1 / 23

Personal Vote és Pártosság

Personal Vote és Pártosság. Barcza Sára Farsang Zsuzsanna György Alexandra Nagy Kinga Salfer Balázs BCE – Összehasonlító Választói Magyatartás 2010-04-15. Tartalom. Pártidentifikációs modell és kritikái Az olvasott cikk végkövetkeztetései Personal voting fogalma és kritikái Kutatásunk.

lali
Télécharger la présentation

Personal Vote és Pártosság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Personal Vote és Pártosság Barcza Sára Farsang Zsuzsanna György Alexandra Nagy Kinga Salfer Balázs BCE – Összehasonlító Választói Magyatartás 2010-04-15

  2. Tartalom • Pártidentifikációs modell és kritikái • Az olvasott cikk végkövetkeztetései • Personal voting fogalma és kritikái • Kutatásunk

  3. Mi az a pártidentifikációs-modell? I. • Pszichológiai- vagy michigani-modell • Szociálpszichológián alapul • a választók a szavazást az önkifejezés eszközének tekintik • a szavazóknak pszichológiai céljaik vannak • a modell tudattalan szavazókat feltételez, vagyis kitérnek a politikai információk elől (Tóka) • a szavazók átveszik a pártok álláspontját • A szavazás: a tartós beállítódások pillanatnyi kifejeződése (Converse és társai, The American Voter) • Hasonlít a felekezeti hovatartozáshoz

  4. Mi az a pártidentifikációs-modell? II. • Cél: az egyén affektív orientációjának megismerése egy adott csoporttárgy felé • Referenciacsoportokkal való azonosulás • Élethosszig tartó, nehezen változó, stabil kötődés, amely csak különleges körülmények hatására változik • A pártidentifikáció egy olyan észlelési teret alkot, amely segíti a szavazókat a tájékozódásban (Holmberg) • Magatartásra gyakorolt hatása: párt és jelöltválasztás és részvétel

  5. Kritikák • Racionális választás • Fiorina: nem identitás, hanem a politikai és gazdasági eseményekre való reagálás • A Michigani-modell exogén változóként használja, Fiorina endogénként • Elméletileg stabil modell, nem változik csak a pártrendszer átszerveződése esetén  a gyakorlat mást mutatott • Tematikus szavazás, personal vote, gazdasági helyzet változása (Tóka)

  6. Miért csökken a pártos szavazók száma? • Csökken a pártok közötti ideológiai távolság • A Michigani modell felülvizsgálata: • A pártosságot nem befolyásolja a politikai és gazdasági változás  • Kiegészült egy politikai gazdasági nézőponttal • Melyik hatása mekkora? A stabilitás ereje vagy a politikai-gazdasági változásoké a nagyobb? • A pártrendszer polarizációja növeli vagy csökkenti a pártosságot?

  7. Holmberg következtetése: • „50 év kutatási eredményei, melyek az American Voter alapján kezelték a pártkötődéseket, bebizonyították, hogy a pártidentifikáció nagyon hasznos, de mégis nagymértékben tisztázatlan fogalom…”

  8. Personal vote • Personal Vote: A pártidentifikációval ellentétben, a szavazó nem azért szavaz a jelöltre, mert bizonyos párt tagja, hanem személyes teljesítményei miatt • Ansolabeher, Cain, Fiorina és még sok más kutató foglalkozott ezzel a témával. • Az A.E.Á-ban a választókerületekben megnyilvánuló personal vote az egyik legreprezentatívabb

  9. A personal vote mérése • Ansolabeher kutatása a 10 évente történő szavazókerület felosztásra alapul. • Hipotézis : az új és régi területeken különbözik a szavazatok aránya, a régiek újraszavazzák a jelöltet főleg az addigi teljesítményei alapján. • Az 1872-1988as periódust figyelik meg Connecticut, Massachusetts es New Jersey államokban, több mint 13000 választáson

  10. A personal vote mérése • A szavazatok aránya a választókerületek új és régi területein meghatározza a personal vote létezését illetve nagyságát • Minden egyes választás esetén kontrol változókat használnak, a jelölt tulajdonságai és a kerületek közti variációk szabályozására. • A függő változó a Demokraták szavazati aránya a két pártos kongresszusi választáson. • Magyarázó változók : - dummy változó a választókerületben levő és nem lévő régiókról - a Democrata párt erőssége országszerte a bizonyos periódusban.

  11. Normal vote • A fő kritika, ami ellen a personal vote mérést indították. • Az elnöki választások a leggyakoribb példa erre a típusú szavazásra, a párt erősségét mérvén a szavazati arányokkal.

  12. Kritikák • Az eredmények érvénytelensége, ha a kerületfelosztás politikai stratégián alapszik. • Ha jelölt olyan programmal kampányol, amelyik az új kerületeknek kedvez • A jelölt ellenfelek erőssége az új területeken • Annak a valószínűsége, hogy a personal vote a pártosságon alapuljon • Az utóbbi periódusban a jelölt sikerének alig felét biztosítja a personal vote.

  13. Eredmények, következtetések • A kutatás azt mutatta ki, hogy a personal vote a jelölt sikerének több mint felét jelentette a megfigyelt periódusokban. • Az utóbbi 120 évben a personal vote erőssége fokozatosan, de ugyanakkor jelentősen nőtt. • A pártosság a personal vote arányának csökkentője: minél nagyobb az első annál nagyobb az esély, hogy a második csökkenjen, de vannak esetek mikor az is nő • Az utóbbi periódusban a personal vote nem a választókerület újraosztásakor érvényesül, hanem az azután elkövetkezendő mandátumokban.

  14. Kutatásunk • I. rövid távú vizsgálat • II. hosszú távú vizsgálat: Rövid távú vizsgálat + : • Éveken keresztül elvégezni a vizsgálatokat • Összekötni a vizsgálatokat egy idősoros elemzéssel – voltak-e jelentős változások?

  15. Kutatási kérdés • A 2010-es választásokon az egyéni választókerületek első fordulójában láthattuk a pártidentifikációs modell érvényesülését. A kérdés, hogy érvényesülhet-e és ha igen, milyen körülmények között a personal voting?

  16. Hipotézisek • Inkább a pártidentifikáció a meghatározó • Amennyiben az EVK jelölt helyi szinten erős ember, így az adott település polgárainál a personal vote magatartást mutatnak a kérdőív első körében azonban a tényleges választásnál már nem ez érvényesül.

  17. Operacionalizálás • A szavazók számára fontos értékek: • Elvárások a megkérdezettet képviselő politikussal szemben: • Mennyire fontos Önnek, hogy az Ön lakhelyének EVK képviselője: • Helyibeli lakos legyen? • Korábban már bizonyította rátermettségét? • Egy bizonyos szakterület kiemelt képviselője legyen? • Az Önével megegyező gazdasági álláspontot képviseljen? • A parlamentben ne a párt által képviselt érdeket, hanem a helyi közösség érdekeit tartsa szem előtt? • A parlamenti felszólalásaiban a helyi lakosokat képviselje? • Minden parlamenti ülésen szólaljon fel a szavazókörzete érdekében? • A pártok programjai és megnyilatkozások: • A pártok által hivatalosan közzétett program, illetve a megkérdezést követő egy hónapban a pártok szakpolitikusainak megnyilatkozásai alapján a párt véleménye.

  18. Operacionalizálás II. • A politikus teljesítménye: • Hányszor szólalt fel a parlamentben? • Tartalomelemzéssel hányszor említette a körzetének nevét, településeit? • Az adott települést érintő ügyben a párt álláspontja volt-e a meghatározóbb, vagy a körzet érdekei?

  19. Módszertan I. • Nyitott kérdőív: • A szavazó számára fontos értékekre koncentrálva – tkp. Ki kell deríteni, hogy mely értékek mentén szavaz • Nem a pártokon, politikusokon van a hangsúly  ne legyen gondolatmankó • Zárt kérdőív: • Néhány nappal az 1. rész után • Az 1. részben kiderített értékek alapján vizsgáljuk a pártokat és programjaikat

  20. Módszertan II. • 2.1. rész • Az egyes képviselőjelöltet támogató pártok egészségügyi, gazdasági stb. programjának bemutatása – anélkül, hogy utalnánk arra, hogy melyik párt álláspontja • 1-5 skála – egyetért-e a programmal? • 2.2. rész • A pártokról és politikusokról alkotott vélemény vizsgálata • 1-5 skála • 2.3. rész • Zárt kérdőív  lakóhelyre vonatkozó adatok

  21. Mintavétel • Országos nemre, korra, lakhelyre, reprezentatív 1000 fős mintán végeznénk a kutatást így 2 körben, majd hosszú távon megismételve.

  22. Összefoglalás • Várhatóan a megkérdezettek számára releváns értékek szerint inkább personal vote típusú szavazónak minősülnének, azonban a tényleges szavazásnál már pártidentifikáció érvényesül.

  23. A nyitott kérdéseket óra után megválaszoljuk. Köszönjük a figyelmet!

More Related