Az ókori Görögország Hellas

1. Az ókori GörögországHellas

6. A görög nevelés • Homéroszi kor szokás, hagyomány • embereszményei: Achilles - bátor, vitéz Odüsszeusz - leleményes, okos •  A homéroszi kortól a perzsa háborúkig Az egyszerűséget a sokféleség váltja fel • A perzsa háborúk után (Periklész kora) erkölcsi nevelés értelmi nevelés szofisták (vándortanítók) vitatkozás , kételkedés dialektika (etikai realizmus) retorika (etikai intellektualizmus) gyakorlati ismeretek (természettudományok)

7. A spártai nevelés (dór nevelés)Kr.e. VIII-VI. század • Katonaállam • Lükurgosz törvényei • azonos nagyságú földek, • közös étkezés, • egységes, ÁLLAMI NEVELÉS • katonai táborok • háború, harc, testi nevelés

8. Az athéni nevelés (ion nevelés)Kr.e. VI-IV. század • HARMONIKUS EMBER • „JÓ POLISZPOLGÁR”: • szakmai műveltség • Általános műveltség • KALOKAGATHIA • ESZTÉTIKA (szép) és ETIKA (jó) harmóniája • testi, lelki harmónia • MAGÁNTANÍTÓK 

10. A nevelés folyamata és tartalma • I. szakasz: családi nevelés (0-7. év) • II. szakasz: múzsai képzés (7-15. év) • grammatikai képzés • kithara képzés (hangszeres éneklés és tánc) • III. szakasz: gimnasztikai képzés (15-18. év) gümnaszion (testedzés, kifejező mozgás) • palaestra, pentatlon • IV. szakasz: katonai képzés (18. év után) • ephebia

11. grammatikai "iskola„ (grammatisztész háza) betűk megismerése (betű = szám = hangjegy) szótagtanulás és -írás (szüllabizein) Homérosz: Iliász ismétlés, kívülről megtanulás A magántanítóhoz kísérő rabszolga neve: paidagogosz kithara "iskola„ (kithara = hárfa szerű hangszer) (kitharisztész háza) zenetanítás kezdetben bemutatással és utánzással lírikusok műveinek éneklése tánctanítás palaisztra (birkózásra kijelölt hely) testgyakorlás színtere birkózás, ökölvívás, könnyűatlétika

19. Niké temploma

21. VALLÁS Jellemzői • politeizmus • emberi alakú, halhatatlan istenek • minden istennek egyedi funkciót tulajdonítottak • az istenek cselekedeteit leíró történetek összessége a mitológia • Olümposz, az istenek lakóhelye

22. ZEUS

23. HADES

24. HERA

25. ARTEMIS

26. DEMETER

27. DIONYSOS

28. APHRODITE

29. ATHENE

30. HERMES

31. HEPHAISTOS

32. POSEIDON

33. APOLLON

42. Szókratész „Ismerd meg önmagad!” „A tudás visszaemlékezés a velünk született, és később feledésbe merült ismeretekre.”

43. A konkrétumból kiindulva, kérdések sorozatán át jut el az általános igazságig • A „heurisztika”: a megismerés művészete • bábáskodó, vagy „kérdve-kifejtő módszer” • A kétféle megismerés útja: • A szakemberek ismeretszerzése: tárgyi ismeretek tanulása • Igazi, valóságos ismeretek megszerzése: a dolgokat nem a „szemmel”, hanem belső tudatműködéssel vizsgálja • Etikai intellektualizmus: aki tudja a jót, az törekszik is annak megvalósítására

44. Platón Művei: Állam, Törvények A polisz társadalmát 3 fő osztályra tagolja: filozófusok, katonák, kétkezi dolgozók A cél nem az egyén, hanem az állam boldogsága A filozófusok erénye a bölcsesség, a harcosoké a bátorság, a dolgozóké a józanság, önmérséklet. Gondosan megtervezett nevelés: • Elemi képzés • Középfokú képzés • Felsőfokú képzés Akadémia

45. Az egyes ember lelkének összetevői Platónszerint

46. A lélek részei. Platón lófogat-hasonlata

47. Arisztotelész • Nagy Sándor nevelője • elutasítja az athéni nevelést, "kétes értékűnek" tartja, mert nincs tisztázva, mi a célja: a hasznosság vagy pedig az erény • elutasítja a spártai nevelést: elállatiasítja a gyermekeket

48. Nikomakhoszi etika • Cél: a boldogság • Az boldog, aki erényesen él. • Cél: erényes polgárok nevelése • Erényt a hajlamokból a neveléssel lehet elérni, • erkölcsi tevékenységek (szoktatással) • szellemi tevékenységek (oktatással-neveléssel) • Mindenekben az „arany középút” betartása (végletek nélkül élni) • A szoktatás és az oktatás-nevelés egysége