Előadás A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései dr . Hazafi Zoltán 2013. február 13.

1. Előadás A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései dr. Hazafi Zoltán 2013. február 13. Készítette: dr. Petrity Krisztina

2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)

3. Előzmények • 1. Az új törvény előzményei: • 2011 június  Széll Kálmán Terv  Magyar Munka Terv •  cél: a foglalkoztatás növelése érdekében a foglalkoztatási viszonyok átalakítása, új munka törvénykönyve megalkotása, az új munkajogi szabályozás célkitűzéseinek meghatározása • mi indokolta: • régi Mt. célja a piacgazdasági viszonyoknak megfelelő munkajogi rendszer kidolgozása (kollektív megállapodás)  csak részben teljesült • a régi Mt. gyakorlati alkalmazás során felmerült ellentmondások feloldása • a Zöld Könyv nyomán született jogalkalmazási megoldások beépítésének igénye • munkaviszonnyal érintkező egyes alapjogok újraszabályozása, pl. munkához való jog (Alaptörvény) • európai munkajogi normák átültetésének folytatása, jogharmonizáció

4. Előzmények • koncepcionális változások: • jelentősen bővíti a „kontraktuális alapú” szabályozás szerepét  a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét (új jogpolitikai megközelítés)  a törvény a kollektív szerződéssel szemben általában diszpozitív jellegű  bővíti a szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, növeli a felelősségüket • a munkajogot a magánjog részének tekinti, de a polgári jogi szabályok alkalmazásának metodikáján változtat • a munkajogi jognyilatkozatok általános szabályainak rögzítése  részben mellőzi a Ptk. szabályainak alkalmazását. • pontosan rögzíti, hogy az egyes munkajogi jogintézmények tekintetében mely polgári jogi szabályok mögöttes alkalmazását (miként) rendeli, illetve mely polgári jogi szabályok alkalmazását korlátozza • a kártérítési felelősség polgári jogias szemlélete erősödik • mellőzi a jogviszonyváltásnak nevezett szabálycsoport beiktatását

5. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.)

6. 1. A Kttv. • A Kttv. előzményei: • modern közszolgálat: 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)  közszolgálati jogviszonyban állók (karrier-rendszer) •  gyakori, ellentétes irányú módosítás  belső koherencia elvesztése • egyéb jogviszonyban állókra önálló törvények • + egyes szervezeti jogállási törvények saját foglalkoztatási szabályai • új kormányzati személyzetpolitika • első lépés: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program  1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat  Közigazgatási Személyzeti Stratégia • új életpályák kialakítása (átjárhatóság megteremtése) •  • Kttv. - a karrier-rendszer értékei erodálódtak - Ktv. funkcióvesztése

7. 1. A Kttv. • A Kttv. struktúrája: • egységes törvény  megszűnt a differenciált szabályozás (Ktv., Ktjv.) – Mt., Ptk.: nem háttérjogszabály – kifejezetten előírja, h. mely esetekben lehet alkalmazni • értelmező rendelkezések: fogalmi koherencia miatt • közös szabályok: valamennyi jogviszony tekintetében, pl. általános magatartási követelmények • közszolgálati személyzeti igazgatás: személyzetpolitikai feladatok, felelősségek, személyügyi központ  működteti pl. a pályázati rendszert, toborzási adatbázist • kormányzati szolgálati jogviszonyban állók: • - kormánytisztviselők • politikai (fő)tanácsadó kormányzati ügykezelők szakmai vezetők • kabinetfőnök • a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat eltéréssel kell alkalmazni

8. 1. A Kttv. • közszolgálati jogviszonyban állók: • köztisztviselők • önkormányzati (fő)tanácsadó közszolgálati ügykezelők jegyzők • a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni eltérésekkel • közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók: • az Mt. szabályait kell alkalmazni a fejezetben foglalt eltérésekkel • záró és vegyes rendelkezések: • - a 2012. évi V. törvény (Átmeneti tv.) tartalmazza, a Kttv.-ben: felhatalmazó rendelkezések a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni eltéréssel

9. 1. A Kttv. • A Kttv. hatálya [1-4. §]: • Kttv. alkalmazása: • főszabály (elsődleges norma) • szubszidiárius norma • törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell [pl. autonóm szervek] • hatálya nem terjed ki, kivéve, ha törvény másként rendelkezik • Kttv. hatálya: • szervi • a Kormány irányítása alá tartozó (államigazgatási) szervek • autonóm szervek • személyi • államigazgatási szervek kormánytisztviselői és kormányzati ügykezelői • közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok (szakmai vezetők) • autonóm szervek, önkormányzatok köztisztviselői és közszolgálati ügykezelői • az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, ügyész • + egyes rendelkezések alkalmazása meghatározott személyekre (pl. politikai vezetők) • tárgyi • kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony • közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára  alap: Mt. + speciális: Kttv. általános

10. 1. A Kttv. • Értelmező rendelkezések [6. §]: • a törvény fogalmi koherenciáját biztosítják • Mt. háttérjogszabály jellege megszűnt  fogalmi meghatározások köre bővült  önálló fejezetben • kiemelve: • 1. alapvető munkáltatói jogok: • a jogviszony létrejöttéhez, módosulásához, megszűnéséhez, a felelősség megállapításához kapcsolódó jogosítványok (pl. kinevezés, összeférhetetlenség megállapítása) • főszabály: hivatali szervezet vezetője gyakorolja  kivéve: Kttv. eltérően rendezi (pl. kirendelés  kirendelő szerv hivatali szervezetének vezetőjénél marad) • a Kttv. egyes rendelkezések normaszövegében is meghatároz értelmező rendelkezéseket  pl. közszolgálati adatvédelmi szabályzat [177. § (4) bekezdés], államigazgatási szerv [Kttv. 1. § c) pont], Magyar Kormánytisztviselői Kar [Kttv. 29. § (1) bekezdés]

11. 1. A Kttv. • Személyzeti igazgatás: • önálló fejezet: a kormányzati személyügyi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok és hatáskörök • a KIM miniszter érvényesíti a Kormány közigazgatási személyzeti politikáját •  összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti tevékenységét • kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és gondoskodik azok megvalósításáról •  • Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Program, Kormányzati Személyügyi Stratégia • közszolgálati ellenőrzés (fővárosi és megyei kormányhivatalokon keresztül) • módszertani támogatást nyújt (egységes jogalkalmazás, végrehajtás összehangolása) • statisztikai célú adatgyűjtést végezhet • működteti az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált • emberi erőforrás-gazdálkodási rendszert • irányítja a továbbképzést(főszabály szerint az NKE biztosítja) • kinevezési a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét • képviseli a Kormányt a Köztisztviselői Érdekegyeztetői Fórumban • összkormányzati, koordinációs felelősségében: kormányzati kirendelés, kifogásolási jog • az operatív személyügyi feladatokat a személyügyi központlátja el • érdekvédelem: Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK)

12. A joggyakorlás általános szabályai

13. 1. Közös szabályok • A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai • joggyakorlás általános szabályai = törvényben rögzített, jogi kötőerővel bíró normák • korábban az 1992. évi XXII tv.-ben (régi Mt.), egyes közszolgálati jogállási törvények átvették  Ktv. 71. § (2) bekezdése  a Kttv.-nek az Mt. már nem háttérjogszabálya  közös szabályok rögzítésre kerültek a Kttv.-ben  az egész törvényt átfogó, mindkét félre irányadó magatartási elvek és szabályok: • 1.1. általános magatartási követelmények • a) a köz szolgálata: • a köz szolgálatának elsődlegessége és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartása  a jogviszonyban ezek szem előtt tarásával kell eljárni (magasabb zsinórmérték) • Mt.  zsinórmérték az általában elvárható magatartás • b) jóhiszeműség és tisztesség elve/kölcsönös együttműködés elve: • nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti  a huzamos jogviszonyok sajátja

14. 1. Közös szabályok • c) tájékoztatási kötelezettség: • az együttműködés sajátos területe  minden olyan tényről, adatról, körülményről tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges •  a közszolgálathoz kapcsolódó valamennyi félre kiterjed (pl. MKK) • d) feltétlen érvényesülés elve (a törvény kógens jellege): • a törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a törvény kifejezetten megengedi  pl. közös megegyezéssel sem lehet végkielégítést fizetni • a Kttv.-vel ellentétes megállapodás  semmisség jogkövetkezményei • e) rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma: • a jogokat csak rendeltetésszerűen lehet gyakorolni ajog gyakorlása jogellenessé válik, ha mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet (mulasztással is megvalósítható) • lehetséges tényállásai jogterületenként eltérők pl. jogellenes a felmentés, ha a kormánytisztviselő kritikai véleményének megtorlásaként átszervezésre hivatkozva szüntetik meg kormányzati szolgálati jogviszonyát (akkor is, ha az átszervezésre egyébként is sor került volna)

15. 1. Közös szabályok • f) munkaidőn kívüli magatartásra vonatkozó követelmény: • tartós, bizalmi kapcsolat a felek között  magatartási követelmények munkaidőben és munkaidőn kívül  korlátozottan érvényesül  függ a munkakör jellegétől, a szervezetben betöltött pozíciótól, stb. • a tisztviselő nem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítéslésére, beosztása tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak és a közszolgálat céljának veszélyeztetésére  méltatlanság miatti felmentés (pl. mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használata) • g) titoktartási kötelezettség: • köteles a minősített adatot megőrizni • illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna • a titoktartási nyilatkozatot kiváltja • közérdekből nyilvános adat •  név, állampolgárság, munkáltató neve, a jogviszony kezdete a közigazgatási • szervnél, besorolás, a besorolás időpontja, munkaköre, a munkakör betöltésének időtartama, vezetői kinevezés, megszűnés időpontja, címadományozás, illetmény

16. 1. Közös szabályok • 1.2. személyhez fűződő jogok védelme • Ptk. nem háttérjogszabály  Kttv. tartalmazza a garanciális szabályokat • személyhez fűződő jogok: Ptk. 75–85. §  pl. névviseléshez való jog, jó hírnév védelme, levéltitok, stb. • nem abszolút  korlátozhatóak, ha az a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos • előzetesen írásban tájékoztatni kell a módjáról, feltételeiről, várható időtartamáról • lemondás: • személyhez fűződő jogról általános jelleggel előre nem lehet lemondani  emberi méltóságról való lemondás • csak írásban (garanciális szabály) • nyilatkozattétel, alkalmassági vizsgálat: • olyan nyilatkozat megtétele kérhető/alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyhez fűződő jogot nem sért és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges  pl. nem lehet a tisztviselőt várandósság megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére kötelezni, kivéve, ha jogszabály előírja • ellenőrzés: • közszolgálattal összefüggő magatartás körében (emberi méltóság sérelme nélkül)  pl. fogyasztott-e alkoholt munkaidőben • előzetes tájékoztatás az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközökről • megbízhatósági vizsgálat [Kttv. 39. § (5) bekezdés]

17. 1. Közös szabályok • 1.3. egyenlő bánásmód követelménye • alapvető szabályok  részletszabályok az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebht.) • meg kell tartani  különösen az illetménnyel kapcsolatban • orvoslása nem járhat más tisztviselő jogának megsértésével vagy csorbításával • kiválasztás  a munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, tapasztalattal, képességgel rendelkező jelöltek közül előnyben részesíthető, aki több gyereket nevel • munka egyenlő értékének vizsgálata  figyelembe kell venni: munka természetét, minőségét, mennyiségét, fizikai/szellemi erőfeszítést, felelősséget, munkaerő-piaci viszonyokat • esélyegyenlőségi terv • 1.4. jognyilatkozatok • a) egyoldalú jognyilatkozat: • csak jogszabályban vagy közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak belőle jogok és kötelezettségek • három csoportba sorolhatók: • kötelemfakasztó egyoldalú jognyilatkozatok elfogadástól függetlenül joghatást • váltanak ki (pl. felmentés) • 2. megállapodás létrehozására, módosítására, illetve megszüntetésére irányuló ajánlat • 3. a jogviszony teljesítésének módját megszabó munkáltatói jognyilatkozat (pl. munkarend)

18. 1. Közös szabályok • a címzettel való közlésselválik hatályossá  a címzett hozzájárulásával módosítható/vonható vissza (pl. lemondás visszavonása) • „clausula rebus sic stantibus”  ha a jognyilatkozat megtételét (a megállapodás megkötését) követően a körülményekben olyan lényeges változás következik be, amely a vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, aránytalan sérelemmel járna, az érintett fél mentesülhet a kötelem alól •  pl. tanulmányi szerződés [Kttv. 82. § (10) bek.] • jogról való lemondás  lemondó nyilatkozat nem értelmezhető kiterjesztően (pl. lemondás vasárnapi pihenőről egy alkalommal) • a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni • b) tájékoztatás: • közöltnek kell tekinteni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik • úgy kell tájékoztatni, hogy lehetővé tegye a jog gyakorlását, a kötelezettség teljesítését • 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni kell pl.az irányadó munkarendről, az illetmény átutalásának napjáról, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, stb. • tájékoztatni kell: munkakörökről, amelyeknél a kinevezés módosításával teljes/részmunkaidős, távmunkavégzésre/munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, határozott/határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás köthető ki

19. 1. Közös szabályok • c) feltétel: • jövőbeni, bizonytalan esemény, amelytől a jognyilatkozat függővé tehető  pl. kinevezés gyed-en lévő tisztviselő helyettesítésére visszatéréséig • felfüggesztő vagy bontó feltétel • nem köthető ki olyan feltétel, amely alapján a közszolgálat a tisztviselő hátrányára módosulna, vagy megszűnne • garanciális szabály: az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen  a megállapodást úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki • a felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná • d) a jognyilatkozat megtételének módja: • képviselet • munkáltató  jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult • tisztviselő: • 1. személyesen  kinevezés elfogadásával, megállapodás megkötésével, • módosításával, a közszolgálat megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggően • 2. meghatalmazott képviselő útján  mindent, amit nem kötelező személyesen (írásbeli meghatalmazás alapján vagy hozzátartozó)

20. 1. Közös szabályok • alaki kötöttség • a közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni atisztviselő kérésére akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező  pl. jogellenesnek tartott utasítás • írásba foglalás a munkáltató kötelezettsége, egy példányt át kell adnia • alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha a Kttv. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen  kivéve: a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment és ez nem jár a közérdek sérelmével  pl. szóban módosítják a munkaköri leírást, ami alapján a tisztviselő tovább dolgozik • munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát a Kttv.-ben meghatározott esetekben köteles írásban megindokolni • a törvény elismeri írásban közölt dokumentumnak az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozatokat is  kivételekkel, pl. kinevezés, fegyelmi határozat • jognyilatkozat közlése • jognyilatkozat  közlés  jogok és kötelezettségek • akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik • a közlés az átvétel megtagadása és szándékos akadályozása esetén is hatályos, szabályszerű akkor is, ha a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsul • postai úton történő kézbesítés szabályai

21. 1. Közös szabályok • 1.5. határidő és időtartam számítása • határidő = olyan időtartam, amelyet valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására ír elő jogszabály vagy a felek megállapodása (pl. méltatlanság jogcímén való felmentés, elévülés) • határidőnek nem minősülő időtartam (pl. próbaidő, munkaidőkeret)  naptár (pl. 2013. 01. 01.-től 1 éves határidő 2013. 12. 31-én jár le) • szabályai hasonlóak a polgári/közigazgatási eljárásjogi szabályokhoz • nap = naptári nap (nem munkanap) • napokban megállapított határidő  a határidő megkezdésére okot adó intézkedés napja nem számít bele (pl. kézbesítést követő napon indul) • hetekben megállapított határidő  azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel (pl. hétfőn kézbesített intézkedés 6 hetes határidő  6 hét múlva hétfőn) • hónapokban vagy években megállapított  azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel (pl. kézbesítés január 30., 5 hónapos  lejár június 30.) •  ha ez a nap hiányzik, a lejárat a hónap utolsó napja (pl. január 31.  június 30.) • a határidő az utolsó nap végén jár le (24:00) • ha a határidő munkaszüneti napra/hétvégére esik, a lejárat napja a következő nap

22. 1. Közös szabályok • 1.6. érvénytelenség • a megállapodás/jognyilatkozat érvénytelen, ha valamilyen hibában szenved  jogi hatás kiváltására nem alkalmas • két fajtája: a) semmisség – b) megtámadhatóság • a) semmisség: • semmis a megállapodást, amely jogszabályba (anyagi v. alaki) vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre • pl. anyagi = a tisztviselő nem felel meg az általános alkalmazási feltételeknek  alaki = kinevezését nem foglalták írásba  jó erkölcs = címadományozás rokoni kapcsolatra tekintettel  EU területen alkalmazott pályakezdőnél EU-s nyelv helyett elfogadják a kínait • „feltétel nélküli érvénytelenség”  külön eljárás nélkül (mintha a megállapodás létre sem jött volna) •  az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat rá + bíróság hivatalból észleli, • színlelt megállapodás semmis  más megállapodást leplez  leplezett alapján ítélik meg • pl. vezetői kinevezés a magasabb illetményért, tényleges vezetői tevékenység hiányában • jogkövetkezménye: érvénytelenség  kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

23. 1. Közös szabályok • b) megtámadhatóság: • „feltételes érvénytelenség”  eljárásra van szükség az érvénytelenség kimondásához • akarathiba  a nyilatkozat nem tükrözi a fél/felek akaratát • a fél lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette •  pl. hamis nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása • mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt •  pl. jogszabályi rendelkezés téves értelmezése • jogi kérdésben való tévedés  megtámadható, ha a tévedés lényeges volt és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást •  pl. jogász állította, hogy az elévülési idő 1 év • a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá •  pl. amíg nem írja alá a közös megegyezést, nem mehet haza • megtámadhatja: akit kényszerrel/fenyegetéssel vettek rá, tévedésben, téves feltevésben volt • szubjektív határidő:30 nap (a tévedés felismerésétől, kényszerhelyzet megszűnésétől) • objektív határidő: 6 hónap

24. 1. Közös szabályok • c) az érvénytelenség jogkövetkezményei: • érvénytelen megállapodásból származhatnak jogok és kötelezettségek  a jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a megállapodás érvényes lett volna • általános szabály: a jogviszony jövőre szóló azonnali hatályú megszüntetése  kivéve: ha a felek az érvénytelenség okát a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül elhárítják •  pl. magyar állampolgárság megszerzéséről az okirat bemutatása • ha az érvénytelenség oka a munkáltató oldalán merül fel  a felmentéssel járó juttatásokat meg kell fizetnie •  pl. munkáltató érdemi feladatra vette fel a tisztviselőt, de ügykezelőként alkalmazta • részleges érvénytelenség: az érvénytelen rész helyett a jogszabályt kell alkalmazni  kivéve: ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg • pl. megállapodás szerint a középfokú végzettségű tisztviselőnek a felsőfokú végzettségűekre irányadó illetménytábla alapján fizetnek • egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén belőle jogok és kötelezettségek nem származnak • közszolgálat megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége  jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei [Kttv. 193–194. §] • az általános jogkövetkezményeken túl a fél jogosult kárának érvényesítésére

25. 1. Közös szabályok • 1.7. az igények elévülése • elévülés =a jogviszonyból eredő igényt meddig lehet érvényesíteni  jogbiztonság (érdekmúlás  csökken a teljesítéshez fűződő érdek, nehezebb a bizonyítás) • a jog maga nem évül el  elévülési idő utáni önkéntes teljesítés nem követelhető vissza • általános elévülési idő: 3 év • kivételek:- rövidebb  jognyilatkozatok megtámadása 6 hónap • - hosszabb  bűncselekménnyel okozott kár 5 év/büntethetőség elévülése • elévülési idő az igény esedékessé válásától kezdődik, az elévülést hivatalból kell figyelembe venni • az elévülés nyugvása  ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni (pl. külföldön van)  az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül az igény akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő eltelt/abból 6 hónapnál kevesebb van hátra • az elévülés megszakadása  az igény érvényesítésére irányuló nyilatkozat: • írásbeli felszólítás – az igény a bíróság előtti érvényesítése – közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése – az igény megegyezéssel történő módosítása – egyezségkötés– kötelezett elismerése • az elévülés megszakadása/eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik

26. Köszönöm a figyelmet!