Borászati technológiai fejlesztések a Bikavér optimális technológiájának kialakítására - 2003

1. Borászati technológiai fejlesztések a Bikavér optimális technológiájának kialakítására - 2003 Kékfrankos vörösbor készítési technológiák összehasonlító értékelése

2. A Kékfrankos borok analitikai és érzékszervi bírálatának eredményei (2002)

3. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Eger Kőlyuktető terület és 2002-es Kékfrankos bor jellemzése A közepesnél valamivel mélyebb, vörös színű bor. Illat és ízkarakterére a gyümölcsjelleg jellemző, málna és cseresznye aromákkal. Ízében kevés, rövid, de kerek savak mutatkoznak. A bor kevéssé tartalmas, kissé rövid, ízei kis koncentráltsággal bírnak. Kellemes ivású, de hosszú fahordós érlelésre kevésbé alkalmas, jellegzetes Kékfrankos bor.

4. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Eger Nagygalagonyás terület és 2002-es Kékfrankos bor jellemzése Viszonylag mély színintenzitású, rubin színárnyalatú, szép megjelenésű bor. Illatában és ízében a tanninok mellett nem eléggé határozottan, de azért felismerhetően tűnnek fel a meggy, a cseresznye és a málna aromák. Savai és tannintartalma sem lekerekedett, kissé durva. A bor viszonylag hosszú ízű, és jó koncentráltsággal bír. Megkívánja a fahordós érlelést.

5. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Eger Nagyeged-Alsó terület és 2002-es Kékfrankos bor jellemzése Mély színintenzitású, nagyon szép rubinszínárnyalatú bor. Illatában és ízében a sok és érett tannin mellett a gyümölcsaromák, elsősorban a meggy uralkodnak, de megjelenik a vanília is. Savai még kissé érleletlenek, ennek ellenére finomak, gazdagok. A bor hosszú ízű, koncentrált, nagy érlelési kapacitással bír.

6. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Eger Nagyeged-Felső terület és 2002-es Kékfrankos bor jellemzése Mély színintenzitású, szép rubin színárnyalatú bor. Illatában a sok gyümölcsaromából leginkább a meggy tűnik ki domináns jelzőként. Homológ bor, ízére is ezek az aromajegyek a jellemzőek. Szép struktúrájú, hosszan tartó tannin ízei mellett finom savakat érezhetünk. A bor hosszú ízű és ízkoncentrált, jó egyensúlyú, a hosszú idejű fahordós érlelést is elviseli, sőt megkívánja.

7. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Eger Síkhegy terület és 2002-es Kékfrankos bor jellemzése Viszonylag mély színintenzitású, már-már rubin színárnyalatú bor. Illatában a tanninos és gyümölcsben gazdag illatok komplexitása a jellemző. Ízében a viszonylag hosszú savak a legemlékezetesebbek, tanninban gazdag, de még húzós, érleletlen ízekkel, enyhe meggy aromával. Kiemelkedik a bor ízhosszúsága. Hosszú fahordós érlelésre alkalmas, kevéssé ízkoncentrált, jellegzetes Kékfrankos bor.

8. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Eger Tóbérc terület és 2002-es Kékfrankos bor jellemzése Közepesnél alig mélyebb színintenzitású, a vörös színek mellett sárgás beütésű színárnyalattal. Illatában és ízében cseresznyére és zöld fűszerekre emlékeztető jegyek találhatók. Sem illatában, sem ízében nem játszanak szerepet a tanninok, savai rövidek és kissé érleletlenek, így a bor kicsit rövid és kevéssé koncentrált. A nem túl gazdag borban viszonylag elfogadható egyensúly alakult ki. Könnyed ivású, fahordós érlelésre kevésbé alkalmas bor.

9. Lippay J., Ormos I., Vas K. - Tudományos Ülésszak, Budapest, 2003. nov. 6-7. Összefoglalás • A kísérlet első évének eredményei mutatták, hogy a termőhely befolyásolja a Kékfrankos borok minőségét, ezt az analitikai és az érzékszervi bírálatok eredményei is igazolták. • A kísérleteket és vizsgálatokat feltétlenül folytatni kell, mert az évjárathatás szintén jelentős befolyásoló tényező és az egyes termőhelyek borjelleg kialakító befolyásoló hatását csak több évjárat vizsgálata után lehet csak megtenni. (pl. íztérkép)

10. Egri Bikavér Konferencia, Eger, 2003. június 13-14. A borászati technológia műveletei és hatásuk Szőlőfeldolgozás (gyors, kíméletes bogyózás) Erjesztés színanyag kioldás módja (héjonerjesztés) törkölyös must keverési módja (leszorítás, csömöszölés, körfejtés, forgatás, áramoltatás) erjedés hőmérséklete erjesztő edény típusa (zárt, nyitott) anyaga (fa, beton, acél), méretaránya Préselés (lehet nagyobb nyomás, présbor külön) Borkezelések (kénezés, fejtés, tisztítás, stabilizálás) Érlelés (tartály, hordó, palack) Házasítás (arculat kialakítás) törkölyös must kezelése (kénezés, fajélesztő, tápsók, enzimek, almasavbontó baktérium) erjedés-héjontartás időtartama

11. Egri Bikavér Konferencia, Eger, 2003. június 13-14. A törkölyös must kezelése (1. kísérlet)

12. A termőhelyek között határozott különbségeket tapasztaltunk a borok érzékszervi minőségében is. • A legtöbb pontot az Eged-hegyen, erős lejtésű, déli kitettségű termőhelyeken termett borok érték el.

13. A törkölyös must kezeléseérzékelhető hatást gyakorolt a kísérleti Kékfrankos borok minőségére.

14. A héjonáztatás időtartama is befolyásolta a kísérleti Kékfrankos borok érzékszervi minőségét. Alapkezelés: kénezés (80 mg/kg), Uvaferm BDX (30 g/q), Uvavital (3x10 g/q), Uvaferm MLD (25 g/q) • A legjobb minőséget a 29 napos héjonázta-tási idő adta.