Akadályozott személy gondozása

1. Akadályozott személy gondozása

2. Fogyatékosság fogalma Fizikai, szellemi vagy érzékszervi károsodás, némelykor ezek együttes halmozódásával. A fogyatékossághoz való viszonyt minden korban az adott kultúra valláserkölcse és az adott társadalom gazdasági-technikai fejlettsége határozta meg. Kétféle társadalmi modell • vagy a közösség korlátjának tekinti (akár megöli) • vagy gondozzák őket, még ha ez áldozatokkal is jár a közösség részéről

3. A fasiszta szemlélet a 20. század fasiszta rémségei • az örökletes betegségben szenvedők kényszersterilizálását, • az értelmi és fizikai fogyatékos gyerekek, • a felnőtt értelmi fogyatékosok, munkaképtelenek • programszerű legyilkolását, mint az „értéktelen élet” ideológiája mögé bújtatott gazdasági racionalizmust.

4. Az ENSZ fogyatékossággal kapcsolatos besorolása • Károsodás: • Az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának    rendellenessége, esetleg hiányossága • Fogyatékosság: • Módosult, csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek • Hátrány: • Károsodásból, vagy fogyatékosságból eredő társadalmihátrány,      k                                                korlátozza, megakadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi                                          és kulturális tényezőktől függő szerepét.

5. Az ENSZ fogyatékossággal kapcsolatos besorolása Hátrány: • Károsodásból, vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány                                               korlátozza, megakadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi  és kulturális tényezőktől függő szerepét.

6. WHO fogalom meghatározás 1997 után Kiindulási pontként itt is az egészségi állapot a meghatározó, mert az egészségkárosodás korlátozza az egyén aktivitását, s ez kihat a társadalmi részvételre. Ehhez a környezeti (társadalmi) és személyi (egyéni ) háttértényezők kapcsolódnak, s finomítják ezt a lineáris képet, megmutatva, hogy gyakran nem az állapot, hanem a környezet teszi fogyatékossá az embert.

7. Fogalom meghatározások Az egészség • a testi (szomatikus), társadalmi (szociális) és lelki (pszichikai) jóllét állapota. A betegség, • ha az egészséges szervezetben működési zavar, eltérés, rendellenesség áll fent – ami a szervezet összehangolt egyensúlyát megbontja. A fogyatékosság • állapot (status), mely az egész személyiség szintjén mutat funkcionális zavart, biológiai károsodást

8. A rokkantság fogalma A rokkantság élettevékenységek működésének tartós akadályozottságát jelenti, amely szoros kapcsolatban lehet a fogyatékossággal is (egy személy lehet fogyatékos, rokkant, károsodott és beteg is).

9. A fogyatékosok egyedi elbírálása • a megelőzés (prevenció), • gyógyítás (kuráció), • gondozás (diszpenzáció), • helyreállítás (rehabilitáció) szintjén.

10. Gondozás célcsoportjai • egy-egy korcsoport (pl.: gyerekek, idősek), • népréteg (pl.: etnikum, munkanélküliek, szegények) • hasonlóproblémával küzdő csoportok (pl.: fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek) • életminőségnek javítása ( vagy fenntartása) a vonatkozó törvények, rendeletek és etikai szabályok adta lehetőségek kihasználásával.

11. A gondozás jellemzői MÉRTÉKE • túlgondozás • alulgondozás TERJEDELME • teljes gondozás • részleges gondozás GYAKORISÁGA • mindennapos gondozás • Időszakos gondozás FORMÁI • Egészségügyi gondozás • étkeztetés • házi gondozás • nappali ellátás( klub) • átmeneti ellátás (gondozóház) • végleges ellátás ( ápoló-gondozóotthon)

12. Az emberi szükségletek • Maslow az emberi szükségleteket egymásra épülő rendszerben, piramisban képzelte el, melynek lényege: • Az egyén mindaddig nem juthat el az önmegvalósítás szintjére, amíg az alatta lévő szükségletekben jelentős hiányt szenved.

13. Masslow szükségletpiramisa

14. Alapvető szükségletek ÖN-MEGVALÓSÍTÁSSZEMÉLYES FEJLŐDÉS, ALKOTÁSVÁGY MEGBECSÜLÉS SZÜKSÉGLETE ÖNÉRTÉKELÉS, ÖNBIZALOM, BÜSZKESÉG TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK SZERETET, MEGÉRTÉS, ELFOGADÁS, TISZTELET, VALAKIHEZ VALÓ TARTOZÁS BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETE A FIZIKAI, PSZICHÉS ÁRTALMAKTÓL VALÓ VÉDELEM, VÉDETTSÉG; SZERVEZETTSÉG; ÁLLANDÓSÁG; BIZALOM FIZIKAI (ALAPVETŐ) SZÜKSÉGLETEK TÁPLÁLKOZÁS, FOLYADÉK, HŐMÉRSÉKLET, LEVEGŐ, PIHENÉS, ALVÁS, MOZGÁS, ÜRÍTÉS, TISZTÁLKODÁS, RUHÁZAT

15. A fogyatékosságot kialakító tényezők A növekedés-fejlődés meghatározásában mind a genetikai (endogén hatás), mind a környezeti hatásoknak (exogén hatás) fontos szerepe van. A fogyatékos gyermekeknél az egész személyiség anomáliás – károsodása állhat fenn, melynek kialakító tényezői igen széleskörűek.   Az élet folyamán ért külső kórokok, balesetek, sérülések

16. Fogyatékosság okai ENDOGÉN OKOK EXOGÉN OKOK ÖRÖKLÖTT TERMÉSZETI TÁRSADALMI ÉLŐ ÉLETTELEN SZERZETT OKOK INTRAUTERIN PERINATÁLIS POSZTNATALIS VELESZÜLETETT

17. Endogén ártalmak örökletes tulajdonsággal rendelkező DNS gén illetve gének káros működése okozta sérüléseket. Rendellenességek a fogamzástól a születésig tartó időszakban manifesztálódnak, mind a genetikai, mind a környezeti hatások az un. teratogének hatására. • Anyagcserezavarok • Kromoszóma aberrációk

18. Exogen ártalmak Prenatális-teratogén ártalmak • Fizikai teratogének (röntgensugárzás mutagenitása, ionizáló sugarak, hőártalom, traumák) • Kémiai teratogének (Gyógyszer-vegyszer hatások, alultápláltságból adódó hiánybetegségek, élvezeti cikkek (alkohol, kávé, cigaretta, LSD …) • Vírusfertőzések (rubeola, cytomegalia)

19. Exogen ártalmak Perinatális ártalmak • a szülés körüli időszakot ölelik át. (hypoxia, mechanikai traumák, hyperbilirubinaemia) - szülési komplikációk (medencefekvés, hosszú szülési idő). Posztnatális ártalmak • A születést követő időszakban előforduló sérülések, betegségek. A balesetek közül legjelentősebbek azok a sérülések, amelyek a koponyát és az érzékszerveket érik, vagy koponyán belüli vérzést okoznak

20. Egyéb tényezők Multifaktoriális tényezők • A genetikai és exogén tényezők együttes jelentkezése a multifaktorális rendellenesség (köznapi nyelven: hajlam), melyet a környezeti tényezők számottevően befolyásolnak. • A környezeti hatásoknál kiemelkedő szerepe van a gyermeket érő társadalmi, szociális tényezőknek (szülők foglalkozása, állami gondozottság, cigányság problematikája, gyermekszám, egészségügyi helyzet stb).

21. Egyéb tényezők • A koraszülöttség, mint kórok is igen gyakran fordul elő a fogyatékosok anamnézise között, hisz a kis súlyú koraszülöttek jobban veszélyeztetettek.   • Terhesség-megszakítások és késői szövődményei is növelik a pre- és perinatalis ártalmak következtében fellépő fogyatékosságot.

22. Fogyatékosság formái • érzékszervi, • mozgásszervi, • értelmi vagy • kommunikációs képességek számottevően elmaradnak az emberek átlagától

23. Mozgásszervi fogyatékosság A mozgássérülés fő típusai: • petyhüdt bénulások • ortopédiai elváltozások • agykárosodás utáni rendellenességek • amputáció • végtaghiányos fejlődési rendellenességek

24. A mozgásszervi fogyatékosság új szemlélete • A fogyatékosság nem az egyén sérültségén múlik. • A környezet az, ami akadályozza a sérült embert abban, hogy egyenrangúan vegyen részt a társadalom életében. • Minél kedvezőtlenebbek a környezeti feltételek, annál valószínűbb, hogy egy sérülés eléri a fogyatékosság súlyosságát. • Hátrányos környezetben a fogyatékosság viszonylag nagy számú előfordulása várható.

25. A mozgássérülés következménye • megváltoztatja a testsémát, hátráltatja a cselekvést, • beszűkíti az érzékelést, tapasztalatszerzést • Kihat a hőháztartásra • az önellátás nehezebb, és állandóan segítségre szorulhatnak. • A mozgás korlátozottsága nehézséget okoz a közlekedésben, az öltözködésben, az étkezésben, a rendtartásban és a testi higiénia biztosításában. • Előfordulhat gyűlölködés, agresszió a külvilággal szemben, vagy szorongás, visszahúzódás a fogyatékosság szégyellése miatt.

26. Látássérültség • beszűkíti az érzékelést, tapasztalatszerzést • Nem mindenben van saját élmény és tapasztalat • az önellátás nehezebb, és állandóan segítségre szorulhatnak. • A látássérültség nehézséget okoz a közlekedésben, az öltözködésben, az étkezésben, a rendtartásban és a testi higiénia biztosításában. • Előfordulhat gyűlölködés, agresszió, vagy szorongás, visszahúzódás a fogyatékosság szégyellése miatt. • Tapintás jelentősége,

27. Hallássérültség • beszűkíti az érzékelést, tapasztalatszerzést • Nem mindenben van saját élmény és tapasztalat • nehézséget okoz a közlekedésben, az emberi kapcsolatok kialakításában • Előfordulhat gyűlölködés, agresszió, vagy szorongás, visszahúzódás a fogyatékosság szégyellése miatt. • kiejtés a hallás hiányában beszédhibássá alakul • Szájról olvasás jelentősége, jelbeszéd jelentősége

28. Beszédhibák • Kiejtési zavarok: pöszeség • Ritmuszavarok: hadarás, dadogás, pattogás, skandálás, mutizmus • Hangképzési zavarok: diszfónia és fonaszténia • Kapcsolódó nyelvi zavarok: dislexia, disgrafia, diszkalkulia • Általános beszédzavarok: fejlődési diszfázia, afázia

29. Beszédzavarok • A dadogás beszédfolytonossági zavar, amit gyakori megakadások és hangismétlések jellemeznek hajlamosító tényezők: a beszédfejlődés rendellenességei, az érzékeny idegrendszer, és az átállított balkezesség kiváltó okok: pedig a huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség

30. Beszédzavarok Dizartria • a beszédmozgások koordinációs kivitelezésének, a kiejtésnek a zavara , hátterében különböző agyi sérülések, vagy egyes agyidegek sérülései állhatnak. • tüneteit a sérülés helye és kiterjedése határozza meg, eltér a légzés, a hangadás, a kiejtés, a beszéd lehet szaggatott, fújtató, szabálytalan ritmusú, elkent vagy monoton. • A beteg a szótagokat és betűket nem tudja rendes szavakká összefűzni.

31. Anartria • hangadás és az artikulatió összhangja megbomlik, a beszéd teljesen érthetetlen, vagy az érintett egyáltalán nem képes beszédhangokat képezni (némaság) • A beszéd zenei elemei sérülnek. A lélegzés szabályozása sérül, a nyelés nehezített. • Oka a domináns agyfélteke mozgatókérgének sérülése, vagy a hozzá kapcsolódó idegpályákban esett károsodás, vagy az agytörzs bolygóideghez, nyelv-garatideghez, avagy a nyelv alatti ideghez tartozó magjának sérülése okozhatja.

32. Affázia Összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus sérülés következtében jönnek létre. Formái: • szenzomotoros • motoros • szemantikus • szintaktikai

33. Az affázia típusai • szenzomotoros afázia ép hallás mellett a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos beszéd, szó- és hangtévesztések jellemzik. • motoros afáziában a beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek • szemantikus afáziában egyes szavak jelentésének felfogása sérül. • szintaktikai afáziában a mondatalkotás nem megfelelő

34. Súlyosan halmozott fogyatékos Egy embernél több fogyatékossági típus is előfordul. Ilyen például a siketvakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban. A különböző típushoz tartozó fogyatékosok nem tekintik sorstársnak egymást, bár a látás- és hallássérültek rokonnak tartják e két típust.

35. Rehabilitáció fajtái Orvosi: megromlott egészségi és funkcionális állapot helyreállítása. Gyógypedagógiai: fogyatékos emberek munkaképességének fejlesztése. Foglalkozási: olyan megváltozott munkaképességű emberek segítése, akik előzőleg már dolgoztak

36. Rehabilitáció fajtái Munka: olyan fogyatékos emberek munkaképességének kifejlesztése, akiknek még nem volt munkahelyük. Szociális: azon szociális tevékenységek összessége amely elősegíti a fogyatékosok (hátrányos helyzetűek) természetes környezetbe való integrációját.

37. Szakmai team tagjai • orvos, szociális  szakdolgozó, ápoló • dietetikus, mentálhigiénés, szociális munkás • gyógytornász, masszőr, pszichológus • logopédus • önkéntes segítők • családtag

38. Mentálhygiéniés gondozás A lelki egészség védelme. • Mentális irányítás: függőség, szorongás, izoláció, kóros öregségtudat érzésének leküzdése. • Társas kapcsolatok fenntartása, kiépítése (család, barátok, lakótársak) • Környezet ártalmainak megelőzése • Egyéni bánásmód

39. Mentálhygiéniés gondozás célja A mentálhigiénés gondozás célja az idős beteg vagy fogyatékos embernél az egyéni bánásmód eszközeivel olyan lelki egyensúly megteremtése (megőrzése), mellyel képessé válik a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. 

40. Izoláció Izoláció fogalma = elkülönülés • Lehet valaki magányos akkor is, ha közösségben él.

41. Izoláció okai • személyiség jellege Ez akkor fordulhat elő, ha a közösségben élő embernek nincsenek barátai, befelé forduló, problémáit, örömeit, bánatát nem osztja meg senkivel.  • környezeti adottság pl. nagyvárosban élők  • betegség gyógyithatatlan, súlyos , ágyhozkötött beteg, súlyos fogyatékkal élők

42. Izoláció megoldási technikái a gondozó jó kapcsolatot alakít ki a gondozottal társakat tud neki szerezni elfoglaltságot talál a számára (foglalkoztatás)

43. Érdekvédelem Az érdekvédelem a segítségnyújtás egy speciális formája. Fokozatai: • észlelés: a gondozott megismerése, a problémák feltárása • megismerés: a helyzet részleges megismerése, a probléma behatárolása • tanácsadás megfelelő információk biztosítása

44. Érdekvédelem • meggyőződés: a segítségadás elfogadtatása, felvilágosítás • egyezség: a sikeres meggyőződés eredménye • közbenjárás: hivatalban, bíróságon, ellen érdekű félnél • továbbítás: kérelem- panaszok- megfogalmazása után illetékes helyre történő eljuttatás

45. Szociális ellátás formái Pénzbeli ellátások járadék, nyugdíj, lakástámogatás, gondozási díj, stb Természetbeni ellátások köztemetés, kedvezményes jogosultságok Szociális szolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, stb.