4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása

1. 4. A fordulat évei. A rivális politikai erők felszámolása Magyarország története 1944–1956

2. A „Lex Sulyok” • A parlament feloszlatásának okai • a Nemzetgyűlésben megszűnt az FKGP többsége, de még 44,5%-a van • az ellenzékkel együtt még mindig leszavazhatja a BB-t • Az új választójogi törvény (1947. XXII. tc., júl. 23.) újdonságai • egykamarás országgyűlést hoz létre, elvileg ismét négy évre • 14ezer voks = 1 mandátum, a töredékszavazatokat országosan egyesítik • országos listán 60 hely van, de csak a 80ezer voksot szerző pártoknak (ha a koalíció megszerzi a szavazatok 60%-át, övé e lista 92%-a – prémiumos rsz.) • az 1945-ben még nem engedélyezett pártoknak ajánlást kell gyűjtenie • ideiglenes névjegyzékkivonattal (kék cédula) bárhol lehet szavazni • tovább nő a választójogból kizártak köre (26 újonnan felsorolt szervezet és a Magyar Közösség vezetői és választmányi tagjai, B-listázottak, németek, korábban internáltak stb. akkor is, ha feltétel nélkül igazolták őket • nem választható, aki 1935-ben vagy később a kormánypárt képviselő(jelölt)je volt – innen a Lex Sulyok elnevezés; erre a SzP feloszlik, Sulyok emigrál (hatására Pfeiffer Zoltán pártot alapít Magyar Függetlenségi Párt néven, ide csatlakozott Miklós B. és Zsedényi B. is, ill. a SzP tagjainak egy része) • a választói névjegyzék összeírását „laikus” bizottságokra bízza, valójában az MKP küldötteire, mivel az összeírás a Belügyminisztérium feladata

3. Választási kampány és a kizárások • Kommunista választási taktika • minél több párt engedélyezése (szalámizás a parlamenten belül is): Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata P., Keresztény Női Tábor. • a választópolgárok megrostálása, kék cédulás csalás előkészítése • valódi célok leplezése: vallásszabadságot, magántulajdont, jólétet ígér • éles támadások az ellenzék, sőt az SZDP ellen is (egységes munkáspárt terve) • Adminisztratív csalások (kizárások) végrehajtása • a törvény által kizártak száma 248 ezer fő • törvényellenesen további 467 ezer főt zártak ki: az MKP-s utcabizalmiak felmérték, kik a „reakciós” szavazók; a kommunista összeíróbiztosok nem kézbesítették nekik a névjegyzékeket, fellebbezésüket elutasították (vagy a szűk határidő miatt be sem tudták azt adni) • sokan csak a választás napján jöttek rá, hogy kimaradtak • ezen csalások mértéke lényegesen nagyobb, mint a két céduláké! • Más pártok és programjaik • SZDP: szocializmus, államosítás, hároméves terv (radikálisabb az MKP-nél) • NPP: paraszti hatalom, államosítás, de kismagántulajdon, reakció eltávolítása • DNP: szabadságjogok, parl.-i dem., népi önkorm., de keresztény világnézettel • MFP: Sulyokék örököse, nemzeti–polgári demokrata, magántulajdon, vallás. Gyűléseiket az MKP betiltja, felheccelt tömegekkel verekedéseket provokál

4. A kékcédulás választások • Előkészületek a választási csalásra • 12 ezer munkás-aktivista fejenként 17 szavazatot adna le (=208 ezer voks) • teherautóval járnak faluról falura (mint „turisták”) • a rendőrséget beavatták, hogy ne lépjen fel a visszaélésekkel szemben • egyes források szerint be akarták vonni az SZDP-t is, de ők kihátráltak • A voksolás napja, 1947. aug. 31. • még a SZEB megszűnése (szept. 15.) előtt bonyolították le • a csalásokat több párt észlelte, botrány tört ki (néhány csalót a rendőrök elvittek, majd a hátsó ajtón kiengedték) • néhány tiltakozót a szovjet szervek deportáltak (pl. Karig Sárát – SZDP) • a felhasznált kék cédulák száma: 63e vagy 208e vagy 500e (ahhoz mindenképp elég, hogy életbe lépje a prémium-rendszer!) • kisebb csalások: urnacserék, utólagos szavazat-átírások • A következő napok • SZDP, FKGP is MKP-ellenes, tervek születtek egy polgári koalícióra, több szocdem. miniszter le is mondott • baloldali elemeik később a régi koalícióban való maradásra beszélik rá őket

5. Eredmények • hivatalos eredmények: • a BB nem ért el abszolút többséget • FKGP + ellenzék együtt csaknem 55% • csalásokat kiküszöbölve: • a győztes párt az FKGP, DNP, MKP v. SZDP, lenne (17%), de az MFP is kb. 15% körül volna. • koalíció: 55-58%, ellenzék: 42-45%

6. Utólagos csalások, visszaélések • A „petíciós per” az MFP és az MKP között • mindkét párt petíciót ad be a választási csalások miatt a bíróságra • az MKP célja a választók döntésének korrekciója, a BB abszolút többsége • a Választási Bíróság (Major Ákos – MKP) elutasítja Pfeiffer beadványát • a csalást elkövető MKP vádaskodását viszont megalapozottnak tekinti • az MFP-t ajánló választókat az ÁVO kihallgatta, s azok hamisnak nevezték aláírásukat, így az MFP összes mandátumát megsemmisítették • Az MFP likvidálása • az MKP Pfeiffert összeesküvéssel és bűnpártolással vádolva kéri mentelmi jogának kiadását és a párt „fasiszta” volta miatti felszámolását is • ehhez statisztált az SZDP, ám eddigre Pfeiffer emigrált (nov. 5.) • A „mandátumtolvajlás” • Peyer Károly (ex-SZDP) az MRP-vel kötött választási megállapodást • ennek révén az MRP 15×-re növelte szavazatszámát, 0-ról 6-ra képviselői számát; a megegyezés szerint ennek felét Peyer emberei kapták volna • az MKP nyomására az MRP nem tartja be az alkut, 5 mandátumot tart meg • Peyert is megvádolják, ő is emigrált nov.-ben • ezt lett a sorsa Kovács Imrének (ex-NPP, FMDP) és Teleki Gézának (PDP) is

7. A Kominform hatása hazánkra • 1947. szept.: Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája • Lengyelországban jön létre, tagja a Francia és Olasz KP is • a KP-k Nyugaton eddigre kiszorultak a kormányokból • Zsdanov-elv meghirdetése: a világ két táborra szakadt • fel kell gyorsítani a szovjetizálás folyamatát • fel kell lépni a szociáldemokrata jobboldallal szemben, mely „az imperia-lizmus szekértolója” lett • Következmények • Magyarországon is felgyorsul az ellenzék likvidálása (ld. Pfeiffer, Peyer, Kovács Imre stb. esetét) és a népi demokratikus rendszer kiépítése • zászlóra tűzik az SZDP beolvasztását is (még a Kominform-ülés előtt!) • az SZDP-ben nyolc fős baloldali csoport alakul a tisztogatásokra • elhitetik a vezetéssel, hogy a jobbszárny kizárása szükséges, de cserébe a párt önállósága hosszan megmaradhat – lényegében „önszalámizás” kezdődött • még az SZDP baloldala is azt reméli, hogy a két párt egyesülése a programok kompromisszuma, kölcsönös engedmények révén megy végbe • 1948. jún.: Jugoszlávia kiátkozása a Kominformból • a Rajk–Péter rivalizálás utóbbi javára dőlt el, az új belügyminiszter Kádár • 1948 szept.-ben az ÁVO átalakul BM ÁVH-vá

8. Támadás az SZDP jobbszárnya ellen • A valódi jobbszárny eltávolítása még 1947 nyarán megtörtént • A pártnak ezután három erőssége volt, ezeket kellett megtörni: • Az SZDP Szervezési Főosztálya (Szélig Imre) • 1947. dec. 31. a Fővárosi VB szilveszteri határozata (pártalkotmány-ellenesen) bírálja a párt lapját (a Népszavát) és Széliget, ideológiai fegyelmet és pártegységet követel, elveti a „harmadik út” elképzelését • válaszul 1948. jan. 7-én a Pestkörnyéki VB tiltakozik ez ellen • a vita rendezésére márciusra pártkongresszust hívtak össze • Az Iparügyi Minisztérium (Bán Antal) • letartóztatják államtitkárát, Kelemen Gyulát (Nitrokémia-per) • a koncepciós ügy valódi vádlottja Bán, akinek lehetővé teszik az emigrálást • A párt frakciója (Kéthly Anna) • Szakasits távollétében Marosán febr. 18-án (szintén pártalkotmány-ellenesen) „összvezetőségi gyűlést” hívott össze a Sportcsarnokba, ahol 35 vezető „lemondását” jelentette be • egyes lemondó nyilatkozatokra hamisított aláírások kerültek • Kéthlyt azzal zsarolták, ha nem engedelmeskedik, Kelement kivégzik • febr. 20. Kéthly lemond az ogy. alelnöki posztjáról, ápr.-ban 33 képviselőt cserélnek le baloldaliakra

9. Koncepciós perek az SZDP ellen • Peyer Károly, Gábor Róbert, Pisky-Schmidt Frigyes • Peyertől 1947. febr.-ban elhatárolódott a vezetés, nem jelölték képviselőnek • 1947. okt.-ben pártot alapított Független Szoc. Párt néven • állam- és köztársaságellenes összeesküvéssel, kémkedéssel vádolják • előbbinek nem ő a vezetője, csak tudott róla és segített nekik Ny-ra szökni • miután Peyer is emigrált, a vádlottakat távollétében perbe fogták • 1948. febr. Peyer 8 évet, Gábor halálbüntetést, Pisky-Schmidt 10 évet kapott • A Nitrokémia-ügy: gazdaságinak álcázott koncepciós per • Kö-Eu. egyik legnagyobb hadianyag-gyártó üzeme, külföldi telephelyekkel (1944 előtt Brazília, ekkor új üzem épül Svájcban) • a hadianyag-szabadalmak külföldre vitelét az illetékes államtitkárok engedték meg, de letartóztatták őket (Sárkány József – HM, Kelemen Gyula – IpM) • a vállalat igazgatóját, Szabó Kornélt hűtlen kezeléssel, szabotázzsal vádolják • 1948. febr. 25. a per kezdete, Bán Antal ipari min.-t is vádolják, de őt másnap hagyják külföldre menekülni • a per eredménye: Szabót kivégzik, a két államtitkár életfogytiglanit kapott márc. 4-én, az SZDP XXXVI. kongr. kezdete előtti napon • Mindkét ítélet szemérmetlen propaganda a pártegyesülés mellett

10. Az SZDP bekebelezése • Az MKP tagkönyvcsere akciója • aki átlép, SZDP tagságának kezdetét MKP-tagság kezdetének tekintik • tömeges átlépések után tagfelvételi zárlat (a febr. 18-i kizárásokért cserébe!) • Az SZDP XXXVI. kongresszusa, 1948. márc. 6. • megerősítik a febr. közepi kizárásokat • felhatalmazzák a vezetőséget a fúzióról való tárgyalásra • a két munkáspárt összekötő biz.-t, közös PB-t és Szervező Biz.-t hoz létre • kidolgozzák a közös programot (1948. márc. 19.), a leendő egyesült párt nevét Sztálin hagyja jóvá • Helyi egységbizottságok • tömeges, de módszeres és gyors felülvizsgálat, kizárások, elbocsátások • felszámolták az SZDP apparátusát, szervezetét, vagyonát, lapjait • Rákosi célja nem az egyesülés, hanem a likvidálás volt (egy vezetőt sem akart átvenni) • Egyesítő kongresszus, 1948. jún. 12–14.: Magyar Dolgozók Pártja • a 800e egykori szd. tagból 240e került az új pártba (őket később újra szűrik) • az MDP befolyás nélküli elnöke Szakasits, főtitkára Rákosi lett • a PB-be 5 ex-szocdem és 9 kommunista került be • elfogadják az MDP programját, szervezeti szabályzatát (MKP-s elvek!)

11. Az iskolák államosítása és következményei • A Pócspetri-ügy, 1948. jún. 3. • a falu lakói tüntetnek a tervezett államosítás ellen • a kirendelt rendőr saját fegyverével halálos sebet ejt magán (baleset!) • Péter Gábor és Kádár személyesen „göngyölítik fel” az ügyet • letartóztatják a falu segédjegyzőjét és katolikus papját (gyilkosság; felbújtás) • halálra ítélik őket, de a pap elnöki kegyelmet kapott Tildytől • A törvény elfogadása, 1948. XXXIII. tv., jún. 16. • akár polgári demokratikus lépés is lehetne, de sokan másként élték át • a szavazás után a baloldal elénekelte a Himnuszt, Slachta Margit ülve maradt • kétszer félévre kizárják a parlamentből büntetésül • További egyházellenes támadások, perek • lemondatják Ravasz László református püspököt • Mihalovits Zsigmond kanonok és az Actio Catholica (AC) pere: az öt vádlottat az isk. államosítás elleni körlevél szerzőjének tekintették. Mihalovits emigrált, 10 évre ítélik. Lénárd Ödön szerzetes 6 évet kapott. • Perneczky Béla és az FM-ben működő AC csoport elleni fellépés • Ordass Lajos evangélikus püspök koholt uzsorabírósági pere (két évi börtön) • a protestáns egyházak és a zsidók 1948. okt.–dec. folyamán aláírták az állammal való megegyezést, ezért néhány középiskolát visszakaptak

12. Tildy Zoltán eltávolítása • Miért állítják félre a baloldali, lojális kisgazda elnököt? • Kominform határozata Jugoszlávia kizárásáról (tsz-szervezés hiánya miatt is) • Mo.-on is felgyorsul a tsz-esítés, de ehhez az államfő már nem asszisztált • Elegáns távozás vagy befeketítés? • ürügyként használják fel Tildy veje, Csornoky Viktor üzelmeit • a feketéző kairói diplomata tetteit felnagyították, koncepcióssá tették; 1948. nov. közepén halálra ítélték és kivégezték • Tildyvel Rákosi két levelet íratott: az elsőt a nyilvánosságnak, a másodikat tartaléknak. Az elsőben környezetében tapasztalt antidemokratikus jelenség miatt bejelentette lemondását (1948. júl. 31.), a másikban elismerte a demokr. eredményeit és részletesen beszámolt veje ügyeiről • az ÁVO közben vádemelésre is készült Tildy ellen, de ez nem volt szükséges • mégis 1956-ig házi őrizetbe kényszerült a volt elnök • Következmények • államfővé aug. 3-án Szakasits Árpádot (MDP) választják • a Csornoky-ügy ismét szétzilálta a sorait rendező FKGP-t; az emigrációba vonuló pénzügyminiszter ügye miatt lemondott Dinnyés Lajos min.elnök, utóda 1948. dec. 10-én Dobi István (kriptokommunista „kisgazda” pártelnök)

13. A Mindszenty-per és következményei • Az ÁVO és az MKP célkeresztjében • a bíboros-prímást nem tettei, hanem pozíciója miatt figyelték meg • éles komm.-ellenessége, legitimizmusa, reakcióssága is fontos tényező volt (támogatják a kulákok, ellenzi az iskolaállamosítást, az állammal megegy.-t) • Vádak, vádlott-társak és a per • méltatlan és ostoba, dilettáns vádak: valutaüzérkedés, hűtlenség, kémkedés, a Szent Korona amerikai visszatartása, „fasiszta múlt”; lényegében: Habsburg-restaurációra törekvő államellenes szervezkedés előkészítése (Ottó király) • 1948. dec. 26-án őrizetbe vették Mindszentyt, a per 1949. febr.-ban zajlott le • tárgyi „bizonyítékok”: titkára, Zakar András maga gyűjtötte össze, rejtette el • Esterházy Pál hg. a pénzt adta, a szellemi mozgató Baranyay Jusztin volt • ítélet: a közvéleményre tekintettel nem merték halálra ítélni: életfogytiglan • Politikai mellékperek és következmények • Barankovics István DNP-elnök febr. 2-án emigrált, pártját 4-én feloszlatta • a DNP és a KNT végső lejáratása: Matheovits Ferenc és társainak pere: a DNP-ből már kilépett ellenzékit, ill. a KNT-s Gróh Józsefet és Kisházi Mihályt 1949. ápr.-ban Mindszentyvel való együttműködésért, a köztársaság megdöntésére való összeesküvésért 12, 2, ill. 7 évre ítélték.