1 / 24

TÁVCSÖVEK AZ ŰRBEN

TÁVCSÖVEK AZ ŰRBEN. Hegedüs Tibor, Baja. Földi távcsövek hátrányai. Légköri torzítások rontják a távoli égitestek finom részleteinek leképezését. Légköri elnyelés a kozmoszból érkező sugárzások nagy részét nem engedi a felszínig lehatolni – ezek nem is észlelhetők!.

ulla-berry
Télécharger la présentation

TÁVCSÖVEK AZ ŰRBEN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. TÁVCSÖVEK AZ ŰRBEN Hegedüs Tibor, Baja

  2. Földi távcsövek hátrányai • Légköri torzítások rontják a távoli égitestek finom részleteinek leképezését • Légköri elnyelés a kozmoszból érkező sugárzások nagy részét nem engedi a felszínig lehatolni – ezek nem is észlelhetők! • Légköri fényszórás (különösen az emberi fényszennyezés miatti járulék), és rádió- zajok megemelik a háttérfényességet (a határ alatti fényességű égitestek sugárzása beleolvad a háttérbe, nem észlelhető)

  3. A légköri torzítások

  4. A légköri fényszórás

  5. A légköri elnyelés

  6. Földi távcsövek hátrányai • A Föld gravitációja, környezeti rezgések a műszerek alkotó elemeit egymáshoz képest elmozdítják, eltorzítják • A földfelszínhez rögzített szerkezetek (így a távcsövek is) a Föld tengelyforgása által meghatározott ideig figyelhetnek egy égi objektumot (nappalok-éjszakák váltakozá- sa, meteorológiai viszonyok is beleszólnak) • A Föld bolygó méretei korlátozzák a távcsövek elhelyezésének lehetőségeit

  7. Távcsövek elhelyezésének korlátai

  8. Az űrcsillagászat kezdetei • 1874: Jules Janssen, hőlégballon, 7300 m (kézi spektroszkóppal a Napot észlelte) • 1923: szept. 10-i napfogy. repülőgépről (azóta szinte mindegyiket így is észl.) • 1946: Németo-ból zsákmányolt V2 rakéta (UV detektorok feljuttatása) • 1949: Nap röntgensugárzásának felfedezése (szintén rakétával felküldött érzékelővel)

  9. Az űrcsillagászat kezdetei • 1962: Riccardo Giacconi és Bruno Rossi, Sco X-1 röntgenforrás felfedezése Aerobee rakétára szerelt detektorral (optikai megfelelő: V818 Sco, 1966) Giacconi ezért később Nobel-díjat kap! • 1962: OSO (Orbiting Solar Observatory) • 1969: gamma-kitörések véletlen felfedezése katonai célú megfigyelések során, 4 évig eltitkolták!

  10. Fő tervezési szempontok • Minimális elérhető tömeg (különleges anyagok) • Indításkori rezgések elleni védelem • Pályára álláskori végleges konfiguráció… • Zavaró jelek kizárása (árnyékolók) • Irányító és stabilizáló rsz. (giroszkópok) • Tápellátás (napelem, akkumulátorok) • Működési idő alatti anyagok (hűtés, ü.a.) • Fedélzeti adatgyűjtés-továbbítás (számítógép)

  11. Alkalmas helyek a térben…

  12. A láthatatlan égbolt feltérképezése • Röntgenben: Uhuru (1970-73, NASA) • Infravörösben: IRAS (D=57 cm, 1983, USA, Nl, UK) • Gammában: Compton (CGRO, 1991-2000, NASA) • UV-ben: GALEX (D=50 cm, 2003-… , USA)

  13. NASA „Nagy Obszervatóriumok” Compton (14,9 t, 1991-2000) Hubble (11,1 t, D=2,4 m, 1990-2012?) Spitzer (D=85 cm f/12, 865 kg, 2003-2009-…) Chandra (1999-… 2010?)

  14. Nagy energiák nyomában • XMM Newton (3,8 t, ESA+UK, 1999- , X+ D=30 cm UV) • Integral (ESA+NASA+Ru, 2003- … ) • Swift Gamma Ray Burst Explorer (USA, 2004- … ) (X+ D=30 cm f/12,7 UV tel.) • Fermi (GLAST, NASA, 2008- … )

  15. „Mi van az ibolyán messze túl…?” • IUE (D=45 cm, 1978-1996) kb. 100.000 színkép • EUVE (USA, 1992-2001) • FUSE (USA, Ca, Fr, CD=39x35 cm, 1999- … ) • Galex (D=50 cm f/6, 2003- … )

  16. Minden idők legsikeresebb űrtávcsöve 13,2 m 4,2 m Eredetileg tervezett költség: 400 millió USD Jelenleg ráköltött közvetlen költség: 2,5 milliárd USD Kummulatív összköltség (üzemeltetéssel, stb.): kb. 4,5 – 6 milliárd USD EU hozzájárulás: 593 millió EUR 115-2500 nm közötti érzékelési képesség 5 nagyjavítás: 1993, 1997, 1999, 2002, 2009

  17. Hősugarak kereszttüzében… • IRAS (1983, USA, Nl, UK, D=57 cm) • ISO (1995-1998, ESA, D=60 cm) • Akari (Astro-F, 2006- …, Japán, D=67 cm) • Herschel (2009- …, ESA, D=3,5 m)

  18. Az Univerzum első fénye nyomában • COBE (Cosmic Background Explorer, 1989-1993, NASA) • WMAP (Wilkinson Millimeter Anisotropy Probe, 2001- …, NASA) • Planck (2009- …, ESA)

  19. Antennák a Föld körül • HALCA (MUSES-B, japán, D=8m, 1997-2005) • Radioastron (orosz, 2010-…)

  20. Vigyázó szemetek a Napra vessétek • SOHO (1,85 t, 1995-…) – 2008-ig 1500 üstökös! • ULYSSES (370 kg, 1990-2009) • STEREO (2006- …)

  21. Parányi óriások • MOST (2003-, Microvariability and Oscillations of STars – kanadai, 53 kg, 65x65x30 , D=15 cm) • COROT (2006- , Convection, Rotation and pla- netary Transits – CNES+ESA, 630 kg, D=27 cm) • Magyar űrtávcső???

  22. Detektorok

  23. A jövő • JWST (NASA, 2013?-) 0,6 – 28 mm • GAIA (ESA, 1,4 t, 2013?-) • LISA ( • TPF (2014?)

  24. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related