1 / 16

Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015

Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015. Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság 2010. május 20. A munka célja Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága nyílt pályázatot írt ki az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia kidolgozására

omar
Télécharger la présentation

Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015 Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság 2010. május 20.

  2. A munka célja • Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága nyílt pályázatot írt ki az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia kidolgozására • A fejlesztési stratégia célja, hogy a kerékpáros turizmus iránti kereslet számottevő mértékben növekedjen. A kerékpáros turizmus jelentősége ugyanis igen nagy, hiszen • lényeges szerepet játszik az egészségmegtartásban és egészségfejlesztésben, • a hagyományos főszezonon kívüli időszakban is kedvelt, ezáltal a szezonalitást csökkentő kikapcsolódási forma, • környezetbarát közlekedési eszközként támogatja más turisztikai attrakciók környezetet nem terhelő elérését, • jelentős hatást gyakorol a rurális térségek turisztikai fejlődésének elősegítésére is, így jelentős pozitív gazdasági és társadalmi externáliákkal bíró ágazatot jelent. • A pályázaton az EconoConsult-Cowi Konzorcium nyert megbízás

  3. A stratégiakészítés folyamata • Kiterjedt primer és szekunder helyzetfeltárás (hazai és nemzetközi keresleti-kínálati trendek, best practice példák) • Széles körű partnerség a helyzetértékelés és a stratégiaalkotás folyamatában: • Szakértői interjúk hazai és nemzetközi kerékpáros civil szervezetek képviselőivel, kerékpáros és kapcsolódó szakterületek szakértőivel, kerékpárosbarát szálláshelyekkel • Szakértői workshopok (Budapesten és vidéken), 30 szakértő részvételével • Online kérdőíves felmérés (866 beérkezett kérdőív) • Fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása • Belső egyeztetések, konzultációk • Társadalmasítás

  4. Illeszkedésvizsgálat • Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia: A turisztikai termékfejlesztés egyik regionális szintű prioritása a kerékpáros turizmus fejlesztése: nemzetközi kerékpáros útvonalhálózatokhoz való kapcsolódáshoz szükséges hiányzó, valamint az ökoturisztikai helyszínekhez vezető útvonalak kialakítása, a megfelelő szolgáltatások kiépítése, illetve az utak karbantartásához szükséges megfelelő ellenőrző és szankcionáló rendszer kialakítása. • Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja Fejlesztési prioritás: új turisztikai termékek kifejlesztése - kerékpár túrák kialakítása Cél: a balatoni térség turisztikai kínálatának bővítése a kerékpározás feltételeinek javításával Feladatok: • Tó körül a kerékpár körút teljes kiépítése, karbantartása • Megállóhelyek létrehozása • Szolgáltatások biztosítása • Kapcsolódó utak kijelölése • Túraszervezés, tájékoztatás, rendezvények szervezése

  5. Nemzetközi trendek • A gazdasági válság hatásaira válaszként a Turisztikai Világszervezet a kereslet-kínálati lánc minden elemében a fenntarthatóság megteremtését javasolja • A zöld gazdaság szélesítésének, a környezetbarát közlekedési módok nagyobb arányú elterjedésének szükségessége  jelentős potenciál rejlik a természet-közeli turisztikai ágazatokban, így a kerékpáros turizmusban is • A világon a kerékpáros turizmus a teljes turizmus 5-10%-át teheti ki • Évente megközelítőleg 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bonyolítanak le Európában, amelynek a gazdasághoz való hozzájárulása évi 54 milliárd €-ra becsülhető • Az egynapos kiránduló utakon a fejenkénti költés európai átlaga 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul (EuroVelo jelentés) • A tipikus európai kerékpáros turista: 40-55 éves illetve 20-29 éves; magasabb iskolai végzettségű, 3-4 vendégéjszakát tölt el utazása alatt, utazásait egyénileg szervezi, költése sokkal inkább az útvonal mentén található helyi szolgáltatók termékeire, szolgáltatásaira irányul, mint a más motivációjú utazók esetében

  6. Kulcstényezők a sikerhez • Legfontosabbak az útvonal kiválasztásában: • Biztonságos és összefüggő útvonalak, akadálymentesség • Jó összeköttetés a városok és a vidék között • Félreeső helyen max. 5 km út (biztonságos utakon) • Kellemes környezet, kerékpárosbarát települések • Érthető és megbízható jelölések (útvonaljelzés) és bemutatás • További tényezőkaz élményszerzésben: • Minőségi szálláshelyek és vendéglátó létesítmények az út mentén • Szervizelési lehetőség • Lehetőség más közlekedési eszköz használatára a visszatéréshez • Megfelelő információk • Motiváló tényezők: • Változatos kínálat, azon belül kiváltképp a természet élvezetének és a kikapcsolódásnak a lehetősége • Tematikus útvonalak (fenti értékek közvetítésével) • Kormányzati támogatás – eszközök a fejlődéshez (különösen infrastruktúra fejlesztéssel és a támogató jogszabályokkal) • Marketing és információ

  7. A kerékpáros turizmus jövőképe A kerékpáros turizmus jövőképe, hogy (legalább) mintarégiók szintjén olyan komplex turisztikai termékké váljon, amely • kerékpárosbarát infrastruktúrájának és szolgáltatásainak, • az érintett szereplők koordinált, partneri együttműködésének és • proaktív marketingtevékenységének köszönhetően nagyszámú belföldi kirándulóforgalmat, emellett növekvő belföldi és érzékelhető nagyságú külföldi turistaforgalmat bonyolít, ezáltal mérhető részarányt képvisel az ország turistaforgalmában. A kerékpározás jelentősége növekszik, hozzájárul, sőt, erős kapcsot jelent adott térség más turisztikai termékeinek összefogására  erősíti a desztináció versenyképességét, elősegíti a kevésbé látogatott attrakciók bekapcsolását a turizmusáramba és hozzájárul a fenntartható turizmusfejlesztéshez.

  8. A kerékpáros turizmus célcsoportjai

  9. A kerékpáros turizmus célcsoportjai

  10. Főbb fejlesztési javaslatok Kínálatfejlesztés területi differenciálása A potenciális kerékpáros desztinációk közé soroljuk azokat a területeket, amelyek • Rendelkeznek a kerékpározás szempontjából vonzó természeti környezettel, látnivalókkal, illetve megfelelő adottságaik vannak versenyképes, egyedi kerékpáros turisztikai termék kialakításához; • Rendelkeznek (legalább részben) kerékpárosbarát útvonalakkal, • De jelenleg nem feltétlenül biztosítják a kerékpáros turizmus fejlődéséhez szükséges szolgáltatáskört. Rövidtávon (1-3 éven belül) elsősorban az alábbi magterületek fejlesztését javasoljuk: • Balaton • Fertő-tó • Dunakanyar • Tisza-tó A további magterületek kijelölése regionális szinten történhet.

  11. Balatoni régió A kerékpáros turizmus fejlesztésére vonatkozó stratégiát alakítottak ki (Magyarországon gyakorlatilag egyedülálló módon), mely a Balaton körül kiépített kerékpáros túraútvonal fejlesztési irányait is kijelöli Meglévő helyzet jellemzése néhány adattal: • 350km kerékpáros útvonal (ebből közel 210km a Bringakörút)  ezek az utak nem alkotnak hálózatot, a kapcsolódást biztosító utak minősége gyakran nem megfelelő; több veszélyes (nem biztonságos és nem akadálymentes) szakasz is megtalálható • Az átlagosnál több kerékpárosbarát szálláshely • Több kerékpárszerviz, és kölcsönző  ezek nem szerveződnek hálózatba • Viszonylag kedvező kerékpár-szállítási lehetőségek (pl. kompokon, menetrendszerinti hajójáratokon; a nyári időszakban vasúton - kerékpárszállító vagonok) • Jelentős kerékpáros rendezvények (pl. Tour de Pelso, Balaton Bike Fest, Balaton Körtúra) • Szervezett túrakínálat, túraútvonal-leírások az egyéni szervezésű túrákhoz

  12. Balatoni régió kisrégiói • Nagyberek: kevés a kerékpárosbarát útvonal, szálláshelyek is csak a tóparton találhatóak. Előnye elsősorban a táji környezet viszonylagos érintetlensége. • Kis-Balaton: megtalálhatóak összefüggő kerékpárosbarát útvonalak, jók a kerékpározási lehetőségek gátakon, kis forgalmú közutakon is, de ezek jobb kitáblázása szükséges. Kerékpárosbarát szálláshelykínálat és egyéb kerékpáros szolgáltatáskör fejlesztendő. • Keszthelyi-hegység: változatos természeti környezet, nagyobb turisztikai központok jelentenek vonzerőt a kerékpáros turizmus számára. Összefüggő kerékpárosbarát útvonalak is rendelkezésre állnak, az összekötő erdei utakon a kitáblázás hiányos. Kifejezetten kerékpárosbarát szolgáltatások száma csekély. • Balaton-felvidéki tanúhegyek és a Káli-medence vidéke: látványosságokban gazdag, de kevés a kis gépjármű-forgalmú összekötő út. A kerékpáros turizmust segítő szolgáltatások gyakorlatilag hiányoznak. • Történelmi Balaton-felvidék: a kulturális és természeti értékekben gazdag táj ideális célpontja lehet a kerékpáros turizmusnak  a kerékpáros útvonalak hossza nem megfelelő (összekötő utak hiánya). Sok szálláshely működik, a kerékpáros szolgáltatások száma azonban nem éri el a megfelelő szintet. • A Balaton keleti kapuja: a Bringakörúton kívül nincs kerékpárosbarát útvonalhálózat és a szolgáltatáskör. • Déli part: infrastrukturális szempontból a legjobban ellátott terület, bár a kerékpáros szolgáltatások színvonala itt is javítandó. A terület urbanizáltsága miatt inkább kerékpáros túrák kiinduló, vagy befejező állomásának lehet leginkább alkalmas. • Somogyi dombok: önálló kerékpárutak nincsenek a parttól távol eső részeken, kevés a kijelölt útvonal is.

  13. Balatoni régió kiemelt fejlesztési feladatai • Kerékpáros útvonalhálózat bővítése, fejlesztése • Kapcsolódás az országos gerinchálózatra, ill. más desztinációkhoz (pl. Fertő-tó, Győr) • Megfelelően differenciált és közlekedésszakmailag megalapozott infrastruktúrafejlesztés – összefüggő, kerékpárosbarát útvonalhálózat kialakítása (nem feltétlenül kiépített kerékpárút!) • Bringakörút útminőségének javítása, akadálymentesítés • Útirányjelző táblarendszerek kialakítása (egységes információtartalom és design) • Szolgáltatásfejlesztés • Attrakciók felfűzése, kerékpárosbarát (tematikus) útvonalak, komplex csomagok • Útvonalhoz kapcsolódó kerékpáros alapszolgáltatáskör fejlesztése (kerékpártárolók, pihenőhelyek) • Kerékpárszervizek és kölcsönzők biztosítása az útvonal mentén • Kerékpárosbarát szálláshelyek, vendéglátóhelyek körének bővítése, rendezvények • Közösségi közlekedési kapcsolatok, kerékpár-szállítási lehetőség biztosítása (vasúti, vízi) • Kistérségek egyedi kínálatának és pozícionálásának kialakítása (lehetőség szerint) • Kapcsolódás más turizmuságakhoz (komplex termékcsomag, közös marketingtevékenység, információszolgáltatás; tematikus útvonalak, együttműködések fejlesztése) • Információszolgálat fejlesztése (online, naprakész térképek, túraútvonalak) • Professzionális marketingtevékenység • Monitoring tevékenység! • Fenntartás-üzemeltetés szervezeti fejlesztése

  14. Köszönjük a figyelmet! Konok Edit vezető tanácsadó Dalos Péter mérnök-tanácsadó www.cowi.hu www.econoconsult.hu

More Related