A nemzetközi migráció aktuális kérdései a globális világban

1. A nemzetközi migráció aktuális kérdései a globális világban Dr. Pólyi Csaba Nagykövet, a BGF címzetes főiskolai tanára Szeged, 2012. május

2. A nemzetközi migráció fogalma • A népességmozgás egyidős az emberiséggel, népvándorlások, a felfedezések, a gyarmatosítások és a nemzetközi kereskedelem • a nemzetközi migráció napjainkban használt fogalmát a modernkori nemzetállamok kialakulásához köthetjük • Az Európai Unió által is elfogadott ENSZ-meghatározás1 szerint az emberek azon helyváltoztató tevékenységét nevezzük nemzetközi migrációnak, amelynek során nemzetközileg elismert országhatárt lépnek át és a befogadó országban életvitelszerűen legalább 12 hónapig tartózkodnak

3. Folytatás.. • Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (the Universal Declaration of Human Rights) 13. cikkelye szerint mindenkit megillet az egyes országokon belüli szabad mozgás és letelepedés, valamint az országokból – beleértve a saját országát is – való kivándorlás és visszatérés joga, a valóságban a helyzet egészen másképp működik • Heller Ágnes megfogalmazásában a kivándorlás emberi jog, de a bevándorlás nem, azt nemzetállami keretekben szabályozzák.

4. Globalizáció hatása • napjainkra az emberiség előtt álló egyik globális kihívássá, nemzetközi együttműködést igénylő problémájává vált • a modern technológiák lehetővé teszik a termékek, a tőke, a szolgáltatások, az eszmék és az emberek gyors áramlását az egyes országok és a kontinensek között • a nemzetközi migráció világjelenséggé vált, de az általa reprezentált munkaerő globalizálódása messze elmarad a többi termelési tényezőétől

5. Változó szerepek • korábban az államok többé-kevésbé besorolhatóak voltak valamelyik kategóriába (kibocsátó, befogadó és tranzit ország), mára egyrészt a világ szinte valamennyi országa kiterjedt ez a jelenség, másrészt egy adott ország a fenti kategóriák közül többen is érintett lehet • példa lehet erre Mexikó, amelyik az USA-ba irányuló bevándorlás első számú kibocsátó országa, de területét tranzit országként használják a dél- és közép-amerikai országokból az USA-ba igyekvő illegális bevándorlók, miközben az elvándoroltak helyett a dél-mexikói államok ma már például gyakran guatemalai bevándorlókat foglalkoztatnak a mezőgazdasági betakarítási munkák során

6. A nemzetközi migráció 1990-2010

7. Migrációs mozgások

8. Az ENSZ becslései alapján • a migránsok száma 2005-ben 195 millió fő volt, nagyobb, mint a világ ötödik legnépesebb országaként számon tartott Brazília lakossága • legfrissebb adatok szerint 2010-re számuk az elmúlt öt év alatt 9,6 százalékkal közel 214 millióra nőtt • ez a föld teljes népességének alig 3,1 százaléka • abszolút számokban, a bevándorlók koncentrációja Európában a legnagyobb, amelyet Ázsia, majd Észak-Amerika követ • az Amerikai Egyesült Államok lakossága a Föld népességének kevesebb, mint 4,5%-át teszi ki, ugyanakkor itt él a bevándorlók körülbelül egyötöde (20%)..

9. A migráció megoszlása • az adatok szerint a teljes nemzetközi migráció 57%-a a magas jövedelmű országokban él és az ott élő lakosság 10%-t jelentik • a legnagyobb befogadó államok sorrendben az USA, Oroszország, Németország, Szaúd-Arábia és Kanada • a lakossághoz mért arányuk szerint első helyen áll Katar (86,5%), őt követi az Egyesült Arab Emirátus (70%) és Kuvait (68,8%) • a bevándoroltak 51%-a férfi és 49%-a nő, ami a nemek fokozatos kiegyenlítődését mutatja, természetesen jelentős regionális eltérésekkel

10. A nemzetközi migráció növekedése, 1990-2010 • A 230 országra kiterjedő adatok tanulsága szerint: • a fejlett országokban élő bevándorlók száma 50%-ot nőtt (+45 millió) • a bevándorlók aránya 7,2%-ról 10% körülire nőtt • a fejlődő világ esetében 18%-os növekedés (13 millió) és a lakosság 1,5%-t jelenti • a legkevésbé fejlett országok alig 1,3% (alábecsült) • a tíz legmagasabb külföldön születettek arányszámával rendelkező országból 6 európai (Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország és Ukrajna) • z első helyen az USA áll és rajtuk kívül Kanada, Szaúd-Arábia és India szerepel a listán

11. A nemzetközi migráció koncentrációja • Abszolút számokban, a bevándorlók koncentrációja Európában a legnagyobb, amelyet Ázsia, majd Észak-Amerika követ • A népességhez viszonyítottan a legnagyobb a bevándorlók aránya a Közel-Kelet arab államaiban, a Csendes-óceáni térség országaiban, majd Észak-Amerikában és Európában • Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi migránsok száma 80%-kal növekedett Észak-Amerikában, és 41%-kal Európában • Az ENSZ becslése szerint, Latin-Amerika (a karibi térséggel együtt) és Ázsia mintegy egymillió főt veszít évente az elvándorlás következtében • A statisztikák szerint a nemzetközi migráció legnagyobb része „szomszédsági kérdés”, mivel az elvándoroltak legnagyobb része közeli országba utazik, például Indonéziából Malajziába, Mexikóból az Egyesült Államokba, stb.

12. A nemzetközi migráció életkor szerinti összetétele • Az ENSZ Szociális és Gazdasági Bizottságának tanulmányaszerint : • a nemzetközi migráció életkor szerinti összetétele jelentős eltéréseket mutat a fejlett és a fejlődő világban • Az első fontos megállapítása, hogy a migrációban részt vevők átlagéletkora (39 év) jóval meghaladja az emberiség átlagéletkorát (28 év) • Ezen belül is a fejlett világba irányuló migráció átlagéletkora (43 év) jóval magasabb, mint a fejlődő országok (34 év), illetve a legkevésbé fejlett országokba (29 év) irányuló bevándorlók átlagéletkora

13. A nemzetközi migráció nemek szerinti megoszlása • a 2000-res 49,4%-ról kis csökkenéssel 49%-ot mutat • Európában (52,3%), az amerikai kontinensen 50,1% kiegyensúlyozott arányt ért el (az 1980-as években az USA-ban is 52,5% volt) • a többség a női nemhez tartozik Európában: az elmúlt 5 évben számuk 2,7 millióval 36,5 millióra nőtt, ami az összes bevándorolt 52,3%-a (ez az arány Nyugat-Európában 77,3% és Kelet-Európában csak 49%) • Ázsia (44,6%) és Afrika (46,8%) esetében a nők aránya elmarad a nemzetközi átlagtól • a nők aránya a munkaképes korosztályoknál 48% • a 30-39 éves korosztályban (46%), a 60-64 éves korosztályban (53%) • a 65 év feletti teljes migráción belül (27 millió) a nők aránya 57%-ra emelkedett 2010-ben

14. A menekültek és a nők aránya a nemzetközi migrációban

15. A nők aránya a menekültek között, 2009

16. munkaképes korú bevándorlók • a 20 és 64 év közötti munkaképes korú bevándorlók (globálisan 154 millió fő) jelentette a teljes nemzetközi migráció (214 millió) 72%-át 2010-ben. • ezen belül a munkaképes korú migráció 62%-a (96 millió fő) a fejlett országokban él, és ők jelentik a teljes munkaképes korú lakosság 12,6%-t • a fejlett világban élő 50 millió fő a munkaképes korú lakosság 1,9%-át teszi ki • míg a legkevésbé fejlett országokba csak alig 5% (7,7 millió fő) található, akik a munkaerőpiac 2%-t képviselik

17. a 20 év alatti migránsok • a 20 év alatti migránsok (33 millió fő) a teljes nemzetközi migráció 15%-át teszik ki • 60%-a a fejlődő országokban él • részarányuk alacsony szintjét részben az magyarázza, hogy a bevándorlók helyben született gyerekei általában már nem számítanak bevándoroltnak • a számok azt mutatják, hogy a 20 év feletti migráció minden egyes további életkor szerinti csoportjában a kor növekedésével növekszik a fejlett országban élők aránya • amig a 20-24 év közöttiek 53% van a fejlett országokban, addig a 65 év felettieknek (27 millió fő) a 70%-a

18. Nagyvárosi koncentrálódás • a nemzetközi migrációra jellemző a nagyvárosi koncentrálódás • a világon 20 olyan nagyváros van (9 Észak-Amerikában, 4 a Közel-Keleten, 3 Európában és 2-2 Ázsia és Óceánia területén), ahol a bevándoroltak száma meghaladja az 1 milliót • egy másfajta megközelítésben 25 olyan nagyvárost számoltak össze, ahol a bevándoroltak aránya meghaladja a helyi lakosság 25%-át

19. Migránsok

20. Menekültek • a menekültek becsült száma 16,3 millió, vagyis a nemzetközi migráció közel 8%-a • kontinensek közötti megoszlást tekintve első helyen Ázsia áll, ahol mintegy 10,9 millió menekült él (a világ menekültjeinek 66%-a) • második helyen Afrika áll 2,6 millió fővel (16%), majd Európa következik 1,6 millióval (10%), míg Észak-Amerikában csak 0,73 millió él • a legtöbb menekültet befogadó ország Pakisztán (1,8 millió), Szíria (1,1 millió) és Irán (980 ezer) • itt kell megemlíteni, hogy mintegy 26 millió belső menekültet (IDP- Internally Displaced Person) tartanak nyilván, akiknek 40%-a Afrikában található

21. Menekültek a világban

22. Az illegális bevándoroltak • az ENSZ 2004-es becslései 20-30 millióra teszik az illegális bevándoroltak számát, ami mintegy 10-15 százaléka az összes bevándorlónak • ebből 2008-as adatok szerint 11-12 millió él az Amerikai Egyesült Államokban, 200 ezer Japánban, és 1,9-3,8 millió Európában • 2008 végén, az összes menekült száma 15,2 millió fő volt, míg a belső menekültek (IDP) száma körülbelül 26 millió

23. A nemzetközi migráció statisztikai nyilvántartásának nehézségei • az ENSZ 1998-ban ajánlásokat fogalmazott meg • nem állt rendelkezésre sem mennyiségi, sem minőségi értelemben elegendő statisztikai adat a nemzetközi migrációról • az OECD országok 2000-re elkészültek a népességfelmérések olyan változataival, ahol már nyilvántartásba kerültek a külföldön születettek és a külföldi állampolgárok is

24. adattipusok • A vándormozgalom statisztikai számbavétele alapvetően kétfajta adattal dolgozik: • egyrészt az un. áramlási adatok (flow), amelyek révén pontosabban láthatjuk a migráció alakulását, trendjét és intenzitásának változását; • másrészt vizsgálhatjuk az un. állományi adatok (stock) elemzésével, amelyek statikusabb képet mutatnak • a bevándorlás és a kiáramlás különbségéből számított nettó migrációs áramlás ad iránymutatást a mennyiségi változásokról • az illegális vagy irreguláris migráció egyik jellemzője éppen az, hogy az egyének rejtve maradnak a hivatali hatóságok előtt

25. A nemzetközi migráció csoportosítása • Jogi szempontból megkülönböztethetjük a nemzetközi migráció legális és illegális formáját • legális migráció során az egyének az utazáshoz szükséges okmányok (útlevél, vízum, stb.) birtokában vándorolnak egyik államból a másikba, ahol a belépéskor és a tartózkodásuk során is betartják az adott ország idegenrendészeti előírásait • a szigorú feltételek támasztása a bevándorlók egy részét a legális utak hiányában az illegális határátkelésre, illetve az idegenrendészeti szabályok egyéb típusú megsértésére kényszeríti • az illegális bevándorló helyett az irreguláris bevándorló fogalmának használata

26. Önkéntes vagy kényszerített • a migrációhoz vezető döntéslehet az egyén szabad döntésén alapuló választás, amikor is önkéntes migrációról beszélhetünk • amennyiben azonban a mozgást kiváltó döntés hátterében polgárháborús viszonyok, politikai, vallási, nemzetiségi, nyelvi, stb. szempontú diszkrimináció és/vagy üldöztetés, esetleg természeti katasztrófa áll, akkor kényszermigrációról és menekültekről beszélhetünk • a két kategória elhatárolása nem minden esetben egyszerű • a nemzetközi jog: egyezmények, amelyek a migráns munkavállalók helyzetét kívánják rendezni, vannak szerződések, amelyek a menekültekkel, a menedékjoggal, az állampolgárság megszerzésének feltételeivel, illetve az úgynevezett hontalanság (azaz az állampolgárság nélküliség) kérdésével kapcsolatosak

27. Menekültek kezelése • az ENSZ égisze alatt született a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezmény és az ezt módosító 1967. évi jegyzőkönyv • nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni

28. A hontalanság • hontalanságról akkor beszélünk, amikor egy személy nem rendelkezik egyetlen állam állampolgárságával sem, rájuk az ENSZ keretében 1954-ben létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezmény vonatkozik • a hontalan személy jogállását lakóhelye, illetőleg ennek híján tartózkodási helye szerinti állam joga szabályozza.

29. A nemzetközi migrációt magyarázó elméletekről • Hárs Ágnes egyik tanulmányában • behaviorista (Ravenstein - push and pull - taszítás-vonzás elmélete, 1885) • neoklasszikus modelljeit (Borjas bevezeti az "immigrációs piac" kategóriáját, ahol az egyén a költségek és hasznok mérlegelésével dönt a helyzete változtatásáról) • valamint a történeti strukturális megközelítést Wallensteina munkaerő migrációját nem tekinti önálló, diszkrét, magában elemzendő jelenségnek, hanem mint a szektorok, régiók és nemzetek közötti egyenlőtlen fejlődés lényeges komponensét vizsgálja, 1983 • Zolbergaz emberek mozgását a nemzetközivé váló, a migrációt strukturálisan meghatározó, kapitalista gazdaság dinamikájával magyarázza, 1989. • .

30. Folytatás… • a munkaerőpiac szegmentáltságáról szóló elméletek a hetvenes évek legelején fogalmazódtak meg (Piore, 1970), • az enklávé gazdaság fogalmát Portes(1981) vezette be, • a társadalmi háló fogalma pedig nem új keletű kategória a nemzetközi migrációs áramlások magyarázatában. • a láncmigráció szerepe, a rokoni és baráti kötelékek az információ szállításában és a migráció elősegítésében már régóta vizsgált területek • a migrációs elméletek legfrissebb írásai a transznacionalizmus és transz-migráció kérdésére összpontosítanak

31. A nemzetközi migráció irányának változásai • a nemzetközi migrációban érintett országokat három fő csoportba sorolhatjuk: • megkülönböztetünk kibocsátó vagy származási országot, tranzit országokat és befogadó országokat • az Egyesült Államokra vagy Ausztráliára gondolni • a legtöbb migráns csak a szomszédos országokban keresi a boldogulást, vannak azonban szép számban olyanok is, akik más kontinenseken próbálnak szerencsét • a kibocsátó és a befogadó országok között gyakran vannak olyan tranzit államok, ahol a vándorlók több-kevesebb időt töltenek, de nem jelentik számukra a kiválasztott célországot

32. Változó szerepek • korábban az államok többé-kevésbé besorolhatóak voltak valamelyik kategóriába, mára egyrészt a világ szinte valamennyi országa kiterjedt ez a jelenség, másrészt egy adott ország a fenti kategóriák közül többen is érintett lehet • példa lehet erre Mexikó, amelyik az USA-ba irányuló bevándorlás első számú kibocsátó országa, de területét tranzit országként használják a dél- és közép-amerikai országokból az USA-ba igyekvő illegális bevándorlók, miközben az elvándoroltak helyett a dél-mexikói államok ma már például gyakran guatemalai bevándorlókat foglalkoztatnak a mezőgazdasági betakarítási munkák során

33. A globális migrációra ható néhány tényező földrajzi elhelyezkedése és a migráció iránya

34. A nemzetközi migráció kiváltó okai • gazdasági és társadalmi szintkülönbségek • nemzetközi gzdasági munkamegosztás • demográfiai robbanás, túlnépesedés • háboruk, etnikai konfliktusok • diszkrimináció, emberi jogok sérelme • multikulturális birodalmak szétesése • környezetpusztulás • hagyományos életminták errodálódása

35. A nemzetközi migráció következményei • pozitív és negatív kisérőjelenségek a kibocsátó és a befogadó országokban • külső és belső feszültségek dinamikus jelensége • munkaerőhiány és munkaerő felesleg kezelése • menekülzáradat és menekültügyi vészhelyzet • hatása a népesedési folyamatokra • állampolgárság, politikai jogok • kisebbségi kérdés újraértelmezése • határvédelem • szervezett bűnözés, kriminalizálódás • hazautalások

36. Történelmi folyamatok • az európaiak tengeren túlra vándorlása a XIX. század elején nagyobb lendületet vett és az 1930-as évek elejéig tartott • rövid száz év alatt mintegy 50-55 millió ember hagyta el hazáját, fő kibocsátó országok Írország, Nagy-Britannia, Olaszország és a Skandináv országok voltak • célországok közül a legtöbb bevándorlót - kb. 30 millió főt - az USA fogadta be, de a lakossághoz viszonyított arányukat tekintve Argentína állt az élen • az 1950-es évektől a nemzetközi vándorlásban jelentős változások következtek be

37. Régiók jellemzői • Latin-Amerikára - amely korábban klasszikus célterületnek számított - ma a kivándorlás jellemző, a Karib államokból és Mexikóból elsősorban - gyakran illegális úton - az USA-ba és részben Nagy-Britanniába történik kivándorlás • Ázsia és Észak-Afrika kontinentális viszonylatban negatív vándorlási mérleggel rendelkezik, s a kivándorlás néhány területre koncentrálódik (pl. Algériából, Marokkóból, Tunéziából és Törökországból Európába) • a főbb célországok a térségben az arab olajtermelő országok, ahol nagyon magas a vendégmunkások száma • Afrikában a Szaharától délre régóta jellemző az országok közötti vándorlás

38. A nemzetközi migráció kontinentális megoszlása a 2010-es adatok alapján

39. az Amerikai kontinensen a bevándorlók száma • A IOM adatai6 szerint: • 47 millióról 10 év alatt 57,5 millióra nőtt, ami a nemzetközi migráció 27%-át jelenti • többségében régión belüli vándorlás eredménye • Észak-Amerika fogadja be a kontinens 57,5 millió bevándoroltjából 50 milliót és ebből 42,8 milliós bevándorolttal az USA a világ első számú befogadó állama (ez a lakosságának 13,5%-a) • Kanadában 2010-ben mintegy 7,2 millió bevándorolt élt, ami a teljes lakosság 21%-át jelenti • az Észak-Amerikát elhagyó kivándoroltak száma 3,3 millió, amiből 1,3 millió kanadai (a lakosság 4%-a) és 2,3 millió amerikai (a lakosságának alig 0.8%-a) • az Egyesült Államok fogadja be a latin-amerikai és karibi kivándorlás 2/3-át és a kanadai több mint 70%-át • az ország külföldön született lakosságának mintegy 30%-a illegális bevándorolt, akiknek kevesebb mint fele (40%) nő

40. az Amerikai Egyesült Államokban élő latinok • 2010-ben 50,5 millió hispán/latino élt (2000-ben még csak 35,3 millió) • egy évtized alatt számuk 43%-kal nőtt • a teljes lakosság növekedésének 56%-át adták, ami annyit jelent, hogy a teljes lakosságon belüli arányszámuk 12,5%-ról 16,3%-ra emelkedett • a 18 év alatti fiatalok száma az évtized alatt 12,3 millióról 17,1 millióra nőtt, abszolút számuk 39%-kal emelkedett, arányszámuk pedig 17,1%-ról 23,1%-ra ugrott a korosztályon belül • a 18 év feletti hispán arányszám 11%-ról 14,2%-ra nőtt, vagyis 23 millióról 33,3 millióra emelkedett • az USA legnagyobb etnikai kissebségét alkotja, meghaladva a feketék 37,7 milliós (12,2%), az ázsiaiak 14,5 milliós és a több etnikai hovatartozást bejelölők 6 milliós (1,9%) számát

41. az Amerikai Egyesült Államokban élő latinok – 2. • Huntington professzor félelmei ellenére a fehérek 196,8 milliós számukkal (63,7%) még mindig az amerikai lakosság többségét jelentik, jóllehet az elmúlt évtized növekményéből csak 8,3%-kal részesedtek • Igaz ugyanakkor az is, hogy a hispán lakosság évtizedes 43%-os növekménye is relatív csökkenést jelez, mert számuk a ’80-as években még 53%-kal és a ’90-es években 58%-kal növekedett • Huntington félelmei a mexikói bevándorlástól (Kik vagyunk?)

42. A hispán lakosság növekedése az Egyesült Államokban

43. Hispánok az USA-ban • Földrajzi elhelyezkedését tekintve még mindig az erős koncentráltság jellemzi, • vagyis a hispán lakosság 76%-a 9 amerikai államban (Arizona, Kalifornia, Colorado, Florida, Illinois, Új-Mexikó, New Jersey, New York és Texas) található • Kalifornia és Texas együtt 46,5%-ot jelent (2000-ben még 50%-ot) és Los Angelesben önmagában 4,5 millió, egész Kaliforniában 14 millió hispán él

44. A Brookings Intézet egyik legutóbbi tanulmánya • A munkaképes korú (25-64 év között) bevándorlók között az érettségizettek aránya 1980-ban csak 19% volt és 40%-a nem fejezte be a középiskolát, de 2010-ben már 30% rendelkezett legalább érettségivel és a középiskolát félbehagyók aránya 28%-ra csökkent • A 100 nagyváros közül 44 esetében a minimum érettségizettek aránya legalább 25%-kal meghaladta az alacsony képzettségűek számát (pl. San Francisco, Washington). A kevésbé képzetteket befogadó nagyvárosok a déli határ mentén találhatók • A gyorsan növekvő városközpontokba irányuló bevándorlás a kevésbé képzetteket vonzza • Összehasonlítva a helyi lakosság azonos rétegeivel a kevésbé képzett bevándorlók nagyobb arányban dolgoznak és alacsonyabb közöttük a szegénységi ráta, miközben kisebb egyéni megtakarítással rendelkeznek (hazautalások szerepe)

45. Latin-Amerika és a Karib térség • a nemzetközi migráció mintegy 15%-ának ad otthont és a fő befogadó országok Argentína (1,4 millió), Venezuela (1 millió fő), és Mexikó megelőzte Brazíliát a harmadik helyen • a világ egyik legnagyobb migrációs folyosója Mexikó és az USA között húzódik, ahol 2007-ben 9.3 millió migráns haladt át • az európai bevándorlásuk fő iránya Spanyolország, ahol 2007-ben a teljes bevándorlás 38-%-át jelentették • Brazília sajátossága, hogy a kivándorlók 1/5-e Japánban él, • Kolumbia lakosságának 6%-a (mintegy 2,5 millió fő) a polgárháborús helyzet szenvedő alanya és belső menekültként (IDP) él

46. Latin-Amerika és a Karib térség országai • Latin-Amerika és a Karib térség országai az elmúlt 10 évben mintegy 11 milliós migrációs veszteséget könyvelhettek el: • Közép-Amerika 6,8 milliót, Dél-Amerika 3 milliót és a karibi szigetek 1,2 milliót • az ENSZ 2000-es migrációs jelentésének becslése szerint kb. 26,6 millió latin-amerikai születésű élt más országban, ezzel a nemzetközi migráció 15%-át jelentették • a legjelentősebb kivándorlást felmutató országok Mexikó, Kolumbia, Kuba, Salvador, Brazília és Haiti • Mexikó a 2007-es adatok szerint lakosságának mintegy 10%-át, több mint 10 millió főt vesztett el a kivándorlás révén • a lakosság arányához viszonyítva a legmagasabb mutatóval a Holland Antillák az USA-hoz tartozó Virgin szigetek büszkélkedhetnek

47. Európa és Közép-Ázsia • Európa és Közép-Ázsia országaiban 2010-ben összesen 76,6 millió migráns él, ami öt év alatt 5,1 milliós növekedést mutat és a teljes lakosság 8,7%-át jelenti • minden harmadik bevándorló ebben a régióban él • Albánia, Moldova, Grúzia és Litvánia még mindig jelentős elvándorlást mutat • a térségben Oroszország különleges helyet foglal el, ő a legnagyobb kibocsátó és befogadó ország: mintegy 12 millió állampolgára él külföldön és ugyanennyi külföldön született él ma Oroszországban

48. Nyugat-Európa és Közép-Európa • Nyugat-Európa és Közép-Európa az régió bevándoroltjainak 2/3-t koncentrálja, mintegy 51 millió főt • a legjelentősebb befogadó államok Németország (10,8 millió), Franciaország (6,7 millió), Anglia (6,5 millió), Spanyolország (6,4 millió) és Olaszország (4,5 millió) • a bevándoroltaknak a teljes lakossághoz viszonyított aránya kiugróan magas értékeket csak Luxemburgban (35%), Svájcban (23%), Írországban (20%) és Cipruson (18%) mutat

49. Európai migráció……. • a bevándorlás másik jellemző vonása a városokban való erős koncentrálódása: Amszterdam, Brüsszelben, Frankfurtban és Londonban arányuk a lakosság egynegyedét is eléri • az európai kivándorlás alapvetően a kontinensen belül és az OECD országok között zajlik • 2006-ban mintegy 1,7 millió fő települt át az egyik OECD-országból egy másikba • A nagy befogadó nyugat-európai országok esetében a külföldön született lakosaik 20-60%-a származik az EU-15 országaiból • de az összesített adatok is azt mutatják, hogy az EU-s tagállamokban élő migráció 34%-a másik tagállamból származik

50. Közel-Kelet • Közel-Kelet országaiban 2010-ben mintegy 26,6 millió bevándorolt élt, a nemzetközi migráció 13,5%-a és 4,5 millió növekedést mutatott az öt évvel korábbi szinthez képest • a világ egyik legdinamikusabb migrációs növekedést felmutató régiója, a növekedés évi 3,8%-os és a bevándorlók jelentik az összlakosság 11,9%-át • fő célországok Izrael és az Öböl-országok. • nők aránya átlagban 38%, de jelentős regionális egyenlőtlenségeket mutat (Izraelben pl. 55,8%, Ománban pedig 20,8%)