2013. évi betakarítási adatok (2013. november 25.)

1. 2013. évi betakarítási adatok (2013. november 25.) Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárVidékfejlesztési Minisztérium

2. Az őszi betakarítási, vetési és talajelőkészítési munkák Összeállította: NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság a megyei Kormányhivatalok Földművelésügyi Igazgatóságainak adatai alapján

3. Záró jelentés a 2013. évi nyári aratási eredményekről

4. A szántóföldi növények 2013. évi terméseredményeinek értékelése

5. A szántóföldi növények 2013. évi hektáronkénti hozamának értékelése

6. Gabonamérleg

7. A Közös Agrárpolitika reformja 2014 - 2020

8. A 2014-2020 közötti többéves pénzügyi tervről szóló megállapodás főbb számai forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítások az MFF megállapodás és AgraFacts alapján

9. KAP 2014-2020Közvetlen támogatások(EMGA)

10. KAP új célkitűzései (2014-2020) Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

11. Megállapodás a KAP reformról • 2013. június 24-25-i Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek ülésén politikai megállapodás született. • A többi tagállammal együtt 2015-től számunkra is kötelező alkalmazni a reform új elemeit. • De vannak opciók, amelyekkel rugalmasabbá tehető a rendszer pl. SAPS-BPS áttérés időzítése.

12. A közvetlen támogatások új rendszere A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása Degresszivitás vagy redisztribúció Minden tagállam számára kötelező elemek Tagállamok által választható önkéntes elemek Degresszivitás vagy redisztribúció + • Alaptámogatás (BPS/SAPS) • „Zöld” komponens • Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás • Nemzeti tartalék • Termeléshez kötött támogatás • Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása VAGY Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem • A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer • Zöldítés követelménye alól mentesül • Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható

13. Alaptámogatás (BPS) I. • Legfontosabb eredmény: a jelenlegi SAPS rendszer tovább vihető akár 2020-ig= támogatást kaphat minden olyan gazdálkodó, aki az adott évben támogatási kérelmet nyújt be • De az új alaptámogatási rendszer (Basic PaymentScheme - BPS) akár 2015-től bevezethető • a BPS jogosultság vagyoni értékű jog lesz • forgalomképes, átruházása teljesen elválhat a föld átruházásától • támogatásra akkor jogosít, ha tárgyévben aktiváljuk • a jogosultságok kiosztása: a BPS rendszer bevezetésének évében • Új belépők is juthatnak jogosultsághoz a nemzeti tartalékból, elsősorban az induló fiatal gazdálkodók.

14. Alaptámogatás (BPS) II. Kizárólag az aktív gazdák jogosultak közvetlen támogatásra • akinek a mezőgazdasági tevékenysége nem jelentéktelen és/vagy • akinek elsődleges üzleti vagy társasági tevékenysége mezőgazdasági A hazai érdekérvényesítés során egyszerűbb fogalom-meghatározásra törekedtünk és sikerült elérni egy szűk negatív lista alkalmazását, amely a kizárható területeket tartalmazza, amelyet a tagállam tovább bővíthet. Negatív lista: repülőterek, vasúti területek, vízművek, kereskedelmi ingatlanok, állandó sportterületek és rekreációs területek.

15. „Zöld” komponens • Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a (konkrét értéke gazdálkodónként változhat) • Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók), évenkénti és nem szerződéses formájú • A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat • Feltételei: • Tárgyévben termesztett növények diverzifikálása • Állandó gyepek fenntartása • Ökológiai célterület fenntartása (állandó kultúrával - ültetvény - fedett területen felüli jogosult területen)

16. „Zöld” komponens I. - Terménydiverzifikáció • Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás - a vetésváltás=időbeliség; termény diverzifikáció = térbeliség • Eredeti bizottsági javaslat 3 ha felett 3 különböző növény termesztése • Kompromisszumos feltétel: • 10 ha alatt 1 növény • 10 ha szántó felett 2 növény, • 30 ha szántó felett 3 növény termesztésének kötelezettsége • Mentesülő üzemtípusok: egy vagy több követelményt automatikusan teljesítők (pl. biogazdaságok, állandó gyepterületek).

17. „Zöld” komponens II. – Állandó gyepterület • Csak 5%-ban lehetne csökkenteni a nagyságát a 7 év alatt • Kompromisszum szerint: tagállami szintű monitoring • A jelenlegi gyakorlatnak megfelelőn: visszaállítási kötelezettség

18. „Zöld” komponens III. – Ökológiai célterület • Csak 15 ha szántó felett kötelező; konkrét lista, ami magyar szempontból több kedvező elemet tartalmaz (pl. lucerna, tájelemek, teraszok, kemikáliák használata nélkül termesztett energianövények, ugar) • a bevezetés kétlépcsős: 2015-től 5%, majd egy 2017. évi felülvizsgálattól függően akár 7% • Egyenértékű gyakorlatok elismerhetőek akár a zöldítés mindhárom követelményére vonatkozóan, illetve többféle mentesülő gazdálkodási/területi típus (pl. egyes AKG programok, biológiai gazdálkodás)

19. Fiatal gazdálkodók támogatása • Kötelező, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg legfeljebb 2%-a • Feltételei: • 40 évnél fiatalabb termelő • aki most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy • gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre • Legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható • A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg • Tagállami átlagtámogatás 25%-a adható a támogatható hektárszámig

20. Nemzeti tartalék • Kötelező, az alaptámogatási pénzügyi felsőhatár max. 3%-a • (A SAPS alkalmazása ideje alatt nincs nemzeti tartalék.) • Felhasználható: • Az újonnan belépő fiatal gazdálkodók számára jogosultságok kiosztására • A mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő (nem fiatal gazda) termelők számára

21. Termeléshez kötött támogatás • Önkéntes • Mértéke • jelenleg a teljes nemzeti keret 3,5% • az új rendszerben 13% gabonafélék, olajnövények, len, kender, rizs, keményítő burgonya, diófélék, vetőmag, tej és tejtermékek, juh és kecskehús, marha- és borjúhús, szárított takarmány, komló, cukorrépa, zöldség, gyümölcs és • +2% fehérjenövényekre • A Bizottság előzetes engedélye alapján működtethető • Az alkalmazott konstrukció nem lehet ellentétes a KAP egyéb intézkedéseivel és nem irányulhat a termelés növelésére, csak a jelenlegi szint fenntartása támogatandó

22. Természeti hátrányokkal rendelkezőterületek támogatása • Önkéntes, az éves nemzeti pénzügyi keret 5%-áig • A II. pillérből finanszírozott kedvezőtlen adottságú területek támogatásával párhuzamosan létezne (ha mindkét forrásból kap, a második pilléres KAT támogatásból le kell vonni az első pilléres támogatást.)

23. Degresszivitás • Kötelező elem (kiváltható 5%-os redisztribúció alkalmazásával) • Az alaptámogatások (BPS/SAPS) 150 ezer euró feletti összegére legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni. • Figyelembe vehető a kifizetett munkabér és annak járulékai • Az elvont összegek az adott tagállamban vidékfejlesztés keretében innovációra (100% EU finanszírozás) felhasználhatóak • A redisztribúció keretében a tagállamnak lehetősége van a teljes tagállami keret 30%-ának a mértékéig az alaptámogatási összeg maximum 65%-val eltéríteni a 30 hektár méretig az egységnyi területalapú támogatások összegét.

24. Kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere • Tagállam számára önkéntes, gazdálkodó számára választható, a közvetlen nemzeti kifizetési keretösszeg 10%-áig • Minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás • A támogatás mértéke max. 1250 €lehet • Belépés csak 2015. évi egységes kérelem benyújtással vagylegkésőbb október 15-ig lehetséges (tagállami döntés) • Nem kötelező a zöldítés követelményeinek betartása • A kölcsönös megfeleltetés elleni vétség esetén közvetlen támogatását nem szankcionálják

25. 2014 – átmeneti év • Az új költségvetési keretek terhére, de a meglévő SAPS a jelenlegi feltételekkel folytatható • Különleges támogatások (pl.: tej, rizs;, szerkezetátalakítási programok: z-gy, dohány, kérődző program) • Elkülönített támogatások (pl.: elkülönített z+gyés cukortámogatás) • Nemzeti kiegészítő támogatások (pl.: anyatehén) folytathatóak

26. Rugalmas modellopciók Az új támogatási rendszer bevezetésére 3 lehetőség van: • SAPS 2014-ig, BPS (alaptámogatási rendszer – Basic PaymentScheme) 2015-től: előny: rugalmas átmeneti szabályok, korábbi bázisok továbbvihetőek, átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) alkalmazásának degresszív lehetősége • SAPS 2015-2017, BPS 2018-tól: előny: rugalmas átmeneti szabályok, korábbi bázisok a SAPS keret 20%-áig továbbvihetőek, átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) alkalmazásának degresszív lehetősége • SAPS 2015-2020: termeléshez kötött támogatások maximális kihasználhatósága, ÁNT alkalmazásának degresszív lehetősége • Közös elem mindhárom modellben:15% termeléshez kötés, zöldítés, kis gazdaságok egyszerűsített támogatása, fiatal gazdák kiemelt támogatása

27. KAP 2014-2020 Közös piacszervezés (SCMO)

28. A termeléskorlátozás megszüntetése • Szőlő telepítési jogok rendszere: az új engedélyezési rendszer 2016. január 1-én indul. A telepítési jogok engedélyekké történő alakítását (kérelem alapján) 2020-ig lehet kérvényezni. A tagállamok minden évben szőlővel borított területük 1%-ának megfelelő új engedélyek kiosztására jogosultak. A végrehajtással kapcsolatos részletszabályok még nem ismertek. • Cukor kvótarendszer: 2017. október 1-jével megszűnik. Hazánknak egyedüliként sikerült elérnie, hogy a horvát csatlakozásra való tekintettel 50 ezer tonnával emelkedjen az izoglükóz kvótája. • Tejkvóta rendszer2015-benmegszűnik: Cél a tejcsomag elemeinek minél hatékonyabb alkalmazása. Ebben a tekintetben a szakmaközi szabályozás tejágazatra való kiterjesztésének elérése fontos eredmény.

29. Egyebek • Iskolagyümölcs- és Iskolatej-programok: nagyobb támogatás az iskolagyümölcs programra, egyszerűbb adminisztráció • Szőlő-bor ágazat: nemzeti borítékon alapuló szabályozása továbbra is fennmarad • Méhészeti Nemzeti Program: fennmarad • Élelmiszer segélyprogram: 2013 után külön rendeletben szabályozzák és átkerül az Európai Szociális Alapba • Szerződéses szabályozás: lehetőségének kiterjesztése a többi állattenyésztési ágazatban is a tejcsomag mintájára, tovább ösztönözve a termelői csoporton alapuló összefogást; pl. szarvasmarha ágazatban szerződéses tárgyalások a nemzeti termelés 15%-ig.

30. KAP 2014-2020 Vidékfejlesztés

31. Uniós vidékfejlesztési prioritások • tudásátadás és az innováció előmozdítása • a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; • az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; • a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; • az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; • a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. Átfogó célkitűzések: klíma, környezet, innováció

32. Élelmiszeripari beruházások • Az élelmiszeripari beruházások támogatása a vidékfejlesztés program következő ciklusában is meghatározó lehet, mivel a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar (élelmiszer-feldolgozás, mezőgazdasági termékek értéknövelése) bekerült a prioritások, illetve a fókuszterületek közé.

33. Menetrend 2014: átmeneti év, indul az új többéves pénzügyi keret (2014-2020) 2015-től új KAP (2015-2020) • Politikai megállapodás az EU többéves pénzügyi keretéről 2013. ősz • Politikai megállapodás a KAP új rendeleteiről 2013. ősz • Végrehajtási rendeletek megalkotása 2014. első félév • A tagállam által alkalmazni kívánt konstrukció bejelentése 2014. augusztus 1. • Tagállami jogszabályalkotás 2014. második félév

34. Köszönöm a figyelmet!