1 / 257

Analóg és digitális televíziós technológiák 2008 október 10 , november 14, december 5

Daróczy Bálint ELTE IK PhD MTA SZTAKI daroczyb@informatika.ilab.sztaki.hu. Analóg és digitális televíziós technológiák 2008 október 10 , november 14, december 5. Irodalom. Jakó Péter: Digitális hangtechnika, Budapest, 2005, Kossuth

lazaro
Télécharger la présentation

Analóg és digitális televíziós technológiák 2008 október 10 , november 14, december 5

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Daróczy Bálint ELTE IK PhD MTA SZTAKI daroczyb@informatika.ilab.sztaki.hu Analóg és digitális televíziós technológiák2008 október 10 , november 14, december 5

  2. Irodalom Jakó Péter: Digitális hangtechnika, Budapest, 2005, Kossuth Hazay János(szerk.): A digitális televízió szolgáltatásai: bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok, Budapest, 2005, Typotex Walter, Fischer: A digitális műsorszórás alapjai, Budapest, 2005, Typotex Kovács Imre : Digitális stúdiótechnika, BME jegyzet, 2005

  3. Média/médium - közvetítő közegek összessége - (kommunikációs) technológia és azon társadalmi gyakorlatok összessége, amelyek e technológia előállításához és elsajátitásához szükségesek

  4. Média/médium A tömegkommunikáció az a folyamat, melyben  - professzionális kommunikátorok üzeneteket készítenek, melyeket - technológiai eszközök - azaz a tömegmédiumok - segítségével széles körben terjesztenek, - térben és idõben szétszórt, nagyszámú fogyasztó - a nézõk, hallgatók, olvasók heterogén csoportja, a befogadók - számára.

  5. Technikai és fiziológiai alapok George Carey: - A továbbítandó képet bontsuk fel sorokra, a sorokat pedig elemi képpontokra - Az átvitel során minden egyes képpontot egyszerre továbbítsunk - sok képpont, megvalósíthatatlan - a szinkronizáció miatt ma is komoly kihívás lenne

  6. Technikai és fiziológiai alapok Maurice LeBlanc - felveti a szekvenciális képátvitel elméletét - a képpontokat nem egyszerre, hanem egymás után sorban továbbítjuk, így egy jelátvitel szükséges - amennyiben elég gyors az átvitel, az emberi szem nem érzékeli a szekvenciális átvitelt, egy állandó képnek tekinti

  7. Televíziós képátvitel 1. Keretezés: Az átviteli jelenet meghatározása. Történhet a felvétel készítése előtt (amit az optika továbbít) vagy utánna (a felvétel egy részletét alakítjuk át elektromos jellé) 2. Képpontokra bontás: Az előbb meghatározott kereten belüli információk felbontása pixelekké. A végfelhasználói magatartástól függően skálázva a felbontást (képpontok számát). 3. Vevő oldalon visszaalakítása: A szekvenciális elektromos jelből fényhullámok gerjesztése. Megjegyzés: - Elengedhetetlen az 2. és a 3. lépés szinkronizálása!

  8. Egy kis történelem A XIX. század - az információközlés forradalma - a korábbi, lassú technológiák az új és gyors módszerekkel felváltva vesznek részt az exponenciálisan megnövekedett igények kielégítése során - klasszikus posta és telegráf - nagy távolságokba gyors átvitel

  9. XIX.század Elektromos átvitel meghódítja Amerikát és Európát. - telefon - távíró Lehetőség képek készítésére - felismerhető alakok - fekete-fehér - pillanatok megörökítése • a fényképet készítő tudta nélkül is tartalmaz információkat szemben a festményekkel

  10. XIX. század A század második felére mind az állókép mind a közvetlen hangátvitel széles körben ismert és használt technológia. Felmerül a kérdés: - hogyan lehet mozgásokat, „történéseket” megörökíteni? - mindezt gyorsan, közvetlenül továbbítani? - a távoli jövőben együttesen alkalmazni a hang továbbítási lehetőségekkel?

  11. XIX. század Mindezen kérdések több, egymástól független elképzelést is pedesztrinált. Maga a mozgóképek átvitele, mint a telefon egy kiegészítő funkciója vagy esetleg egy kevésbé interaktív felhasználás? Majd 150 év kell, hogy a két irány a gyakorlatban is összekapcsolódjon.

  12. Mozi születése - 1861 Henri DuMont elmélete mozgások reprodukálásáról - 1872 Eadweard Muybridge Zoopraxiscope képes mozgások felvételére - 1880 Muybridge az elkészült képeket gyors váltásokkal vetíti - 1878 George Eastman papír filmje

  13. Az első kamera A legkorábbi megmaradt film: - Louis Le Prince - 1888 október 14 - Roundhay Garden Scene - 12 kép/másodperc - 2 1/8 inches Kodak Eastman szalag

  14. Cinématographe Az igazi áttörés több mint hét évvel később: - Lumière testvérek (Auguste és Louis) - 1895 december 28-án Párizsban mutatják be a nyílvánosság számára rendszerüket - Sortie des Usines Lumière à Lyon ( Workers Leaving the Lumière Factory)

  15. Sokan egyidőben - Thomas Edison, 1893 Kinetograph, William Kennedy Laurie Dickson segítségével kifejleszti a Kinetoscope-t - Léon Bouly, 1893 Cinématographe, Chronophotography ötletéből kiindulva később Lumière testvérek használják első filmjükhöz - Max és Emil Skladanowsky, 1895 Berlin bemutatják mozgókép felvevő és vetít rendszerüket

  16. Mozi fejlődése - 1900 Párizs hangos film bemutató, rossz szinkronizáció - 1907 Eugene Lauste közvetlenül a celluloid szalagra rögzít a kép mellett hangot - bukása mégsem ennek köszönhető: - Halk és rossz minőségű hangfelvételek - Még nincs színes film! - 1923 „talking picture” New York az első pontosan szinkronizált előadás - 1927 az első egész estés hangos film The Jazz Singer • 1900 Hangos film bemutató

  17. Színes film - 1902,A Trip to the Moon képkockánként színezett film - 1910 Pathé 400 nőt foglalkoztat filmek színezéséhez - színelmélet fejlődése - 1935 Kodachrome többrétegű filmszalag

  18. Analóg film - Analóg film: 8, 16, 35 mm IMAX 2x70 mm - az NTSC szabványhoz képest nagyobb színtér - többrétegű film - 5+ csatornás hang - 3D film sztereóképekkel - akár 120+ képkocka per másodperc

  19. Rádió hajnala I. - 1820 Hans Chrisitan Örsted már gyanítja a mágnesesség és az elektromosság azonosságát, kapcsolatukat bizonyítja - 1831 Michael Faraday matematikailag is igazolja Örsted elméletet (elektromágneses indukció) - 1865 James Clerk Maxwell elektromágneses hullámok - 1884 Temistocle Calzecchi-Onesti képes rádió jeleket fogadni

  20. Rádió hajnala II. - 1887 Heinrich Hertz kísérletekkel bizonyítja Maxwell állításait (David E. Hughes már 1879-ben felhasználja, képes elektromágneses jeleket küldeni és fogadni (többnyire zajt) ) - 1894 Oliver Lodge, Alexander Popov, Jagdish Chandra Bose - 1895 Guglielmo Marconi vezeték nélkül továbbít információt (rádiós távíró), 1901 első transz-atlanti átvitel 1893 Nikola Tesla képes vezeték nélkül hangot továbbítani

  21. Rádió hajnala III. - 1906 az első rádióadás, Reginald Fessenden AM (amplitudó modulált), lehetőség több párhuzamos adás egyidejű sugárzására - 1909 az első rádióállomás, Charles David Harrold „San Jose Calling” , ma KCBS - 1904 John Ambrose Fleming Oszcillátor- cső (elektroncső) mint a vevőkészülékek alapja

  22. Rádió hajnala IV. - 1906 Lee De Forest trióda - 1910 Rádióadó az Eiffel-torony tetején - 1913 USA frekvencia-törvény - Mindezek ellenére csak az 1920-as években terjed el (viszont 1920-ban már 100 ezer vevőkészülék, autórádió) - 1928 Lakihegy Telefunken rádióadó - 1952 az első tranzisztoros vevőkészülék a Sony-tól mára szinte leváltotta az elektrocsöves készülékeket

  23. Képátvitel Mechanikus vagy elektromos? Képek átalakítása? Filmszalag: - analóg információ - „végtelen” képpont - viszont diszkrét képkockaszám - már maga a másolás is nehézségekkel küszködik

  24. Fogalmak - interlace: váltott-soros letapogatás a kép csak minden második sorát tapogatja le az elektronágyú - progressive: folyamatos letapogatás a kép minden sorát letapogatjuk - field: egy félkép - frame: egy teljes kép - flicker: speciális esetben a villódzás nem szűnik meg, mivel az átvitt jel gyakorlatilag 25 Hz-es marad (pl. sűrű vonalas képek )

  25. Fogalmak - sorfelbontás: egy teljes kép sorainak száma - félképfrekvencia: egy másodperc alatt átvitt félképek (field) száma - képfrekvencia: egy másodperc alatt átvitt teljes képek (frame) vagy félkép-párok (fields) száma - sorfrekvencia: egy másodperc alatt átvitt sorok száma

  26. Nipkow tárcsa - Alexander Bain 1843 első fax - Szekvenciális képletapogatás! - Paul Gottlieb Nipkow 1883 - elektromos átvitel (fotódióda, szeléncella)

  27. Braun-cső - majd katódsugárcső (Cathode Ray Tube) meleg katód, Johnsson 1922 - Karl Ferdinand Braun 1879 - eredetileg hideg katód (pl. neon) - az 1854-es Geissler-cső majd Crookes-cső módosítása - a katód melegítése során elektronok emittálódnak a foszfor felület felé (a katód és anód közti potenciálkülönbség gyorsít), mely a becsapódó elektronok hatására fontonokat bocsát ki - a pozicionálásért egy elektromágneses mező felel

  28. Alan Archibald Campbell-Swinton - 1908-ban már a Braun-cső felhasználását javasolja az akkoriban elterjedt nézettel ellentétben - szerinte a jövő a tisztán elektromos televízióé - Braun-cső mint képfelvevő(bontó) egység - Braun-cső mint képvisszadó - 1911-ben a Nature című lapban már egy teljesen elektromos rendszert is felvázol

  29. 1920-as évek - Nincs egyértelmű győztes - Vita a tisztán elektromos és a mechanikus televízióról - az átvitel mindkét esetben rádiójelek útján történik - 1926 John Logie Baird mechanikus televízió rendszert mutat be - már az 1800-as években kísérleteznek, de a képátalakítás és képelőállítás lassúsága miatt nem elegendő sem a felbontást sem a másodpercenkénti képkockaszám (Shelford Bidwell 1881)

  30. 1920-as évek eleje - 1925-ben Charles Francis Jenkinsnek sikerül rádióhullámok segítségével sziluettképeket továbbítania - Jenkins már 1920-ban megvalósítja Nipkow 1883-as képátviteli ötletét a képminőség miatt széles körű felhasználásra alkalmatlan - 1928 Philo Taylor Farnsworth dissector tube (képbontó cső) - Kenjiro Takayanagi

  31. John Logie BairdNoctovisionrendszere - 1926 január 26-án Londonban egy 30 soros Nipkow-tárcsás rendszer segítségével elektromosan képet továbbít 12.5 képkocka/sec - 30 sor épphogy elegendő egy emberi alak felismeréséhez - Rendszerét továbbfejlesztve már 1928-ban színes televíziót készít!

  32. John Logie Baird - 1928 már London-ból Hartsdale-be - 1931 élő adást közvetít az Epsom Derbyről - 1935-re a 30 soros átvitelt felváltja Baird új 240 soros rendszere - A BBC 1929-től 1935-ig 30-soros Baird - 1930-ban bemutat egy módszert mellyel a moziszínházakban képes televíziós jeleket vetíteni - Közben kifejleszt egy 30-soros videófelvevőt

  33. John Logie Baird • Miután a BBC mellőzi rendszerét, elektromos televízió fejlesztésébe kezd • 1939-ben elkészíti egy speciális (nem tisztán elektromos) színes televízió rendszert, melyet a CBS és a RCA is használ évekig • 1944-ben már egy teljesen elektromos színes televíziót szabadalmaztat • 600 sor • Váltott-soros, viszont három menetben • A második világháború után 1000 (!) soros színes (kiváló képminőségű) átvitel

  34. Mihály Dénes - 1929-ben már felismerhető (30x30 képpont) képeket továbbít - szeléncella helyett fotocella (gyorsabb reagálás) - izzólámpás megvilágítás helyett ködfénylámpa - Nipkow-tárcsa helyett tükrök forgatásával „pásztáz” (Telehor)

  35. Tihanyi Kálmán - 1926 Tihanyi Kálmán szabadalmaztatja a töltéstárolás elvét (storage prinicple) - 1927-ben módosítja, majd 1928-ra kidolgoz egy televíziós rendszert is (Radioskóp) - 1928-tól megpróbálja eladni találmányáit elsősorban németországi gyáraknak (Siemens, Löwe stb.) - Katonai felhasználásra is gondol

  36. Tihanyi-Zworykin - 1930-tól kapcsolatban áll az amerikai RCA-val - 1930-ban az RCA elindít egy kísérletsorozatot Zworykin vezetésével - 1925 Zworykin sikertelen elektromos képbontója (a fotocellák fényérzékenysége) - 1930-ig csak mechanikus megoldásokon dolgozik - 1931-ben Tihanyi szabadalmaira építve egy Iconoscope prototípust mutat be - 1936, Berlini olimpiai közvetítés Tihanyi rendszerére alapozva

  37. Ikonoszkóp - A töltéstárolás elvére épít. Egy fotócella mozaikon a fénnyel arányos elektron emittálódik, majd az elektronágyú segítségével kisül, majd a kilépő elektronok feltöltik a kondenzátort - sajnos mai szemmel nézve ennek is kicsi a fényérzékenysége - hajlamos foltosodásra - továbbfejlesztett változata a szuperikonoszkóp (a fotókatód és a töltésjellemez szétválasztása, megnövekedett fényérzékenység, a foltosodás a szekunder elektronok miatt megmaradt)

  38. Low Definition rendszerek bukása - Low Definition: mechanikus elemeket is tartalmazó korai televíziórendszerek - 1935-re nyílvánvalóvá vált, hogy az elektromechanikus képátvitelt alkalmazó televíziós rendszerek képtelenek tömeges érdeklődés kiváltására - pedig a fejlődés töretlen: 30 sorból előbb 180 majd 1935-ben pedig 240(!) lesz - 1935-re az előállítási költségek sem jelentenek akadályt (pl. Mihály Dénes rendszerét túl drágának találták)

  39. Low Definition - 1928-ban már 22 kísérleti televízió rendszer kapott sugárzási engedélyt - BBC 1929 után Baird 30 soros 12,5 képkocka/sec-es rendszerével sugároz - drága készülékek, rossz képminőség -„csoda a kirakatban” - 1935-re nemcsak a sorfelbontás hanem a képfrissités is megemelkedett 12,5-ről 25-re

  40. High Definition - Zworykin megkülönböztetésül használja a High Definition-t - 1936 az EMI Isaac Schoenberg vezetésével kidolgoz egy általuk High Definition Television-nek nevezett rendzsert - sorfelbontása az eddig elérhető 240-hez képest óriási : 405 - 25 teljes kép/sec helyett 50 félkép/sec - az 1936-os berlini olimpián több rendszerrel is közvetítenek, Tihanyi High Definition képfelvevő és képvisszaadó rendszerét találják a legjobbnak

  41. Emberi korlátaink - Azt a legkisebb látószöget, amelynél a szem még éppen meg tud különböztetni két egymás mellett lévő pontot, a szem felbontóképességének nevezzük - ennek reciproka a látásélesség - televíziós rendszer tervezésénél nem érdemes nagyobb sorfelbontást alkalmazni, mint amennyit az emberi szem a szokásos (vagy a rendszer tervezésekor meghatározott) látószögből láthat - a korai rendszereknél a néző távolságát a vevőkészüléktől a képernyő magasságának hatszorosában határozták meg

  42. Emberi korlátaink D=6*V

  43. Emberi korlátaink - ezen nézési körülmények között még éppen megkülönböztethető függőleges képpontok (sorok) számát a következő képlettel határozhatjuk meg: - ha D=6*V, és egy ívperccel számolunk: 573-at kapunk (a mai napig használt PAL rendszer látható sorfelbontása 576)

  44. Képpont (pixel) - Álló vagy mozgóképek továbbítása elektromos jelek segítségével csak képpontok útján történhet - A emberi szem tulajdonságai alapvetően behatárolják a felismeréshez minimálisan szükséges képpontok számát - Kísérletek bizonyítják, hogy érzékenyebbek vagyunk a sorok számára mint az egy soron belül látható képpontok sürüségére

  45. Képfelbontás - 30 sor és ennek arányaiban megfelelő képpontszám (900 min.) - pl. SDTV: 720x576 , HDTV 1920x1080 (!)

  46. Képfelbontás - függ a nézőtávolságtól - fekete-fehér illetve színes TV! - álló vagy mozgókép? - megjelenítési technika? - általában négyzet alakú pixelek

  47. Képarány - az első rendszerek a sorfelbontást mint tekintették mérvadónak - a korai mozifilmek képaránya zsebkendő méretben - eredetileg 1:1 majd 4:3 (3:4) majd 16:9

  48. Frissítési frekvencia - az emberi szem 60 Hz felett nem érzékeli finomabban a mozgásokat - már 10 Hz is elegendő, hogy mozgásnak higgyünk egy felvételt - a folyamatos mozgáshoz, mely már nem hat idegennek 24 képkocka szükséges (pl. mozifilm) - a gyakorlatban viszont más a képvisszaadó technikától függő aspektusok is közrejátszanak

  49. Fúziós Frekvencia - a High Definition rendszerek egyik sarokköve az átvitelhez szükséges információ - a korábban említett mozgások rekonstruálásához elegendő 10 Hz vagy a filmszínházakban alkalmazott 24 képkocka/sec CRT képernyőn nézhetetlen - a villódzás megszünése csak a fúziós frekvencia átlépése után lehetséges - az emberi szem fúziós frekvenciája 45-50 Hz Fényerősségre érzékeny. Pl. Sötétben egy világos képernyőn már nem elegendő 50 Hz, 65-70Hz szükséges - filmszínházakban épp ezért egy képkockát háromszor (72 Hz) villantanak fel - televíziós átvitelnél (megfelelő memória hiányában) ugyanezen értékhez 72 Hz-el kell továbbítani (!)

More Related