A ropolyi erdőrezervátum rovarfaunájának vizsgálata

1. A ropolyi erdőrezervátum rovarfaunájának vizsgálata Szúbogarak vizsgálata, egészségi állapotfelvétellel 2010 tavasz-ősz Merkei Gábor

2. A kutatásról • Témája: szúbogarak kutatása és az ezüsthársas bükkös egészségi állapotának vizsgálata • Témaválasztás: az erdő állapota és élővilágának kapcsolata • Célkitűzés: általános kép a rezervátum szúfaunájáról, mivel ehhez hasonló még nem készült • Vizsgálat helye: Zselic, Ropolyi Erdőrezervátum • Vizsgálat ideje: 2010 tavasz-nyár-ősz

4. Előkészítések • A vizsgált terület általános jellemzése: • Termőhelyi jellemzők • Faállomány • Az erdő fejlettségi állapota • Jelenlegi faállomány-szerkezet • Területbejárás • Mintaterületek kiválasztása • Mintaterületek jellemzői • Termőhelyi eltérés • Faállomány-szerkezeti eltérés • Állapotbeli eltérések

5. 3. 1. 2.

6. Egészségi állapotfelmérés • Felvétel ideje: 2010 szeptember eleje • Módszertana az EVH-hoz hasonló, mintapontonként 4X6 faegyed vizsgálata, összesen 72 db faegyes vizsgálata történt • Paraméterek megállapítása 5%-os pontossággal, becsléssel • Paraméterértékek szerinti kategóriák csoportosítása: 1. 0-10%: EGÉSZSÉGES 2. 11-25%: GYENGÉN KÁROSODOTT 3. 26-60%: KÖZEPESEN KÁROSÍTOTT 4. 61-99%: ERŐSEN KÁROSÍTOTT 5. 100%: ELPUSZTULT - Felvétel után összesítés, összehasonlítás az országos adatokkal, értelmezés

7. Egészségi állapotfelmérés • Felvett paraméterek: • 1. koronakárok: • Levélvesztés • Levélelszíneződés • Koronaelhalás • 2. jellemző károk: • Törzskár • Koronatörés • Kéregkár • Gyökfőkár • Kapott eredmények megbízhatósága: célja a 96%-os biztonság

8. Az erdő egészsége Bükk: 1. levélvesztés: 12,1%-23,5%-os károsodású, vagyis gyengén károsodott 2. levél-elszíneződés: tünetmentes 3. koronaelhalás: 8,9%–20,3%-os károsodású, vagyis egészséges és gyengén károsodott Ezüsthárs: 1. levélvesztés: 19,4%-32,4%-os károsodás, vagyis gyengén és közepesen károsodott 2. levél-elszíneződés: tünetmentes 3. koronaelhalás: 8,5% - 33,5%-os tartomány, vagyis egészséges és közepesen károsodott, zömében gyengén károsodott - Pontosság javításának módszere: mintaszám növelése, ezáltal a szórás csökkentése

9. Szúbogarak vizsgálata • Mintaterületek • Gyűjtés intervalluma: 2010. május-június-július • Gyűjtési módszerek: • Csapdázás • Üres csapda • Csapda alkohollal • Csapda feromonnal: aggregációs feromon (Ips typographus) • Egyelés • Fogófás gyűjtés

10. Gyűjtött fajok • Ips typographus (Linné, 1758) – Betűzőszú • Pityogeneschalcographus (Linnaeus, 1761) – Rézmetszőszú • Taphrorychusbicolor (Herbst, 1793) – Bóbitás bükkszú • Xyleborusdispar (Fabricius, 1792) – Púpos szú • Xyleborusmonographus (Fabricius, 1792) – Szarvastölgyszú • Xyleborinussaxeseni (Ratzeburg, 1837) – Vadgesztenyeszú • Xylosandrusgermanus (Blandford, 1894) • Trypodendrondomesticum (Linnaeus 1758) – Varratos bükkszú • Trypodendronlineatum (Olivier, 1795) - Sávos fenyőszú • Trypodendronsignatum (Fabricius, 1792) – Lombfarágó szú - A fajok a Somogy megyei szúfauna 18%-át teszik ki

11. Fajok gyűjtési differenciálódása • Feromonos csapdák: Ips typographus, Pityogeneschalcographus, Taphrorychusbicolor • Alkoholos csapdák: Xyleborusdispar, Xylosandrusgermanus, Xyleborinussaxeseni, Taphrorychusbicolor, Xyleborusmonographus, Trypodendronsignatum • Üres csapdák: Taphrorychusbicolor, Xyleborinussaxeseni, Xylosandrusgermanus, Trypodendronlineatum,Trypodendronsignatum, Xyleborusdispar, Ips typographus!

12. Mintaterületenkénti differenciálódás • 1.mintaterület: Ips typographus, Taphrorychusbicolor, Xyleborusdispar, Xylosandrusgermanus! (72%) • 2. mintaterület: a gyűjtési egyedszám mindig a legalacsonyabb volt • 3. mintaterület: Pityogeneschalcographus, Taphrorychusbicolor, Xyleborinussaxeseni

13. Fogófás gyűjtés • Fogófák: mintaterületenként 1-1 db bükk és ezüsthárs vastag- illetve vékonyfa • Kihelyezésük: március eleje • Begyűjtésük június • Tárolásuk: épületben, papírzsákokban • Előnye: • a területen ténylegesen élő fajokat gyűjti • Hátránya: • Elsősorban a gyakori fajokat találhatjuk meg • A zsákok megrongálódhatnak • A kikelt egyedek sokszor bent maradnak a zsákban • Ebben a formában nem nyújtott megbízható adatokat

14. Keltetett fajok • Taphrorychusbicolor • Xylosandrusgermanus • Xyleborinussaxeseni

15. Egyelés • A gyűjtés során a terepet járva szúegyedeket gyűjtöttem, teljesen manuálisan • A talált fajok statisztikai értéket nem adnak • A talált fajok megegyeznek a többi technika során gyűjtöttekkel • Továbbá egy fajt sikerült még találni: Trypodendrondomesticum • Következtetések: • Egyes fajok dominanciája ránézésre más ( főleg Xylosandrusgermanus!) • Nem megbízható, hiszen az egyedek elkerülhetik a figyelmünket méretüknél fogva

16. Problémák • Mobilis állatok • Az időjárás jelentősen befolyásolja a fogásokat • Több mintaterületre lett volna szükség • Egyes gyűjtési módszereket, más kivitelezéssel kellett volna megoldani • A csapdákba került rovarok bizonyos mennyiségben megrongálódtak: rágás, ragadozók, csapadék

17. Összegzés • A faállomány egészsége a jövő évtizedekben jelentősen romolhat • A holtfa mennyisége is nőni fog • Több élőhely és táplálék a xylofág rovaroknak és azok predátorainak • Stabilitása nőhet az állománynak diverzitása révén • Károsító fajoknak melegágyat nyújthat! • Hogy igazán jó képet kapjunk a xylofág rovarok és az erdő egészségének kapcsolatáról, ahhoz több éven /évtizeden/ keresztül kellene vizsgálni a folyamatokat

18. Köszönöm a figyelmet!