1 / 28

A kollektivizálás Magyarországon

A kollektivizálás Magyarországon. Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2.évfolyam. Tartalom. A kollektivizálás fogalma Előzmények: Szovjetunió A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon

elie
Télécharger la présentation

A kollektivizálás Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A kollektivizálásMagyarországon Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2.évfolyam

  2. Tartalom • A kollektivizálás fogalma • Előzmények: • Szovjetunió • A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése • A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon • A kollektivizálás folyamata: 1., 2. és 3. szakasz • Az 1967 évi III. és IV. törvény

  3. A kollektivizálás fogalma • Kollektivizálás: • Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, a mezőgazdaság átszervezését, a kommunista gazdaságpolitikában a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet) kialakítását jelenti. • Kényszerítő eszközökkel vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe.

  4. Előzmények Szovjetunió • 1924: Lenin halála, Sztáliné a hatalom • Totális diktatúra, tisztogatások, személyi kultusz, NKVD • Tervgazdálkodás, erőszakos iparosítás (nehézipar) • Mezőgazdaságban kollektivizálás • Kolhozok (TSZ) és szovhozok (állami gazdaságok) • Kuláktalanítás, Kulákok a GULAG-ra • Ukrán parasztság kiéheztetése

  5. Előzmények • A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése • 1941: Jugoszlávia, SZU megtámadása, hadüzenet USA-nak • 1944: sikertelen kiugrás, Szálasi, utolsó csatlós állam • 1944 dec. 22: Ideiglenes Kormny: koalíció • 1945 jan. 20: Mo fegyverszünetet köt • 1945 febr. 4-11 : Jaltai konferencia, K-Európa a SZU-é • 1945: újjáépítés, földosztás, választások: FKgP • 1946: köztársaság, Baloldali Blokk, szalámitaktika • 1947: kékcédulás választások: MKP • 1948: MDP, nyílt diktatúra • 1949: egypárti választások, tanácsköztársaság

  6. A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon • Állami tulajdon, nincs magántulajdon • Tervgazdálkodás, nehézipari beruházások • 1947: első 3 éves terv • 1950: első 5 éves terv • „A vas és acél országa” • Szocialista iparvárosok • Mezőgazdaságban kollektivizálás

  7. A kollektivizálás folyamata • Beszolgáltatási rendszer, kulákok • Padlássöprések • Szovjet mintára termelőszövetkezetek • Kezdetben erőszakos belépés, majd engedmények (háztáji) • 3 szakaszból állt: 1948-1953, 1953-1958, 1958-tól

  8. Az egyéni gazdaságok megoszlása területnagyság szerint 1949 közepén Forrás: Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között

  9. Képek, plakátok Forrás: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Tortenelem-Tortenelem_8-A_Rakosi_diktatura-102082

  10. 1. szakasz: 1948-1953 • Erőszakra történő belépés • Ellenállás • A tagok száma lassan nőtt

  11. 1. szakasz: 1948-1953 • A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között Forrrás: http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html

  12. 2. szakasz: 1953-1958 • 1953: Sztálin halála, változás • Rákosi helyett Nagy Imre a hatalmon • Csökkentették a beadási kötelezettségeket, törölték a beszolgáltatás elmulasztásáért kirótt börtönbüntetéseket és egyéb kedvezményeket adtak. • A fokozatos meggyőzés elve került előtérbe. • Ennek ellenére 376 ezer TSZ tagból 150 ezer kilépett és fellendült az egyéni gazdálkodók kedve

  13. 3. szakasz 1958-tól • Kimondják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. • A fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961-re elérte a 1,1 millió főt. • 1960-ban az Országgyűlés határozatot hoz a falu szocialista átalakításáról. Megengedték a parasztoknak a megtermelt feleslegük eladását. • Bevezették a földjáradékot, a nyugdíjbiztosítást és az öregségi járadékot. Javult a szakember ellátottság és a gépesítettség. • Kiépült a háztáji

  14. 1967. évi III. törvénya mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

  15. Általános rendelkezések • 3. § A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával, tagjai munkájával, a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekeivel összhangban,önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat, megvalósítja a tagság társadalmi egységét és szocialista nevelését. A termelőszövetkezet szervezete A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI 15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. (2) A vezetői feladatokat a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el. (4) Egyes feladatok ellátására a termelőszövetkezetben bizottságok szervezhetők.

  16. TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK • 28. § (1) A termelőszövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes és a közgyűlés által választott állandó jellegű bizottságok elnökei. • (2) A termelőszövetkezet üzemi vezetői: a főmezőgazdász(…), a főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos. Az üzemi vezetőket és más szakembereket a vezetőség bízza meg. A termelőszövetkezet vagyona • 37. § (1) A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok (…) használatában levő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. • 39. § (1) A belépő tag köteles (…) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó vagyontárgyakat.

  17. A termelőszövetkezet gazdálkodása • 43. § (1) A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. TERVKÉSZÍTÉS • 45. § A termelőszövetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet (a továbbiakban: éves terv) készíteni. (…) A közös munka teljesítése • 58. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagok végzik. • (2) A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. • (3) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatásáról.

  18. Háztáji gazdaság • 69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. • (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. • (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. • 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja: • a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet. • (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak. • (2) A háztáji gazdaságban a jogszabályban megállapított állatállomány tartható.

  19. A háztáji föld • (2) A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800-1600 négyszögöl (2877-5755 m2) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe (…) nem haladhatja meg a 800 négyszögölet (2877 m2). • (3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja.

  20. Plakátok Forrás: http://www.biztositasimuzeum.hu/targy.php?id=70 Forrás :http://www.cultiris.com/kepek/adatlap/37544

  21. 1967 évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

  22. Kívülállók földjeinek megváltása • 3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. • (2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.

  23. A föld utáni térítés • 11. § A termelőszövetkezet a törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak (…) a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma • 12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.

  24. Személyi földtulajdon és földhasználat • 21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) személyi tulajdonban vannak. • (2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös(…) legfeljebb 800 négyszögöl (2877 m2), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) van személyi tulajdonban. • 23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.

  25. A zártkerti földek tulajdona és használata • 26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. • (2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata - a belterületen kívül - ott állandósuljon. Vegyes és záró rendelkezések • 34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba

  26. A kolhoz és a TSZ összehasonlítása

  27. Felhasznált irodalom • Bognár Attila: OTDK-dolgozat: „Féllábú magyar agrármodell”, avagy hová tőnt a háztáji? 2009 • Kidolgozott történelem tételek (Dr. Nádasdi József):NK I. évfolyam 2. félév , 8. tétel :A mezőgazdaság kollektivizálása (1945 – 1961) • http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html • http://www.multunk.x3.hu/html/egy_tort_kronol/1928%20majus%2028.html • http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8459 • Benei Iván: AZ ÚJ MAGYAR AGRÁRPOLITIKA ELŐZMÉNYEI ÉS JELLEMZŐI* (II.) • Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között

  28. Köszönöm a figyelmet!

More Related