Változó tudás

1. Változó tudás kompetencia alapú oktatási programok, befogadó közoktatásTÁMOP 3.1.4 Szolnok, 2009. június 24. Puskás Aurélszakmai vezető Hálózatkoordináció TÁMOP 3.1.1

2. Kulcskompetenciák NAT 2007 • Anyanyelven folytatott kommunikáció • Idegen nyelveken folytatott kommunikáció • Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén • Digitális kompetencia • A tanulás (meg)tanulása • Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia • Vállalkozói kompetencia • Kulturális kifejezőkészség • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményzőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség „A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.” Kt. 121. § (34) 1-4. évf + 5-6. évf. 25-50% (100%?)

3. A kompetencia Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) képességek kompetencia tudás attitűdök

4. Az oktatás és a gazdaság oktatás gazdaság diagnózis prognózis iskolarendszer munkaerőpiac modernizációs döntések befektetési döntések szövegértés matematika természettudományok (problémamegoldás)

5. Egy sikeres oktatási rendszer önmagában ugyan nem garantálja a gazdasági fellendülést, ám minden bizonnyal egyik előfeltételének tekinthető. Ugyanez mondható el a társadalom minőségének javításához való hozzájárulásról is. (Michael Barber, 1997) Az életnek tanulunk?

6. A TÁMOP célrendszere, struktúrája Átfogó cél: az aktivitás növelése Specifikus célok A munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése Az egész életen át tartó tanulás támogatása A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása Stratégiai prioritások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra belépés ösztönzése A felsőoktatás tartalmi, szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A társadalmi befogadás, részvétel erősítése Az alkalmazkodó- képesség javítása Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

7. Használati utasítás a TÁMOP 3.1.4-hez • A komplex problémamegoldó képesség fejlesztése • kognitív eljárások alkalmazása • reális (életszerű) helyzetekben • kereszttantervi kontextusban • nem az iskolai tantárgyakban tanultak reprodukciója • nem nyilvánvaló (algoritmussal megoldható) problémák

8. Tantárgyfüggetlen (általános) kompetenciák

9. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztési céljai • A kulcskompetenciák hatékony fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás módszertani kultúrájának meghonosítása • A területi különbségek és a szegregáció csökkentése, törekvés az egyenlő hozzáférés biztosítására • A források költséghatékony felhasználása • A teljesítmények mérése, alulteljesítés esetén beavatkozás • Hálózati tanulás támogatása, jó gyakorlatok és szolgáltatások biztosítása

10. A hálózati tanulás kultúrájának drámai megerősítése szükséges ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek a TÁMOP 3.1.4-es pályázat stratégiai céljai: a kulcskompetenciák fejlesztése egyenlő hozzáférés mellett. A várt hálózati tevékenységek a TÁMOP 3.1.4-hez: • folyamatba ágyazott képzés • szaktanácsadás, mentorálás • jó gyakorlatok • referencia intézmények • saját innováció • gyakorlóhelyek • fenntartói együttműködések – intézményi integráció • regionális koordináló szervezetek • 21. századi közoktatás – fejlesztés kiemelt projekt …

11. A TÁMOP Szolgáltatói kosár - WWW.educatio.hu • Tartalmaira ezerötszáz intézmény fenntartója pályázik a projekt időszakában • E tartalmak folyamatosan kiegészülnek, frissülnek A fejlesztéskoordináció feladata: • előkészíteni az induló állapotot - tervezés • biztosítani a szolgáltatások elérhetőségét - hálózat • beépíteni az új tartalmakat • koordinálni a pályázók munkáját – hálózat • támogatni a stratégiát – szakmai nyomonkövető

12. Az intézmény támogató környezete

13. Fejlesztéskoordinációshálózat • Régióközi koordináció • Specifikációk • Hálózati tanulás • Referenciahely felkészítés • Komprehenzív modellek • Szolgáltatói kosár • Jó gyakorlatok közzététele… 3.2.2 régió 3.2.2 régió Referencia-intézmények: 3.1.1 kiemelt program Felkészítési portfólió • Integráció 3.2.2 régió 3.2.2 régió • Inklúzió • Kompetencia-fejlesztés 3.2.2 régió • Alternatív pedagógiák 3.2.2 régió 3.2.2 régió • Komprehenzív iskola • Gyakorlóhelyek…

14. A referencia-intézmény definíciója/ Educatio, 2009. február Egyedi, működésében koherens, más intézmények számára is példaértékű gyermekközpontú pedagógiai, szervezeti innovációval, gyakorlattal rendelkező és ezt publikálni, valamint szolgáltatásaiban átadni képes intézmény.

15. Referencia-intézményi alapfeltételek 1 • Befogadó és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz • Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú oktatás-nevelési tartalmainak és módszereinek alkalmazása • Munkakultúráját nyitott oktatási környezet jellemzi • Az intézmény vezetése és a tantestület egyaránt elkötelezett a referencia intézménnyé válás folyamatában, feladataiban • Önfejlesztő intézmény, önértékelési rendszert működtet, kidolgozott külső-belső kapcsolati formákkal rendelkezik • Az IKT eszközöket és módszereket pedagógiai programjába foglaltak szerint alkalmazza

16. Referencia-intézményi alapfeltételek 2. • Szervezeti kultúrájára jellemző a team munka és a pedagógusok között horizontális és vertikális együttműködés • Fenntartói nyilatkozat biztosítja a referenciai-intézményi működés lehetőségét • Az általa definiált referencia körben minimum 4 éve működik • Az értéklistából legalább 3-ra igen a válasz • Kooperativitás • Integrációs gyakorlat • Differenciálás • Az értékelés új formái (gyerek önértékelése, kölcsönös értékelés, pedagógus értékelés) • Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzés, mentorálás, hospitálás, szupervízió feladatait

17. Intézményi innovációk • Oktatásszervezési eljárások beépítése – kötelező • Új tanulásszervezés, módszertan, tantárgyi integráció, tömbösített oktatás, projekt, témahét a helyi tantervben – „bevont pedagógusok” • Jó gyakorlatok átvétele – egy adaptáció kötelező • Legfeljebb három eset díjazható, az átadó intézmény is részesül a forrásból; cél a hálózati tanulás – későbbi gondozója a folyamat-tanácsadó és a regionális koordinációs szervezet • Saját módszerek – opcionális • A pedagógusközösségsaját előzetes fejlesztési eredményeinek kiterjesztése intézményen belül; ennek elismerése

18. TANÁCSADÓK - a fenntartótól a pedagógusig • Fenntartók pályáznak • Esélyegyenlőségi mento,r komplex helyzetelemző, intézményi folyamat-tanácsadó • Az intézményvezető a felelős irányító • folyamat-tanácsadók, IPR mentor • A szakmai vezetőaz innováció kulcsembere • Folyamat-tanácsadó, IPR és IKT mentor • A pedagógusok végzik el a munka dandárját • Kompetencia-területi mentor, IPR módszertani,- és IKT mentor

19. Az innováció szaktanácsadói hálózata • A vezetést támogatja a fenntartható innováció érdekében • Az integráció és inklúzió feltételei • Kompetencia alapú oktatáskultúra • Horizontális tanulás • Jó gyakorlatok ajánlása • Az indikátorok teljesülése Esély- egyenlőségi szakértő / mentor Komplex helyzetelemzési szaktanácsadó Intézményi folyamat- szaktanácsadó Koordinációs feladatok IPR módszertani mentor IKT folyamat- szaktanács- adó Pedagó gus • ütemezés Pedagó gus • probléma- megoldás Kompetencia- területi mentor… • egyeztető fórumok Pedagó gus Pedagó gus IKT mentor Pedagó gus Kompetencia- területi mentor… Pedagó gus

20. Dilemmák • A szerződéskötés és a futamidő • A tanévkezdés és a felkészülésre szánható idő • A szolgáltatások kiválasztásának eljárásrendje • Az eszközök, programcsomagok beszerzése • Jó gyakorlatok legitim átvétele • A pedagógusközösség motivációja • A „bevont pedagógus” magányossága • Építkezés és fejlesztés egybecsúszása

21. Alapelvek • Cselekvésközpontú tanulásszervezés • Mélységelvű tanítás („kevesebb több”) • Gyermekközpontú módszertan • Differenciálás, egyéni tanulási utak • Kooperáció • Életszerű tartalmak • Árnyalt értékelés • Tanári szerepváltozás • Befogadó környezet

22. Köszönöm a figyelmüket! Puskás Aurél aurel.puskas@educatio.hu