1 / 58

LOGIKA 4. Előadás

LOGIKA 4. Előadás. Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehetőség : aszt.inf.elte.hu /~szilagyi / szilagyi@ aszt.inf.elte.hu Fogadó óra: hétfő 10-12 2.620 szoba Jegyzet: Pásztorné Varga Katalin, Várterész Magda: A MATEMATIKAI LOGIKA ALKALMAZÁSSZEMLÉLETŰ TÁRGYALÁSA. TECHNIKAI ADATOK.

prem
Télécharger la présentation

LOGIKA 4. Előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. LOGIKA 4. Előadás Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi

  2. Elérehetőség: • aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/ • szilagyi@aszt.inf.elte.hu Fogadó óra: hétfő 10-12 2.620 szoba Jegyzet: Pásztorné Varga Katalin, Várterész Magda: A MATEMATIKAI LOGIKA ALKALMAZÁSSZEMLÉLETŰ TÁRGYALÁSA TECHNIKAI ADATOK

  3. Bevezetés A 0. rendű logika (Itéletkalkulus) • Szintaxis • Szemantika • 0. rendű logikai törvények • Szemantikus következmény • Normálformák • Automatikus tételbizonyítás (szemantikus, szintaktikus) Az 1. rendű logika (Predikátumkalkulus) • Szintaxis • Szemantika • 1. rendű logikai törvények • Szemantikus következmény • Szintaktikus megközelítés ( Rezolúció) TEMATIKA

  4. 1. Ha fúj a szél, akkor Kati a munkahelyére megy. 2. Ha Kati a munkahelyére megy, akkor dolgozik. 3. Katinak nincs lehetősége otthon dolgozni. Formalizáljon. Következmény-e: 4. Ha fúj a szél, akkor Kati nem marad otthon. F: Fúj a szél M: Kati a munkahelyére megy D: Kati dolgozik O: Kati otthon van 1. F  M 2. M D 3. (OD) 4. F   O FEJTÖRŐ

  5. EGY FORMULA • Van-e olyan interpretáció, ahol igaz • Minden interpretációban igaz • Egyetlen interpretációban sem igaz KÉT FORMULA • Az interpretációkban egyformán viselkednek-e 0. rendű logikai törvények

  6. Az ítéletlogikai formulák szemantikai tulajdonságuk alapján az alábbi ábra szerint osztályozhatók: KAPCSOLATUK

  7. Definíció: Tautológikuskövetkezmény A formula hamaznak a B formula tautológikus következménye (|=oB), ha I: I |=o, akkor I |=o B ( vagyis  minden modellje B-nek is modellje ). Szemantikus következményfogalom

  8. Tétel:: I: I |=o { A1, ... , An } I |=o A1...An Tétel:: { A1, ... , An } |=o B A1...AnB kielégíthetetlen Tétel:(dedukciós) Az {F1, F2, ..., Fn}=0G akkor és csak akkor, ha {F1, F2, ..., Fn-1}=0 (Fn G). Tétel:(eldöntésprobléma) Az{F1, F2, ..., Fn}=0G akkor és csak akkor, ha =0F1(F2(...( Fn-1(Fn G))...) tautológia. PONTOSAN AKKOR TÖRVÉNYEK Tétel: Az {F1, F2, ..., Fn}=0G akkor és csak akkor, ha =(F1...Fn) G tautológia

  9. Tétel: Egy feladat kiinduló állításaiból (axiómák) egy újabb állításra következtetünk (konklúzió) • Több megfogalmazása lehetséges • A szemantikus következményfogalom írja le • {F1, F2, ..., Fn}=0G, ahol - F1, F2, ..., Fn: a tétel axiómái / feltételei / premisszái - G: következmény / konklúzió • a pontosan akkor törvények alapján Például: Definíció: Tétel A bizonyítandó (F1...Fn)G formulát tételnek nevezzük. Definíció:Tételbizonyítás Annak belátása, hogy (F1...Fn)G tautológia. Definíció:Automatikus Tételbizonyítás Olyan eljárás, amellyel mechanikusan lehet matematikai tételeket belátni. Speciális esetben döntési probléma formában történik a megfogalmazás (tautológia-e: igen / nem) AUTOMATIKUS TÉTELBIZONYITÁS

  10. Eldöntésprobléma: Egy olyan feladat, melynek megoldása egy eldöntendő kérdésre adott igen, nem válasz. Döntési eljárás / Kalkulus: Az eldöntésprobléma megoldására kidolgozott módszer. Kérdés: Létezik-e olyan univerzális döntési eljárás, mely egy általában végtelen osztály minden elemét eldönti, azaz egy igen / nem választ képes adni a vele kapcsolatban felmerült döntési problémára ELDÖNTÉSPROBLÉMA

  11. 1. Szintaktikus megközelítés Formai jellegű, a formulák jelentése nem játszik szerepet. • Formális nyelv: az állításaink leírására • Axiómák: olyan formulák, melyeket igaznak fogadunk el. • Következtetési / Levezetési szabályok: olyan leképezések, melyek egy vagy több formulából újabb formulát állítanak elő A levezetési szabályokkal nyerhető formulákat nevezzük az axiomatikus elmélet tételeinek. Cél: adott formuláról megállapítani, hogy tétel-e. Kérdés: a matematikai diszciplináknak melyek az axiómái Például:Hilbert féle formális bizonyítás, Gentzen stílusú kalkulus, REZOLÚCIÓ 2. Szemantikus megközelítés AUTOMATIKUS TÉTELBIZONYITÁS

  12. 2. Szemantikus megközelítés Figyelembe vesszük a formula jelentését is. • Formális nyelv: az állításaink leírására • Szabályok: Ezek adnak jelentést a formulának (interpretáció, kiértékelés) Az a feladat, hogy a formula azonosan igaz voltát / kielégíthetetlenségét eldöntsük. Például: Igazságtábla, Lusta kiértékelés, Igazságértékelés, Wang algoritmusa, Quine-McCluskey algoritmusa (KDNF és KKNF egyszerűsítése), Szemantikus fa és klózillesztés AUTOMATIKUS TÉTELBIZONYITÁS

  13. Kielégíthetőség eldöntése: • igazságtáblávalHa van olyan sor A igazságtáblájában, ahol a Boole-értéke „i”. • igazságértékelés fávalHa Ai nem üres, azaz (A)i fában nem minden ág ellentmondásos. Kielégíthetetlenség eldöntése: • igazságtáblávalHa A igazságtáblájában minden sor Boole-értéke „h”. • igazságértékelés fávalHa (A)i fában minden ág ellentmondásos, tehát Ai üres. Tautológia tulajdonság eldöntése: • igazságtáblávalHa A igazságtáblájában minden sor Boole-értéke „i”. • igazságértékelés fávalHa (A)h fa minden ága ellentmondásos, tehát Ah üres. KIELÉGITHETŐSÉG ELDÖNTÉSE

  14. MÓDSZER( def. ) • igazságtábla ( Tk. 77. old. ) • lusta kiértékelés ( Tk. 77. old. ) • igazságértékelés ( Tk. 78. old. ) • VISSZAKÖVETKEZTETÉS • def. szerint • igazságtábla • lusta kiértékelés • igazságértékelés • tétel szerint ( Lemma 2 ) • igazságtábla ( Tk. 83. old. ) • lusta kiértékelés ( Tk. 83. old. ) • igazságértékelés ( Tk. 84. old. ) • ELŐREKÖVETKEZTETÉS( tétel ) • igazságtábla ( Tk. 85. old. ) • lusta kiértékelés ( Tk. 85. old. ) KÖVETKEZMÉNY ELDÖNTÉSE

  15. A szintaktikus és a szemantikus módszer ugyanoda vezet-e ? FEJTÖRŐ

  16. Egy kalkulussal szemben azok a legfontosabb követelések merültek fel, hogy legyen • Ellentmondásmentes (konzisztens): levezethető-e egy állítás és annak tagadása is • teljes: minden állítást vagy igazolni, vagy cáfolni lehessen • helyes: minden ami levezethető, az valóban tétel (következmény) • eldönthetőség: létezik olyan algoritmus, amely az elmélet bármely állításáról eldönti, hogy levezethető-e vagy sem Eredmények (17. század és utána): Leibniz: automatikus tételbizonyítás megalapozása Tarski: Az elemi geometria eldönthető Zermelo-Fraenkel féle halmazelméletben a Kiválasztási axióma sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható Kurt Gödelnemteljességi tételei: • minden elég erős formális elméletben van eldönthetetlen állítás (a közönséges aritmetika nem formalizálható teljes rendszerben • formális elmélet nem tudja igazolni a saját konzisztenciáját. Church és Turing egymástól függetlenül: Negatív válasz az eldönthetőségi problémára G. Boole: algebrai módszerekkel vizsgálta a logikát De Morgan: a matematika különböző területeinek logikai megalapozása Ezek a tételek azt is jelentik, hogy a logika kevés ahhoz, hogy minden tudáshoz keretet adjon. A LOGIKA TÖRTÉNETE

  17. Gödelteljességi tétele a matematikai logika fontos tétele, azt mondja ki, hogy ha egy elsőrendű elméletben egy tetszőleges mondat minden modellben igaz, akkor bizonyítható is. • Az igazság tétel A tétel szerint, ha egy L elsőrendű nyelvben megadott T elméletnek (zárt formulák halmazának) van modellje, akkor konzisztens (ellentmondásmentes). Ez nyilvánvaló, hiszen a modellben minden T-ből levezethető állításnak igaznak kell lennie, márpedig a modellen nem teljesülhet egyszerre egy zárt formula és tagadása. • A teljességi tétel A teljességi tétel az igazság tétel megfordítása: Ha egy L elsőrendű nyelvben megadott T elmélet (zárt formulák halmaza) konzisztens, akkor van modellje. • A teljességi tétel másik alakja Ha egy L elsőrendű nyelvben T elmélet és F zárt formula, amire teljesül T= F, azaz F igaz T minden modelljében, akkor F levezethető T-ből. Ez az állítás ekvivalens a teljességi tétel fenti alakjával Gödel Teljességi tétele

  18. Tétel – Gödel első nemteljességi tétele • Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletbenmegfogalmazható olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható. • Terminológiai megjegyzések • 1 – Formális-axiomatikus elmélet alatt bármilyen formalizált (például elsőrendű nyelvre épített) axiomatikus-deduktív elméletet érthetünk,. • 2 – Ellentmondásos egy axiomatikus elmélet, ha van benne olyan mondat, mely bizonyítható is és cáfolható is. Amennyiben kizárt, hogy akármelyik mondat bizonyítható és cáfolható is legyen, akkor azt mondjuk, hogy az elmélet ellentmondásmentes. • 3 – Azon, hogy tartalmazza a természetes számok elméletét, azt értjük, hogy szerepeljenek a formális nyelvben olyan kifejezések, melyek megfeleltethetők a természetes számoknak, az összeadásnak, a szorzásnak úgy, hogy a Peano-aritmetika axiómái megfogalmazhatók és egyben levezethetők is legyenek az elméletben. Ezt a feltételt még úgy is meg szokták fogalmazni, hogy az elmélet elegendően erős. • 4 – Megfogalmazható, azaz létezik a formális nyelvnek ilyen mondata. (Ez a fajta létezés ráadásul konstruktív abban az értelemben, hogy valamilyen eljárással véges lépésben kikereshető az összes mondat közül – bár a kikeresés idejére vonatkozóan nem feltétlenül lehet felső korlátot megadni.) • 5 – Bizonyítható, azaz formalizált axiomatikus-deduktív elméletek levezethetőség kritériumának megfelel. • 6 – Cáfolható egy S mondat, ha negációja (azaz a 'nem S' mondat) bizonyítható. Gödel 1. nemteljességi tétele

  19. Gödelmásodik nemteljességi tételeGödel első nemteljességi tételének egy lényeges kiterjesztése. • Míg az első nemteljességi tétel azt mondja ki, hogy minden „valamirevaló” elméletnek van megoldhatatlan problémája, • addig ez a tétel konkrét példát mutat: minden „valamirevaló” elméletben bizonyíthatatlan, hogy maga az elmélet ellentmondásmentes. Gödel 2. nemteljességi tétele

  20. A matematikusok a szintaktikus vagy a szemantikus megközelítést alkalmazzák? FEJTÖRŐ

  21. Bevezetés: • A DNF-ek egyszerűsítési algoritmusainak kutatása az 50-70-es évekre tehető. Ez volt az az időszak, amikor az elektronikus berendezések tervezése korábban funkcionális (˄, ˅, ¬, ¬˄, ¬˅ funkciókat realizáló) elemek alapján, később a programozható logikai mátrixok (PLA), valamint memóriaelemek felhasználásával történt. • Egy n-változós A formula az igazságtáblájával megadott • b: {i,h}n{i,h} leképezést(logikai műveletet) ír le. • A lehetséges interpretációk száma: 2n • 2n • Az n változós logikai műveletek száma: 2 • Melyik logikai műveletek kellenek ahhoz, hogy egy adott nyelven mindegyik logikai művelethez tartozzon legalább egy logikai formula? KKNF és KDNF előállítása

  22. Definíció: A logikai összekötőjelek halmazát funkcionálisan teljes művelethalmaznak nevezzük, ha e logikai összekötő jelhalmaz elemeinek és ítéletváltozóinak felhasználásával tetszőleges {i,h}n→{i,h} leképezéshez lehet konstruálni a leképezést leíró jólformált formulát. Tetszőleges {i,h}n→{i,h} leképezés leírható csak (¬, ˄, ˅) műveleti jeleket tartalmazó jólformált formulával, vagyis hogy a (¬, ˄, ˅) funkcionálisan teljes művelethalmaz. KKNF és KDNF előállítása

  23. Definíciók: Literálnaknevezünk egy x prímformulát/ítéletváltozót vagy annak a negáltját, ¬x-et. A literál alapja a prímformula jele. 2. Azonos alapú literálok azok a literálok, amelyek ugyanazt a prímformulát tartalmazzák. X és ¬x 3. Különböző literálok a különböző alapú literálok. X és Y 4. Elemi konjukciónak nevezzük különböző literálok konjukcióját. X ˄¬x˄ Y ˄ Z 5. Elemi diszjunkciónak nevezzük különböző literálok diszjunkcióját. Az elemi diszjunkciótklóznak is nevezzük. X ˅¬x ˅Y ˅Z 6. Teljes elemi konjukciónak nevezzük az olyan elemi konjukciót, amelyben a leképezésben szereplő minden ítéletváltozóból alkotott literálpár valamelyike szerepel. 7. Teljes elemi diszjunkciónak nevezzük az olyan elemi diszjunkciót, amelyben a leképezésben szereplő minden ítéletváltozóból alkotott literálpár valamelyike szerepel. KKNF és KDNF előállítása

  24. Definíciók: • 8. Diszjunktív normálforma (DNF) elemi konjunkciókdiszjunkciója. • (X ˄ ¬x)˅ (Y ˄ Z) • 9. Konjuktív normálforma (KNF) elemi diszjunkciók (vagy klózok) konjunkciója. • (X ˅ ¬x) ˄ (Y ˅ Z) • 10. Kitűntetett diszjunktív normálforma (KDNF) teljes elemi konjunkciókdiszjunkciója. • 11. Kitűntetett konjuktív normálforma (KKNF) teljes elemi diszjunkciókkonjunkciója. • A továbbiakban megadunk két algoritmust, amellyel tetszőleges {i,h}n→{i,h} leképezéshez az azt leíró speciális alakú formula állítható elő. • Ezek a kitűntetett diszjunktív normálforma és a kitűntetett konjuktív normálforma. • Tekintsük az α={i,h}n→{i,h} leképezés igazságtábláját. Legyenek x1,x2,…,xn az igazságtáblán szereplő ítéletváltozók. KKNF és KDNF előállítása

  25. Kitüntetett diszjunktív normálforma előállítása • Válasszuk ki az igazságtábla azon sorait ahol α=i. • Minden ilyen sorhoz rendeljünk hozzá egy x’1˄x’2˄…˄x’n=ks teljes elemi konjunkciót úgy, hogy az x’iliterálxi vagy ¬xi legyen aszerint, hogy ebben a sorban x’1 oszlopában i vagy h áll. • Az így kapott teljes elemi konjunkciókdiszjunkciója ki1˅ki2˅…˅kiα az α leképezést leró kitűntetett diszjunktív normálforma. • Vegyük észre, hogy ks csak az igazságtábla hozzátartozó sorának megfelelő igazságértékelésre igaz, és így a ki1˅ki2˅…˅kiα formula pontosan az i1,i2,…,iα igazságkiértékelések mellett igaz. KDNF előállítása

  26. Kitűntetett diszjunktív normálforma előállítása az igazságtáblaaz elemi konjunkciók KDNF előállítása A fenti α leképezést leíró kitűntetett diszjunktívnormálforma (¬x˄¬y˄¬z)˅ (¬x˄y˄¬z)˅ (¬x˄y˄z)˅ (x˄¬y˄¬z)˅ (x˄y˄¬z) (=α)

  27. Kitűntetett konjunktív normálforma előállítása • Válasszuk ki az igazságtábla azon sorait, ahol α =h. • Minden ilyen sorhoz rendeljünk hozzá egy x1’˅x2’’˅…˅xn’’=dt teljes elemi diszjunkciót úgy, hogy az x1’’ literálxivagy ¬xi legyen aszerint, hogy ebben a sorban xi oszlopában h vagy i áll. • Az így kapott teljes elemi diszjunkciókkonjunkciója di1˄di2˄…˄diαaz alfa leképezést leíró kitűntetett konjunktív normálforma. • Vegyük észre, hogy dt csak az igazságtábla hozzátartozó sorának megfelelő igazságértékelésre hamis, és így a di1˄di2˄…˄diαformula pontosan az i1,i2,…,iα igazságértékelések mellett hamis. KKNF előállítása

  28. Kitűntetett konjunktív normálforma előállítása. az igazságtáblája az elemi diszjunkciók A fenti α leképezést leíró kitűntetett konjunktív normálforma (x˅y˅¬z)˄ (¬x˅y˅¬z)˄ (¬x˅¬y˅¬z) (=α) KKNF előállítása

  29. A normálforma egyszerűsítése (Quine-McCluskey) • Legyen k egy elemi konjunkció és x egy ítéletváltozó, ekkor a k1=k˄x, k2=k˄¬x konjunkciókra a (k˄x)˅(k˄¬x)=k˄(x˅¬x)=k˄(i)=k egyszerűsítési szabály alkalmazható. • Ezt az egyszerűsítési szabályt alkalmazzuk a kitűntetett diszjunktív normálformák egyszerűsítésére. • Az egyszerűsítési szabály alkalmazásával a k˄x, k˄¬x kunjunkciópárt a k konjunkcióval helyettesítjük, és így a formulában szereplő konjunkciók száma is csökken. • Az egyszerűsítések során a KDNF-ből egy DNF áll elő. • A duális egyszerűsítési szabály hasonló módon alkalmas a kitűntetett konjunktív normálformák egyszerűsítésére, ahol k elemi diszjunkció, x ítéletváltozó és az egyszerűsítési szabály (k˅x)˄(k˅¬x)=k˅(x˄¬x)=k˅(h)=k. KKNF és KDNF egyszerűsítése

  30. Az alábbiakban megadunk egy algoritmust KDNF-ek egyszerűsítésére. • Felírjuk a KDNF-ben szereplő összes elemi konjunkciót. • Megvizsgáljuk a konjunkciólistában szereplő összes lehetséges elemi konjunkciópárt, hogy alkalmazható-e rájuk a (k˄x)˅(k˄¬x)=k egyszerűsítés. Ha igen, akkor a két kiválasztott konjunkciót #-al megjelöljük, és az eredmény konjunkciót beírjuk egy új konjunkciólistába. Azok az elemi konjunkciók, amelyek az eljárás végén nem lesznek megjelölve, nem voltak egyszerűsíthetők, tehát belekerülnek az egyszerűsített diszjunktív normálformába. • Ha az új konjunkciólista nem üres, akkor megvizsgáljuk, hogy van-e olyan konjunkciópár, amelyekre a k˅k=k összefüggés alkalmazható. A lehetséges összevonások után kapott új konjunkciólista átveszi a konjunkciólista szerepét és a 2. lépés következik. • Az eljárás befejeződik, és az algoritmus során kapott, de meg nem jelölt elemi konjunkciókat a ˅ művelettel összekapcsoló formula az eredeti KDNF-el egyenértékű egyszerűsített DNF. KKNF és KDNF egyszerűsítése

  31. Példa: A 2.2. példabeli KDNF egyszerűsítése. A konjunkciólista: Az első egyszerűsítés eredménye KKNF és KDNF egyszerűsítése A második egyszerűsítés eredménye Az eredmény: ¬z ˅ (¬x˄y).

  32. Ha egy leképezés tautológia, akkor a KDNF-re alkalmazott McCluskey algoritmus eredménye az üres konjunkció vagy tele klóz (jele ▪). Például ¬z ˅ z egyszerűsítése után marad ▪ Ha egy leképezés azonosan hamis,, akkor KKNF-realkalmazottMcCluskey algoritmus eredménye az üres diszjunkcióvagy üres klóz Jele: Például ¬z ˄z egyszerűsítése után marad KKNF és KDNF egyszerűsítése

  33. {F1, F2, ..., Fn}=0G bizonyítandó 1. Előállítani a megfelelő formulát, ami ha azonosan hamis, akkor a vizsgált formula következmény (korábbi pontosan akkor tételek) F1...FnG 2. KKNF alakra hozni 3. KKNF-realkalmazni McCluskeyalgoritmusát Ha egy leképezés azonosan hamis, akkor KKNF-realkalmazottMcCluskey algoritmus eredménye az üres diszjunkció. Nagyon nem hatékony!!! Automatikus tételbizonyítás: McCluskey algoritmusával (szemantikus)

  34. Minimális információ elve: Az állítások halmaza az összes információt reprezentálja, ami belőle levezethető „Csak azt szabad, amit megengednek.” Maximális információ elve: Az állítások halmaza az összes vele összegyeztethetőinformációt reprezentálja „Mindent szabad, amit nem tiltanak.” Az automatikus tételbizonyítás melyik elven működik? FEJTÖRŐ

  35. 1965. J.A. Robinson -- EELTERJEDT, HATÉKONY, SZINTAKTIKUS Bizonyítandó: {B1, B2, … , Bn} |=0B 1. Felírjuk a Bi-k és a ¬B konjunktív normálformáit, és előállítjuk a bennük szereplő klózok (elemi diszjunkciók) K=(C1, C2, … , CM) klózhalmazát. 2. Rezolúcióval bizonyítjuk a klózhalmaz kielégíthetetlenségét 3. Ha a K klózhalmaz kielégíthetetlen, akkor a B1, B2, …, Bnfeltételek teljesülése esetén a B tétel fennáll. Automatikus tételbizonyítás: Rezolúció

  36. Ha az {F1, F2, ..., Fn}=0G, akkor és csak akkor {F1,F2,..., Fn-1,Fn,G} következésképenF1F2...FnG kielégíthetetlen. Átírva KNFF1KNFF2...KNFFn-1KNFFn KNFG kielégíthetetlen ezért {KNFF1,KNFF2,...,KNFFn-1,KNFFn, KNFG} kielégíthetetlen Más szóval a belőle kapott S klózhalmazkielégíthetelen Példa: (XY)  (XZ)  (XZ)  (YZ) Z, A kapott klózhalamaz: {XY, XZ, XZ, YZ, Z} Elnevezések: n-változós klóz n-argumentumosklóz 1-változós klóz egységklóz 0-változós klóz üres klóz  Automatikus tételbizonyítás: Rezolúció

  37. Definíciók: • C1 és C2 klózok rezolvense létezik, ha bennük pontosan egy olyan azonos alapú literál van, amelyek egymás negáltjai. Tehát C1=C1’ ˅ L1 , C2=C2’ ˅ L2 és L1=¬L2. A C1, C2rezolvense a C=C1’ ˅C2’ klóz. • qn-nek a K-klózhalmazból való rezolúciós levezetése a q1,q2,…,qnklózsorozat, ha qi∈ K, vagy qi a qj, qtrezolvense (j, t<i). - A Kklózhalmaznak van rezolúciós cáfolata, ha rezolúciós levezetéssel levezethető belőle az üres klóz (▫). 2.15.Példa. Néhány példa klózpárokra, amelyeknek van, illetve, amelyeken nincs rezolvensük. klózpár • rezolvens Rezolúció Zérusrendben

  38. Tétel:Rezolúciós elv helyessége és teljessége A K klózhalmazból levezethető az üres klóz, akkor és csak akkor, ha K kielégíthetetlen. Tétel: (Helyesség) Ha a K klózhalmazból levezethető az üres klóz, akkor a K klózhalmaz kielégíthetetlen. (könyv 230 old.) Tétel: (Teljesség) Ha a K klózhalmaz kielégíthetetlen, akkor a K klózhalmaznak van rezolúciós cáfolata. (könyv 230-231 old.) Definíció: klózhalmaz levezetési fája Egy Kklózhalmaz levezetési fája egy olyan bináris fa, amely a rezolúciós levezetés lépéseit mutatja. • A fa leveleihez a K-beli klózokat, a belső csúcsaihoz a megfelelő rezolvenseket rendeljük. • Az élek címkéi a rezolválásban résztvevő, a klóz illesztésének megfelelő literálok Rezolúció Zérusrendben

  39. C1: P ˅ Q C2: Q ˅ R Q C3: S ˅  R C4: P  R Q ▫ C5: S A kapott rezolvensek mind tautologikus következményei K-nak. Rezolúció Zérusrendben

  40. Definíció: lineáris rezolúciós levezetés Egy Kklózhalmazból való lineáris rezolúciós levezetésegy q1, r1, q2, r2, … , qnklózsorozat, ha a qia qi-1 és az ri-1rezolvense. A qi klózókat centrális vagy központi klózoknak, az riklózokat pedig mellék klózoknak nevezik. A lineáris rezolúció jól áttekinthető, helyes és teljes kalkulus Lineáris rezolúció levezetési fája. K={B˅¬C, A˅C, ¬A˅¬B, ¬A˅C, ¬C} Stratégiák: Lineáris rezolúció

  41. Definíciók: lineáris input rezolúció Egy Kklózhalmazból való lineáris input rezolúciós levezetés egy q1, r1, q2, r2, … , qnklózsorozat, ha a lineáris rezolúciós levezetés, és minden j-re rjK. A lineáris input rezolúció helyes, de nem teljes kalkulus, mivel van olyan kielégíthetetlen klózhalmaz amelyből lineáris input rezolúcióval nem vezethető le az üres klóz. Definíció: Egy klóztHorn-klóznak nevezünk, ha legfeljebb egy nem negált literált tartalmaz. Horn- klózok: ¬A˅¬B˅¬C, ¬A˅B˅¬C, A, ¬A. Nem Horn- klózok: A˅B˅C, A˅B˅¬C. Tétel: Ha egy kielégíthetetlen Kklózhalmaz csak Horn-klózokat tartalmaz, akkor a Kklózhalmazból lineáris input rezolúcióval is levezethető az üres klóz Stratégiák: Lineáris Input rezolúció

  42. Lineáris input rezolúció levezetési fája K={B˅¬C, A˅C, ¬A˅¬B, ¬A˅C, ¬C} Stratégiák: Lineáris Input rezolúció

  43. Egységrezolúciós stratégia esetén rezolvens csak akkor képezhető, ha legalább az egyik klóz egységklóz (helyes, de nem teljes) A lineáris input és az egységrezolúciós stratégia teljes a Horn logikában. lineáris input levezetés egységrezolúciós levezetés 1. BCS 1. BC S 2. AB S 2. C S 3. ACrez(1,2) 3. B rez(1,2) 4. AC S 4. AB S 5. Crez(3,4) 5. A rez(3,4) 6. C S 6. AC S 7. rez(5,6) 7. C rez(5,6) 8. rez(2,7) Stratégiák: Egységrezolúció

  44. Egy klózhalmaz kielégíthetetlen, ha a benne szereplő ítéletváltozók bármely igazságértékelése mellett van legalább egy hamissá váló klóz. Mivel egy klóz akkor és csak akkor hamis, ha minden literálja hamis, a klózhalmazok kielégíthetetlenségét az összes interpretációk végignézésével is egyszerű eldönteni. Ez egy újabb szemantikus módszert ad az automatikus tételbizonyításra. Ezt segíti a szemantikus fa. Definíció: Bináris, teljes szemantikus fa Legyenek x1, x2,…,xnlogikai változók. Az x1,x2,…,xn összes interpretációját tartalmazó bináris, teljes szemantikus fa, egy olyan n-szintű bináris fa, amelyben a szintek és a logikai változók között egy-egyértelmű megfeleltetést definiálunk. Az xi-hez rendelt szinten az élpárokban az egyik élhez xi, a másik élhez ¬ xi címkét írunk. SZEMANTIKUS FA ÉS KLÓZILLESZTÉS

  45. Az A, B, C logikai változók teljes szemantikus fája SZEMANTIKUS FA ÉS KLÓZILLESZTÉS

  46. Jelentse az xi címke azt, hogy xiigaz és a ¬xi címke azt, hogy az xihamis. • Ekkor a teljes szemantikus fa egy ága az x1, x2,…,xnegy interpretációját (igazságértékelését) adja, a teljes szemantikus fa ágai pedig az összes lehetséges igazságértékelést tartalmazzák. • A fa gyökerétől egy N nevű csúcsig vezető utat l(N)-el jelöljük. • Egy Cs=L1˅L2˅…˅Lkklózt hamissá tevő interpretációkat a szemantikus fában a következőképpen keressük meg. • Válasszuk ki a szemantikus fa azon ágait, amelyeken a Cs-beli literálok mind negált alakban szerepelnek. • Azok az interpretációk, amelyeket ezek az ágak reprezentálnak, nem elégítik ki Cs-t. • Az a folyamat, amikor egy C klózhoz megkeresünk egy olyan utat a szemantikus fában, amelyen C minden literálja negálva szerepel, a C-nek az illető ágra való illesztése. SZEMANTIKUS FA ÉS KLÓZILLESZTÉS

  47. Klózok illesztése szemantikus fára K={B˅¬C, A˅C, ¬A˅¬B, ¬A˅C, ¬C} SZEMANTIKUS FA ÉS KLÓZILLESZTÉS Például a K={B˅¬C, A˅C, ¬A˅¬B, ¬A˅C, ¬C}–ben B˅¬C-t az l(c3) és l(c7) utakhoz tartozó két igazságértékelés, ¬A˅¬B-t az l(b2) úthoz tartozó két igazságértékelés nem elégíti ki.

  48. SZEMANTIKUS FA ÉS KLÓZILLESZTÉS

  49. Definíció: Legyen S egy Kklózhalmaz szemantikus fája, l(N) a gyökérből az N csúcshoz vezető út és N’ az N előtti csúcs ezen az úton. Az N-et cáfoló csúcsnak nevezzük, ha egy K-beli klóz az N pontban hamis, de az N’-ben még nem. N’-tlevezető csúcsnak nevezzük ha mindkét rákövetkező csúcs cáfoló csúcs. (Lásd előző ábra) Definíció: A szemantikus fa egy útját, amely cáfoló csúcsban végződik, zárt ágnak nevezzük (jele ▪ ) . Definíció: Egy szemantikus fa zárt, ha minden ága zárt. Tétel: Egy K klózhalmazkielégíthetetlen akkor és csak akkor, ha szemantikus fája zárt. • Ha egy K klózhalmaz szemantikus fája zárt, akkor a klózhalmazban szereplő logikai változók (prímformulák) minden igazságértékeléshez van olyan CsK klóz, amely az illető igazságértékelés mellett hamis. Ugyanis a CsK klóz, amely egy adott cáfoló csúcsban válik hamissá, hamis mindazon igazságértékelés mellett, amelyeket a cáfoló csúcsig vezető úthoz és az alatta lévő részfa ágaihoz rendelt címkesorozatok reprezentálnak. • Ha egy klózhalmaz kielégíthetetlenségét szemantikus fával vizsgáljuk, akkor a szemantikus fának a cáfoló csúcsok alatti részfáit már nem kell felépíteni, hiszen a cáfoló csúcsban hamissá váló klóz értékét a mélyebb szintekhez tartozó logikai változók értéke nem befolyásolja. SZEMANTIKUS FA ÉS KLÓZILLESZTÉS

  50. Bevezetés A 0. rendű logika (Itéletkalkulus) • Szintaxis • Szemantika • 0. rendű logikai törvények • Szemantikus következmény • Normálformák • Automatikus tételbizonyítás (szemantikus, szintaktikus) Az 1. rendű logika (Predikátumkalkulus) • Szintaxis • Szemantika • 1. rendű logikai törvények • Szemantikus következmény • Szintaktikus megközelítés ( Rezolúció) TEMATIKA

More Related