Akadálymentesítés a Magyar Telekom ingatlanjainál

1. Akadálymentesítés a Magyar Telekom ingatlanjainál Előadó: ifj. Petrovai László

2. I. - Jogszabályi környezet A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1998 évi XXVI. trv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1992 évi XXII. Trv. A Munka Törvénykönyvéről 2003 évi CXXV. Trv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

3. A Magyar Köztársaság Alkotmánya Rendelkezik (többek között): Az emberi méltósághoz való jogról A szabad mozgáshoz való jogról Közérdekű adatok megismerésének, …stb. jogáról A hátrányos megkülönböztetés általános tilalmáról 70/A §. (3): „A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”

4. A Fogyatékossági Törvény 1998 évi XXVI. trv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról („Fogyatékossági Törvény”) „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.” Rendelkezik: • A fogyatékos személyt megillető jogokról • Az esélyegyenlőség célterületeiről • A rehabilitációról • A fogyatékossági támogatásról • Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsról • Az Országos Fogyatékosügyi Programról • Fogyatékosok jogvédelméről, a törvény kötelezettjeiről

5. A Fogyatékossági Törvény által a fogyatékos személyt megillető jogok Környezet Akadálymentes, érzékelhető, biztonságos épített környezet és az ezzel kapcsolatos tájékozódási lehetőségeke Kommunikáció Egyenlő esélyű hozzáférés a közérdekű információkhoz, speciális fogyatékosokat érintő információkhoz – akár személyi segítséggel is Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés Határidő: Állami intézmény 2010 dec. 31.-ig, Önkormányzatok külön ütemezés szerint, minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltatói tevékenység 2013 dec. 31.-ig kell megvalósítsa (De itt rendelkezik a trv. pl. a vakvezető kutya beengedéséről is.) Közlekedés Közhasználatú parkolókban akadálymentes parkoló biztosítása Támogató szolgálat, segédeszköz

6. Az esélyegyenlősítés törvényben kijelölt célterületei Egészségügy Oktatás, képzés Foglalkoztatás Lehetőség szerint integráltan, annak hiányában védett módon Munkakörnyezet kialakítása a munkáltató kötelessége, melyhez költségvetési támogatás igényelhető („védett munkahely” esetében az normatív módon jár) Az esélyegyenlőséget már a felvételi eljárás során biztosítani kell Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel Kultúra, sport

7. A Munka Törvénykönyve 1992 évi XXII. trv. a Munka Törvénykönyvéről 70/A. § (1) A munkáltató… esélyegyenlőségi tervet fogadhat el. (2) Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a … hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, így különösen… d) a fogyatékos személyek, …foglalkoztatási helyzetének - így különösen … munkakörülményeinek … - elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket … (4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről …

8. Az Esélytörvény 2003 évi XXV. trv. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hatálya kiterjed (többek között) • A munkáltatói jogviszonyra • Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben nyújtott szolgáltatás és forgalmazás feltételeire Tiltja a hátrányos megkülönböztetést (többek között) • Fogyatékosság, egészségi állapot, vagy életkor kapcsán Területei (többek között) • Foglalkoztatás • Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele

9. Az OTÉK 253./1997. (XII.20.) Kormányrendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről Az épített környezet akadálymentesítésének műszaki feltétel-rendszerét írja le. A végcél egy akadálymentes építmény, amely a rendelet 1. sz. mellékletének fogalom-meghatározása szerint „mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható”.

10. A munkahelyek munkavédelmi rendelete 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről Előírja, hogy azokon a munkahelyeken, ahol fogyatékosokat, vagy megváltozott munkaképességűeket (is) foglalkoztatnak, a munkahelyek kialakításánál e munkavállalók adottságaira figyelemmel kell lenni: • ajtók, átjárók • szintkülönbség-áthidalók és lépcsők • zuhanyzók, mosdók, WC-K • munkavégzéssel kapcsolatos berendezések kialakításánál, illetve • az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges jelzések, információk hozzáférésének biztosításával.

11. II. – Akadálymentesítés műszaki követelményeinek ismertetése és értelmezése üzletek és irodaházak esetében Az akadálymentesítés megvalósítása kapcsán biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférést a • mozgásukban korlátozott személyek számára a fizikai akadályok megszüntetésével, • a látássérült és vak személyek számára más érzékszervekre ható tájékoztató jelzések alkalmazásával, a vakvezető kutya beengedésével illetve gyengén látók esetében az állapotukhoz igazított vizuális környezet kialakításával, • a hallássérültek és siketek számára megfelelő minőségű, információtartalmú írott tájékoztató anyagok rendelkezésre bocsájtásával, fix vagy mobil indukciós hurokkal ellátott munkahellyel, illetve lehetőség szerint jelnyelvi tolmáccsal.

12. Akadálymentesítés mozgáskorlátozottak számára: fizikai akadályok megszüntetése a gépjárművel történő megközelítés biztosításával • Minden számított 50 parkolóhelyből 1 akadálymentes legyen! • Nagy közönségforgalmú épületek – pl. oktatási központ – főbejárata előtt legalább egy mozgássérültek leszállását is lehetővé tevő autóbusz-megállóhely létesítendő a gyalogos, illetve kerekesszékes megközelítés biztosításával • Az épület körüli járda 1,50m-nél kisebb szabad szélességű nem lehet az alkalmazott épületszerkezetek megfelelőségével • Az akadálymentes közlekedésre igénybe vett területeken a padlóburkolat csúszás- és süppedésmentes kell legyen a szintkülönbségek gépi áthidalásával • Felvonóval, emelőlappal speciális helyiségek kialakításával

13. Akadálymentesítés mozgáskorlátozottak számára: fizikai akadályok megszüntetése a szintkülönbségek épített áthidalásával • Az akadálymentes szintkülönbség < 20 mm és lekerekített, lejtős • Ennél nagyobb áthidalása min. 1,2 m széles, egyenes karú rámpával. Ha az így áthidalandó szintkülönbség • legfeljebb 17 cm, akkor a lejtő meredeksége max. 8% (1:12) • 17 cm-nél több, akkor a lejtő meredeksége max. 5% (1:20) • Egy karral legfeljebb 45 cm, több karral összesen legfeljebb 180 cm szintkülönbség küzdhető le. A karok végén legalább 1,5 m átmérőjű szabad, vízszintes terület biztosítandó. • Többkarú lejtők mellvédjei átláthatóságot kell biztosítsanak. • A lejtőkhöz fogódzkodó készítendő 70 cm és 95 cm magasságban. • Ha a lejtő szélesebb 150 cm-nél, a fogódzkodó a lejtő mindkét oldalán megépítendő, és a pihenőknél megszakításmentesen továbbvezetendő. • Szabadtéri lejtő esőtől védetten, vagy érdesített felülettel építendő.

14. Akadálymentesítés mozgáskorlátozottak számára: fizikai akadályok megszüntetése megfelelő méretű nyílásokkal, nyílászárókkal • Akadálymentes a falnyílás, ha mérete min. 90/195 cm. • Akadálymentes a nyílászáró, • ha szabad belmérete min. 90/195 cm. • nyitásirányban min. 55 cm, ellenkező irányban min. 30 cm széles szabad sáv biztosított a nyílás tokbelméretén belül • pánt felöli oldalán a burkolt falfelülettől való távolsága min 10 cm • könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő, vagy automatikus működtetésű • nagy üvegfelület esetén 1,00-1,50 magasság között érzékelhetően jelölt. akadálymentességi szempontokat is figyelembe vevő egyéb épített szerkezetekkel • legfeljebb 60 cm magas mellvéddel és a felette elhelyezett korláttal

15. akadálymentesítési megoldások

16. példák szintkülönbség-áthidalásokra

17. Akadálymentesítés vakok és gyengénlátók számára: más érzékszervre ható elemek tapintás • vaktérkép a bejáratnál, illetve az információs csomópontokban • Brail-irásos tájékoztatók, illetve tapintható feliratok • taktilis burkolati elemek padlóba, járdába építése hallás • akusztikus tájékoztató és információs rendszerek biztosítása • vészjelzők akusztikus modullal szerelése gyengénlátók támogatása képességeikhez igazított vizuális környezettel • nagy kontrasztú színezés • nagy méretű feliratok • csillogás- és káprázatmentesség • egyezményes jelzések padlón, falon, nyílászárón

18. Akadálymentesítés siketek és hallássérültek számára: elektronika, jeltolmács írásos információk • megfelelő információ tartalmú írott, nyomtatott, kijelzett tájékoztató elemek kihelyezése ügyfél-kommunikáció támogatása • jelnyelvi tolmács igény szerinti biztosítása hallássérültek elektronikai támogatás • jelerősítő elektronikai segédeszköz – indukciós hurok – beépítése • mobil jelerősítő készülék állandó biztosítása

19. III. – Történeti áttekintés A vállalatnál, illetve jogelődjeinél gyakorlatilag a törvény megjelenését követően azonnal megindult a felkészülés annak végrehajtására. Az épített környezet területén több ütemben történtek lépések: • 2000 – az első átfogó vizsgálat a WESTEL 900 ingatlanjainál a vizsgálat ekkor még csak az üzletekre terjedt ki helyszíni bejárás, fotók, szemrevételezés, alapvető mérések 18 üzlet egyike sem felelt meg az akadálymentesítési előírásoknak jelentés árbecsléssel megindultak az átalakítások • 2004 – az eddig elért eredmények felülvizsgálata mind a 37 üzletet kellett vizsgálni, melyek közül 17 volt megfelelő és 7 olyan, ahol vagy műszaki, vagy gazdasági okok miatt a fizikai akadálymentesítés nem volt megvalósítható • 2009 – legutóbbi felülvizsgálat megállapításai szerint gyakorlatilag az ingatlanállomány azon részénél, ahol lehetséges volt, a fizikai akadálymentesítés lezárult

20. 2000 - az első átfogó vizsgálat • általános munkalap • összefoglaló jelentés

21. 2004 - aktualizálás • fotók • lap az összefoglalásból

22. IV. – Jövőkép – mi várható A mozgásukban korlátozottak számára alkalmassá tett épületeket más fogyatékos csoportok számára is akadálymentessé kell tenni: • vakok és gyengén látók számára végzendő akadálymentesítés • az akadálymentesítés eszközei olyan elemeket tartalmaznak, melyeket csak a céges arculat részleges átfogalmazásával lehet illeszteni az üzletek egységes megjelenéséhez • el kell helyezni a vaktérképeket • elkészítendő a honlap ügyfélszolgálati felületének, illetve az intranetes környezet munkavégzéshez elengedhetetlen részeinek akadálymentes változata • siketek és halláskárosultak számára • az ügyfélszolgálati munkahelyek bútorainak átalakításával üzletenként legalább egy indukciós hurkos munkahely alakítandó ki, vagy üzletenként egy mobil indukciós hurok helyezendő ki • hallássérült dolgozók számára hasonló műszaki megoldás készül • az ügyfélkapcsolati alkalmazottak meghatározott részét ki kell képezni a jelnyelv megértésére és használatára

23. Ingatlanállomány bővítése, illetve általános feladatok új épületek építésekor • elegendő a jelenlegi szabályozási környezet maradéktalan betartása új bérlemény kiválasztásánál szempont kell legyen • a fizikai akadálymentesítettség foka • a fizikai akadálymentesíthetőség megvalósíthatóságának mértéke • a fizikai akadálymentesíthetőség becsült megvalósítási költsége jogszabályváltozások folyamatos monitorozása • az ingatlanállomány rendszeres felülvizsgálata a változó jogszabályok tükrében • ennek kapcsán az akadálymentesítés műszaki elemeinek állag-, állapotvizsgálata

24. Köszönöm a figyelmet