Természetvédelmi állattan I.

1. Természetvédelmi állattan I. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. 14. előadás: Lepidopteroidea Hymenoptera

3. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Tegzesek Ismertetése. • Lepkék ismertetése. • Hártyásszárnyúak ismertetése.

4. Lepke-alakúak (Lepidopteroidea) A tegzesek (Trichoptera) és a lepkék (Lepidoptera) a rovarok jól meghatározott monofiletikus egységét képezik. Közös jellegeik: spermaátvitel spermatofor-csövekkel elülső szárny anális ereinek hurokszerű lefutása a nőstény a heterogametikus ivar

5. Tegzesek (Trichoptera) Lárvák víziek, vagy esetleg nedves avar lakók. Sok faj lárvája idegen testekből lakócsövet készít. Az imágók molylepkeszerűek, folyadék felszívására alkalmas szívójellegű szájszervűek. A szárny erősen kitinszőrözött, a két pár hasonló erezetű. Nyugalmi helyzetben a szárnyakat testük felett háztetőszerűen összecsukva tartják. Főbb családjai: örvénytegzesek szövőtegzesek mocsártegzesek pozdorjánfélék hosszúcsápú tegzesek

6. Tegzesek (Trichoptera) Hazánkban 9 védett faj van. A fokozottan védett fajok száma 2: Drávai tegzes Mecseki őszitegzes Drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi): bennszülött a Drávában, vízlépcsőépítés! Mecseki őszitegzes (Chaetopteryx schmidi mecsekensis): mecseki Nagy-Mély-völgy, bennszülött alfaj, vadállomány!

7. Tegzesek (Trichoptera) Nyugati őszitegzes (Chaetopteryx rugulosa), hazánkon kívül csak a Balkán északnyugati részén él Szürke hosszúcsápú-tegzes (Ceraclea nigronervosa): szivacstelepekben, északi faj, mindenütt ritka Balkáni pálcástegzes (Plectrocnemia minima): a Balkán egy részén, pókhálószerű hálóban él Tőzeglápok: lomha lápipozdorján (nádból), elegáns mocsáritegzes (vegyes anyagból) Karsztforrások: karsztforrástegzes (homokból épít), kárpáti forrástegzes (kavicsokból épít) Márványos örvénytegzes: szabadon él, pataklakó További védelemre szoruló fajok, pl. Helicopsyche bacescui: csigaszerű ház, egyetlen állományt beépítik, végveszélyben

8. Lepkék (Lepidoptera) Az ősibb fajok viráglátogató, pollent fogyasztó, rágó szájszervűek. A modern lepkék levezetett, közös eredetet bizonyító képlete a pödörnyelv (egyes csoportoknál leegyszerűsödés az aphagia), valamint a nőstények párzó és peterakó nyílásának külön válása. Testüket számos specializációval (pl. szárnyak hímpora, feromon párologtató szőrök) jellemezhető sűrű szőrzet borítja.

9. Lepkék (Lepidoptera) Állkapcsos molyok alrendje: Ősi jellegű, pollenevő, rágó szájszervű fajok. pl. gólyahír ősmoly Valódi lepkék alrendje: Pödörnyelv (az aphag imágójúaknál redukálódik). A női ivarkészülék felépítése alapján 3 fő csoport: Exoporia: kétnyílású ivarszerv az összeolvadt 9+10 potrohszelvény csúcsán. Szárnyak kapcsolókaréjosak, lárvák gyökér endophagok. Egy ivarnyílásúak: Egységes párzó- és peterakó nyílás, kicsi, aknázó, vagy avarfogyasztó fajok. Két ivarnyílásúak: Peterakó és párzó nyílás különvált, első és hátsó szárny erezete eltérő, sok, változatos család és faj.

10. Lepkék (Lepidoptera) Fontosabb hazai családok: Zsákhordó-molyok Valódi molyok Farontólepkék Üvegszárnyú lepkék Csüngőlepkék Sodrólepkék Fényiloncák Pohókok Éjjelipávaszemek Szenderek Busalepkék Pillangók Fehérlepkék Boglárkalepkék Tarkalepkék Araszolók Púposszövők Gyapjaslepkék Medvelepkék Bagolylepkék

11. Lepkék (Lepidoptera) Hazánkban 172 védett és 19 fokozottan védett faj van. Lepkék védelme a kertben: virágok tápnövények vegyszerezés kérdése

12. Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Magasan fejlett rovarok. Együttesen meglévő tulajdonságaik: Két pár hártyás szárny. Redukált szárnyerezet. Szárnypikkely (kitinlemez) az elülső szárnyak tövén. Az első potrohszelvény többé-kevésbé szorosan fuzionál a potrohhal. A potroh első szelvényei karcsúak („darázsderék”) Tojócső.

13. Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Rágó vagy nyaló szájszerv. Repülés közben a két szárny összekapcsolódik, nyugalmi állapotban a potrohon fekszenek. Teljes átalakulással fejlődnek, lárvájuk kukac vagy álhernyó. A hímek meg nem termékenyített haploid petéből fejlődnek, a nőstények diploidok. A legtöbb faj magányos, de sok közöttük a fejlett szociális társadalmat alkotó is. Több tízezer parazitoid faj ismert. A tojócső módosulhat méregmiriggyel kapcsolt fullánkká. Hazánkban 10 védett faj van, fokozottan védett faj nincs, viszont 5 erdei vöröshangya faj bolya védelmet élvez.

14. Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Növényevő darazsak alrendje: szalmadarazsak, fadarazsak, levéldarazsak Tojókészülékesek alrendje: parazitoidok valódi fürkészek, gyilkosfürkészek, fémfürkészek Óriás-fenyőfürkész (Rhyssa persuasoria): legnagyobb, fadarázs-élősködő, nem ritka Gyapjaslepke-fürkész (Ichneumon dispar): néha kifejezetten gyakori Nagy szenderfürkész (Protichneumon pisorius) Fullánkosok alrendje: hangyák, útonálló darazsak, társas redősszárnyú darazsak, földi méhek, művészméhek, méhek

15. Fullánkosok – Aculeata I. Nagy smaragdfémdarázs (Stilbum cyanurum) és pompás fémdarázs (Parnopes grandior): a két legnagyobb fémdarazsunk, csőrösdarazsakban, ill. lopódarázsban élősködik Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata): legnagyobb darázs, szarvas és orrszarvú (bogár) élősködője Pompás útonállódarázs (Batazonellus lacerticidus): családjában legnagyobb, pusztai, pókokat gyűjt Magyar gyepihangya (Tetramorium hungaricum): dolomit endemizmus, nem védett Vöröshangya (Formica) fajok: csak a fészkük védett, mint mirmekofil fajok élőhelye

16. Fullánkosok – Aculeata II. Szöcskeölő darázs (Sphex rufocinctus): egyik legnagyobb kaparódarazsunk, kifejezetten gyakori Ritka gatyásméh (Dasypoda mixta): főleg a Kiskunságból, homoki Délvidéki poszméh (Bombus argillaceus): szép, mediterrán, Dél-Alföld Óriás poszméh (B. fragrans): eltűnt?, talán mégis Kiskunságon, nem védett, akárcsak a ritka alföldi sárga poszméh (B. muscorum)

17. Hártyásszárnyúak aktív védelme Hangyabolyok védelme: drótháló áttelepítés – széttelepítés faj (királynők száma) fészekanyag kitermelés (déli oldal, üreg kitöltése) 70% bolyanyag 30% gally napsütötte, védett, zavartalan erdőszél ideális tuskó köré száraz gallyakra 0,5 m-re bolyépítő anyag (pl. fenyőtű, esetleg cukrozva)

18. Hártyásszárnyúak aktív védelme Magányos méhek telepítése: téglalábazatra 20-25 x 120 cm-es vályogfal, esővédővel bele lyukak 0,3-1 cm x 3-10 cm 10-15 cm vastag fakorong, vagy fahasáb (keményfa) lyukakkal déli kitettségbe, esővédett helyre üreges szárú növények (szeder, szalma, bambusz, nád, keserűfű fajok) kötegbe kötve déli kitettségű vályogos rézsű Poszméhek telepítése: fészekkereső anyák befogása, műfészek felkínálása

19. Hártyásszárnyúak aktív védelme

20. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Tegzesek: Hazánkban 9 védett faj van. A fokozottan védett fajok száma 2: Drávai tegzes, Mecseki őszitegzes Lepkék: Hazánkban 172 védett és 19 fokozottan védett faj van. Védelmük a kiskertekben is lehetséges. Hártyásszárnyúak: Hazánkban 10 védett faj van, fokozottan védett faj nincs, viszont 5 erdei vöröshangya faj bolya védelmet élvez.

21. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Mi veszélyezteti a hazai bennszülött tegzesfajainkat? Mi jellemző a modern lepkékre? Ismertessen parazitoid hártyásszárnyút! Hogyan védett az erdei vöröshangya?

22. ELŐADÁS FORRÁSAI • Rudolf Bahrmann: Gerinctelen állatok határozója. Mezőgazda kiadó, Budapest, 2000 • Juhász Lajos (szerk.): Természetvédelmi állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2007 • Móczár László (szerk.): Állathatározó. Tankönyvkiadó, Budapest, 1969 • Papp László (szerk.): Zootaxonómia. Budapest, 1996 • Fauna Hungariae sorozat vonatkozó kötetei.

23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME: Az előadás anyagát készítették: Dr. Kondorosy Előd Dr. Kozák Lajos