenlítői, óceáni égh.)

3. Ha 15-20°C közötti az ingás, átmeneti égh. Ha20-40°C közötti, szf.-i égh. Ha 40°C<az ingás, az égh. Szélsőségesen szf.-i. A hőmérsékletjárás jellegzetes területi típusokat mutat: • Normális v. Európai típus. Ált. a trópusokon kívül jellemző. A szf-ön egy, a tenger felett több hónappal követi a hőmérséklet menete a besugárzás éves menetét. • Zöldfoki típus A hőm. max. szeptember-október, a min. márciusra esik a tenger hatása miatt. Ész. 5-30° közt a szf. Ny-i partjain és szigetein alakul ki (Zöldfoki-szk. Szenegambia, Kalifornia).

4. Indiai típus. A nyári monszun kezdete előtt, a legmagasabb napállás beálltát megelőző max. tavasszal (április, május), a nyár és a tél meleg, de kevésbé. A trópusi monszun területeket jellemzi. • Szudáni típus. A magas napállás, konvektív csapadék képződés és erős felhősödés miatt a magas napállás idején van a min. előtte és utána magasabb hőm. jellemző. Az ingás kicsi. Szudán területén jellemző. • Egyenlítői típus. Az ingás kicsi. A Nap merőleges delelése idején van a max.2 max., ha a két merőleges delelés közt az idő különbség több mint 60 nap, ha kevesebb, a 2 max. egybe olvad. A trópusi területen a +-12°-ig fordul elő a két periódusú, a térítőkig az egyperiódusú típus.

5. A hegyvidékek nem alkotnak önálló típust. A környezetükre jellemző típus jellemző rájuk. A magassággal csökken az ingás amplitúdója. A légnyomás és a szél. • Az egyenlítőtől a sarkok felé növekszik a légnyomás éves ingása, de a mérsékelt övezetben a változás meglehetősen szabálytalan. Ott inkább a tenger és szf. viszonyban van szabályos menet. Típusai: • Szárazföldi v. síksági típus Télen szf. magasnyomás, nyáron alacsony nyomás jellemzi a téli gyors lehűlés és a nyári gyors felmelegedés miatt. • Óceáni típus. Télen a tenger felett relatíve alacsony nyomás. Nyáron: tenger felett viszonylag magasnyomás,.

6. Sarkvidéki típus. A sarkvidékeken tavasszal és későősszel magas, alacsony nyomás télen és nyáron jellemző. • A hegyvidékéken nyáron magas- (a felszálló légmozgás miatt), télen alacsony nyomás jellemző (a leszálló légmozgás miatt). A légáramlások évi járása • Éghajlati területenként rendkívül mozaikos, szabálytalan kép jellemző. Egyedül a trópusi és trópuson kívüli monszun mutat évszakos szabályszerűséget.

7. A légnedvesség • A páranyomás, ill. abszolút nedvesség a hőmérséklet menetét követi A trópusokon a +-12°-ig két csúcsú, azon kívül a sarkokig egycsúcsú hullámot ír le. A max. a magas- a min az alacsony napállás idején van. • A relatív nedvesség menete ezzel ellentétes. Minimuma van a magas napállás idején, maximuma alacsony napállásnál. Kivételt a monszun területek jelentenek, ahol a monszun évszak idején maximális a légnedvesség.

8. A felhőzet és a csapadék • A felhőzet és a csapadékhullás maximuma szerint meglehetősen eltérő területi kép alakul ki. A kettő nem esik mindenütt egybe Típusai: • Monszun típus. A magas napállás idején alakul ki a felhőzet és a csapadék max. a szf. feletti alacsony nyomás, a termikus egyenlítő elmozdulása miatt. A hideg évszak derült és száraz. A trópusi és trópuson kívüli monszun területeken jellemző • Mediterrán típus. A nyár derült és csapadék mentes, mivel ekkor a szubtrópusi magasnyomású övezethez tartozik a mediterrán terület. A tél felhős és csapadékos, mivel ekkor a nyugatias tengeri légáramlatok uralma alatt áll a terület

9. Trópusi típus. A magas napállást követi a felhőzet és a csapadék max. A belső trópusokon (-+12°) 2 max. ettől a térítőkig egy max. alakul ki. • Magas szélességek óceáni típusa. Itt a felhőzet egy téli és egy nyári maximummal rendelkezik, de a nyári az erősebb. A csapadék max. télen áll be, nyáron minimuma van. Az oka az, hogy a szélsebesség maximuma télen van, ilyenkor párás légtömegek érkeznek a tengerről, míg nyáron a szélsebesség minimuma kedvez a köd képződésnek, de a csapadék ilyenkor gyenge. • Közepes és magas szélességek szárazföldi típusa. Itt a felhőzet és csapadék járása ellentétes. Télen az erős kisugárzás miatt gyakori a rétegfelhő és köd képződés, ami csak gyenge csapadékkal jár. Nyáron a konvekció intenzív, de rövid ideig tartó felhősödéssel jár. A csapadék max. ekkor alakul ki.

10. Hegyvidéki típus. A nyári felszálló légmozgások felhő és csapadék maximumot okoznak, míg a téli leszálló légmozgások a felhőzet és a csapadék minimumát hozzák létre. A különbség általában nem túl nagy a két időszak közt. • A magas szélességeken a szf.-i területeken nyári csapadék max. és téli min. jellemző, míg a partvidékeken őszi-téli max. és nyári min. figyelhető meg. A megoszlás a mérsékelt övezet szf.-i és óceáni területéhez hasonló, ám a mennyiség jelentősen elmarad attól.