Kockázati tényezők v. rizikófaktorok

1. Kockázati tényezők v. rizikófaktorok • A betegségek kialakulásában szerepet játszó hatásokat kockázati tényezőknek vagy rizikófaktoroknak nevezzük. • Helytelen táplálkozás, • a mozgáshiány • egyenlőtlen fizikai terhelés, • káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás), • tartós idegrendszeri túlterheltség. • ! nem önmagukban hatnak (szinergizmus). Pl: dohányzás→keringési betegség +↑↓ mozgásszegény életmód → elhízás

2. A stressz, mint kockázati tényező A szervezetet érő káros hatások összefoglaló néven: a stresszorok Bármilyen forrásból származhatnak: • Fizikai tényezők (fény, zaj, elektromágneses hullámok stb.) • Kémiai ( mérgező gázok, nehézfémek, más vegyi anyagok) • Biológiai (különböző kórokozók, ragályos betegségek stb.) • Pszichofiziológiai (idegrendszerre ható tényezők, csalódások, szociális okok stb.) → e hatások által kiváltott különös állapot a stressz

3. SellyeJános, magyar származású kanadai tudós szerint: • a stressz a szervezet egyféle típusú, nem specifikus neurohumorális (idegi-hormonális) válaszreakciója, amivel az őt ért bármilyen ingerre reagál. • ! Van, akiről „lepereg”→ genetikai adottság • Gorilla-kisegér

4. A stresszhatások és a változások teszik lehetővé a szervezet alkalmazkodását az új feltételekhez.

5. A stresszállapot lehet: • múló és tartós, ezen belül • folyamatos vagy szakaszos, • különböző stresszorok hatásai össze is adódhatnak.  A stressz lehet: • fizikai (fájdalom, nagy hideg, vagy meleg, táplálék- és vízmegvonás) • pszichés (egzisztenciális szorongás, reális vagy irreális félelem valaminek a bekövetkeztétől)

6. A Selye-féle elképzelés értelmében bármelyik stresszor ugyanazt a hatást váltja ki (a stressz biokémiája). • A stresszhatásra létrejövő valamennyi reakció idegi és hormonális mechanizmusok révén valósul meg • ! az intenzív és tartós stressz általános adaptációs szindrómát vált ki

7. Alkalmazkodás (adaptáció) 4 fázisa: • 1. Alarm (riadó) • aktivizálódik a vegetatív idegrendszer szimpatikus része, ( intenzív légzés, szívműködés, tág pupillák, gátolt gyomornedv elválasztás stb) • a hipotalamusz ↓ kémiai jelzés(kortikoliberin) • agyalapi mirigy (hipofízis)→adrenokortikotrop hormon ↓ vérárammal a mellékvesékhez → kortikoszteroid hormonok elválasztása → ezek készítik fel a szervezetet a károsító behatásokkal szembeni küzdelemre. 2.Rezisztencia (ellenállás) 3.Kimerülés(megbetegedés) 4.Elhasználódás (rokkantság, halál)

8. Krónikus stressz hatására számos pszichoszomatikus betegség alakulhat ki: • gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia • alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok,, pánikbetegség és depresszió → öngyílkosság • Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is

9. Van-e a stressznek ellenszere? • Jobban meg kell ismernünk magunkat! : • Erőségeinket • Gyengeségeinket • Önmagunk korlátaival kerüljünk tisztába

10. Bölcsesség • „ Uram adj nekem erőt, hogy megváltoztassam azt, amit meg tudok változtatni,türelmet, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni, és bölcsességet, hogy tudjam a kettő közötti különbséget!”

11. Tolerancia, • Rugalmasság • Alkalmazkodóképesség • Szigorúság, önfegyelem (+) • A merevség – törékennyé és sebezhetővé tesz • Problémamegoldó-képesség (egy dolgot többféleképpen, úton is megoldhatunk) • Nincs megfelelő recept!

12. Segít • Időbeosztás • Pozitív gondolkodás • Vegyük előre a nehezét • Járjunk emberek közé, társaságba • Munkamegosztás • Racionalitás és hit • Meg kell tanulnunk „nem”-et mondanunk • Legyen önbizalmunk, de ne becsüljük túl magunkat

13. „Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de csak előrefelé lehet élni”

14. Civilizációs ártalmak, mint kockázati tényezők

15. Civilizáció • A civilizáció a társadalmi fejlődésnek az ősközösség (vadság, és barbárság kora) után következő, a munkamegosztást létrehozó korszaka. • Általában az anyagi-technikai és szellemi színvonalnak (kultúrának) az adott népcsoportot jellemző (általában fejlettebb értelemben használt) foka. • A kultúra szinonimájaként is használják.

16. Civilizációs ártalmak • Az emberiség fejlődéstörténetének (civilizációs fejlődés) hamar és könnyen megszokható előnyeinek (urbanizált életmód, jó infrastruktúra, a gépek által kényelmessé vált mindennapok, a közlekedés fölgyorsulása, telekommunikáció, a soha-nemlátott termelékenység, illetve a mezőgazdaságban a terméseredmények) kísérő newgatív jelenségei.

17. Civilizációs ártalmak • A civilizációs ártalmak négy jellemző csoportja a következő: • A fizikai aktivitás drasztikus csökkenése és egyoldalúvá válása. Gépesítés, automatizálás, a közlekedés „ülő-komfortja”, homo sitting életmód. • Teljesítmény- és időkényszer, túlzsúfolt életterek és közlekedés. • Túlfogyasztás. A jóléti, illetve a fogyasztói társadalmak embere táplálkozásban, nyersanyagban, energiában, stb. aránytalanul és főként pazarlóan él. • , • Környezeti ártalmak. a fosszilis tüzelőanyagok. a kemizálás, urbanizáció, technika vívmányai stb.

18. Civilizációs betegségek • A civilizációs betegségek elsősorban a civilizációs ártalmak, a mozásszegény életmód, az (alkalmazkodóképesség határain túli) idegi-, pszichikai megterhelés, a helytelen táplálkozás és a szenvedélybetegségek, valamint a környezeti ártalmak következtében jellegzetes betegségcsoportok kialakulása vált a fejlett világban tömegek halálokává, de legalábbis életminőség rontó betegségévé (morbiditás).

19. → Civilizációs betegségek: • - A szív- és érrendszeri megbetegedése • - Az emésztőszervi megbetegedések • - Az anyagcsere betegségei • - A légzőszervi megbetegedések • - A mozgásszervi megbetegedések • - A mentális megbetegedések • Allergiás megbetegedések • Daganatos megbetegedések.

20. Miért „hódítanak” a civilizációs betegségek? • A mozgáshiány • A táplálkozás minősége • A pszichikai és szociális terhek • A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtében az immunrendszerünk legyengül

21. Szemináriumi foglalkozások témái • 1.Téma:Civilizációs ártalmak és azok hatásai az emberre. (2 óra) • 2. Téma:Káros szenvedélyek és azok hatásai az emberre. (2 óra) • 3.Téma: Szennyezőanyagok környezetünkben és azok hatása az emberre.(2 óra)

22. Irodalom • Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991 • Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994 • Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995 • Желібо Є.П., Заверука, Н. М.: “Безпека життєдіяльності”, 2001. • І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995 • Takács S. : ”Az ember és környezete”,1994 • Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet (Oktatási anyagok, belső hálózat) • HITELES! Internetes oldalak

23. A szervezet védőreakciói Dr. Komonyi Éva PhD

24. A szervezet megóvását szolgálják: • a szervezet védő és alkalmazkodási reakciói → szabályozásuk reflektorikus úton történik ↓ • feltétlen reflexek → veleszületett (táplálkozási, szaporodási, tájékozódási stb.) • + • feltételes reflexek → szerzett reflexek )

25. Védőreakciók: • Fájdalom • Hőemelkedés • Gyulladásos reakciók Védőszervek,- szövetek,- anyagok: • lép, máj, bőr, nyálkahártyák,nyirokcsomók, hormonok, antitestek

26. A szervezet védekezésének jellemző vonásai Eredményességét befolyásolja: • az életkor • a nem • a krónikus betegségek • a szervezet adott időbeni fizikai és biológiai állapota • a károsító tényező minősége (toxicitás), • mennyisége, intenzitása és időtartama

27. A hőegyensúly fenntartása • a központi idegrendszer irányításával (hipotalamusz) • a keringés és az izomrendszer vesz részt • az alkalmazkodás csak egy bizonyos határ között • Meleg hatására ? • Hideg hatására?

28. A légutak védekezési mechanizmusa • szilárd anyagok • gáznemű anyagok • aeroszolok • Orr- szájüreg- garat- gége-torok

29. Az emésztőszervek szerepe a védekezésben Kémiai védekezés: • semlegesítés →gyomorsav, • méregtelenítés → máj Mechanikai védekezés

30. A bőr védelmi funkciója • Idegen anyagok bejutását nehezíti vagy gátolja • Savas kémhatása a mikroorganizmusok nagy részének behatolását gátolja

31. Védő fehérjék funkciója • A globulin frakcióban találhatók (immunglobulin) ↓ • Ellenanyagok termelése • ↓ • Idegen anyagok • mikroorganizmusok • toxinok

32. A káros tényezők elhárításának lehetőségei • Növelni szervezetünk alkalmazkodóképességét → egészséges életvezetés • Minimalizálni a stresszorok forrását(emissziót) • Csökkenteni hatásukat (imissziót) →megengedett határértékek • Preventív orvosi vizsgálatok elvégzése

33. A szenzorrendszerek (érzékszervek) jelentősége Komonyi Éva PhD

34. Imisszió→ ember Hogyan ismeri fel az ember a károsító tényezőt? ↓ analizátorok (érzékszervek) ↓ 6+1

35. Szenzorrendszer: • → a külvilágnak és a szervezet belső környezetének a változásairól befutó jelzések felfogását és feldolgozását végző rendszer (Pavlov nyomán)

36. →idegimpulzus →idegrostok→agykéregközpont ↑ ↓ ↑ →║→║→ ║ ingerreceptor gerincvelő ↓ az ingerületek elemzése megfelelő reakciók kialakítása érzetek képződése (szubjektív)!

37. Minden érzetre jellemző: ↓ • Tér -és időérzékelés (kezdete és vége), • intenzitás (erős gyenge) • minőség(éles, tompa)

38. A látás szenzorrendszere • Az összes szenzorrendszer között a látás a leginformatívabb • Az információ közel 90% - a • megerőltetése, a rossz megvilágítás és a mozgásszegény életmód, a dohányzás árt

39. A hallás szenzorrendszere • 16 és 20 000 Hz (20 kHz) közötti frekvencia-tartományba eső hangrezgéseket érzékeli • 90 db – hallásszervi károsodás • fertőző betegségek, pl. az influenza, mandulagyulladás középfültő-gyulladást okozhatnak • Huzat, éles tárgy

40. A szaglás szenzorrendszere • a szagok figyelmeztetnek bennünket a veszélyre • +30oC hőmérsékleten optimális • a szaglórendszer gyorsan hozzászokik a szagokhoz

41. Az ízlelés szenzorrendszere Az ízlelés receptorai: • a nyelven, a szájpadláson, a szájüreg nyálkahártyájában • négy alapízérzet: sós, édes, savanyú és keserű • édes ízt → a nyelvünk hegyével, • savanyút → a széleivel, • a sóst → a hegyével és széleivel, • a keserűt → a gyökével érezzük • ízanalizátor + szaganalizátor→ együtt a szervezet anyagcsere szabályozásában.

42. A tapintás szenzorrendszere • receptorai a bőrben találhatók Kétféle hatást érzékelnek: • mechanikai (nyomás, érintés, rezgés) • hőhatást (meleg, hideg)

43. A mozgás szenzorrendszere: • a csontváz és izmok receptoraiból származó információ → agykéregközpont ↓ összehangolt mozgás

44. A szenzorrendszerek közös tulajdonsága: képesek saját érzékenységüket az ingerek erősségéhez igazítani • vagyis képesek alkalmazkodni • ! az alkalmazkodási képesség csak az inger bizonyos mértékéig, meghatározott korlátokig marad fenn, azon túl károsodhatnak