1 / 25

Latin-Amerika politika és gazdaságtörténete

Latin-Amerika politika és gazdaságtörténete. Általános bevezetés. Latin-Amerika fogalma – III. Napóleon külpolitikája XIX. Század (Spanyol-Amerika, Ibero-Amerika, Indo-Amerika…) Földrajzi meghatározása:

eileen
Télécharger la présentation

Latin-Amerika politika és gazdaságtörténete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Latin-Amerika politika és gazdaságtörténete

  2. Általános bevezetés • Latin-Amerika fogalma – III. Napóleon külpolitikája XIX. Század (Spanyol-Amerika, Ibero-Amerika, Indo-Amerika…) • Földrajzi meghatározása: 1. Természetföldrajzi (Rio Negro- Tierra de Fuego-ig, 21 millió km2, Andok, Amazonas, Orinoco, közép-amerikai földhíd, szigetek…) 2. Latin-Amerika ≠ földrész!! → „Társadalomföldrajzi nagytérség”, „kultúrföldrész” (A.Kolb, 1962), vagy „civilizázió”/”alcivilizáció” (Huntington)

  3. Közös jellemzők: újlatin nyelvek (indán nyelvek hivatalosak: Peru, Bolívia, Paraguay), római katolikus vallás → nem áll meg a Rio Negro-nál! Benyúlik USA-ba!! (lásd: Huntington: Latin veszély) Népesség: keveredések Népesség szám: kb. 600 millió Népesség eloszlása: mérsékelt területen, Antillák szigetein magas – belső területek, őserdők, sivatagok alacsony. Városhálózat: gyarmati időkre vezet vissza, ma a lakosság 75%-a városlakó, → város szerkezet pl. Probáld, 172. o. Santiago

  4. Civilizációk Népesség kínai 1,34 900 000 Iszlám 927 600 000 hindu 915 800 000 Nyugati 805 400 000 Latin-amerikai 507 500 000 Afrikai 390 100 000 Ortodox 261 300 000 Japán 124 700 000 • Forrás: Encyklopedia Britannica, 1994 Book of the Year, In: Huntington, Clash of civilization.

  5. Év vil.népesség (becs. adat milld) Nyugat Afrika Kína Hindu Iszlám Japán LA Ortodox Egyéb 1900 (1,6) 44,3 0,4 19,3 0,3 4,2 3,5 3,2 8,5 16,3 1920 (1,9) 48,1 0,7 17,3 0,3 2,4 4,1 4,6 13,9 8,6 1971 (3,7) 14,4 5,6 22,8 15,2 13,0 2,8 8,4 10,0 5,5 1990 (5,3) 14,7 8,2 24,3 16,3 13,4 2,3 9,2 6,5 5,1 1995 (5,8) 13,1 9,5 24,0 16,4 15,9 2,2 9,3 6,1 3,5 2010 (7,2) 11,5 11,7 22,3 17,1 17,9 1,8 10,3 5,4 2,0 2025 (8,5) 10,1 14,4 21,0 16,9 19,2 1,5 9,2 4,9 2,8 Latin-Amerika lakossága a világ összlakossághoz viszonyítva %-ban forr: ENSZ, World population prospect, 1992,

  6. Gazdasági szempontok • LA egy főre jutó GDP 3280 US $ (világátlagnál alacsonyabb 2002, Világbank adatai) • Argentína egy főre jutó GDP 6900 US $ - Haiti 480 US $ • Külföldi adósság 2002 – 790 milliárd US $ + adósságszolgálati terhek • Függőség, elsősorban az USA-tól • Problémák gyökere: gyarmati időkig nyúlik vissza → európai tőkefelhalmozást szolgáló bányászat, egyoldalú mezőgazdasági termelés időszakára…ma USA-t szolgálja ki: pl. ecuadori banántermesztés világpiaci értékesítésének ¾-ét 3 amerikai nagyvállalat tartja kézben Chiquita, Del Monte és a Dole…

  7. Világviszonylatban kiemelkedő mezőgazdasági és bányászati termékek LA-ban: kávé, cukornád, banán kakaó, bauxit, rézérc, ónérc, ezüst, vasérc, kőolaj. • Metropoliszok • Gazdagság-szegénység kettőség

  8. LA gazdasági fejlődésének fő szakaszai • Spanyolok érkezése előtt • Gyarmatok időszaka • Független köztársaságok kora (XIX-XX.sz) • XX. század második fele (regionális folyamatok)

  9. Spanyolok érkezése előtt/ prokolombiánus társadalom • Őslakosok a Bering szoroson keresztül érkeztek, vagy az Aleut szigeteken, (ill. Észak EU és Polinéziából is?) 30 – 40 ezer éve (paleolit kor vége utolsó szakaszában). • Kb. 100 fős csoportokban éltek, vándoroltak. • Vadászat, halászat. • Más csoportokkal vallási ceremóniákra, kereskedelem céljából, információ cserére összegyűltek.

  10. „Prekolomb” időszak történelmi szakaszai • Vadászó, gyűjtögető ősközösség időszaka (Kr.e. 40 000 – 5 000). • Mezőgazdaságon alapuló törzsi szerveződések (Kr.e. 5000 – 1000). • A városi élet és a társadalmi osztályok kialakulása, alapvetően mezőgazdasági birtokrendszeren alapuló társadalmakban (Kr.e. 1000 – az időszámítás kezdetéig). • Mezőgazdasági termelésen alapuló társadalmak – a társadalmi osztályok megszilárdulása és az első amerikai államok eredete (időszámítás kezdetétől - Kr.u. 1000). • Háborúkon és adózáson alapuló katonai államok születése (Kr.u. 1000 – a spanyolok érkezéséig).

  11. Később: indián kultúrák kialakulása Kádár Béla elemzése „ideológiai” kategóriákkal történik (1977-ben jelent meg műve…). Annyit azonban elfogadhatunk tőle: a Kolumbusz előtti Amerika gazdasági –társadalmi - politikai fejlődése egyedi – noha a gyökerek Ázsiára vezethetők vissza. Kádár csak az inka és az azték „termelési módot” említi – noha ott vannak még az: olmékok, toltékok, zapotékok, karibok, pueblók, mayák, karibok, chibchák, arawakok, tupik, guaranik, araukánok és patagóniaiak – mint nagy kultúrkörök… Illetve: az inkák és az aztékok már „belefolynak” a Kolumbusz utáni időszakba is…

  12. Magyar Néprajzi Lexikon: „ázsiai termelési mód” Marx K. terminusa, amely az adóállam fokát elért ázsiai társadalmakat, valamint a világ egyéb részein mindazokat a tradicionális államokat és archaikus civilizációkat jelöli, amelyek kívül rekedtek a világtörténelmi fejlődés fő vonalán, és amelyekben fennáll a termelés és tulajdon eredeti közösségi egysége. Az „ázsiai termelési mód” fő vonása a termelési eszközök (a föld) ősi, törzsi eredetű közösségi tulajdona és egyéni (családi) birtoklása, amelynek megfelelően az egyén csupán a közösségbe tartozása révén juthat hozzá a termelési eszközhöz, azaz a földhöz. Ehhez járul a piac- (pénz-) gazdálkodás hiánya, alárendelt, ill. formális szerepe, következésképpen az „ázsiai termelési mód”-ban társadalmi (rokonsági, hatalmi, szokásjogi) tényezők határozzák meg a gazdaság szerkezetének működését, végül a piramisszerű állami hivatalnoki rendszer, amelynek fő funkciója a közmunkák megszervezése, valamint az adó begyűjtése, majd redisztribúciója. Az „ázsiai termelési mód” kategóriájába tartozó folyó menti birodalmak, magaskultúrák, prekoloniális-tradicionális államok gazdaságára jellemző, hogy nagyon hosszú történeti periódusokon át stagnáló vonásokat mutat, és nem beszélhetünk valóságos társadalmi fejlődésről sem, csupán az alá-fölérendeltségi (hatalmi, politikai) viszonyok gyakran rendkívül nagy mértékű differenciálódásáról, amely nemegyszer az európai antikvitással meginduló társadalomfejlődés viszonyaihoz (rabszolga–úr viszony, hűbéri függőség) hasonló függőségi formákat, osztályszerű viszonyokat hoz létre, azonban definiálható társadalmi osztályok, rabszolgatartó társadalom vagy feudalizmus kialakulása és az alapok, a közösségi földtulajdon lényeges változása nélkül. Az „ázsiai termelési mód” kategóriája a kései neolitikumtól a 20. sz.-ig terjedő időszakon belül rendkívül eltérő kulturális szinten álló társadalmakat foglal magába., a 19. sz.-i kelet-afrikai Bugandától az inka birodalmon vagy a prekoloniális Indián keresztül az ókori Egyiptomig és a császári Kínáig. – Irod. Marx, Karl: A tőkés termelés előtti tulajdonformák (Bp., 1953); Tőkei Ferenc: Az „ázsiai termelési mód” kérdéseihez (Bp., 1965); Tőkei Ferenc: A társadalmi formák elméletéhez (Bp., 1968).

  13. Természetföldrajzi viszonyok meghatározó volta • Nagy folyamok mentén (Amazonas) ősközösségi társadalmak – zártabb, érintetlenebb közösségek, kp. Halászat, vadászat, gyűjtögetés és minimális kereskedelem egymás között, szomszédos népekkel (még ma is léteznek hasonló közösségek!!!)

  14. Hegyekben (Andok): civilizáció magasabb foka bontakozott ki. Gazdasági szempontból: földművelés (teraszos+öntözéses), infrastruktúra (úthálózatok), kereskedelem, bányászat (ezüst, arany, drágakövek stb.), éghajlattól függő termelési szakosodás (pl. Andok magasság szerinti szintjei…) Kádár konklúziója: A. természetföldrajzi tényezők miatt a társadalmi kooperáció sokkal intenzívebb, tartósabb, jelenbe nyúlóbb, mint az afroázsiai nagy folyamok mentén kialakuló társadalmakban.

  15. Saját véleményem: ez nem csak a természetföldrajzi viszonyoknak köszönhető, hanem kulturális tényezőknek is. A kettő között dialektikus viszonyt feltételezhetünk! (Lásd: kultúra latin fogalma) Létezik 2 szociálpszichológiai modell, ami a társas kapcsolatokat vizsgálja jelenleg: függetlenségi modell (individuális) kölcsönös függőségi modell (közösségi) (Lásd. in.: Nguyen Luu Lan Anh - Fülöp Márta (szerk.) (2003): Kultúra és Pszichológia, Osiris Kiadó, Bp.)

  16. Több család egyesüléséből gazdasági egységek alakultak ki: ejidok (Azték) aylluk (Inka) Jellemzőik: kötelező együttélés, egyenlő „erőfeszítés”- egyenlő részesedés, egyenlő jogok,

  17. B. Második különbség afroázsiai és indián termelési formák között: HÓDÍTÁS - aztékok, inkák társadalma hódítással jött létre, ami a gazdasági fejlődést is erősítette. Indián uralkodó és családja abszolút hatalma (gazdasági, vallási, katonai): • Meghatározta a termelés minimumát • Gondoskodott a konkrét termeléshez szükséges feltételek megszervezéséről (öntözés, trágyázás stb.)

  18. 3. Rendelkezett a felesleggel 4. Vagyon káros felhalmozódását megakadályozta 5. Szabályozta a különböző területek közötti árucserét 6. Szabályozta a közmunkát (afroázsiaiban terményjáradék volt!)

  19. Egyéb magatartási/kulturális normák • Erőteljes közösségi szellem • Együttműködési készség • Felső hatalommal engedelmesség (tekintélyelvűség) • Utilitarista szemlélet hiánya • Kezdeményezőkészség alacsony szintű • Önállóság alacsony szintű (lásd: paternalista szemlélet!!!) • Befelé fordulás, zártság…

  20. CapitalTenochtitlan Official languageNahuatl Government: TributaryEmpire Head of Nation: Hueyi Tlatoani (non-hereditary autocrat) High councillor Cihuacóatl Electing council Oligarchs (military, religious, nobility) Approving Council 80+ calpulli leaders (elder) Dissolution1521 Population 1520est. ~20,000,000 Az azték főváros legfőbb vezetője (uralkodó) „a nagy imádkozó” volt – végrehajtó, törvényhozó és jogi hatalommal, illetve vallásival (de nem volt isteni hatalma!) Az uralkodó helyettese a „nőstény kígyó” (alkirály), aki távollét, vagy halál esetén helyettesítette az uralkodót, ő volt a legfelsőbb bírói hatalom, ill. különböző tanácsokat kontrollálta: katonai, jogi, gazdasági. Legfelső Tanács – tagjai a különböző testületekből kerültek ki (oligarchia): ez választotta az uralkodót Területi szempontból a mexicas törzs uralkodott, a többi törzs/ország autonómiáját tiszteletben tartották, noha adót kellett fizetniük és részt vettek a birodalom háborúiban Aztékok politikai szervezettsége

  21. Aztékok gazdasága Az azték gazdaság három pillére: • Adók – a királyi udvar, hadsereg, törvénykezés költségeit fedezte, vagy rossz termés idején a népét • Mezőgazdaság – öntözőcsatornák használata, a földek 3 részre tagolódtak: a. állami, b. közösségi (ejidok), c. magán • Kézművesség/kereskedelem → nagyon aktív a Csendes-óceán társégétől a Mexikói-öbölig (kakaó, madártollak, trópusi gyümölcsök,) A gazdaság a hódításon (háborúkon) alapult. • Árucsere volt jellemző, vagy pénzzel történő fizetés volt. A csereérték a kakaó mag, vagy a pokróc volt, ami minőségtől, nagyságtól függött. Azték tánc: http://www.youtube.com/watch?v=Y9EXJHdw0UU&NR=1

  22. Inka Birodalom politikai szervezettsége Despotikus, militarista istenkirályság volt Földműves közösségeket kizsákmányoló Erőszakot alkalmaztak a legyőzött népekkel szemben A királynak „Sapa Inka” isteni hatalma volt (abszolút hatalma volt minden felett) A hatalom öröklődött, de nem elsőszülöttségi jogon! A birodalom 4 régióra oszlott egy-egy kormányzóval, akik a kormányzó tanács tagjai is voltak A régiók tartományokra oszlottak (40 ezer fő/provincia) katonai-politikai-jogi-gazdasági szervezettség → „curaca” volt a politikai vezetője ezeknek az adminisztratív zónáknak, aki kizárólag a Sapa Inka-tól függött. Munkáját kémek és titkos ügynökök hada segítette

  23. Inka gazdaság • Az inkák nem hajtottak végre gazdasági reformokat, csak alkalmazták a korábbiakat aktuális burokratikus állami apparátusukra • A gazdasági élet alapja a föld volt, ami három részre oszlott: 1. állami birtokok 2. egyházi birtokok 3. ayllu birtokok (rokoni, gazdasági, adminisztratív egység) • Az állami, egyházi birtokokat és özvegyek, árvák, betegek földjeit közösségi munkával művelték • Nem volt természetbeni adó, hanem a „mita” kötelező ingyen munka az állam részére (különösen 25-50 éves férfiak, illetve nők és gyerekek is végezték) • Munkacsoportokban dolgoztak 500-10000 főig terjedt egy csoport, a 10 ezer fős csoportot egy 3333 fős ellenőrző katonai alakulat kontrollálta • A termény egy részét elraktározták helyi, vagy regionális állami raktárakban – a többit a birodalom központjába (Cuzco) szállították a vezető arisztokrácia részére – ami megmaradt, a hadsereg élelmezésére szolgált • Ez a rendszer szinte teljesen helyettesítette a kereskedelmet, ui. az állam által kidolgozott rendszer tette lehetővé az egyes területek ellátását…

More Related