A magyar felsőoktatás és a nemzetközi hallgatói mobilitás

1. A magyar felsőoktatás és a nemzetközi hallgatói mobilitás Előadó: Dr. Hatos Pál Magyar Ösztöndíj Bizottság

2. Helyzetkép • Jelenleg 1,7 millió diák vesz részt a nemzetközi felsőoktatási mobilitásban • 2025-re ez várhatóan 8 millió főre fog növekedni • Kína, India és a délkelet – ázsiai országok fejlődése

3. A külföldről érkező hallgatók felsőoktatáson belüli aránya és a külföldre távozó hallgatók aránya

4. Nemzetközi tendenciák erősödése a felsőoktatásban • 2001-ben a világon 1,7 millió hallgató tanult más ország felsőoktatási intézményében. Nagy többségük, 94% (1, 54 millió) a legfejlettebb gazdasággal rendelkező OECD országokban folytatott tanulmányokat. • A külföldi hallgatók 71%-a 5 OECD ország felsőoktatási intézményeiben folytatta tanulmányait. • Az összes külföldi hallgató 28%-a az USA-ban, 14%-uk az Egyesült Királyságban, 12% Németországban, 9% Franciaországban és 7% Ausztráliában tanult. • A külföldön tanuló hallgatók többsége ázsiai: 42%, az európai fiatalok (33%) alkotják a második legnagyobb csoportját a külföldön tanuló hallgatóknak. 21%-uk EU tagállamokból származó fiatal.

5. A nemzetközi mobilitás fajtái • klasszikus mobilitás, külföldi tartózkodással • program-mobilitás • Távoktatás, e-learning, • kereskedelmi (franchise) alapú • fejlesztési segély keretében • intézményi mobilitás • külföldi intézmény helyi campusa

6. Mobilitási stratégiák • „kölcsönös megértés” (mutual understanding): • ösztöndíjalapú • EU tagországok, Erasmus program, • „Magasan képzettek migrációja” (skilled migration) • támogatott képzés, • EU országok nem EU országok irányában • „Jövedelemtermelő” (revenue-generation) • teljes tandíj, célzott marketing • USA, Ausztrália, Nagy Britannia, • „tudásépítő” (capacity building), • külföldi képzésre, • feltörekvő országok,

7. Regionális jellemzők • Európa, Ausztrália • a mobilitás felsőoktatás politika-vezérelt, • felsőoktatási export • Ázsia, • kereslet ösztönözte piaci alapú, • felsőoktatási import • USA • piaci alapon, • felsőoktatási export

8. Angol nyelvű képzési programok statisztikája Európában • Menedzsment, business administration 25% • Mérnökképzés 22% • Társadalomtudományok 8% • Matematika/informatika 8% • Természettudományok 6% • Agrártudományok 5% * Országonkénti eltérés, Németországban pl. átlag felett képviseltetik magukat a természettudományok

9. Az angol nyelvű programokban megszerezhető végzettségek • 25% Bachelor vagy annak megfelelő • 68% Master • 5% mindkettő • 2% PhD vagy egyéb végzettséget ad

10. Motiváció Miért indítanak angol nyelvű képzési programot felsőoktatási intézmények? • intézményüket külföldi hallgatók számára is vonzóvá tegyék (87%) • a hazai hallgatókat alkalmassá tegyék a globális vagy nemzetközi munkaerőpiac kihívásainak (81%) • új, végzettségeket adó programokkal bővítsék képzési kínálatukat (53%) • intézményeik jövedelmezőségét a programokért beszedett tandíjjal növeljék (19 %)

11. A külföldi hallgatók kontinensek szerinti megoszlása • Ázsia 30% (Kína 14%, India 4%, Japán 1%) • Nyugat Európa 21% • Közép- és Kelet-Európa 18 % • Afrika 14 % • Közel- és Közép-Kelet 7% • Dél-Amerika 5 % • Észak-Amerika 5% • Ausztrália 1 %

12. A programok finanszírozási forrásai • A programot indító intézmény (55%)* • Költségvetési támogatás (35%) • Európai uniós támogatás (8%) • Magánszektor (6%) * Közép-Európában 84%

13. A tandíjak jellemzői • Az intézmények 40 % szed tandíjat (Németország és a skandináv országok kivételével) • A tandíjat szedő intézmények • 65 %-a a külföldi és hazai hallgatókkal • 30%-a csak külföldi hallgatókkal • 5 %-a csak hazai hallgatókkal fizettet tandíjat • Az átlagos tandíj 6000 EUR/év • A Master’s programok átlagosan kétszer drágábbak a Bachelor programoknál • Magyar átlag (3000-4000 EUR/év)

14. Magyarország • Magyarország az angol nyelvű programok tekintetében a hatodik legnépszerűbb célpont Európában (ACA felmérés) • Hiányzik a magyar felsőoktatás egységes nemzetközi arculata • Az idegenrendészeti eljárás megnehezíti a külföldi hallgatók Magyarországra jutását

15. Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számának alakulása nappali tagozaton

16. A hét legnagyobb külföldi hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény adatai

17. ACampus Hungary Társulás • Megalakulás: 2004 • Az Oktatási Minisztérium (OM) kezdeményezésére • közel 40 felsőoktatási intézmény részvételével • Célja: • a magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének segítése • a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók számának növelése

18. Campus Hungary Információs Iroda • A Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) Irodáján belül működik a Társulás Információs Irodája. • A MÖB Iroda OM-támogatással : • Létrehozta a potenciális külföldi hallgatóknak és a magyar felsőoktatási intézményeknek szóló adatbázist és honlapot • megszervezte és működteti a Társulás infrastruktúráját • Nemzetközi vásárokon képviseli a magyar felsőoktatási intézményeket • Koordinálja a külföldi megkereséseket

19. Célkitűzések • Egységes nemzetközi arculat kidolgozása, megismertetése az érdekelt hazai oktatási, kormányzati és gazdasági szereplőkkel • A Campus Hungary önfinanszírozási alapjainak kidolgozása • Komplex külföldi marketing kampány beindítása a potenciális régiókban • A 2003/2004. évi statisztikai adatokhoz képest 2013-ra jelentős mértékben növelni az idegennyelvű képzésben résztvevő hallgatók számát

20. Tevékenységikeretek • Kutató, fórum- és networking tevékenység • Promóciós-, marketing tevékenység, konferenciák • Információs tevékenység • Egyéb szolgáltatások • Ösztöndíj adományozás a legkiválóbb hallgatóknak (tervezet)

21. Cselekvési program 2005 • Konferencia a magyar felsőoktatás nemzetközi PR-jának megteremtéséről (2005 május 4) • A magyar felsőoktatás egységes külföldi marketingjének elindítása (Mexikó, Peking Vietnam) • Elektronikus és nyomtatott tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése • Tapasztalatcsere külföldi partnerszervezetekkel (pl. DAAD, EduFrance)