250 likes | 409 Vues
A munkavédelem speciális kérdései. Készítette: Adamasky Márta Bednár Gábor Haraszti Gábor Istók Bálint Konrád Gergely Kontár Csaba Oláh Béla. A munkavédelem szabályozási rendszere. Törvényi szint Alaptörvény 1993. XCIII. tv. (Mvt) Kormányrendeleti szint
E N D
A munkavédelem speciális kérdései Készítette: Adamasky Márta Bednár Gábor Haraszti Gábor Istók Bálint Konrád Gergely Kontár Csaba Oláh Béla
A munkavédelem szabályozási rendszere • Törvényi szint • Alaptörvény • 1993. XCIII. tv. (Mvt) • Kormányrendeleti szint • Miniszteri rendeleti szint • Nemzetgazdasági miniszteri rendeletek (korábban Munkaügyi és Népjóléti/ Egészségügyi/Szociális és Családügyi miniszteri rendeletek) • Ágazati miniszteri rendeletek • Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok • Munkáltatói szabályozási szint
A munkavédelem célja Az Alaptörvényben foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.
Veszélyforrás A munkavégzés során azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelent.
Veszélyforrás lehet • Fizikai (pl. munkaeszköz mozgása, zaj, rezgés) • Kémiai/veszélyes anyagok (pl. robbanó, sugárzó, gyúlékony) • Biológiai (pl. mikroorganizmus) • Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel
A munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon kívül a munkavégzés hatókörében tartózkodók számára és a szolgáltatásokat igénybevevőknek is.
A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: • A munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja • A szükséges utasításokat a kellő időben a munkavállalónak megadni • Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek a követelményeknek, a munkavállalók ismerik és megtartják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket
A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: • A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezéseknek megfelelően eljárni • A védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, pótlását megoldani • Írásban meghatározni az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét • A munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani
A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: • Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez az előírt védőintézkedése megvalósítását • A szükséges ismeretek megadását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását • A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását
JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A VÉDŐESZKÖKKEL KAPCSOLATBAN A munkavállaló jogai: - a számára szükséges egyéni védőeszközt a munkáltatótól igényelni, - a munkáltató ez irányú kötelességeinek teljesítését igényelni, - a munkavégzést megtagadni, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosanveszélyeztetné, aminek minősül különösen az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya. A munkavállaló kötelezettségei: - a számára kiadott egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni.
AZ EGYÉNI VÉDŐSZKÖZ ÉS A MUNKARUHA MUNKAVÉDELMI SZEMPONTÚ ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Baleset • Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, vagy halált okoz.
A baleset lehet • Üzemi baleset • Munkabaleset • Egyéb jellegű baleset • Otthoni baleset
Üzemi baleset • Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan szállására menet közben éri.
Munkabaleset • Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől. • A munkabalesetet és foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.
A munkabaleset feltárása során • Vizsgálni kell • A kiváltó és közreható tárgyi • Személyi • Szervezési okokat. • Intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére. • Jegyzőkönyvet kell készíteni olyan részletességgel, hogy a dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására.
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló • Elmaradt jövedelmét • Dologi kárát • Költségeit • A hozzátartozó kárát
Elmaradt jövedelem • Munkaképtelenségből, munkaképesség-csökkenésből eredő kár • Elmaradt munkabér és juttatások pénzbeli értéke (későbbi OEP eljárás egyik tárgya) • A munkaviszonyon kívül a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres kereset • Az a jövőbeli változás, amely a meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni lehet
Dologi kár • Ruházatban, használati tárgyakban, egyéb dolgokban keletkezett (kivéve az olyan dolgok, amelyek bevitelét a munkáltató megtiltotta) • Összege az aktuális fogyasztói ár (kivéve, ha a dolgozó a munkáltatónál kedvezményesen beszerezheti) (amortizáció) • Ha a dologban okozott kár értékcsökkenés nélkül kijavítható, akkor a javítási költség
Költségek • Olyan költségek, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek (pl. otthoni ápolás) • A sérelemmel kapcsolatos egyéb indokolt költségek
Hozzátartozó kára • A sérelem következtében meghalt dolgozó által eltartottak olyan összegű kártérítése, amely szükségleteik a sérelem előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja (saját jövedelmüket is figyelembe véve). • A sérelemmel összefüggésben felmerült dologi kár, és az indokolt költségek.
OEP Megtérítés szempontjából különböző esetek: • A munkáltató felelőssége • A munkavállaló szabályszegő magatartása • A két eset együtt