Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből?

1. Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? Simor András Budapesti Gazdasági Fórum 2011 október 27.

2. Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? • Az elmúlt három évben Magyarország klasszikus feltörekvő piaci válságot élt át • Ez a válság kevésbé érintette a korábban válsággócnak számító Latin-Amerikai régiót • A siker egyik kulcsa a fiskális politika prociklikusságának megszüntetése volt

3. Tipikus feltörekvő országbeli válságok • Eredete: • jelentős (külső) eladósodottság • devizakitettség a kormányzat és/vagy a magán szektor mérlegeiben • prociklikus politikák és tőkeáramlás • Válság idején • a monetáris politika tehetetlen • a fiskális politika prociklikus • egyik sem képes tompítani a válság hatását Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

4. A hazai monetáris politika tehetetlen volt a válság alatt A hazai monetáris politika tehetetlen volt a válság alatt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

5. Prociklikus költségvetés a válság előtt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

6. Mozgástér hiánya a válság alatt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

7. Latin Amerika a subprime válság alatt

8. Latin Amerika és a globális sokkok • Az elmúlt évtizedek globális sokkjai mély válságot és recessziót okoztak Latin-Amerikában. • Jellemző volt, hogy a régió sérülékenysége és gyenge intézményei jelentősen felnagyították a külső sokkok hatását. • A sub-prime válság alatt meglepően jól teljesített a régió saját múltjához és a fejlett régióhoz képest is Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

9. Ellenállóbb volt a régió, mint a fejlett országok A kibocsátás itt is csökkent, de sokkal gyorsabb volt a kilábalás. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

10. Ellenállóbb volt a régió, mint a korábbi globális válságok idején Enyhébb volt a recesszió, elkerülték a masszív leértékelődést, nem volt bankválság, tőkemenekítés, sem adósságválság. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

11. Mitől váltak ezek az országok ellenállóbbakká? • Komoly intézményi változások történtek. Számos országban • rugalmas árfolyamrendszert vezettek be, • sikeresen tértek át inflációs célkitűzésre, teremtették meg a jegybankok függetlenségét és hitelességét • megszűntették a fiskális politika prociklikusságát • erősítették a pénzügyi felügyeletet és szabályozást • A kedvező gazdaságpolitikai változások eredményeként az országok makrogazdasági sérülékenysége jelentősen csökkent a 2000-es években • az eladósodottság mértéke, azon belül a külső- és a deviza adósság részaránya is csökkent, nőtt a hitelek lejárata , • javult a folyó fizetési mérleg- és költségvetési egyenleg, jelentős nemzetközi tartalékokat halmoztak fel • az infláció csökkent Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

12. A válság kitörése előtt javuló fundamentumok Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

13. A válság kitörése előtt javuló fundamentumok Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

14. Nagyobb gazdaságpolitikai mozgástér a válság alatt • E kedvező változások eredményeként a monetáris politikát kevésbé korlátozta a deviza adósság és a külső eladósodottság • Csökkent a currencymismatch és ezzel a mérleghatások szerepe is, ami lehetővé tette a válság alatt az anticiklikus monetáris politikát. • Így a válság alatt hitelesen tudtak kamatot csökkenteni és leérté-kelni a valutaválság veszélye és kontrakciós hatások nélkül • A fiskális politikának is volt mozgástere a válság alatt • Míg a korábbi válságok idején erőteljes kiadás visszafogásra kényszerültek, • a subprime válság alatt a fiskális kiadási csomagok mérete vetekedett a fejlett országokéval, és • adót is tudtak csökkenteni. • A hazai pénzügyi szektor erős maradt, nem erősítette a külső sokkok hatását. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

15. A válság alatt nagyobb monetáris mozgástér • Leértékelődés árfolyamválság nélkül. • A sub-prime válság alatt sikerült először kamatot csökkenteni. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

16. Fiskális politikák prociklikussága

17. Fiskális politikák ciklikus viselkedése • Empirikus eredmények azt mutatják, hogy • míg a fejlett országokban a fiskális politika gyakran semleges, vagy az üzleti ciklussal ellentétesen mozog, • a fejlődő/feltörekvő országok tipikusan prociklikus fiskális politikát követnek. (Gavin és Perotti(1997), Talvi és Végh(2005), Ilzetzki és Végh(2008)) • Prociklikus a fiskális politika , ha a kormányzat fellendüléskor növeli kiadásait, csökkenti az adókat, visszaeséskor viszont csökkenti kiadásait, növeli az adókat. • Káros, mert • mélyíti az üzleti ciklusok kilengéseit • és csökkenti válság idején a fiskális mozgásteret Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

18. Korreláció a kormányzati kiadások és a GDP között (1960-2003) Az iparosodott országokban (fekete oszlopok) a korreláció általában negatív, míg a feltörekvő országokban pozitív (sárga oszlopok). Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

19. Korreláció az adó index és a GDP között (1960-2009) A fejlődő országokban (sárga oszlopok) jellemzőbb a prociklikusság — negatív korreláció (Végh—Vuletin 2011) Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

20. Intézmények minősége és a fiskális politika ciklikussága Az intézmények minősége meghatározó abban, hogy mely országok képesek kitörni a fiskális politika prociklikusságából Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

21. 2000 után sok fejlődő ország tette anticiklikussá költségvetését A GDP és a költségvetés kiadásai közötti korreláció változása (fiskális érettség) Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

22. Fiskális politikák eltérő ciklikus viselkedése – elméleti megfontolások • Politikai torzítások, hitelezési korlátok mellett válhat prociklikussá a fiskális politika • A nemzetközi tőkepiaci tökéletlenségek miatt a fejlődő országok rossz időkben nem jutnak külső forráshoz (Gavin-Perotti 1997) • Jó időkben erős a politikai nyomás, hogy a fiskális hatóságok túlköltekezzenek (Tornell-Lane 1999). Az adóalap endogén módon nő fellendüléskor – erős a kísértés annak elköltésére. • Hogyan szüntethető meg a fiskális politika prociklikussága? • Érvelés #1: tőkepiaci tökéletlenségek → pénzügyi piacok fejlődése; IMF hitelkeret • Érvelés #2: politikai gazdaságtani → hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya → megfelelő fiskális intézmények • Kulcskérdés: milyen intézmények akadályozzák meg, hogy a kormányok a politikai nyomás hatására fellendüléskor túlköltekezzenek? Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

23. Hogyan szüntethető meg a fiskális politika prociklikussága? • Fiskális szabály bevezetése: • Nem a költségvetési hiányt kell korlátozza, • hanem a strukturális egyenleget. • A ciklikus/átmeneti többletet meg kell takarítani, visszaeséskor elkölteni • Önmagában a fiskális szabály nem elég. • Számos országban a kibocsátásra és a költségvetési egyenlegre vonatkozó hivatalos kormányzati előrejelzések felfele torzítanak. • A torzítás nagyobb fellendülés idején és azokban az országokban, ahol van az egyenlegre vonatkozó költségvetési szabály. • Intézményi biztosítékra van szükség, hogy a hiány megállapítása politikai érdekektől mentesen történik. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

24. Chile példája (Frankel 2011) • 2000-ben vezették be – sikeresen - a strukturális (ciklikusan igazított egyenlegre vonatkozó) költségvetési szabályt. • A 2003-2008-as fellendülés idején jelentős megtakarítások halmozódtak fel, ami • hozzájárult az ország sérülékenységének csökkentéséhez • és anticiklikus fiskális és monetáris politikát tett lehetővé a válság alatt • Az újítás lényege: független szakértők csoportja ad becslést arra, hogy a GDP és a réz ára (a költségvetés fő meghatározói Chilében) mennyiben tér el hosszú-távú trendjétől. • A kormánynak úgy kell igazítani kiadásai-bevételi terveit, hogy az így meghatározott strukturális egyenleg zéró legyen. • 2006-tól törvény is kötelezi erre Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

25. Tanulság • A fiskális politika prociklikusságának megszüntetése • Csökkenti az üzleti ciklusok kilengéseit • Növeli a mozgásteret válság idején • Csökkenti az ország sérülékenységét és az eredendő bűn jelenséget • A fiskális fegyelem növeli a monetáris politika mozgásterét is • A sikerhez • A strukturális egyenleget kell célozni • Önmagában az adósságszabály bevezetése nem elég, • politikától független intézményekre van szükség