szakmai ellenőrzés a gimnáziumban

1. A tanfelügyelethez kapcsolódó intézményi önértékelés(TÁMOP-3.1.8) A gimnáziumi értékelés-önértékelés néhány aktuális területe 2014

2. Miért szükséges a gimnáziumban a szakmai ellenőrzés? A középiskolával kapcsolatos elvárás:a magas tanulói teljesítmény biztosítása . A gimnáziumokat a középiskolákról kiadott rangsorok alapján ítélik meg. A hozzáadott érték az elvárható teljesítményben külső szakmai értékeléssel alátámasztható. Gimnáziumokkal kapcsolatos általános elvárások: Az iskola hírnevére alapozva jól tanuló, tehetséges diákok beiskolázása a gimnázium kezdő évfolyamaira. A beiskolázott tanulókban a „mi” tudat kialakítása és erősítése. A gimnázium egyéni arculatához illeszkedő iskolai nevelés nyújtása. Magas színvonalú, korábban a felvételinek, ma a kétszintű érettséginek alárendelt képzés. Eredményes pályaválasztási, felvételi folyamat biztosítása. Címkézés mellőzése pl.: elit gimnáziumok, speciális gimnáziumok, közepes és gyenge gimnáziumok. Az önellenőrzés és tanfelügyeleti értékelés objektív és konkrét kell legyen. szakmai ellenőrzés a gimnáziumban

3. A gimnázium iskolatípus felépítését, működését meghatározó rendelkezések önmagukban kevés információt hordoznak. Valóságos szerepük megértéséhez és feltárásához nélkülözhetetlen a köznevelésről szóló törvény minden olyan rendelkezésének a vizsgálata, amely a középfokú nevelés-oktatás megszervezésével összefüggésben van. A gimnázium sajátossága, hogy nevelő- és oktató munkája „belefolyhat” az alapfokú nevelés-oktatás szakaszába. A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnázium magában foglalja az iskolai oktatás nyolcadik évfolyamát is, így az arról kiállított bizonyítvánnyal a gimnáziumi tanulók is megszerzik az alapfokú iskolai végzettséget. A Gimnázium célja, feladata A gimnáziumi nevelő és oktató munka is a Nemzeti alaptantervre és a kerettanterve épül, azonban a gimnáziumi pedagógiai tevékenység középpontjában az érettségi vizsgára történő felkészítés áll, ebből adódóan az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményei befolyással vannak a gimnáziumi pedagógiai tevékenységre. A gimnázium befejező évfolyamának elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Az önértékelés, a tanfelügyelet és a pedagógus minősítés kiemelten kell, hogy vizsgálja a diákok tudását, eredményességét, a tantárgyi ismeretek minőségét.

4. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • A gimnázium • 11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. • (2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel. • Az önértékelés, a tanfelügyelet és a pedagógus minősítés kiemelten kell, hogy vizsgálja az érettségi vizsgák eredményességét és a továbbtanulási mutatókat valamint a tehetséggondozás gyakorlatát. A GimnáziumMAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYI ELVÁRÁSOK

5. A GIMNÁZIUM EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI (4) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 60-100% elérése esetén jeles (5), b) 47-59% elérése esetén jó (4), c) 33-46% elérése esetén közepes (3), d) 25-39% elérése esetén elégséges (2), e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1), Az önértékelés és a tanfelügyelet kiemelten kell vizsgálja, hogy a tanulók emelt szintű érettségire való felkészítése a törvényi előírásnak megfelelően történik-e.

6. A GIMNÁZIUM KÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGIVEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 65. szám (3) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályban történő kifejezése a következő: 80-100% elérése esetén jeles (5), 60-79% elérése esetén jó (4), 40-59% elérése esetén közepes (3), 25-39% elérése esetén elégséges (2), 0-24% elérése esetén elégtelen (1), Az önértékelésben fontos mutatók az érettségi eredmények. A PÉM és a PSZE szakértőknek értékelni szükséges az érettségi eredményeket, ellenőrizni, hogy a bukások elkerülése érdekében milyen intézkedések történtek az intézményben.

7. A GIMNÁZIUMI DOKUMENTUMOK FOLYAMATOS AKTUALIZÁLÁSA A gimnázium is működhet alternatív iskolaként, ebben az esetben saját, a miniszter által jóváhagyott kerettantervet alkalmazhat. Szabályozási feladatok Az érettségi vizsgák új rendelkezései bevezetéséhez szükség van a vizsgaszabályzat felülvizsgálatára, ismételt kiadására. A NAT követelmény-rendszerének megváltozása minden esetben igényli az érettségi vizsga követelményeinek felülvizsgálatát, és újbóli miniszteri rendelettel történő kiadását. Az intézményi dokumentumok aktualizálása, az új szabályok végrehajtásának belső ellenőrzése az intézményvezető felelőssége.

8. (6) A 2013/2014. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára – a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint – készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.” VÁLTOZÁS A gimnáziumi ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAKBAn Az R.60/B. §- a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni. (5) A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszaktól.

9. A gimnáziumban a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg. A nyelvi előkészítő évfolyam elhelyezése a több évfolyam között értelemszerűen megnöveli a gimnáziumi évfolyamok számát. Ebből adódóan eltolódik az utolsó évfolyam elvégzésének ideje, vagyis a középfokú végzettség megszerzésének az ideje. . A belső és a külső értékelések folyamatossága, a vélemények összhangja szakmailag alátámaszthatja - ideális esetben- a képzési forma jelentőségét. Változás A Gimnáziumi nyelvi előkészítő évfolyamok óraszámában A heti órakeret 60 %-át, azaz 18 órát az idegen nyelv oktatására, heti öt órát testnevelésre, a fennmaradó órakeret 50 %-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására, valamint képességfejlesztésre kell fordítani. Idegen- Test-Infor- Képesség- Szabad Heti nyelv nevelés matika fejlesztés órakeret óraszám 18 5 2 2 3 30

10. A gimnáziumi pedagógiai tevékenység megszervezése döntő módon a kilenc-tizenkét évfolyamon valósulhat meg. Az ettől való eltérés, vagyis az évfolyamok számának megnövelése akkor lehetséges, ha a gimnázium részt vesz a tehetséggondozás feladatainak az ellátásában. Az e speciális feladatokban való közreműködés szabályait a köznevelésről szóló törvény nem tartalmazza. Miniszteri rendeletben került meghatározásra, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie a gimnáziumnak ahhoz, hogy hat vagy nyolc évfolyammal működjön. A nyelvi előkészítő évfolyam beépítése a gimnáziumi évfolyamok közé szintén megköveteli a külön jogszabályban meghatározott követelmények teljesítését. A gimnáziumban folyó két tanítási nyelvű oktatás további folytatásának is külön jogszabályban meghatározott feltételei vannak. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg ezeket a feltételeket. A miniszteri utasítások betartását mind a belső mind a külső ellenőrzés vizsgálja. Változás A 6-8 évfolyamos gimnáziumokkal kapcsolatos elvárásokban

11. Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának. „136. § (1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek: a)a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók ötven százaléka a tízedik évfolyam végére megfelel a hivatal által szervezett, a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésben meghatározott követelményeknek, és b) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, és a nevelés-oktatás megkezdésekor a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásba felvett tanulók százalékos aránya meghaladja a nyolcvan százalékot, valamint Változás a két tannyelvű gimnáziumokkal kapcsolatban c) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók kilencven százaléka célnyelvből rendelkezik, a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel, vagy államilag elismert nyelvvizsgával. (2) Amennyiben a középiskola az (1) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, új két tanítási nyelvű nevelés-oktatásra a következő tanévben nem hirdethet felvételt. Mivel az osztály indítása fenntartói döntés, az intézményi önértékelés, a külső értékeléssel együtt, komoly szakmai tényező lehet a két tannyelvűség megőrzése vonatkozásában.

12. A gimnázium Az R. 137. § helyébe a következő rendelkezés lép: „137. § (1) Nyelvi előkészítő évfolyam abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek: a) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, valamint a nevelés-oktatás megkezdésekor a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásba felvett tanulók százalékos aránya meghaladja a nyolcvan százalékot, és b) a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók nyolcvan százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel, vagy államilag elismert nyelvvizsgával. A gimnázium (2) Az iskolának a második idegen nyelvből a kilenc-tizenkettedik évfolyamokon folyó nevelési-oktatási szakaszban az oktatás feltételeit oly módon kell biztosítania, hogy a nevelés-oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók számára a kötelező tanórákon biztosítsa az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételeit. (3) Amennyiben a középiskola az (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, új nyelvi előkészítő évfolyamra a következő tanévben nem hirdethet felvételt.” A gimnáziumi elvárások , követelmények elmulasztása esetén

13. Átmeneti rendelkezések A köznevelésről szóló törvény hatálybalépésekor már működő hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a 2016/2017. tanév végéig kell majd teljesíteniük azokat a feltételeket, amelyeket külön jogszabály határoz majd meg a későbbiek során. Amennyiben a gimnázium továbbra is két tanítási nyelven kíván oktatni, a 2014/2015. tanév végéig teljesítenie kell az irányelvben meghatározott feltételeket. Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget, a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik. A nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő gimnáziumok két tanítási nyelvű felkészítése a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve szerint történik. Az intézkedési tervek kidolgozásánál fokozott céltudatossággal kell kezelni a nyelvtanítás hatékonyságának növelését. Rendelkezések A Gimnáziumi nyelvtanításra vonatkozóan

14. A nemzetiségi nevelés-oktatás tekintetében a 2014/2015. tanév végéig előírt „felülvizsgálati kötelezettséget” nem kell alkalmazni. A NYEK évfolyamok akkor működtethetők tovább, ha 2014/2015. tanév végéig eleget tesznek a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. Amennyiben nem teljesítik ezeket a követelményeket, a nyelvi előkészítő évfolyamok felmenő rendszerben megszüntetésre kerülnek. A köznevelésről szóló törvény átmeneti rendelkezéseiből megállapítható, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat elvégzésének igazolását először a 2016-ban szervezett érettségi vizsgák esetében kell megkövetelni. Ettől az évtől indul az új érettségi vizsgáztatás rendszere. [Nkszt. 97. § (2) bek. (12)-(13) bek.] A közösségi szolgálat teljesítését a Nemzeti Pedagógus Kar,a NYEK köve- telményeit pedig a KLIK ellenőrzi. A belső és külső ellenőrzés ezt készíti elő. EGYÉB ELVÁRÁSOK A GIMNÁZIUMOKKAL KAPCSOLATOSAN

15. (8) A gimnáziumok az általuk készített és az igazgató által jóváhagyott kerettantervben meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. A programban a gimnázium helyi tantervében lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott intézményben alkalmazott elvárásokat. a) iskolai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és a pedagógusok feladatait, b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket, c) felkészítést az állami vizsgákra, d) a tanulók számára előírt heti kötelező óraszámot, e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, A gimnázium belső elvárásai f) alkalmazott eszközöket és felszereléseket, a minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit, g) működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget. Az intézményi önértékelés és a PSZE is a fenti elvárásokat tartalmazó dokumentumok elemzésével kezdődik.

16. A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ ELVÁRÁS SZEREPE A GIMNÁZIUMBAN • - a közoktatás irányítása mindenütt decentralizálódik, hazánkban ellenkező irányú változás figyelhető meg, ennek célja: a közoktatás minőségének javítása • - a belső értékelés – önértékelés része a minőségbiztosítási rendszernek • - külső, központi intézményellenőrzési rendszer az önfejlesztés folyamatát vizsgálja • Tanfelügyelet célja • - A minőségi oktatás támogatása • - Szakmai előrelépési lehetőség, hivatásbeli ösztönzés a pedagógus számára • Minősítés

17. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE - pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik [97.§ (19)] (minősítésüket követő év első napján !kerülhetnek magasabb fokozatba) - Pedagógus I.; Pedagógus II., Mesterpedagógus; Kutatótanár; - a gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus a megismételt minősítő vizsgán vagy megismételt minősítési eljárás eredményeként is „nem felelt meg” minősítést kap, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik [64.§ (8)].

18. ÖNÉRTÉKELÉS STANDARDJAI

19. A KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELVÁRÁSOK AZONOSÍTÁSA • A pedagógusok pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei K1. Pedagógiai módszertani felkészültség K2. A tanuló személyiségének fejlesztése , az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség K3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység K4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók K5. A tanulás támogatása K6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése K7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás K8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért  sorrend változik

20. PÉLDA AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOKRA A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN • Alapdokumentumok és belső szabályzatok értékelési területek ismerete • A tanítási órákra való felkészülés. VÁZLAT ,TERVEZÉS K1 • A tanulók dolgozatainak javítása. KÉT HÉT K5 • A tanulók munkájának rendszeres értékelése . NAPONTA? TÉMAKÖRÖK VÉGÉN? K6 • A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése AZNAP K7 • Érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,SZABÁLYZATOK K2,3 • Kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERVEK K4 • Tanulmányi versenyek lebonyolítása FORGATÓKÖNYV K8 • Tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésék feladatai,EGYÜTTMŰKÖDÉS • Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,NYILVÁNTARTÁS • Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,VÁLLALÁS ÉS MEGBÍZÁS • Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,UA A MEGBÍZÁS TARTALMAZZA AZ ELVÁRÁSOKAT

21. AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOKKAL ÉS A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK • Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása (PP és helyi szabályzat) • Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása (UA ,munka- és ütemterv,vázlat stb. • Részvétel a nevelő testületi értekezleteken (SZMSZ ,mköri leírás,jegyzőkönyv) Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken (SZMSZ ,munkaterv) • A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,(SZMSz ,mkörileírás) Tanulmány kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel (SZMSZ…) • Részvétel a munkaközösségi értekezleteken (SZMSZ, munkaterv,jegyzőkönyv). • Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés (ÉVES MUNKATERV) • Az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,? • Szertárrendezés, szakleltárok és szaktantermek rendben tartása?? • Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,?

22. A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍVE-PÉLDA A KÉZIKÖNYBŐL • Ellenőrzése, értékelése következetes. • A házi feladatok mennyisége a korosztálynak megfelelő. • A házi feladatokat, tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi. • A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít. • A lemaradó tanulókat korrepetálja. • Nevelőmunkája humánus. • Tanóráin rend, fegyelem van. • Jó a kapcsolata a diákokkal. • Jó a kapcsolata a szülőkkel. 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!

23. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMAI Saját és külső elvárás megfeleltetése Ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket.K1 • Alapos és körültekintő a szakmai tervezése.K4 • Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. K7 • Szívesen, örömmel tanít.K8 • Határozott, szuggesztív az órákon.K2 • Tanóráinak felépítése logikus.K4 • Színes, változatos módszereket alkalmaz.K1 • A szemléltetése változatos.K5 • Teljesíthető követelményeket támaszt.K6

24. Erősségek és fejleszthető területek a pedagógus munkájában A pedagógusellenőrzés értékelő lapjainak összegző adatlapja (2 példányban nyomtatandó, 1 példány vizsgázóé, melyet a vizsga napján, közvetlenül a vizsga után megkap az értékelt szerepben vizsgázó, 1 példány Oktatási Hivatalé – nyomtatás előtt a sárgával kiemelt dőlt betűs rész törlendő!) Az értékelt pedagógus neve: Tanfelügyelő 1. neve: Tanfelügyelő 2. neve: A nyolc kompetencia terület erősségei és fejleszthető területei alapján megszületik a pedagógus munkájáról az összefoglaló szakértői vélemény.

25. PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS – A TANULÓK ELÉGEDETTSÉGE-PÉLDA A KÉZIKŐNYVBŐL • Szívesen, örömmel tanít. • Határozott, szuggesztív az órákon. • Tanóráinak a fölépítése logikus. • Színes változatos módszereket alkalmaz. • Teljesíthető követelményeket támaszt. • A házi feladatok mennyisége és minősége megfelelő. • A házi feladatokat, a tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi és értékeli. • A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőséget biztosít. • A lemaradó tanulókat igyekszik felzárkóztatni. • Nevelőmunkája humánus.

26. PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉS – A TANULÓK ELÉGEDETTSÉGE-FOLYTATÁS-PÉLDA A KÉZIKÖNYVBŐL • Tanóráin megfelelő rend, fegyelem van. • Jó a kapcsolata a diákokkal. • Igazságos. • Feleltetésnél, dolgozatírásnál mindig tudatosítja az elvárásokat. • A dolgozatokat a megadott határidőre kijavítja. • Segít, hogy a tanulók megismerjék és fejlesszék képességeiket. • Felkészít a továbbtanulásra. • Segítséget nyújt a hiányosságok pótlásában. • A nevelésre is gondot fordít. • Tanórán kívül is lehet rá számítani, ha erre valakinek szüksége van.

27. KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELVÁRÁSOK A VEZETŐVEL KAPCSOLATBAN Intézményi elvárások a vezetővel kapcsolatban - Pedagógiai program - Munkaterv - SZMSZ - Értékelés - Házirend - Vezetői program - Beiskolázási terv - Egyéb dokumentumok A PSZE elvárásainak megfelelően az értékelés során az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel: • A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása • A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása • Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása • Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása • Az intézmény stratégiai vezetése és irányítása

28. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A GIMNÁZIUMBAN-A KORÁBBI ÉRTÉKELÉS ÖSSZEVETÉSE A JELENLEGIVEL

29. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE A GIMNÁZIUMBAN-RÉGI ÉS ÚJ ELVÁRÁSOK EGYEZTETÉSE

30. ELVÁRÁSOK A VEZETŐVEL KAPCSOLATBAN-MINDEN KÖZNEVELESI INTÉZMÉNYTIPUSBAN Szakmai felkészültség-pedagógiai vezetői szakértelem K1 Személyes tulajdonságok-vezetésre alkalmas K4 Stratégiai vezetés-reális,távlatos,közösségben gondolkodó K2,3,4,5 A változások kezelése-innovatív, rugalmas K2 A munkahelyi közösség irányítása-szervezőképesség K4 Motiváció-mozgósító képesség K5 További elvárások:a speciális területeknek megfelelő végzettség K3 ELISMERTSÉG ,RÁTERMETTSÉG ,ELFOGADOTTSÁG

31. ELVÁRÁSOK A VEZETŐ MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN-A JELENLEGI LEGFONTOSABB FELADATOKKAL • Az intézmény felkészítése a belső és külső értékelésre K12345 • Az alapdokumentumok átdolgozása K2,4 • A pedagógiai jellegű tevékenység előtérbe helyezése K1,3 • Pedagógus-értékelési csoport létrehozása • A pedagógusok felkészítése a külső és belső ellenőrzésre K4 • A vezetőt, mint az intézmény működéséért és minőségéért felelős személyt, csak az önértékelés és a tanfelügyelet vizsgálja.

32. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI 1. A pedagógiai folyamatok irányítása 2. Személyiség-és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai működés feltételei 7.A NAT,PP intézményi céljainak megfelelés

33. A GIMNÁZIUM, MINT TANULÓSZERVEZET, HATÉKONYSÁGÁNAK BELSŐ ÉRTÉKELÉSÉRE PÉLDA Oktatási és nevelési céljainkat akkor tekinthetjük megvalósultnak, • ha beiskolázási mutatóink az elért magas szinten tarthatók, • ha tanulóink tantárgyi és pedagógiai követelményeinket elvárásainknak megfelelő szinten teljesítik, • ha versenyeredményeink által továbbra is a legjobb iskolák közé tartozunk, • ha tanulóink a szándékuknak megfelelő legjobb középiskolában, illetve egyetemen tanulhatnak tovább, • ha saját tanulóink közül minél többen választják a 8. osztály után gimnáziumunkat.

34. EGY GIMNÁZIUM SAJÁT SZERVEZETÉVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÉZIKÖNY ELVÁRÁSAIVAL • 1. A vezetés kiértékelése (K1) • 2. Stratégia és operatív tervezés (K1) • 3. A dolgozók irányításának kiértékelése (K4) • 4. Erőforrások kiértékelése (K5) • 5. A folyamatok és szabályozottságuk kiértékelése (K1) • 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje (K2) • 7. A szervezeti kultúra kiértékelése (K4) • 8. Eredmények: (A munkatársak bevonásának mértéke) (K7) • 9/a Gimnáziumi tanulók elégedettsége (K4) • 9/b Általános iskola diákjainak elégedettsége • 9. Eredmények: (A külső partnerek elégedettsége) • 10/a Belső partnerek elégedettsége • 10/b Belső partnerek elégedettsége

35. EGY GIMNÁZIUMMAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS ELVÁRÁSOKRA PÉLDA Célkitűzéseinket alapvetően négy program keretében kívánjuk megvalósítani; • az emelt óraszámú ének-zeneoktatással, • a komplex személyiségfejlesztő és tehetséggondozó idegen nyelvi oktatással, • a minden tanulási, kommunikációs képességet, valamint a személyiségfejlesztést megalapozó magyar nyelv és irodalom és az írásbeli kifejezőképességet fejlesztő poétikaoktatással, valamint a sokoldalú kifejezőképességet fejlesztő kommunikáció oktatással, • a nyelvi előkészítő osztályok folyamatos fenntartásával.

36. KOMPETENCIÁK ÉS EREDMÉNYEK A GIMNÁZIUMBAN-KONKRÉT SZÁMSZERŰSÍTHETŐ ELVÁRÁSOK • A sikeres érettségi – elvárás: 4 egész átlag feletti teljesítmény • A sikeres beiskolázás – elvárás:továbbtanulók aránya eléri a 80%-ot • A tehetséggondozó tevékenység –elvárás- hazai és nemzetközi versenyeken 1-3 helyezés,pályairányítás,támogatások növelése(adatok) • Kulturális kapcsolatok-elvárás- hírnév,misszió– hazai és nemzetközi programokban való részvétel, vagy annak szervezése minden évben(létszámok, elvégzett projektek,minőségi mutatók) • Versenyeredmények / Keresettség – kulturális, tanulmányi, sportversenyeken az elért eredmény megtartása.(létszámok, rangsorok) • Kapcsolat a korábbi tanulókkal - osztály és iskolatalálkozók szervezése . Hagyománytisztelet,hazaszeretet nemzeti identitás elmélyítése- Hazafias költészet a magyar irodalomban 20. alkalommal megrendezett versmondó budapesti verseny a várban. (Résztvevők köre,létszám,színvonal)

37. FEJLESZTHETŐ TERÜLETEK A GIMNÁZIUMBAN • A működés feltételeinek javítása – az iskola épületének bővítése és folyamatos fejlesztése, karbantartása • Az innovációs kedv felélesztésea tantestületben – csapatépítő és érzékenyítő tréningek, pedagógus továbbképzés folyamatos biztosítása • Beiskolázási tevékenység erősítése – a nyílt napok megrendezése az őszi időszakban két alkalommal, a budapesti általános iskolák vezetőivel és a nyolcadikos osztályfőnökökkel pályaválasztási megbeszélés • A fenti példák egy intézményhez kapcsolódó probléma felvetések . Ez képezi az intézkedési terv alapját,amely szakaszolható intézményfejlesztési program.

38. A GIMNÁZIUM SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉNEK JELENTŐSÉGE • Szakmai megerősítés • Biztonság – együttműködés fokozása • Jó gyakorlatok megismerése • Önértékelés – önaktualizálás – és önbecsülés növekedése • Szakmai fejlődés • NEM BÍRÁLAT, HANEM VISSZAJELZÉS

39. AZ INTÉZKEDÉSI TERVBEN LEGGYAKRABBAN MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK • Az intézmény jövőképének reális megfogalmazása. • Megfelelő környezet, épület és felszerelés biztosítása. • A csökkenő gyereklétszám ellenére a keresettség megőrzése. • Az országos listákon és a méréseken a teljesítmény növelése. • Az innovációs folyamatokkal a változó feltételekhez való alkalmazkodás. • A továbbképzési tervben a módszertani kultúra és a tanulásmódszertan fejlesztésének preferálása. • Az emelt szinten érettségiző,a nyelvvizsgázó tanulók számának és egyetemi bekerülésük lehetőségének növelése • A szervezeti kultúra fejlesztése • A tanulóiskola. .

40. jaraine.gyorgyi@gmail.com jaraine.gyorgyi@gmail.com KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Járainé Dr. Bődi Györgyi E-mail: jaraine.gyorgyi@vmzene.hu