Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere. Programozó matematikus szak záróvizsga.

1. Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere. Programozó matematikus szak záróvizsga. (Programtervező informatikus BSc szak záróvizsga). Szakdolgozat. (Szakdolgozatot annak kell írni, aki programozó matematikus (főiskolai) diplomát szeretne kapni). Szakdolgozati témát el kell fogadtatni a védés előtt legalább 4 hónappal. Szakdolgozat leírása: Felhasználói dokumentáció. Fejlesztési dokumentáció. A program forrásnyelvű listája. (Megfelelve a szakdolgozatra vonatkozó formai követelményeknek).

2. Szakdolgozat védése: • Programbemutató + válasz a bizottság kérdéseire. 2. A közzétett témakörökből a hallgató által kiválasztott témakörből vizsga. ( Ezt kiváltja a sikeresen letett ”informatika” szigorlat. Programozó matematikus szak szigorlatai: • Matematika. • Szoftver. • Informatika.)

3. Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere. ELTE programtervező matematika szak MSc záróvizsga. (Ebben több évtizede veszek részt). A záróvizsga két részből áll: A diplomamunka védése. Elméleti vizsga. A diplomamunkát a védést két héttel megelőzően kell benyújtani a vizsgabizottsághoz elbírálásra. A diplomamunkához mellékelni kell a témavezető(k) véleményét. (A jegy megajánlása nem kötelező). (A témavezető véleményét elég a védést megelőző napon zárt borítékban a záróvizsga bizottság elnökéhez eljuttatni).

4. A diplomamunka kemény kötésben A4-es formában, 12 pontos betűméretet használva készül el, fedőlapjának színe fekete, aranyszínű feliratokkal. A külső fedőlap feliratai: Középen:Diplomamunka Lent jobbra:hallgató neve védés évszáma

5. Belső fedőlap feliratai: Fent: ELTE embléma Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar < … > Tanszék Középen:A dolgozat címe Szerző neve Témavezető(k) neve Lent: Budapest dátum

6. A diplomamunka bekötve kell, hogy tartalmazza a kitöltött és jóváhagyott Diplomamunka Bejelentőt. • A diplomamunkának legyen bevezetője, amelyben a hallgató ismerteti a megoldandó problémát és a megoldás feltétel-rendszerét. • A megoldást a hallgató a tartalom által megkívánt módon, fejezetekre bontva mutassa be. • A megoldás ismertetése után a hallgató foglalja össze pontokba szedve, munkájának legfontosabbnak eredményeit. • A diplomamunkának tartalmaznia kell azon forrásmunkára valóhivatkozásokat, amelyeket a hallgató a megoldás során felhasznált.

7. A könyvek idézésének formája a következő: hivatkozási azonosítójaSzerző neve: a könyv címe, a kiadó neve, a kiadás éve, terjedelme, ISBN szám. Például: 2 Jan Sommerville: Software Engineering, Addison Wesley, 1998, 742, ISBN –0201-42765-6. • Folyóiratcikk idézésének formája a következő: hivatkozási azonosítójaSzerző neve: a cikk címe, a folyóirat címe, Vol. száma, évszámterjedelme. • Hálózaton elérhető forrásmunka esetén a „link” megadása után adjuk meg az elérés dátumát.

8. Észrevételek a diplomamunkával kapcsolatban: • A hallgatók nem olvassa el figyelmesen a követelményeket. • A hallgató nem tud határidőre dolgozni. • A hallgató nem érzi formai követelmények jelentőségét. Szűrök: a tanulmányi adminisztrátor + záróvizsga bizottság elnöke. Dolgozatok 20-30%-a javításra vissza.

9. A diplomamunka megvédése. a.) A diplomamunkájának megvédésére a hallgató 15 perces szemléltető anyag kidolgozásával készül fel. Ebben ismerteti a diploma-munkájának fő célkitűzéseit, azok elérése során felmerülő problémákat, valamint azok megoldásának legfontosabb lépéseit. (A szemléltetés szoftvereszköze Latex-ben készített fóliákból generált PDF fájl, vagy PowerPoint. A prezentációhoz a hardver a védés helyszínén rendelkezésére áll). b.) Az ismertetés után a hallgató a bizottság kérdéseire, észrevételeire válaszolva védi meg eredményeit. c.) A diplomamunka védése nyilvános, azon azonban – a záróvizsga bizottság tagjain kívül – csak a témavezető szólalhat fel. d.) Az aznapi védések után a bizottság zárt ülésen alakítja ki álláspontját a diplomamunkákról és a védésekről.

10. A diplomamunka értékelése: A bizottság figyelembe véve • a témavezető előzetesen írásban benyújtott és • a bizottság referáló tagjának véleményét, külön érdemjegyet állapít meg a dolgozatra, valamint a védésre. A bizottság elnöke a bizottság minden tagjának jelenlétében hirdeti ki az eredményeket, amelyeket a hallgatók felállva hallgatnak meg. Tapasztalatok: • A hallgató általában nem tudja a saját eredményének lényegét megragadni. • Nem tudja tömören, érthetően előadni eredményeit. • A védésre kapott jegy általában rosszabb a dolgozatra kapott jegynél.

11. Az elméleti vizsga. Az elméleti vizsgára a védést legalább két munkanapot követő napon kerülhet csak sor. A záróvizsga minden tantárgyának esetében a tételjegyzéket interneten keresztül elérhetővé kell tenni a záróvizsgázni szándékozó hallgatók számára legalább egy hónappal a záróvizsga kezdő időpontját megelőzően. A záróvizsgán a hallgató két tételt kap. Egyiket a mindenki számára kötelező tárgyak valamelyikének tételei közül és egy másik tételt az általa felvett sávok tételeinek listájából. a.) A hallgató mindkét kérdésre reális felkészülési idővel élhet. b.) A hallgató maga döntheti el, hogy melyik kérdésből kíván először vizsgát tenni. ( A vizsga bizottság előtt zajlik le. Indokolt esetben tárgyanként az illetékes vizsgabizottsági tagnál is sor kerülhet a vizsgáztatásra, ha ezt az eljárást minden vizsgázó elfogadja).

12. Az aznapi elméleti vizsgák végén a bizottság zárt ülésen értékeli a válaszokat és mindkét tételre kapott válaszokra külön érdemjegyet állapít meg. A két kapott válasz alapján, meghatározza az elméleti vizsga érdemjegyét. A bizottság a dolgozatra, a védésre kapott jegy, valamint az elméleti vizsga eredménye alapján meghatározza a záróvizsga végeredményét (záróvizsgajegy). Ennekmegtörténte után a bizottság elnöke, a bizottság minden tagjának jelenlétében, kihirdeti az elméleti vizsga részeredményeit, az elméleti vizsga végeredményét és a záróvizsga végeredményét, amelyeket a hallgatók felállva hallgatnak meg. Diplomába beírt jegy: 2  (záróvizsgajegy) + 3(szigorlatok átlaga) 5

13. Összefoglalás. A záróvizsga minősítése nem minősíti a hallgató több éves munkáját. Az év közbeni minősítések nem szűrik ki azokat akik nem teljesítenek. (Olyan ma az egyetem, mint a szakérettségi volt). Legutóbbi MSc záróvizsga tapasztalatomat szemléltetem 20 hallgató mintáján, ahol az átlag jegyeket adtam meg: Évei alatt nem volt bukása: 10 alatt: 10 - 20 között: több: Létszám: 3 fő 11 fő 4 fő 2 Dolgozat: 5 4.5 4.5 3.5 Záróvizsga: 4.7 4.5 4.5 3.5 A bukások maximuma 31 volt. Ezt egy fő „érte el”, az ő záróvizsgája lett közepes. Budapest, 2007 október. Varga László, ELTE.