1 / 45

Vízellátás 1.előadás

EJF Építőmérnöki Szak (BSC). Vízellátás 1.előadás. Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich.erno@hidroconsulting.hu. Tantárgyi követelmények.

teryl
Télécharger la présentation

Vízellátás 1.előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. EJF Építőmérnöki Szak (BSC) Vízellátás1.előadás Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich.erno@hidroconsulting.hu

  2. Tantárgyi követelmények • Félévi aláírás megszerzése: • Min. 70%-os órai részvétel • Legalább elégséges ZH • Min. 4 db igazolt tervkonzultáció (konzultációs lap!!!) • Vízhálózat tervezési feladat beadása (legalább elégséges szint teljesítése) • Vizsga: • Szóbeli vizsga • Tervfeladat megvitatása • 2 db tétel (tételsor alapján) • Előtanulmányi kötelezettség: Hidraulika I. II. • Államvizsga tárgy • Házi feladat kiadása: 2. héten • Vizsga tételsor kiadása 14. héten • Zárthelyi: 12. héten, Pót-ZH: 14. héten, 2. pót-ZH: vizsgaidőszakban • Házi feladat beadása: vizsgaidőszak első vizsgaidőpontjáig

  3. Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek I. 1. Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük • (vízbázis – vízszerzés – víztisztítás) – vízelosztás – tározás és szerepe • helyszínrajzi kialakítás • magastározós és magastározó nélküli rendszerek • regionális rendszerek • vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek 2. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata • a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, tározó jellemzői, szivattyúválasztás • jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk • a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása • a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása • hidraulikai modellek és alkalmazásuk

  4. Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek II. 3. Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban • az elosztóhálózat mint reaktor • a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük • az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás • utóklórozási stratégia kialakítása • a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése 4. Vízelosztó hálózatok anyagai és műtárgyai • az elosztóhálózat anyagaival szemben támasztott követelmények, jellemző igénybevételek • jellemző csőanyagok és csőkötések – előnyök, hátrányok • szerelvények • műtárgyak: medencék, víztornyok, aknák, átvezetések

  5. Tárgyalt főbb témakörök • A vízelosztó rendszer, alapfogalmak, jogszabályi háttér • Vízigények és időbeli változásaik. Fogyasztási körzetek és övezetek. • Hidraulikai méretezés, hidraulikai ellenőrzés. Tározás. Jellemző üzemállapotok. A hálózati jelleggörbe. Szivattyúválasztás. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata. • Hálózathidraulikai modellezés. Az EPANET modell. • Helyszínrajzi, hossz-szelvényi és keresztszelvényi tervezés szabályai védőtávolságok. • Csőanyagok, csőkötések, idomok, szerelvények, csomópontok • Tározók. Hálózati műtárgyak. • Hálózatrekonstrukció • Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban.

  6. Kötelező és ajánlott irodalom • Kötelező irodalom: • Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998. • EPANET segédlet • Kapcsolódó jogszabályok (www.magyarorszag.hu) • Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, 1987. IV fejezet: A víz szétosztása. 457-626 oldal • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1974. kapcsolódó fejezetek: • IV.2. fejezet: Szivattyúk 715 – 729 oldal. • VII.1. fejezet: 1237 – 1340 oldal. • VII.3. fejezet: 1290 – 1348 oldal. • 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. melléklet 66 – 71 oldal • Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Tankönyvkiadó, Budapest. 1981. (Vízellátás tervfeladathoz kapcsolódó fejezetek) • Ajánlott irodalom a kiadott prezentációk végén

  7. A vízgazdálkodás idealizált rész-rendszere (vízellátás-csatornázás) vízbázisok vízszerzés víztisztítás vízelosztás ipari vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás mg-i vízfelhasználók befogadó lakossági vízfelhasználók A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

  8. Vízellátó rendszer elemei és feladat • Elemei: • Vízbeszerzés (külön tantárgy) • Vízkezelés (külön tantárgy) • Tisztavíz medence • Vízemelés, vízgépészet • Elosztóhálózat és tartozékai • Víztározás • Energiaellátás • Irányítástechnika • Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben.

  9. Kapcsolódó fontosabb jogszabályok • 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről • 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről • 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról • 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról (11§-13§) • 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet) • 2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről • 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről • 9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (5. melléklet 66 – 71 oldal) • 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről

  10. EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata • Vízzel való gazdálkodás elve • Takarékosság elve • Teljes megtérülés elve • Amortizáció is!!! • Mo-i víziközmű vagyon értéke 2008-ban 1000 Mrd Ft!!!!

  11. Vízigény – alapfogalmak • Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra • Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m2,nap) • Átlagos napi vízigény (Qd): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m3/nap] • Napi csúcs vízigény (Qdmax): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m3/nap] • Órai csúcs vízigény (Qhmax): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m3/h]

  12. Vízigény meghatározás módjai • Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ-10-158/1-1990. Óvatosan kell kezelni!!!!! • Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!) • Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok: • Foglalkoztatottság összetétele • Ellátottsági színvonal • Éghajlati viszonyok • Kulturális szokások • Település méret • Település típus • Gazdasági jellemzők • Társadalmi rétegek aránya • Vízdíj • Stb….

  13. Települési vízigények összetevői • Kommunális vízigény (Qk) • Háztartások vízigénye • Közületek, intézmények vízigénye • A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..) • Közterület fenntartás vízigénye • Ipar vízigénye(Qi) • Mezőgazdaság vízigénye (Qm) • Tűzoltás vízigénye (Qt) • Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Qv) Qd= Qk + Qi + Qm + Qt + Qv

  14. Ellátási színvonal (komfort fokozat) • Közkifolyósmódon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik. • Félkomfortosmódon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van. • Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van. • Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.)

  15. Kommunális vízigény I. • Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata • Fajlagos vízfogyasztás hazánkban 80-200 l/fő,nap, melynek értéke függ: • Éghajlat, időjárási viszonyok • Település jelleg, település méret • Fogyasztói szokások • Kulturális jellemzők • Komfort fokozat • Anyagi lehetőségek • Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a • Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg

  16. Kommunális vízigény II. • Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében! • Átlagos napi vízigény: • qi(l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény • Ni(fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma • Legnagyobb napi vízigény: • βn( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező

  17. Kommunális vízigény III. • Átlagos órai vízigény [m3/h]: • Legnagyobb órai vízigény [m3/h]: • βh ( - ): óracsúcs tényező (1,4 – 3,6) • fh (%): óracsúcs hányad (6% – 15%) • βh és fh értékeit részletesen Török L. segédletében

  18. Kommunális vízfogyasztás napon belüli alakulása

  19. Ipari és mezőgazdasági vízigény • Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize) • Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges. • Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás • Vízigény meghatározás módja: • Szakirodalom alapján • Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján • Gyártási technológia • Technológia mérete • Víz visszaforgatási arányok • Technológiai fegyelem

  20. Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) I. • Teljes vízigény (Qt): a teljes technológiai és szociális vízigény összege • Teljes technológiai vízigény (Qt,te): a teljes termelési technológia vízigénye • Teljes járulékos vízigény (Qta): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye • Frissvíz igény (Qf): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege • Friss pótvíz igény (Qfm): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény • Használt pótvíz igény (Qmu): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény • Pótvíz igény (Qm): használt és friss pótvíz igény összege

  21. Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) II. • Átfolyó frissvíz igény (Qf,fl): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény • Vízveszteség (Ql): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege. • Párolgási veszteség (Qle) • Szivárgási veszteség (Qlsd) • Kihordási veszteség (Qlc) • Újrahasznált víz (Qr): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz • Visszaforgatott víz (Qre): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz

  22. Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) III. • Fajlagos ipari teljes vízigény: • pi(db): legyártott termékek száma • Fajlagos ipari frissvíz igény: • Frissvíz kihasználási tényező:

  23. Hazai ipari vízigények alakulása

  24. Tűzoltási vízigény I. • Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi-víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során). • A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz. • Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg • Külső tűzi-víz igény biztosítása: • Tűzcsapokról (min. 200 m-ként) • Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek) • Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó. • Belső tűzi-víz igény biztosítása: • Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről • Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni! • Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben

  25. Tűzoltási vízigény II. • Tájékoztató jellegű adatok tűzoltási vízigényre (MSZ-595) • A települési mértékadó tüzi-víz mennyiséget 3 órán át kell biztosítani

  26. Tűzoltási vízigény III. • Szemléletváltás: A 147/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján a tűzoltáshoz szükséges vizet a közműhálózatból akkor lehet vételezni, ha az felszíni vízből vagy ipari vízhálózatból nem, vagy nem elegendő mennyiségben vételezhető.

  27. Oltóvíz biztosítás időtartama (OTSZ szerint) • Normatív tűzterhelés alapján kell meghatározni:

  28. OTSZ hálózattervezési vonatkozásai • A mértékadó oltóvíz mennyiséget a településen, illetve a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére kell meghatározni • A települési vízhálózatot úgy kell méretezni hogy a mértékadó oltóvíz igényt és az átlagos kommunális vízigényt a hálózat egyidejűleg tudja biztosítani! • Oltóvíz céljára is igénybe vehető hálózati szakasz esetén, ágvezeték legalább NA 100, míg körvezeték legalább NA 80 legyen! 1000 főnél kisebb településen ettől el lehet térni, ha 200 m-en belül megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő hely van. • A vízmű magas és mélytározójánál NA 100 csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helye(ke)t kell kialakítani. • Tűzcsapok minimális távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!) • Új vezetékes vízellátó hálózat építésekor csak föld feletti tűzcsap telepíthető!

  29. Oltóvíz tározók kialakítása OTSZ szerint • Min. hasznos térfogat 30 m3 • A tározó max. mélysége 7 m lehet! • Tározó és védendő építmény max. távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!). • Szívócsövek száma: minden megkezdett 100 m3 hasznos térfogatra 1 db • Szívócső minimális átmérője: NA 100 • Szívócsövek minimális távolsága: 5 m

  30. Tűzcsapon biztosítandó nyomás OTSZ szerint

  31. Szükséges oltóvíz intenzitás OTSZ szerint

  32. Hálózati és szolgáltatási veszteségek • Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek • Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése). • Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8-15%

  33. Távlati előrejelzés • Távlati tervezés (20-50 év): • 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő • Fogyasztási prognózis készítés: • Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..) • Politikai prognózisok • Népességszám alakulás prognózisa • Éghajlatváltozás hatása • Országos –regionális –helyi prognózisok • Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén • Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..) • Célállapot - ütemezés

  34. Vízfogyasztás alakulása Budapesten (1949-2003)

  35. Éghajlat változás hatásai I. – rövidtávú hatások • Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek • Kisebbek lesznek a kisvízhozamok • A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható • A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható • Lesüllyednek a talajvízszintek • A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása • Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása • Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet • Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek

  36. Éghajlat változás hatásai II. – lehetséges társadalmi következmények • ALKALMAZKODÁS • Mezőgazdaság • Közlekedési hálózatok • Építéstechnika • Vízgazdálkodás • Túrizmus • Életmód • Betegségek térhódítása • Stb… • ELVÁNDORLÁS • Tenger által elöntött területek • Sivatagossá váló területek • Elöntéses területek • Erózióveszélyes területek • Gazdaságilag tönkremenő területek • Stb… Távlati vízfogyasztási prognózis!?!?

  37. Fogyasztási körzetek kijelölése • Cél: közel azonos fogyasztási jellemzőkkel rendelkező területek lehatárolása • Főtevékenység szerinti lehatárolás: • Ipari területek • Mezőgazdasági területek • Lakóterületek • Közületi körzetek • Részterületi lehatárolás szempontjai lakóterületeken belül: • Komfort fokozat • Laksűrűség (beépítési jelleg, szintek száma, stb..) • Kulturális jellemzők • Társadalmi rétegek, életszínvonal • Stb…

  38. Tervfeladathoz javaslatok • Török L. tervezési segédletében található mintapélda (12-15.oldal) átnézése Ez alapján és az előadás anyag alapján a vízigény számítás egyszerűen elvégezhető • A kiadott helyszínrajzon fogyasztási körzetek kijelölése M=1:4000 v. M=1:5000 méretarányú helyszínrajzon. Jelölésmód: különböző színnel vagy sraffal. Minden önálló területegységet számmal kell ellátni. Valósághű települési struktúrát javasolt kialakítani tagoltság tekintetében. Az elkészített helyszínrajz alapján terület kimutatást kell készíteni. A vízigény számítás eredményeit a részterületekre szét kell osztani. Erről táblázatos kimutatást kell készíteni.

  39. Kiegészítő információk – hf készítéshez példák • Komplett tervfeladat mintapélda: Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás-csatornázás tervezési segédlet. (vízszerzés-víztisztítás feladatrészek nélkül) • Komplett minta tervfeladatok az ftp-n. (Azokon 2 nyomászóna van!!!) • Vízigény számítás mintapélda: Török László tervezési segédlet

  40. Műszaki leírás készítése I. • Mit tartalmazzon: • Kiindulási és tervezési adatok • Egyes változatok, alternatívák. Legjobbnak ítélt megoldások indoklása. • Tervezési részeredmények, és eredmények • Tervezési gondolatmenet: mit, miért, hogyan terveztünk? • A tervre vonatkozó konkrétumok • Hivatkozások a tervmellékletekre

  41. Műszaki leírás felépítése I. 1. Megbízás tárgya, kiindulási adatok, feladat ismertetése 2. Jelenlegi állapot bemutatása • Település jelleg • Domborzati viszonyok • Beépítési jellemzők • Jelenlegi és távlati fogyasztók • Jelenlegi vízellátási infrastruktúra bemutatása • Település közmű helyzete • Település fejlődés

  42. Műszaki leírás felépítése II. 3. Tervezett állapot bemutatása • Tervezést befolyásoló tényezők (ellátás módja, nyomásigények, ellátási övezetek, tározó és szivattyú telep működési kérdései, energiaellátási viszonyok, stb…) • Vízigények bemutatása • Víztározók bemutatása • Tápvezeték és hálózat vonalvezetése, vezetékanyag, átmérők • Hálózat hidraulikai vizsgálat eredményei, üzemállapotok és eredmények értékelése • Nyomásviszonyok • Hálózat magassági vonalvezetése • Szerelvények, védőcsövek, műtárgyak a hálózatban

  43. Műszaki leírás felépítése III. 4. Kivitelezési előírások • Munkagödör kialakítás, dúcolás • Víztelenítés • Építési ütemezés • Stb… 5. Nyomáspróba és vezeték fertőtlenítés 6. Munka- és balesetvédelmi előírások 7. Üzemeltetési előírások 8. Környezetvédelmi fejezet (építési és üzemeltetési fázis) - Levegőtisztaság védelem - Hulladékok - Felszíni és felszín alatti vizek védelme - Talajvédelem - Zaj- és rezgésvédelem 9. Egyéb észrevételek

  44. Felhasznált irodalom • Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998. • Közműhálózatok tervezése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 digitális jegyzet • MSZ-10-158/1-1990. A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás • MSZ-10-158/2-1984. Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói • Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983. • Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása 2007. www.epgep.bme.hu • Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholy • Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal. • Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, 1991. • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974. • 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

  45. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related