1 / 59

Település és régiófejlesztés

Település és régiófejlesztés. Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) Esettanulmányok (vízgyűjtő gazdálkodási terv) VÁTI tanulmány: terület fejlődési prognózis Prioritások a földhasználatban vízminőségvédelm és vízgazdálkodás - területfejlesztés

lucus
Télécharger la présentation

Település és régiófejlesztés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Település és régiófejlesztés • Területfejlesztés - ökológiai, vízminőségi szempontok (VKI) • Esettanulmányok (vízgyűjtő gazdálkodási terv) • VÁTI tanulmány: terület fejlődési prognózis • Prioritások a földhasználatban vízminőségvédelm és vízgazdálkodás - területfejlesztés • Települések vízi közmű infrastruktúra fejlesztése – vízminőségvédelmi szempontok

  2. Mintaterület Tisza észak-kelet magyarországi vízgyűjtő területe 15 ezer km2

  3. A tervezési terület jellemzése • A vizsgálati térség, a Tisza folyó Kisköre feletti magyarországi vízgyűjtő területe, 5 megyét* , 2 régiót (Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi) érint, 35 kistérséggel van átfedésben, 643 települést foglal magában. • Lakónépességének száma 2005 év végén 1 475 000 fő volt, amelynek 57%-a a területen fekvő 56 városban lakott. • A városok közül 3 ötvenezer fő fölötti lakosú nagyváros, megyeszékhely, 16 város 10-50 ezer fő közötti népességű, a fennmaradó 37 város lakossága nem éri el a 10 ezer főt (ebből 14-ben a lakónépesség 5 ezer fő alatti, amelyekből 12 a rendszerváltás után kapott városi rangot) * Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar

  4. Demográfia Földhasználat Táji adottságok Agrárium (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás) Területfejlesztés Országos programok (UMFT) Térségi programok (ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra, turizmus) Területfejlesztési prognózisok VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

  5. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között 1990. I.1 és 2005. XII. 31. között, az 1990. évi népesség százalékában

  6. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között • Elvándorlás, gyors volt a népességvesztés (1990 után) • A térség nagyobb városaiban, aprófalvaiban a Sátoraljaújhelyi-, a Tokaji-, a Balmazújvárosi-, a Tiszafüredi-, a Kazincbarcikai-, az Ózdi kistérségekben • Növekedés: • Hajdú-Bihar megyei települések - Hajdúhadháza, Encs, Nyíregyháza, Baktalórántháza, Polgár, Ibrány-Nagyhalászi kistérségének népessége.

  7. A népesedési viszonyok alakulása 1990 és 2005 között Népesség korösszetétele

  8. A népesedés várható alakulása 2005 és 2015 között Feltevések: Kistérségek korszerinti termékenységi és elhalálozási arányszámai a megfelelő országos arányok változásával egyenes arányban változnak, Belföldi vándorlási tendenciák: fokozatosan megszűnik a nagyvárosi agglomerációkba történő nagyarányú kiköltözés, általában a költözésekben kiegyenlítődés jön létre.

  9. Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis • Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával • A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. • Kategóriák öt főcsoportban: • mesterséges felszínek, • mezőgazdasági területek, • erdők és természetközeli területek, • vizenyős területek • és felszíni vizek.

  10. * mintaterület min. 1%-os arányát elérő földhasználat

  11. „Háromkategóriás földhasználati zónarendszer”(SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet) • Agráralkalmasság és környezetérzékenység alapján az ország mezőgazdasági (szántó) területeit intenzív, extenzív és védelmi zónába sorolták. • A jó és kiváló adottságú mezőgazdasági területeket lehetőség szerint meg kell őrizni az árutermelés számára, és kerülni kell a termelésből történő területkivételt (ültetvények, szántók). • Az extenzív zónába tartozó területeken a mezőgazdaság szolgáltató funkcióinak (természet- és tájvédelem, talajvédelem, felszíni és felszín alatti vizek vízvédelme) kell az elsődleges szerepet betölteni. • A védelmi kategóriában a védelmi célok teljes prioritását szükséges biztosítani.

  12. A földhasználati zónarendszer kategóriáinak területi aránya a szántók esetében (Tisza ÉK-magyarországi vgy.)

  13. Intenzív mezőgazdasági térségek • A vizsgált térségben az összes szántóterület mindössze 40%-a esik intenzív zónába. Ennek mintegy 10% átfedésben van Natura 2000 madárvédelmi területekkel. • Az intenzív mezőgazdasági térségbe tartozó területeket lehetőség szerint meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés számára, kerülni kell a termelésből történő területkivételt. • A vizsgált térségben az intenzív zónába tartozó területek nagy arányban az Észak-Alföldi hordalékkúp-síkságon, a Hajdúságban és a Közép-Tiszavidéken fordulnak elő. Ezeken elsősorban nagytáblás szántóföldeket találunk, ahol főként őszi búzát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát termesztenek.

  14. A tájhasználat-váltás prognózisa A szántóterületekre vonatkozó konverziós ajánlás a mintaterületre Forrás: SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

  15. EU agrár- és vidékpolitikája • A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP • Intézkedései: • agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, • integrált gazdálkodási célprogram, • ökológiai gazdálkodási célprogram, • extenzív gyephasznosítási célprogram, • vizes élőhely-hasznosítási célprogram

  16. Zonális programok A Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégia második tengelyének egyes intézkedései konkrét területekhez kapcsolódnak: • Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvekhez kapcsolódó kifizetések • Érzékeny Természeti Területek célprogramjai • Kedvezőtlen adottságú térségek programjai (LFA, KAT)

  17. NATURA 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata • Jogi keret: a madarak védelméről szóló 79/409/EEC és a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EEC irányelv. • Hazai jogszabály: 275/2004. (X.8.) Korm. r. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, amely különleges madárvédelmi területekre, különleges természet-megőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természet-megőrzésű területekre választja szét a területlehatárolást és határozza meg a szabályozást. A területek helyrajzi számos földrészletű miniszteri rendeletben való kihirdetése megtörtént. • A Natura 2000 területeken található birtokokon 2007-től a természetmegőrzést elősegítő előírásokat kell kötelezően betartaniuk a gazdálkodóknak. Ennek fejében a feladatvállalással arányos támogatást kapnak.

  18. Érzékeny Természeti Területek Az Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) fogalmát a 1996. évi LIII. törvény határozza meg: „Érzékeny természeti terület az olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja”. Az érzékeny természeti területek felsorolását a 2/2002 (I.23) KöM-FVM rendelet tartalmazza. Az ÉTT mintaterületeken a NAKP keretében megkezdődött a természetkímélő (mező)gazdálkodási módok ösztönzése. Az ÉTT programokban való részvétel nem kötelező.

  19. Az energianövények termesztésének lehetőségei • 2001/77/EC direktíva: 2010-re a teljes energiafelhasználásból a megújuló energiaforrásoknak 12%-ban kell részesedniük. A 2003/30/EC irányelv szerint 2005 végéig az eladott üzemanyag 2%-ának, 2010 végére pedig 5,75%-ának bioüzemanyagnak kell lenni. → EU támogatási alapok • FVM tervek: Magyarországon az elkövetkező években a bioetanol termelése elérheti az évi 600-800 ezer tonnát (kb. félmillió hektáron szükséges bioetanol kinyerése céljából búzát, kukoricát, cukorrépát stb. Termeszteni). Ezek elsősorban az intenzív zónában valósulhatnak meg. • Az extenzív területeken a biomassza alapanyagok közül a szarvasi energiafű, illetve az „energia erdőültetvények” (fűz, akác, bálványfa stb.) jöhetnek számításba. • Az „energianövények” termesztése ellentétes lehet az ÉTT, illetve a Natura 2000 programok feltételrendszereivel! • Mintaterület: Kazincbarcika → Szerencs (biomassza tüzelésű erőmű)

  20. Erdőgazdálkodás • Nemzeti Erdőtelepítési Program (1997) • Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. • Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2035-ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. • A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot.

  21. Felszíni vizek kockázatossága (VKI célok szerinti megfelelés) a Tisza Kisköre feletti vízgyűjtőn

  22. Eger-patak, Laskó-patak és a Rima vízgyűjtője

  23. Laskó – Eger vízgyűjtő: felszíni vizek foszfor terhelése

  24. Tápanyag terhelés csökkentése Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

  25. Tápanyag terhelés csökkentése Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága

  26. Javasolt költség-hatékonysági sorrendje

  27. Egyéb szempontok • Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. Egri borvidék) • Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), • Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. • A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, • Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.

  28. Kállay főfolyás és a Harangodi tározó • 2.) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége • okai: szántóföldek, állattartás, • települések, illetve a Harangodi tározó esetén halászati hasznosítás • 1.) Kevés víz marad a területen, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorulása • oka: belvízelvezetés • mezőgazdasági területekről 3.) A Kállay-főfolyás medrének és közvetlen környezetének kedvezőtlen állapota okai: trapézmeder, hiányos növényzet, kotrás

  29. Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja A vizes élőhelyek növelése: 0  8 % A párolgási vízigény biztosítására a levezetett felszín alatti víz csökkentése 30 (50) %-kal A csatornák megszüntetése a szántók kb. 20 %-án (kb. 5000 ha-t és 30 km másod- és harmadrendű csatornát érint) A csatornák fenékszintjének emelése (kb. a csatornák harmadánál) A csatornák vízszintjének emelése (kb. 30 kisebb és 10 nagyobb surrantó jellegű duzzasztó)

  30. Felszín alatti vizektől függő élőhelyek rehabilitációja A felszín alatti víz megcsapolásának csökkentése Talajvízszint-emelkedés Művelési ág váltás: kb. 2400 ha-on, arányok: 1600 ha élőhely 600 ha erdő 200 ha legelő

  31. Felszín alatti vizek kémiai állapotának javítása Globális követelmény: A felszín alatti víz kevesebb, mint 30 %-át érje szennyezés Jelenleg: szántó: 21 %, település: 12 %, legelő, gyümölcsös: 1 % Szántók: -10 %  3-4 % csökkenés a szennyeződő területben 6% már megtörtént, további 4 % 1600 ha-t jelent, arányok: 1200 ha erdő 400 ha legelő

  32. Bereg: Jelentős problémák és okaik Kevés víz marad a területen okai: helyenként nem a területnek megfelelő földhasználat, belvízlevezetés…. A beregi csatornák vízminőségi állapota okai: szántóföldek, települések állattartás A mentett oldali holtágak gyenge vízellátottsága oka: a tiszai elöntések hiánya

  33. Víz- és tápanyagvisszatatrtás A víz helyben tartása

  34. Beregi csatornák vízminősége: • tápanyagok→ sok növény • szerves anyagok→ oxigén hiány Kismértékben javuló tendencia! • Szennyezés forrásai: • Lakossági szennyvíz (Vásárosnamény-Gergelyiugornya szvtt, illegális bevezetések is!) • Mezőgazdasági területekről levezetett, növényi tápanyagokkal, esetleg növényvédőszerekkel szennyezett vizek • Belterületekről lefolyó, szennyezett vizek

  35. Milyen mértékben kell csökkenteni a terhelést a jó állapot eléréséhez? Duzzasztás →állóvíz (holtág jelleg) Kicsi alaphozam → gyakran kiszáradó meder Cél a terhelés minimalizálása!

  36. Vízvisszatartás és a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés csökkentése Művelési ág váltás: a szántóföldi művelés helyett legelő, vagy erdősítés Erdő: 12% → 50% (?) Művelési mód váltás: Meliorációs művelés Lokális mélyedésekben a belvizek helyben tartásávalvizes élőhelyek kialakítása Wetland: 1.5 → 10 (15?) % (Szántók 15-25% -a) Táblaszegélyek, védősávok kialakítása • Várható eredmények: • Természetes háttérterhelésnek megfelelő állapot • Kedvezőbb tájszerkezet kialakulása, a terület mozaikossága növekszik

  37. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (Jánd) Telep bővítés (Gergelyiugornya) Folyékony hulladék kezelők (Barabás-Vámosatya-Gelénes-Beregdaróc, Csaroda- Tákos-Hetefejércse-Márokpapi) Következmény: Csatornák közvetlen terhelése növekszik! Illegális szennyvízbevezetés csökken

  38. Települési szennyvizek tisztítása, elhelyezése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Alternatív: Gergelyiugornya szennyvíztelep hatásfok növelése Új csatorna nem épül Egyedi, természet-közeli szennyvíz elhelyezés és tisztítás

  39. A Túr vízrendszer: jelentős problémák és okaik 2.) Nincs kapcsolat az ártérrel (holtágak, mellékágak) oka: árvédelmi töltés, szűk hullámtér • 1.) Az Öreg-Túr vízjárása és kedvezőtlen ökológiai állapota • oka: a sonkádi elosztómű korlátozott kapacitása,a nagyvízi meder hiánya • 3.) A Túr nehézfém szennyezése • oka: romániai eredetű szennyezés

  40. Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (6 település) Új szennyvíztisztítók (2) Folyékony hulladék kezelők (2) Alternatív: Egyedi, természet-közeli szennyvíztisztítás

  41. Szennyvízdíjak alakulása (relatív összehasonlítás) • Szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés • Csatornázás, természetközeli (gyökérmezős) szennyvíztisztító telep • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással kiegészítve • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással és nitrifikációval kiegészítve • Csatornázás, hagyományos biológiai szennyvíztisztító telep, P eltávolítással, nitrifikációval és denitrifikációval kiegészítve

  42. Építési és működési költségek különböző rendszereknél A költségek egy 500 – 1000 fő lélekszámú, síkvidéki településre, 4 fő/ház és 100 l/fő/nap fajlagos vízfogyasztás esetén értendők

  43. Javaslat a települési szennyvizek gyűjtésének, tisztításának és elhelyezésének módjára (BME, 2006)

  44. EU források felhasználása a mintaterületen

  45. Hazai források felhasználása a mintaterületen

More Related