1 / 11

Svájci föderalizmus, a hatalom térbeli megosztása, magyar párhuzamok

Svájci föderalizmus, a hatalom térbeli megosztása, magyar párhuzamok. Pálné Kovács Ilona KRTK RKI DTO Pécs 2012. November 8. Föderalizmus Magyarországon?. Svájc=föderalizmus, közvetlen demokrácia Föderalizmusnak közjogi értelemben nincs esélye és tradíciója sem Magyarországon

Télécharger la présentation

Svájci föderalizmus, a hatalom térbeli megosztása, magyar párhuzamok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Svájci föderalizmus, a hatalom térbeli megosztása, magyar párhuzamok Pálné Kovács Ilona KRTK RKI DTO Pécs 2012. November 8.

  2. Föderalizmus Magyarországon? • Svájc=föderalizmus, közvetlen demokrácia • Föderalizmusnak közjogi értelemben nincs esélye és tradíciója sem Magyarországon • A konszenzusos és közvetlen demokrácia modelljének sincsenek hagyományai • Egységes (centralizát), „versenydemokratikus” (vagy vezérdemokratikus?) állam

  3. Van-e mégis mit tanulni? Partnerségi, pragmatikus „jó” kormányzás szükségessége: A bizalom növelése (legitimáció) A közszolgáltatások, állami funkciók hatékonyság növelése (hatékonyság) Fejlesztéspolitikai megfontolásokból (versenyképesség, területi kiegyenlítés)

  4. A svájci kormányzás térszerkezete Földrajzilag aszimmetrikus (urbánus és rurális kantonok), stabil, mert tradíciókon alapul (kivétel Jura, 1979)- a határok megváltoztatása helyett kooperáció A föderalizmus elsősorban a kantonokat hozza helyzetbe, esetenként nehezítve a nemzeti szintű kormányzást (alkudozások kényszere) A helyi önkormányzatok alkotmányos pozíciója változatos, trendjében erősödő, struktúrájában integrálódó

  5. A svájci alkotmányozás folyamata A törvényhozás és alkotmányozás eljárási (legitimációs) szempontból rendkívül szigorú és fragmentált Hosszú előkészítés (előzőt 1874-ben fogadták el), fokozatosság, 1999-től népszavazások sorozata Kantonális alkotmányozás

  6. Új vonások az alkotmány(ok)ban Konszolidáltabb szövegezés, szerkezet („új ruha”) Új hangsúlyok: Fenntarthatóság: közpénzügyek, környezetvédelem, állami hatékonyság, Modern föderalizmus: erősödő központi szint- kiegészítve szigorúbb egyeztetési garanciákkal Szabályozás, vezérlés és végrehajtás világosabb szétválása Nagyobb hangsúly a helyi önkormányzatokon (már a szövetségi alkotmányban is)

  7. Benyomások a svájci fejlesztéspolitika irányításáról Magasabb tervezési kultúra, szigorúbb (rendezési dominanciájú) szabályozás Strukturális problémák: urbanizáció korlátai, területhiány, kantonhatárok, (a szövetség előírhat együttműködést) Magasabb együttműködési kultúra az agglomerációkban (tripartit konferencia), és a községek között Kantonok dominanciája, a szövetség újraelosztási felhatalmazása

  8. Magyar párhuzamok Egységes állam, centralizált közigazgatás, és fejlesztéspolitika, polarizálódó politikai aréna: • Centralizáció leszűkíti a probléma-megoldási felületeket • „Deterritorializált” állam szűkíti a részvételt, legitimációt, csökkenti a bizalmat • Paternalizmus csökkenti a tanulási képességet és a felelősséget • Központosított elosztás nem vonja be a helyi forrásokat

  9. Konklúziók Nem a modell, hanem a szellemiség (decentralizáció és részvétel) a minta, de legfeljebb működési technikák vehetők át Tradíciók és modernizáció összefér, hektikus irányváltások helyett folyamatos technikai, szervezeti újítások az alapértékek stabilitása mellett Több konszenzus és pragmatizmus Tanulás: kormányzási tudás intézményi feltételei, individuális tanulás motivációi

  10. Folytatni kellene Közpolitikákra és funkciókra lebontott elemzések, összehasonlítások Együttműködések gyakorlati szereplőkkel is Tanulás, képzés Közös kutatások

  11. Köszönet a Svájci Hozzájárulásnak a lehetőségért!

More Related