1 / 76

Mérgező növények

Mérgező növények. Molnár Máté (OKBI). Nadragulya. gyakori, akár 1,5 méteres magasságot elérő terebélyes növény levelei legfeljebb 20 cm hosszúak, lándzsásak vagy tojásdadok magányos virágai a levélhónaljakban fejlődnek, belül ibolyás barna színűek, kívül világosbarnák

mercia
Télécharger la présentation

Mérgező növények

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mérgező növények Molnár Máté(OKBI)

  2. Nadragulya gyakori, akár 1,5 méteres magasságot elérő terebélyes növény levelei legfeljebb 20 cm hosszúak, lándzsásak vagy tojásdadok magányos virágai a levélhónaljakban fejlődnek, belül ibolyás barna színűek, kívül világosbarnák termése éretten 1-1,5 cm átmérőjű, gömbös, fekete színű bogyó

  3. Nadragulya Mérge a hioszciamin, az atropin, a szkopolamin és a belladonin. A tünetek: torok és szájszárazság, szomjúság, rekedtség, nyelési nehézség. Száraz, vörös bőr, tág pupillák, fényérzékenység, szédülés, szapora pulzus, magas láz. Súlyos esetben mozgáskényszer, nevető-síró rohamok, hallucináció, őrjöngési roham, görcsök. A halál oka rendszerint légzés és szívbénulás. A tünetek napokig elhúzódhatnak. A bogyók vonzóak a gyermekek számára. Régen szembe cseppentve használták.

  4. Beléndek max. 80 cm magas ragadós tapintású levelei akár 20 cm hosszúak is lehetnek, szélük kanyargós vagy öblös-karéjos júliusban, augusztusban virágzik

  5. Beléndek Mérge a hioszciamin, a szkopolamin és az atropin. Már a virág szagolgatása is enyhe mérgezést, rosszullétet okoz! Száj, torokszárazság, rekedtség, nyelési nehézség, beszédképtelenség. Tág pupillák, magas hőmérséklet, száraz, élénkvörös bőr, majd bódultság, kábultság, részegséghez hasonló állapot, izomgyengeség, légzésbénulás következik be. Hallucigén hatása miatt szándékosan is fogyasztják!

  6. Csattanó maszlag országszerte gyakori növény 0,5-1,2 m magas, terebélyes levelei öblösen fogasak júniustól szeptemberig virágzik, virágai fehérek, tölcséresek, 6-10 cm hosszúak termése 5-7 cm hosszú, tojásdad alakú, eleinte zöld, majd éretten barnás színű sokmagvú toktermés

  7. Csattanó maszlag Mérge a hioszciamin, az atropin és a szkopolamin (főképpen a virágban és a magban). A növény fogyasztása dühöngést, zavartságot, érzékcsalódást, bódultságot, aluszékonyságot idéz elő. A pupillák kitágulnak. Súlyos esetben görcsök jelentkezhetnek, ill. kóma is bekövetkezhet. Hallucinogén tulajdonsága miatt nyersen vagy teaként fogyasztják. Több esetben előfordult, hogy véletlenül salátába keverték, így fogyasztották.

  8. Angyaltrombita mintegy 1,5 méter magasra növő cserje, kisebb fa vagy kúszócserje. illatos, nagy, trombita alakú virágai rendszerint sárgásak vagy fehérek – szórványosan sárga, rózsaszín és kék virágú fajták is előfordulnak a trombita alakú tölcsér az öt, összeforrt sziromlevélből alakult ki termése bogyó

  9. Angyaltrombita Mérge a szkopolamin és az atropin. Minden része, főleg a virága és a termése mérgező. A szervezetbe jutva hallucinációt, mentális zavarokat, amnéziát okozhat. Mostanában különösen népszerű a fiatalok körében (hallucinogén).

  10. Ebszőlő csucsor levelei lándzsa alakúak a virágok ötszirmúak, a szirmok lilásak, a porzók aranysárgák a virágok összetett, bugás virágzatot alkotnak júniustól augusztusig virágzik termései borsónyi piros bogyók

  11. Ebszőlő csucsor • Mérgező hatóanyagai a szolanin és a szolanomargin. • Mérgezést főleg gyermekeknél észleltek, akik a piros bogyókat fogyasztották. Szerencsére a bogyók nagyon keserűek. • A tünetek néhány óra után jelentkeznek: • hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom • tág pupillák, látási zavarok, fejfájás, láz, izgatottság vagy kábultság, görcsök, delírium, majd légszomj formájában. • A mérgezés nagyon ritkán halálos lehet (légzésbénulás).

  12. Aranyeső • 5-7 m magas, szabálytalan koronájú, csüngő ágú cserje vagy kis fa • termése hosszúkás barna hüvelytermés, melyben számos barnásfekete, vese alakú mag lapul

  13. Aranyeső Mérge a citizin, a növény minden részében megtalálható. Hatása: hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság, verejtékezés. Súlyos esetben görcsök, eszméletvesztés. Tág pupillák, fulladás. Leírások szerint még a fűrészpora is általános rosszullétet okoz.

  14. Farkasalma 40-50 cm magas évelő növény szórt állású, nagy levelei 3-8 cm hosszú sárga virágok májustól szeptemberig nyílnak toktermése tojásdad-körte alakú, dió nagyságú

  15. Farkasalma Mérge a farkasalmasav. A mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, gyomor-bélnyálkahártya gyulladás, vizelési inger, görcsök, keringési zavarok, alacsony vérnyomás, vese- és májgyulladás. A halál oka légzésbénulás lehet. Az ókorban vajúdó nőknek adták!

  16. Farkas-boroszlán 60-120 cm magas lombhullató cserje erős illatú rózsaszín, ritkábban fehér márciusban, áprilisban nyílnak kettes-hármas csoportokban csonthéjas termése fényes korallpiros, borsó nagyságú

  17. Farkas-boroszlán Mérge a daphnin, hokkonin és a mezerin (bogyó, növényi nedv). A bőrön már kis mennyiségben is gyulladást, hólyagképződést és fekélyt okoznak. Lenyelve felmaródásokat, hányást, hasmenést, súlyos esetben eszméletvesztést okoznak. A halál oka légzésbénulás lehet. Régen arcpirosítóként használták.

  18. Farkas-kutyatej országszerte közönséges 15-70 cm-es magasságot elérő, kúszó gyöktörzsű évelő növény levelei 1-3 cm hosszúak és 1-3 mm szélesek sárgán, majd vörösen virágzik termése háromrekeszű tok.

  19. Farkaskutyatej Mérge az euforbon. Száj-, gyomor- és bélgyulladást okoz. Gyakori a hányás, hasmenés, szédülés, görcsök, szívpanaszok, pupillatágulat. Súlyos esetben ájulás következik be. Gyakori a vizelet véres elszíneződése.

  20. Fehér zászpa 1-1,5 m magas évelő a merev, ép szélű levelek lemeze hosszában redőzött a virágzat 30-60 cm-es, a virágok zöldesfehérek védett növény

  21. Fehér zászpa Mérgező összetevői: protoverin, jervin, rubijervin stb. Égető érzést okoz a szájban, torokban és a nyelőcsőben, hányás, hasmenés, görcsök jelentkezhetnek. Majd perifériás és központi idegrendszeri hatás, érzékelési zavarok, általános érzéketlenség. Nagy adagban a szív és légzőközpont bénulását okozza. Jervin juhoknál küklopiát okoz! Tüsszentőpor!

  22. Foltos bürök 1-2 m magas Szára üreges, kékesen deres, alsó részén vöröses- vagy ibolyásbarnásan foltos. Sötétzöld levelei háromszögletűek. Fehér virágai kb. 2 mm-esek, 10-15 cm-es ernyőben nyílnak. Termése 2,5-3,5 mm-es. Egérszagú!

  23. Foltos bürök Legfontosabb mérge a koniin. A tünetek már 20-30 perc után jelentkeznek. Ezek kezdetben gyomor-béltünetek (nyáladzás, hányinger, hányás, hasmenés, bélgörcsök). Majd általános izomgyengeség, szédülés, hallási és látási zavarok lépnek fel. Pár óra alatt aszcendáló bénulás jelentkezik, majd a légzőizmok bénulása következtében áll be a halál. Szókratész. Madarakat nem mérgezi.

  24. Csíkos kecskerágó Terebélyes, 4 m magas cserje, ritkábban kis fa. Kérge zöldesszürke, sima. Apró virágai tavasz végén nyílnak, 3-9-es csoportokban a levelek hónaljában. A virágok 4 sziromlevelűek, zöldesfehérek. Termése négy rekeszű rózsáspiros tok, melyből beérve, felpattanva, rövid nyélen csüngve bukkannak ki a narancsvörös magköpennyel burkolt magok.

  25. Csíkos kecskerágó Mérgező hatóanyagai az evonozid és az evonin. Hatásukra émelygés, görcsökkel járó hasmenés, hányás jelentkezik. Súlyosabb esetekben véres, vizes hasmenés. Pár óra elteltével keringési zavarok, rángógörcsök, ájulás, elhúzódó mérgezésnél máj- és vesekárosodás figyelhető meg. A halál oka szívbénulás lehet. Mérgezés elsősorban a termés ill. a magok elfogyasztása miatt következik be. Mindkettő kellemetlen ízű. A fájával végzett munka is okozhat rosszullétet.

  26. Őszi kikerics Hagymagumós évelő faj. Augusztustól szeptemberig virágzik. Virága lilás vagy rózsaszín, 8-25 cm hosszú.

  27. Őszi kikerics Mérgei a kolhicin és a demekolcin. Pár óra lappangás után (2-5 óra) lépnek fel a mérgezés tünetei. Ezek kezdetben: égető érzés a szájban, nyelőcsőben, szomjúság, szájszárazság, hányinger, hasmenés, bélgörcsök, vizes és véres hasmenés. A nagy vízveszteség, valamint a vérnyomás csökkenés miatt sokkos állapot alakulhat ki. Elhúzódó mérgezés esetén vesetünetek jelentkezhetnek. Súlyos esetben aszcendáló bénulás és fokozódó légszomj. A halál a mérgezés 2-3. napján áll be, keringési és légzéselégtelenség miatt. Leggyakoribb mérgezési mód a hagymák elfogyasztása. Régebben köszvény elleni injekcióban használtak kolhicint.

  28. Konkoly 50-70 cm magas magányos virága 2-4 cm-es virágkocsányon nő. A párta 3 cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészecimpák messze túlnyúlnak a szirmokon, vékonyak, kihegyezettek. Május és július között virágzik toktermése rengeteg fekete, vese alakú magot tartalmaz

More Related