Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Borsodi ACS

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Borsodi ACS Élhető, versenyképes dél-borsodi térség Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Dél-Borsodi ACS – Összefoglaló a térségről A(z) Dél-Borsodi ACS területe 37 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 51,001 fő, a városokban élő lakosok száma 6,617 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 9 db fő fejlesztési prioritás és 29 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 26%-a, 7 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 29 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Dél-Borsodi ACS – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 51,001 • Mezőcsát • 6,617 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 37 • Mezőkeresztes • 4,269 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Tiszakeszi • 2,771 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 27 • Szentistván • 2,685 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 2 • 9 • Fő fejlesztési prioritások száma • 29 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 5 • 27 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 29 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Dél-Borsodi ACS – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,000,541 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 1,324,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 920,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 2,000,541 • A kulturális örökség megőrzése • 6 • 736,000 • Leader közösségi fejlesztés • 2 • 317,940 • Leader vállalkozás fejlesztés • 10 • 839,152 • Leader képzés • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 80,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 7 • 503,700 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Dél-Borsodi ACS - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térségben élők számára az elsődleges probléma a tartós munkanélküliség, amely következik az alacsony iskolázottságból, szakképzetlenségből, a roma lakosság körében, pedig a „második-harmadik generációs” állásnélküliségből. • Előzőek miatt alacsony a települések SZJA bevétele, amely forráskiesés hozzájárul a fejlesztések elmaradásához, ezáltal a települési infrastruktúra leromlásához. További részprobléma a vállalkozások alacsony tőkeereje, a nem székhely települések közötti közlekedési infrastruktúra is elmaradottsága. Mindezek hatására a fiatal diplomások elvándorolnak, a falvak elöregednek és jellemző a biztonságérzet hiánya. • Foglalkoztatásra alkalmas, életképes vállalkozások létrehozása (kiemelve a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását), illetve a működő mikro-vállalkozások megerősítése. • Részcél olyan vállalkozások támogatása, amelyek az idegenforgalom területét erősítik (szálláshelyek, vendéglátó, kereskedelmi, egyéb szolgáltató egységek kialakítása, minőségi fejlesztése), továbbá az ehhez kapcsolódó természeti, történelmi, kulturális adottságok kihasználása, a turisztikai attrakciók és a települések kisléptékű infrastruktúra fejlesztése. A lehetőség elérését segítik elő a telekommunikációs eszközök, illetve a területközi együttműködési kapcsolatok. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Dél-Borsodi ACS – A stratégia alapvető célja • Stratégiánk célja (figyelemmel az ÚMVP-n kívüli pályázati lehetőségekre is), hogy a helyi viszonyok figyelembevételével tartalmazza mindazon irányokat, melyek egy társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt versenyképes vidéki térség megteremtését eredményezhetik. • A lehetőségeken túl azon problémákat (szakképzetlenség, hátrányos megkülönböztetés, tőkehiányos mikro-vállalkozások, munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés) kívánjuk integrálni a stratégiába és megoldást keresni rájuk, melyek jelentős negatív hatással vannak a térségben élőkre. • A Stratégia a vidéki gazdasági élet fejlődését a kiaknázatlan turisztikai potenciál, a mikro-vállalkozások megerősítésével, életképes, innovatív ötletek felkarolásával kívánja elérni, figyelemmel a fenntarthatóságra és az épített, valamint a természetes környezet védelmére. A társadalmi befogadás elősegítésével hozzájárul az esélyegyenlőséghez és a társadalmi előítéletek feloldásához. A települések arculatának javításán keresztül növeli a lakosság komfortérzetét, erősíti a lokális identitást. • A kihívások leküzdése hosszú távú megközelítést, partnerséget, valamint széles körű konzultációt feltételez, ezek elősegítik a stratégia ismertségét, átláthatóságát, ezáltal az egész közösségi szinten való elfogadását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Berzéktől Tiszavalkig és Egerlövőtől Kesznyétenig 37 település fogott össze egy nagy közös projekt keretében. Az így létrejött Dél-borsodi Akciócsoport által lefedett terület településszerkezetében 65 %-os részaránnyal az 500-2000 fő közötti lakost számláló kistelepülések dominálnak. E kis lélekszámú helyi közösségek számtalan olyan megőrzésre érdemes kulturális, épített és gasztronómiai örökséggel rendelkeznek, amelyek megfelelő hasznosítása kitörési pontot jelenthet számukra a társadalmi-gazdasági elmaradottságból. • A térségben tevékenyen jelen vannak a tradicionális kézműves foglalkozásokat (fazekasság, vesszőfonás, gyékénykötés, fafaragás) magas szinten művelő mesteremberek. A mezőcsáti Miska-kancsók és a madaras-virágos pálinkás butéliák a helyi fazekasság jó hírű bizonyítékai. A kistérség Tisza-menti településein még dolgoznak halászmesterek régi pákász hagyományokat és új halászati módszereket ötvözve munkájukban. Az akciócsoport területén működnek vadásztársaságok, melyek vadászterületein mind a helyi, mind a vendégvadászok hódolhatnak szenvedélyüknek. Szentistvánon évente rendezik meg a „Matyó-lakodalmast”, még megtalálhatók a matyó kézműipari termékek is. • Történelmi és kulturális emlékekben is bővelkedik ez a térség: „Csörsz-árok”, a „második Mohácsként” ismert 1596-ban zajlott „Keresztesi Csata” emlékműve, az Ónodi országgyűlés. • Számos településen még ma is megtekinthetőek a hagyományos paraszti építkezésre jellemző körtornácos népi lakóházak, illetve a történelmi múlt emlékhelyei, nemesi kastélyok, kúriák, várak. A községek jelentős részének településszerkezete hűen tükrözi a hajdani keresztutcás falvak alaprajzát. A megőrzésre érdemes építészeti emlékek, értékek közé tartoznak többek között a girincsi Dőry-kastély, a hejőbábai Orczy-kastély, Bay-kastély, Szőllősy-kúria, a kesznyéteni kopjafák, a sajóörösi Mándy-kastély, a borsodivánkai Prónay-kastély, a mezőcsáti tájházak, a református templom kézzel festett fakazettás mennyezete, a geleji pincefalu, a tiszabábolnai rézkori földvár. • Az ízletes tiszai halételek, mezőségi vadételek és különféle gyümölcspálinkák csak egy szűk szegmensét képezik a helyi étel- és italspecialitások rendkívül gazdag kínálatának. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Mezőcsát és Mezőkövesd környéke bővelkedik helyi előállítású mezőgazdasági termékekben (tejtermékek, hús, hal, méz, zöldség, gyümölcs), melyek egyre nagyobb teret kapnak a térségben, megismerésükre vásárokon, helyi termékfesztiválokon nyílik lehetőség. A „Geleji nyurgaponty” országosan elismert és kedvelt őshonos halfajta. A „Geleji” gomolya, tejföl és egyéb tejtermékek egyaránt elismertek és keresettek a hazai és külföldi piacon egyaránt. A legtöbb településen kialakult hagyományai vannak a nagyobb tömegeket vonzó falunapoknak és hagyományteremtő fesztiváloknak. Az Akciócsoporthoz tartozó Ónodon és Mezőcsáton havi rendszerességgel tartanak országos állat- és kirakodó vásárt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A Dél-borsodi Akciócsoport területének legfőbb természeti erőforrása a Tisza, kihasználtsága azonban közlekedési és turisztikai szempontból sem megfelelő. A Tisza mellett jelentős tájszervező tényező a Hejő, a Hernád és a Sajó is. Az említett folyóvizek mentén rét- és legelőgazdálkodásra alkalmas réti öntéstalajok alakultak ki, a mezőgazdasági művelésre leginkább alkalmas talajok előfordulása a Sajó völgyében és a Borsodi Mezőség (Kis Hortobágy) területén jellemző. A rét- és legelőterületek mennyisége kedvező, viszont a szántóföldi növénytermesztésre leginkább alkalmas talajok előfordulási aránya nagyon alacsony. Az állóvizeket a bányatavak, holtágak képviselik, illetve közelsége folytán a Tisza-tó is említést érdemel. A feltárt termálvízkészletek nagy része nem hasznosított. • A térség legjelentősebb védett természeti értékei közé a Borsodi Mezőség és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet tartozik. A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet az ősi Tisza part képét idézi jellegzetes növény- és állatvilágával, tájkaraktere puszta és mocsár. A táj mozaik jellegű, mivel a mocsarak, a kaszáló rétek, az éger lápok, a rekettye füzesek és keményfaligetek őstölgyesei váltogatják egymást. Erdeiben sűrűn lakott gémtelepek találhatók. Védett madara a tövisszúró gébics. A Borsodi Mezőség állatvilága igen gazdag ritka és védett fajokban (lepke-, hal- és madárfajok), amelyek a területet különösen értékessé teszik természetvédelmi szempontból. Kiemelkedő természeti érték a parlagi sas, amely gyakran megtelepszik gyepterületeken, vagy mezőgazdasági táblákon keresztülhúzódó fasorokban, magányos fákon. A tájegység hasonlóan ritka és különleges madara a túzok, jelenleg az Érzékeny Természeti Területek programjának keretében túzokkímélő gazdálkodás zajlik térségben. A tiszavalki madárrezervátum a világörökség része. • Helyi védettséget élveznek többek között a Sajó ártéri galéria erdei, a Nemesbikk és Hejőbába közötti útmenti fasor, a Mezőkeresztes főutcáján található „100 éves összeboruló fasor”, a borsodivánkai mocsári ciprus, a védett törökmogyoró Sajóörösön, a girincsi, hejőbábai és sajóörösi kastélypark töredékek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A Natura 2000 program keretében az európai szintű természetvédelem térségi értékei között van nyilvántartva többek között a különleges madárvédelmi területtel rendelkező Kesznyéten. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület például a girincsi Nagy-erdő, a kesznyéteni Sajó-öböl, valamint Nemesbikk, Hejőbába és Hejőkürt esetében a Hejő mente. • A közcsatorna hiányában elvezetetlen szennyvíz több településen potenciális szennyezőforrást jelent a környezetre nézve. Az Akciócsoport térségében számos helyen illegális hulladéklerakók rontják a tájképet. A településeken jelentős levegőtisztaság-védelmi problémát okozó ipari létesítmény nincs. A tiszaújvárosi vegyipari üzemek szennyezőanyag kibocsátásának hatása a 90-es évek elejére a gyárakban és az erőművekben végrehajtott környezetvédelmi beruházások következtében gyakorlatilag megszűnt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 • Az Akciócsoport 37 településéből 27 tartozik a fokozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű települések közé. A Mezőkövesdi Kistérségből 3 település ( Egerlövő, Mezőnagymihály, Négyes ), a Mezőcsátiból 9 település ( Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk ) tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A Mezőcsáti Kistérség egyben egyike a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek. A Miskolci kistérségből csatlakozott 4 település ( Berzék, Köröm, Ónod, Sajóhídvég ) mindegyike hátrányos helyzetű, míg a Tiszaújvárosi kistérség 15 érintett településéből 11 ( Girincs, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, , Nemesbikk,Nagycsécs, Oszlár, Szakáld ) tartozik ebbe a kategóriába. A térség nagyobb településein jelentős számú alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű népesség koncentrálódik. Legmagasabb a roma népesség részaránya Kiscsécsen, ahol közel 100 %. Ároktőn 40-45 % körül, Girincsen, Hejőpapiban, Kesznyétenben, Körömben, Nagycsécsen 25 % felett, Mezőcsáton, Igricin, Tiszakeszin és Tiszatarjánban 20-25 % között alakul a roma lakosság aránya. • A helyi társadalmak innovatív, szakképzett rétegét képező fiatalok a munkalehetőségek és a településhez való kötődés hiánya miatt elvándorolnak. Jelentős az ingázók aránya. A közösségi közlekedés alacsony járatsűrűsége és mezőcsáti vasúti szárnyvonal szüneteltetése a munkaerő mobilitását hátráltatja. A kistérségben több ipari-gazdasági tevékenység folytatására alkalmas terület is rendelkezésre áll, ám a sok helyen kiépítetlen vagy elavult települési infrastruktúra és a szükséges kvalifikált munkaerő hiánya az esetleges befektetői érdeklődés ellen hat. • A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya (33 %) az országos arányszámot (26 %) meghaladó, az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők 3 %-os aránya pedig lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10 %). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma. • A mezőcsáti, mezőkövesdi kistérség települései alapvetően mezőgazdasági jellegűek, ellentétben a tiszaújvárosi és miskolci 19 településsel A térségben jelentős a Natura 2000-es területek aránya, ami javíthatja a gazdálkodók tájgazdálkodási tevékenységét. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 • A turizmus infrastrukturális feltételei hiányosak, egyetlen kereskedelmi szálláshely sem működik, annak ellenére, hogy jelentős turisztikai vonzerővel bíró, értékes természeti és kulturális adottsággal rendelkeznek a telpülések. A hipermarketek térnyerése, a nem létező helyi piacok és a háztól való eladás szervezetlensége behatárolja a helyi termékek eladási lehetőségét, illetve a kereskedelmi, egyéb szolgáltató egységek működését. A települések 95%-nál a legnagyobb foglalkoztatók a multinacionális közmű vállalatok és az önkormányzatok, amely szervezetek foglalkoztatási politikájára csak minimális hatással lehet a HVS. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 8% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 9% • 15% • Építőipar • 25% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 7% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 16% • 6% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 31% 8% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 15.0%, ami 2.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 15.0% • Változás 2003-hoz képest 2.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek túlnyomó részén kifejezetten magas az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen népesség részaránya, akiknek gyakran még az ideiglenes elhelyezkedésre sincs módja az alkalmi munkavállalás korlátozottsága, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek hiánya miatt. • Helyben, néhány nagyobb céget leszámítva nem létezik elsődleges munkaerő-piac, így a legnagyobb foglalkoztatókká a bányászati és közüzemi szolgáltatások körében tevékenykedő cégek és az önkormányzatok léptek elő, utóbbiak a közmunka-programok révén a munkanélküliek széles körét foglalkoztatják. A legtöbb községben ily módon komoly problémát jelent a nagyarányú tartós munkanélküliség. A helyiek körében hiányzik a vállalkozási kedv, illetve elszántság. Többségüknél a munka világába való visszatérés, a munkahelyteremtés mellett, csak személyre szóló reintegrációs program segítségével lehetséges. • A közszolgáltatások különböző formái (közoktatás, közigazgatás, szociális és egészségügyi ellátórendszer) és az időszakos közmunkaprogramok jelentik az egyetlen legális munkalehetőséget számos alacsony vállalkozássűrűségű kistelepülésen, ahol a települési önkormányzat sok esetben szinte egyedüli foglalkoztatóként van jelen. Jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt a primer szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe nem meghatározó. Többnyire csak jövedelemkiegészítő tevékenységként, félállásban dolgoznak az agráriumban, illetve számos család önellátás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. Az elhelyezkedési esélyeket rontja a munkaerő kereslete és kínálata közötti szerkezeti eltérés, a helyi gazdasági ágazatok igényeihez igazodó szakképzett munkaerő hiánya. • A tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű lakosság számára a legbiztosabb jövedelemforrást a szociális támogatások jelentik, körükben mára valós életstratégiává vált a segélyből élés. Jelentős az ingázók aránya. A térségben napi szinten a foglalkoztatottak mintegy 30 %-a ingázik, elsősorban a tiszaújvárosi, miskolci, mezőkövesdi üzemekben vállalva munkát. A vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe a térség gazdasági életében viszonylag csekély. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. • Az Akciócsoport területén székhellyel rendelkező vállalkozások közül csak a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. foglalkoztat 100 főnél több alkalmazottat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma • 5 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Mezőcsát székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 2 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 834 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. • Szentistván • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 199 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • EURO-NORP Harcon Zrt. • Mezőcsát • 4525 Egyéb speciális szaképítés • Építőipar • 179 3 • Ben-Ross Kft. • Tiszakeszi • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 91 4 • Aranykalász 1955 Mg. Kft. • Mezőkeresztes • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 77 5 • Dél-borsodi Agrár Kft. • Gelej • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Jura-Plussz Kft. • Borsodivánka • 2852 Fémmegmunkálás • 60 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Hejő Autófényező kft. • Hejőpapi • 5020 Gépjárműjavítás • Kereskedelem, javítás • 45 8 • Narivo Kft. • Mezőcsát • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 43 9 • Nagy József vállalkozása • Sajóörös • 2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 10 • Rákóczi Agrár Zrt. • Sajóhídvég • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A térség fejlettsége és a vállalkozás-sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke között szoros az összefüggés. A régió átlagértékéhez viszonyítva gyengébb mindkét mutató az átlagnál. A vállalkozások ezer lakosra jutó száma a Mezőcsáti kistérség és a Miskolci kistérség településein 31-49 között alakul, ennél valamivel magasabb (50-68 közötti) a Tiszaújvárosi és a Mezőkövesdi kistérség településein az arány. Az akciócsoport területén az egyéni vállalkozások több mint 50%-a volt főfoglalkozású. Az Akciócsoport területén az ezer főre jutó vállalkozások száma alig éri el az országos átlag 50%-át. • A Mezőcsáti kistérség mint a „leghátrányosabb 33-ak egyike” a régiós átlag alatt helyezkedik el az ezer lakosra jutó vállalkozások számát tekintve, míg a Tiszaújvárosi kistérség és a Mezőkövesdi kistérség települései közelítenek ebből a szempontból a régiós átlaghoz (80 váll/ezer fő), ugyanez nem mondható el a Miskolci kistérség négy érintett településéről. • A társas vállalkozások aránya harmada az egyéni vállalkozások számának. A vállalkozási ágazatok összetételét vizsgálva érzékelhető a térségben a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a gazdasági szolgáltatások túlsúlya, azonban az érintett kistérségek tekintetében vizsgálva az adatokat már árnyaltabb képet kapunk! • A kereskedelem a Mezőcsáti Kistérségben a legmagasabb, míg a tiszaújvárosiban a legalacsonyabb, azonban ez is csak néhány %-kal van a térségi átlag alatt. A szálláshely-szolgáltatás főképp a mezőkövesdi térségre jellemző. A mezőgazdasági vállalkozások magasabb aránya a Mezőkövesdi és a Mezőcsáti Kistérségre jellemző, a Tiszaújvárosi és a Miskolci Kistérségek településein minimális arányban fordul elő ez a tevékenység forma.Külön kiemelendő az ország „legszegényebb” településeként említett Kiscsécs helyzete, ahol egy vállalkozás sem működik. Ez is pontosan szemlélteti a térségben lévő végleteket és az itt élők problémáit.A Dél-borsodi Akciócsoport településeinek vállalkozási szerkezetében az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások a meghatározóak. Jellemzően nehéz körülmények között működnek, tőkehiányosak, a növekedési lehetőségük korlátozott. A helyben működő vállalkozások alacsony száma, a meglévő ötletek kihasználatlansága részben a tőkehiánynak, részben pedig a korszerűtlen, hiányos termelőeszközöknek is betudható, ami miatt a helybeliek nem tudnak kisvállalkozásokat indítani vagy akár a meglévőket fejleszteni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • Jellemző az üzleti szolgáltatások és a vállalkozói infrastruktúra fejletlensége, valamint a vállalkozások működését megkönnyítő információs rendszerek hiánya is. Nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások mindenekelőtt a Tiszaújváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő településeken tevékenykednek elsősorban a műanyag- és energiaiparban.A Dél-borsodi Akciócsoportba nem tartozó nagy településeken (Tiszaújváros, Mezőkövesd) található gazdasági társaságok közül négy is az országos első 15-ben található, azonban a speciális szakértelem igénye miatt csak korlátozott lehetősége van a térségben élőknek az elhelyezkedésre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 11 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 7 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 19 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 26 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 28 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 28 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 10 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 6 • Nemzetközi kapcsolatok • 0 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 14 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 8 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 1 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A térségben 169 civil szervezet működik aktívan. A civil szervezetek közül a legtöbb a tiszaújvárosi térségben tevékenykedik. Nincs civil szervezet Kiscsécs és Oszlár településeken. • A legjelentősebb, legnagyobb létszámú szervezetek főként a sport, szabadidő és az oktatással kapcsolatos területen működnek. • A sportegyesületek közül a Mezőcsát Városi Sportegyesület a legnagyobb, 5 szakosztállyal, 320 taggal. A térség legnagyobb múltú egyesülete 1922-ben alakult, hivatalosan egyesületként 1996 óta működik. A legfiatalabb sport-szabadidős szervezet a térségben a Tiszavalki Környezetvédelmi, Ifjúsági és Sport Egyesület, mely 2006-ban alakult helyi fiatalok önszerveződéseként. • A kistérség szabadidős szervezetei közül kiemelkednek a horgászegyesületek, közülük a Tiszabábolnai Rákóczi Sporthorgász Egyesület a legnagyobb a maga 500 fős tagságával. Az egyesület 1981 óta végzi a horgászati-szabadidős tevékenységét. Hatóköre országos, sőt külföldi tagjai is vannak. Müködik horgászegyesület Tiszakesziben /245 fő/, Tiszavalkon/ 197fő/ és Mezőcsáton is. • A térség településeinek 20%-án működik polgárőr egyesület. Ezek együttműködve a térség rendőrkapitányságaival a lakosság biztonsága érdekében fejtenek ki aktív tevékenységet. A lakosság részéről további igényként merül föl ezen szervezetek bővítése és munkájuk feltételeinek javítása, továbbá a feladatellátás hatékonyságnak fokozása. • A kulturális, közösségi programok szervezésére több civil szervezet alakult térségünkben. A kulturális egyesületek száma Mezőcsáton a legnagyobb, amelyek közül a legjelentősebb a Mezőcsát Kultúrájáért Alapítvány,amely a közösségi programok szervezésében nagy szerepet vállal a városban. Térségi szinten a Mezőcsáti Közösségi Munkások Egyesülete szintén jelentős és fontos tevékenységet végez. • Az Alternatív Szakágak Tárháza Közhasznú Egyesület szintén jelentős tevékenységet fejt ki Sajószögeden térségi szintű fesztiválok (pl. Krumplifesztivál) szervezésében, ahol a sportrendezvények terén bejegyzett Guiness rekordot is sikerült elérniük. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • A népi hagyományok őrzésének területén egyik legkiemelkedőbb szervezet a „Karcos Murci” Színjátszó és a Szentistváni Hagyományőrző Egyesület, akik a matyó lakodalmas rendezvények lebonyolításában és a hagyományok ápolásában töltenek be fontos szerepet. • Az Ároktői Roma Érdekvédelmi és Kulturális Egyesület 2006 szeptemberében alakult. A térségben a roma polgárjogi szervezeteken túl, az egyetlen roma civil egyesület a település roma családjainak segítését, a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását és a kulturális élet szervezését tűzte ki fő célként. • A kultúrával, a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, faluszépítő egyesületek szintén jelentős számban képviseltetik magukat térségünkben a vallási szervezetekkel együtt. Ezek kiemelt célja a kistérség települései közötti kapcsolatok erősítése, valamint a közösségi élet felpezsdítése, kistérségi és települési szinten egyaránt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 593 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 51,594 51,384 51,425 51,305 51,001 Éves változás -120 -304 -210 41 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 593 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 12% • 13% • 6-14 év • 62% • 60% • 15-59 év • 19% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 12% • 9% • 1-5 általános • 14% • 9% • 6-7 általános • 33% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 18% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 5% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 7% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 3% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 • Az Akciócsoport lakosságának 18,2 %-a 1000 fő alatti lélekszámú kistelepüléseken él, melyek jellemzően hiányos infrastruktúrája negatív módon befolyásolja az ott élő emberek várható átlagos élettartamát, életminőségét. A népesedési helyzetet országosan jellemző negatív tendenciák a térségre is érvényesek. • A népesség száma a természetes fogyás és a negatív vándorlási egyenleg hatására csökkent. Az 1000 lakosra jutó élveszületések száma legmagasabb Kiscsécsen (27,7) és Körömben (25,9), legalacsonyabb Borsodivánkán (2,6) és Tiszadorogmán (4,7). Az 1000 lakosra vetített halálozások száma Tiszabábolnán (37,7) és Négyesen (30,9) mutatja a legnagyobb értéket, a legkisebb fajlagos halálozási adatokkal Szakáld (6,9), Sajóörös (8,0) és Berzék (8,0) rendelkezik. • A születések száma 2002 és 2006 között kismértékben (0,6 %-kal) emelkedett, a halálozások aránya ugyanezen vizsgálati időszak alatt a születések növekményét lényegesen meghaladó arányban, 15,9 %-kal nőtt. 2002-ben a vándorlási egyenleg még 132 fős többletet mutatott, 2006-ban viszont már összességében 85 fős migrációs veszteség jelentkezett az elvándorlások számának jelentős, 17,2 %-os megugrása miatt. A legérzékenyebben Négyes és Hejőszalonta községeket sújtotta az elvándorlás problémája, előbbinél 65,6 utóbbinál 62,8 volt 2006-ban az 1000 lakosra jutó elvándorlások száma. A Dél-borsodi Akciócsoport összes települése között legkevésbé Szentistván és Egerlövő lakosságszáma csökkent a migrációnak tulajdoníthatóan, a fajlagos mutatók értéke 11,8, illetve 16,3. • Az Akciócsoport területén élő idős népességnek a fiatal populációhoz viszonyított aránya, vagyis a lakosság öregedési indexe 96,3 %, magasabb a megyei értéknél (85,9 %). Ez azt jelzi, hogy az idős korosztály nagyobb arányban képviselteti magát az Akciócsoport területén, mint a megye egészét tekintve, a helyi társadalom korstruktúrájában az elöregedés tendenciája érvényesül. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatalok a munkalehetőségek hiánya miatt elhagyják nemcsak a térséget, hanem a régiót is. • Legmagasabb a roma népesség részaránya Kiscsécsen, ahol közel 100 %. Ároktőn 40-45 % körül, Girincsen, Hejőpapiban, Kesznyétenben, Körömben, Nagycsécsen 25 % felett, Mezőcsáton, Igricin, Tiszakeszin és Tiszatarjánban 20-25 % között alakul a roma lakosság aránya. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 • Az Akciócsoport össznépességének nemek szerinti megoszlását nőtöbblet jellemzi, a férfiak aránya 48,9 %, a nőké 51,1 % volt 2006-ban. Az aktív korú (15-59 év közötti életkorú) lakosság megoszlási viszonyszáma 62 %, lényegében az országos értékkel azonos. A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a mindössze 8 általános osztályt végzettek részaránya (33 %) az országos arányszámot (26 %) meghaladó, az egyetemi, vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők 3 %-os aránya pedig lényegesen elmarad az országos mutató értékétől (10 %). Ez utóbbi összevetés egyértelműen jelzi, hogy a térségben kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára betölthető szabad munkahelyek száma. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 2 • 5% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 14% • Mindhárom mobilhálózat • 5 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 32 • 86% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Turisztikai egyesület • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Jelzett turistaút Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A Dél-borsodi Akciócsoport 37 települése által lehatárolt terület az országos főközlekedési útvonalak mellett helyezkedik el. A térség közúton és vasúton (M3-as autópálya, 3-as és 35-ös számú főútvonal, Budapest-Miskolc vasútvonal) egyaránt jól megközelíthető, a településközi közlekedés viszont csak nehezen, többnyire rossz minőségű alsóbbrendű utakon bonyolítható. • LEADER közösségünk területén Mezőkeresztes határában található Közép-Kelet-Európa leghosszabb kifutópályájával (3,6 km hosszú kifutópálya) rendelkező és jelentős felújításra szoruló volt katonai repülőtere. A térségben számos település, döntően az M3-as autópálya mentén, rendelkezik barnamezős beruházásra alkalmas területtel. Kiaknázandó turisztikai potenciált jelent a részben kiépült EuroVelo kerékpárút-hálózat. • A térségen belül a tömegközlekedési infrastruktúra szolgáltatásai korszerűtlenek: a menetrendek összehangolatlansága lehetetlenné teszi a közlekedési eszközök közötti rugalmas váltást, a járatsűrűség egyenlőtlen eloszlása korlátozza a munkaerő mobilitását. Közművesített és közúton elérhető ipari park célját szolgáló terület 2 településen található. Mezőkeresztes településen a volt katonai repülőtér területén alakítható ki ipari park, illetve egy regionális jelentőségű intermodális logisztikai központ Cargo repülőtéri funkcióval. Több település is rendelkezik olyan vállalkozási övezetnek alkalmas területtel, ahol a közművek a szennyvízcsatornázás kivételével jellemzően biztosítottak, de azok az utakkal, kerítésekkel, egyebekkel együtt felújításra, fejlesztésre szorulnak. • Vezetékes gázellátással a térség valamennyi települése rendelkezik, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya kismértékben elmarad a megyei és az országos átlagtól. A belterületi utak a települések többségénél felújításra szorulnak. A szennyvízhálózat kiépítettsége alacsony, de fejlesztése folyamatos. A telekommunikációs infrastruktúra területén 2 település esetében nincs szélessávú internet elérhetőség, illetve 5 település esetén nem érhető el mindhárom mobilhálózat. A hulladékszállítás a települések legtöbbjén szervezett formában történik. A szilárd hulladékot a regionális hulladéklerakókba (Hejőpapi, Tiszafüredi lerakók) szállítják a térség településeiről. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Az Akciócsoport településein nem működik kórház, az egészségügyi alapellátás a települések többségénél megoldott. A térség két legnagyobb települése közül (Mezőcsát, Mezőkeresztes) központi körzeti (háziorvosi) ügyelet csak Mezőcsáton található. Gyógyszertár a 37 település 40%-ában van. A turisztikai infrastruktúra kiépítetlen, a középületek műszaki állapota rossz. A térség településein hiányoznak vagy felújításra, fejlesztésre szorulnak a közösségi szolgáltató terek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.00 • 0.00 • 0.02 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 1% • 6% • 0% • 4% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ároktő • Község • 1,286 • Közszféra • 26.69% • 240,144 • 0.000 • 0.000 Berzék • Község • 1,029 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.74% • 292,789 • 0.000 • 0.000 Borsodivánka • Község • 755 • 4.69% • 334,113 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Csincse • Község • 618 • 12.99% • 426,923 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Egerlövő • Község • 618 • 8.99% • 378,835 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Gelej • Község • 681 • 13.33% • 463,575 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Girincs • Község • 817 • 24.10% • 329,022 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Hejőbába • Község • 1,966 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.31% • 396,957 • 0.000 • 0.000 Hejőkeresztúr • Község • 1,102 • Közszféra • 13.78% • 495,431 • 0.000 • 0.068 Hejőkürt • Község • 312 • 19.10% • 360,330 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hejőpapi • Község • 1,293 • 19.38% • 280,460 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hejőszalonta • Község • 823 • 24.04% • 207,094 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Igrici • Község • 1,350 • 17.60% • 337,042 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kesznyéten • Község • 1,895 • 17.54% • 296,406 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kiscsécs • Község • 215 • Közszféra • 30.95% • 141,770 • 0.000 • 0.000 Köröm • Község • 1,351 • Közszféra • 26.18% • 161,121 • 0.000 • 0.000 Mezőcsát • Város • 6,617 • 15.67% • 410,331 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mezőkeresztes • Nagyközség • 4,269 • 9.14% • 445,211 • 0.000 • 0.014 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőnagymihály • Község • 1,146 • 9.63% • 396,885 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőnyárád • Község • 1,742 • 8.18% • 575,727 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagycsécs • Község • 895 • 16.64% • 472,793 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Négyes • Község • 307 • Közszféra • 15.70% • 285,336 • 0.000 • 0.000 Nemesbikk • Község • 1,046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.44% • 451,640 • 0.000 • 0.000 Ónod • Község • 2,491 • 17.73% • 359,858 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Oszlár • Község • 435 • 10.81% • 356,449 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajóhídvég • Község • 1,127 • 22.72% • 315,807 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Sajóörös • Község • 1,215 • 5.84% • 921,896 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sajószöged • Község • 2,314 • 5.64% • 950,725 • 0.051 • 0.052 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Szakáld • Község • 587 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.97% • 353,806 • 0.000 • 0.000 Szentistván • Nagyközség • 2,685 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 8.68% • 445,974 • 0.000 • 0.081 Tiszabábolna • Község • 452 • 10.92% • 319,598 • 0.000 • 0.243 • Közszféra Tiszadorogma • Község • 475 • 17.95% • 453,315 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Tiszakeszi • Község • 2,771 • 21.61% • 380,454 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszapalkonya • Község • 1,563 • 9.89% • 591,120 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tiszatarján • Község • 1,428 • 20.50% • 402,268 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tiszavalk • Község • 355 • Közszféra • 7.96% • 494,437 • 0.000 • 1.870 Vatta • Község • 970 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.78% • 451,171 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A nagyarányú hátrányos helyzetű, szinte kizárólag szociális ellátásból élő népesség romló életkörülményei fokozódó társadalmi feszültségekhez, a közbiztonság romlásához vezetnek.” • „A Tisza turisztikai vonzerejének kihasználására építő, a vízi- és horgászturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítását célzó idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása.” • Ároktő • „Az állandó, stabil jövedelmet és megélhetést biztosító munkahelyek hiánya miatt magas a munkanélküliek aránya a település lakosságán belül.” • „A jó minőségű termőföldekre alapozva, intenzív technológiák alkalmazásával növelhető a mezőgazdaság szerepe a település gazdasági életében.” • Berzék Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek korlátozottsága a fiatalokat a település elhagyására készteti.” • „A csendes falusi környezet, a „Kis-Hortobágy” és a Borsodi Mezőség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.” • Borsodivánka • „A magas munkanélküliség negatívan hat az önkormányzat jövedelmi helyzetére, ami veszélyezteti az alapvető települési funkciók ellátását.” • „A települések, térségek közötti kapcsolatok, együttműködések fejlődése húzó- és ösztönző hatást gyakorolhat a településre.” • Csincse Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az elavult, hiányos települési infrastruktúra rontja a lakosság komfortérzetét, gátolja gazdasági tevékenységek betelepülését.” • „Az M3-as autópálya és Mezőkövesd közelsége révén a település a befektetői és idegenforgalmi érdeklődés középpontjába kerülhet.” • Egerlövő • „A munkahelyek hiánya miatt gyenge a település népességmegtartó képessége, a helyi társadalomra az elöregedés jellemző.” • „A kedvező közlekedés-földrajzi helyzet ösztönzőleg hathat munkahelyteremtő beruházások megtelepedésére.” • Gelej Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A közoktatási infrastruktúra hiányosságai újratermelik a munkaerő-piaci esélytelenséget.” • „A helyi természeti értékek és az épített örökség turisztikai célú hasznosítását, bemutathatóságát lehetővé tevő fejlesztések megvalósítása, programok indítása.” • Girincs • „A tőkehiányos és csökkenő számú vállalkozás romló foglalkoztatási hatása és a kiépítetlen települési infrastruktúra gyengíti a község népességmegtartó erejét.” • „Jelentős mennyiségű szabad földterületek állnak rendelkezésre mezőgazdasági tevékenység céljára és belterületi lakóingatlanok kialakítására.” • Hejőbába Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis