BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

1. Minőségbiztosítás és -hitelesítés (akkreditáció) a felsőoktatásban BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Nyitra 2011. május 18.

2. Az okok és a kezdetek Az amerikai felsőoktatás tömegesedésének következ-ménye: a XX. század elejétől az USA jó egyetemei (AAU) szervezett minőségértékeléssel és hitelesítéssel (=akkreditációval) védték, biztosították és tudatták okleveleik értékét a „diploma-mill”-ekkel szemben.Alulról felfelé szerveződés! Az USA-ban nagy társadalmi értéke, nyilvános híre és súlyos következménye (hallgatók állami támogatása függ tőle) van a kormány-független akkreditációnak. (>4.000 intézmény esetén hiteles külső információ kell, nem elég az intézményi saját píár).)

3. USA (CouncilforHigher Education Accreditation,CHEA) Accreditation in the US is about quality assurance and quality improvement. The federal government relies on accreditation to assure the quality of institutions and programs for which it provides federal funds and aid to students. Accreditation is the primary means by which colleges, universities and programs assure quality to students and the public. Accreditation status of an institution or program is important to employers when evaluating credentials of job applicants.

4. Great Britain (audit): • The Quality Assurance Agency for HE (QAA) is • to safeguard the public interest in sound standards of HE qualifications, • to provide public information about the maintenance of academic standards and assurance of quality of learning opportunities provided for students, • to enhance the quality of educational provision, particularly by building on information gained through monitoring, internal and external reviews, andfeed-back from stakeholders. Társadalomra is figyelő, nyitott angolszász egyetem!

5. Európa Az európai egyetemen – egészen a Humboldt egyete-mig: válogatott professzorok – válogatott hallgatók révén spontán jött létre a kiváló minőség. A XX. század második felében itt is bekövetkezett a tömegesedés: itt is szükségesé vált a minőség értékelése, hitelesítése – itt is kialakult (itt-ott még csak alakul) az akkreditáció. Fentről lefelé szervezt(etj)ük! Súlya még ma sem akkora, mint lehetne, bár Bologna óta növekvő hangsúlyt és európai dimenziót kapott. Nálunk még ennél is kisebb.

6. European University Association: • Institutional Evaluation Programme (IEP) • http://www.eua.be/iep/Home.aspx • What is the institution trying to do? → mission • How is the institution trying to do it? → implementation policies • How does it know it works? → selfevaluation • How does the institution change in order to improve?→ strategic planning • Magyar egyetemek: JATE, KLTE, Corvinus

7. ESG:Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area 1. Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára Mit tesz az intézmény házon belül? 2. Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatáskülső minőségbiztosítása számára Mit értékel az intézményben a MAB? 3. Európai sztenderdek a külső minőségbiztosításiszervezetek (ügynökségek) számára Mit tesz és milyen a MAB?

8. ENQA(2000): European (Network) Association forQuality Assurance in HigherEducation „ENQA considers the autonomy of institutionsand independence of quality assurance agencieswithin national HE systems as a necessary condition to ensure the full exercise of their responsibilities, notably with regard to the provision of accurate and consistent information to the general public.” Független, önfenntartó szakmai szervezet (GA, Board, President). Ma már az ESG-re alapozott periodikus külső értékelés alapján 39 teljes jogú tagja van 19 országból. A MAB 2001-től tag, 2008-ban tagságát újabb külső értékelés alapján megerősítette a Board/GA.

9. EQAR(2008) European Quality Assurance Register for Higher Education • Jelenleg 24 ügynökséget regisztrál 12 országból. A listára ESG-re alapozott külső értékelés (és fizetés) alapján lehet felkerülni (ENQA tagoknak egészen könnyen). A lista minősítést igazol, de nem jelent tagságot (nem találkoznak, nem tanácskoznak, nem határoznak, nem szavaznak). • A valódi, döntéseket hozó (fizető) közgyűlési (GA) tagok • az E4 szervezetek (ENQA, ESU, EUA, EURASHE), • a társadalmi partnerek (BUSINESSEUROPE, Ed. Intnl.), • 26 ország kormányzati szervei, így az OKM/NEFMI. • Ma az ENQA tagság, ill. a Register listaaz európai minőségügyi szervezetek mércéje. (*ARACIS)

10. EUA: key principles of university quality assurance i. Primary responsibility for quality assurance* lies with universities themselves. The role of external quality evaluation*is to review internal processes while respec-ting and promoting the primary responsibility of HEIs. ii. Institutional quality management* requires a comprehensive, all-encompassing approach. This covers all activities of a university: research, teaching and learning, service to society and support services. Quality management should be derived from the mission statement and strategic goals of each institution and constitutes a fundamental part of an overarching institutional quality culture* that aims at continuous enhancement* of the quality.

11. iii. Quality is contextual. The diversity of institutional missions and profiles, as well as of national contexts and traditions, including national quality assurance procedures. iv. The ultimate goal of all quality assurance – both internal and external – is to enhance quality thus promoting trust among stakeholders. Regardless of how quality is defined, the ultimate aim of all quality assurance processes – whether they are internal or external and related to research, teaching and learning or other activities – is to enhance quality. Kiegyensúlyozott – önmagára és a társadalomra is koncentráló intézményi minőség.

12. Magyarország: Ftv. 109. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az intézmény és programakkreditáció keretében a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések meg-valósulásának külső értékelésére és nyomon követé-sére létrehozott független, országos szakértői testület. Nincs benne a társadalom (a „public”) érdekeinek biztosítása, tájékoztatásának kötelezettsége– jóllehet ez fontos szempont, erre szükség van!

13. ESG-3 3. rész: Európai sztenderdek a külső minőségbiztosításiszervezetek (ügynökségek) számára 3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatai 3.2 Hivatalos státusz 3.3 Tevékenység 3.4 Erőforrások 3.5 Küldetésnyilatkozat 3.6 Függetlenség 3.7 Az ügynökség által alkalmazott külső minőség- biztosítási kritériumok és eljárások 3.8 Elszámoltathatóság Mit tesz és milyen a MAB?

14. ESG-2 2. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felső- oktatás külsőminőségbiztosítása számára 2.1 A belső minőségbiztosítási eljárások figyelembe vétele (az 1. rész értékelési módja) 2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása 2.3 Döntési kritériumok 2.4 A folyamatok megfelelése a célnak 2.5 Értékelési jelentések 2.6 Követési eljárások 2.7 Értékelési ciklusok 2.8 Rendszerszintű elemzések Mit értékel az intézményben MAB?

15. ESG-1 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felsőok-tatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság Mit tesz az intézmény házon belül?

16. 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások Sztenderd: Az intézményben legyen átfogó minőségpolitika és ehhez kapcsolódó eljárások, melyek garantálják képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak minőségét. Emellett határozottan kötelezze el magát egy olyan kultúra mellett, mely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát. Ennek elérésére az intézmény dolgozzon ki és valósítson meg egy stratégiát a minőség folyamatos javítása érdekében. A stratégiának, minőségpolitikának és eljárásoknak legyen formális státusza, s e dokumentumok legyenek nyilvánosak. Tartalmazzák továbbá a hallgatók és más érdekeltek szerepét. Irányelvek: …

17. 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Sztenderd: Az intézménynek legyenek formális belső eljárásai képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésükre. Irányelvek: …

18. 1.3 A hallgatók értékelése Sztenderd: A hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjék. Irányelvek: …

19. 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása Sztenderd: Az intézmény rendelkezzen belső mechanizmusokkal az oktatók minőségének és kompetens voltának biztosítására. Ezen mechanizmusokat a külső értékelők rendelkezésére kell bocsátani és az ilyen jelentésekben ki kell térni rájuk. Irányelvek: …

20. 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások Sztenderd: Az intézmény biztosítsa, hogy a hallgatók tanulásának támogatására rendelkezésre álló erőforrások kielégítők és alkalmasak legyenek minden felkínált program esetében. Irányelvek: …

21. 1.6 Belső információs rendszer Sztenderd: Az intézmény gondoskodjon képzési programjainak és egyéb tevékenységeinek hatékony működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról. Irányelvek: …

22. 1.7 Nyilvánosság Sztenderd: Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és információkat képzési programjairól. Irányelvek: …

23. http://www.sefi.be/wp-content/abstracts2009/Andersson.pdf Ftv.: 1 év Ftv.: 5 év

24. EDUCATION COMMITTEE • QUALITY ASSURANCEHANDBOOK • Course design, approval, monitoring and review • Student feedback • Student complaints and appeals • External input • Quality enhancement in learning and teaching • Monitoring of teaching • http://www.admin.ox.ac.uk/epsc/handbook/

25. OXFORD LEARNING INSTITUTE Postgraduate Diploma inLearning and Teaching in Higher Education A part-time professional degree programme for acade-mics teaching in higher education. A primary aim of the course is to enhance teaching, course design and the learning environment at Oxford. [Since 1999 >120, mainly Oxford graduates.] http://www.learning.ox.ac.uk/oli.php?page=48

26. Az akkreditáció elemei (küszöbszint értékelés) Önértékelés a rendszeres évi önértékelések szintézise legyen C-SWOT analízis: minőségfejlesztési feladatok Helyszíni látogatás az önértékelés és a valóság szembesítése empatikus eredmény és problémafeltárás, trendek LB jelentés ➜ (MAB) határozat akkreditációs minősítés részletes értékelés ajánlások, javaslatok (mindenről) Intézményi intézkedési tervés (ha indokolt MAB)monitoring

27. MAB dokumentumok 3 dokumentum-típus tartalmi-szerkezeti szinkronban: • (Intézmény) létesítési feltételek (útmutatók) • Benyújtási (itt: akkreditációs) útmutató (+ módszt. m.) + (Kézikönyv az eljárás részleteiről.) • Értékelési lap (az LB jelentés szempontjai) A jogszabályok nem mindenben részleteznek (helyesen), ehhez képest a MAB-tól konkrétabbat várnak el.Ezt a MAB megadja. Alapelveink: • A minőség elsődlegesen az intézmény feladata és felelőssége, a fenntartó (az állam) ehhez jog-szabályokat és feltételeket biztosít, a MAB pedig értékeléssel és minőséghitelesítéssel járul hozzá. • A minőség nem fenntartófüggő!

28. ➜ A felsőoktatási intézmények • Elvileg és általánosságban elismerik a minőségügy, az akkreditáció (ezzel a MAB) szükségességét, viszont beadványaik nem támogatását sérelmezik. • Ma minden magyar FOI-ben szervezett minőségügy kell működjön: menedzsment, bizottságok, szabályza- tok, sztenderdek, fejlesztési program stb. Hatásuk? • Tervezettönértékelés is folyik: C-SWOT analízis. • Ezek hatása intézményenként különböző: a mennyi- ségi szemlélet még mindig erősebb a minőséginél. • Egy széleskörűen és mélyen hatóminőségkultúramég nem általános a magyar felsőoktatásban.

29. ➜Az oktatók: több a spontán elem, mint a tervezett • Még gyakran spontán, de többször már jól szervezett meritokratikus kiválasztás érvényesül. Sok helyen ez ellen dolgoznak a jövedelmi és belső érdekviszonyok. • A minőségelvű mentalitás jelen van, maga a minőség-ügy rendszere még nem a hétköznapok szerves része. A formális akcióknak inkább ellenhatásuk van. • Általános a felismerés: a minőség a hazai és nemzet- közi versenyben fontos,gyakran meghatározó tényező. • Az oktatók hallgatói értékelése sok helyen rendszeres, de hatása még nagyon mérsékelt. • Az elit-oktatás módszerei mellett a tömegoktatási el- eljárások tervezett kialakítása szükséges: studentcentredteaching, learning outcomes erősítendő!

30. ➜A hallgatók: minőségigényük heterogén • A jó minőség számukra jelenti a legtöbb hozadékot. • Minőségi képzés csak aktív részvételükkel lehetséges. • A tömegek beengedése a FO-ba csökkenő szín- vonalat, gyengébb motivációt is eredményezett. Van- nak kiváló, motivált hallgatók, de vannak kellemes időtöltésre berendezkedők, gyengék és lusták. • A kreditrendszert jóés rossz célokra egyaránt használják, mert rosszul terveztük és működtetjük. • Erősíteni kell azt a hallgatói tudatot, hogy itteni aktív részvételükkel alapozhatják meg karrierjüket. • A HÖK gyakran, de nem mindig jó partner ebben.

31. ➜Az érdekeltek (stakeholderek) • Állami hatóságok: pozícióféltésből ellenérdekeltek, de az akkreditáció már európai „muszáj”! S főleg a minőség miatt muszáj! A hatóság nem akkreditál, hanem engedélyez. • A munkáltatók: a minőségügyben (akkreditációban) Magyarországon még többnyire érdektelenek (Szaporodnak a kivételek!) • A felsőoktatásba jelentkezők, szülők: nem ismerik. • Az adófizetők: nem ismerik • A média: esetenként foglalkozik vele. • Mindez a hatóság és a MAB hibája, felelőssége.

32. ➜A MAB • országos, független szakértői szervezet: tagjait az MRK, MTA, kamarák (?), HÖOK delegálja • rendszeresen, ötévenként intézmény- és külön párhuzamos programakkreditációt végez • intézményi kérésre (kötelezően) véleményez • - intézménylétesítést, • - szaklétesítést és szakindítást, • - doktori iskola létesítést, • - egyetemi tanári pályázatokat. • nyilvános kritériumai vannak: www.mab.hu • megindokolt nyilvános szakértői véleményt ad • tárgyilagos, kritikus, ezzel segítő és javasló partner • ENQA, CEEN tag, nemzetközi elismertséggel

33. MAB 2 • Értékelő tevékenysége hierarchikusan szervezett, mindig részletesen indokol, ezzel együtt éppen annyira szubjektív, mint mindenki más e műfajban. • A MAB határozatai ellen van felülvizsgálati lehetőség, másutt ritkán (pl. a szenátusokban sincs). • A MAB a bemeneti (input) feltételek értékelésétől el kell mozduljon a folyamat és kimeneti eredmények (learningoutputs) értékelése felé. (Bár a bemeneti szűrés kevésbé fájdalmas, mint a kimeneti.) A Bologna-rendszer beállása után majd ez dominál. • A MAB sohasem cél, hanem aktív eszköz a felsőoktatás minősége érdekében!

34. Az akkreditáció jövője a magyar felsőoktatásban: • belső programakkreditáció, ami az intézmény minőségügyénekkülső (MAB általi) akkreditációján alapszik. • Ehhez egy új és hatékony minőségkultúrakialakítása szükséges az intézmények hétköznapjaiban, ahol • a minőség előnyt élvez a mennyiséggel szemben, • a közösségi és az egyedi érdekek találkoznak, • a társadalmi és egyéni értékek konvergálnak.

35. Ergo a minőség: spontán is, de főleg szervezetten és tervezetten, így együtt minőségkultúrában épül! Köszönöm a meghívást és a figyelmet!

36. A minőségügy állomásai a Bologna-folyamatban Bolognai Nyilatkozat (1999)közös céljainak egyike: „A minőségbiztosítás területén az összehasonlítható kritériumokon és módszereken alapuló európai együttműködés kialakításának támogatása.” A minőségügy minden további miniszteri találkozó és nyilatkozat fontos eleme volt. … … 2012-ben Bukarestben hangsúlyos téma lesz.

37. Prága 2001 Az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás terénA miniszterek elismerték, hogy a minőségbiztosítási rend-szerek létfontosságú szerepet játszanak a magas színvonal biztosítása és a végzettségek összehasonlíthatóságának lehetővé tétele terén egész Európában. A miniszterek szorosabb együttműködést is szorgalmaztak az elismerési és a minőségbiztosítási hálózatok között. Hangsúlyozták a szoros európai együttműködés és kölcsönös bizalom szükségességét a nemzeti minőségbiztosítási rendszerek elfogadása terén.

38. Berlin 2003 A miniszterek egyetértettek abban, hogy a 2005-ig kialakításra kerülő nemzeti minőségbiztosítási rendszereknek magukban kell foglalniuk a következő alapelveket: • a minőségbiztosítással kapcsolatos testületek és intézmények felelősségének meghatározását, • a programok és intézmények értékelését, ami magában foglalja az önértékelést, a külső értékelést, a hallgatók részvételét, valamint az eredmények közzétételét is, • egy akkreditációs rendszert, értékelési vagy összehasonlítási eljárásokat, • nemzetközi részvételt, kooperációt és hálózati tevékenységet.

39. Bergen 2005 9. Szinte minden ország rendelkezett a berlini közleményben meghatározott kritériumokon alapuló, nagyfokú együtt-működést és hálózatba szervezést feltételező minőség-biztosítási rendszerről. Előrehaladásra azonban változatlanul szükség van, különösen a hallgatók részvétele és a nemzet-közi együttműködés tekintetében. Ezen túlmenően szorgal-mazzuk, hogy a felsőoktatási intézmények a megfelelő belső mechanizmusok szisztematikus bevezetése és azok külső minőségbiztosítással való közvetlen összekapcsolása révén folytassák a tevékenységeik minőségi javítását célzó erőfeszítéseiket.

40. 10. Elfogadjuk az Európai Felsőoktatási Térségben tervezett minőségbiztosítás sztenderdjeit és irányelveit [ESG] az ENQA által javasoltak szerint. Kötelezzük magunkat a minő-ségbiztosítási ügynökségek szakértői értékelésére javasolt modell bevezetésére nemzeti alapon, egyúttal tiszteletben tartjuk az általánosan elfogadott sztenderdeket és irány-elveket. Üdvözöljük a minőségbiztosítási ügynökségek nemzeti szintű értékelésen alapuló európai nyilvántartásának létrehozásáról szóló elvet. Ezzel kapcsolatban azt kérjük, hogy a végrehajtás gyakorlati vonatkozásait az EUA-val, az EURASHE-vel és az ESIB-bel [ESU] együttműködésben az ENQA fejlessze tovább, és erről a nyomon követésért felelős csoporton keresztül számoljon be nekünk. Hangsúlyozzuk a nemzeti szinten elismert ügynökségek közötti együttműködés fontosságát az akkreditációs vagy minőségbiztosítási döntések kölcsönös elismerésének fokozása érdekében.

41. London (2007) 2.12. A Bergenben elfogadott EFT-beli minőségbiztosítási sztenderdek és irányelvek a minőségbiztosítás terén bekövetkező változás erőteljes motorjának bizonyultak. Valamennyi ország megkezdte ezek végrehajtását, és közülük néhánynak jelentős haladást sikerült elérnie. Különösen a külső minőségbiztosítás vált sokkal fejlettebbé, mint korábban. A hallgatók részvételének mértéke valamennyi szinten megnőtt 2005 óta, habár még mindig szükség van fejlődésre. A felsőoktatási intézményeknek folytatniuk kell saját belső minőségbiztosítási rendszereik kialakítását. Elismerjük az akkreditációs és a minőség-biztosítási határozatok kölcsönös elismerése terén elért haladást, és szorgalmazzuk a további nemzetközi együtt-működést a minőségbiztosítási ügynökségek között.

42. Leueven /Louvain-la-Neuve(2009) • … Folyamatban van a felsőoktatás modernizációja: • ez magában foglalja a háromciklusú képzési szerkezet bevezetését, ideértve az egyes országokban az első ciklushoz kapcsolódó köztes képesítéseket; • az Európai Felsőoktatási Térségre vonatkozóMinőség-biztosítási Sztenderdek és Irányelvek [ESG] elfogadását, • az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter (EQAR) megalakítását és • a nemzeti képesítési keretrendszerek (EKR) létrehozását, melyek az Európai Felsőoktatási Térségnek a tanulási ered-ményeken (learning outcomes) és a hallgatók munkaterhén alapuló, átfogó képesítési keretrendszeréhez kapcsolódnak.

43. ➜A MAB hatása a FO minőségére • A FOI-k minden tekintetben figyelembe veszik a MAB értékelések normáit és ajánlásait: a beadványokat e szerint készítik. Ezzel együtt ~25% „nem” lett. • A MAB normák minden intézménytípusra azonosak: a minőség nem fenntartó és nem intézménytípus függő! • A MAB minőségi követelményekkel igyekszik kompen- zálni a még mindig erős expanzív törekvéseket. (Atöbb hallgató ma még fontosabb, mint a jó hallgató.) • A MAB értékelések a FOI-k minőségügyére is kiter- jednek, hatnak és segítenek. • Veszély: a MAB-ra hagyatkozás csökkenti a FOI-k felelősségérzetét. Ezen fordítani kell!

44. ESG-1 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felsőok-tatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság Mit tesz az intézmény házon belül?