Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai

1. Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető Budapest, 2008. október 15.

2. Az új szervezeti rend igénye • Élelmiszer-biztonságiellenőrzés hatékonyságának növelése • 58/2005. (VI. 10.) OGY határozat - élelmiszer-biztonsági ellenőrzés irányítása egy hatóság feladata legyen • közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása • 2118/2006. (VI. 30.) Korm. Határozat - egységes élelmiszer-biztonsági szervezet kialakítása

3. Az új szervezeti rend igénye • Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezeteta földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítja • 2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozat • Az egészségügyi miniszter élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos feladatait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter veszi át.

4. Az új szervezeti rend • 2008. szeptember 1-től hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. • Lánc szemlélet: a „szántóföldtől az asztalig” elv szerint nem választhatók szét egymástól a • talajvédelem, • növény-egészségügy, - növényvédelem, • takarmányozás, • állat-egészségügy, állatgyógyászat, • élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései.

5. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény több törvényt hatálytalanít, és teremt egységes szemléletű megközelítést: • a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény • a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény • az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény • az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény • egyes élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2005. évi CLXI. törvény • az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló 2007. évi CXV. törvény

6. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény • A törvény alkotás legfőbb célja: • meg erősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát, • a hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszer-biztonsági hatóságra kell telepíteni, • meg kell határozni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét. • A törvény egységesíti a szankcionálás és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is.

7. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény • A törvény célja • növények szennyezésektől mentes termőföldön történő termesztésének elérése • a növények, növényi termékek (élelmiszer, takarmány) megóvása, növényvédelem (kórokozók, kártevők) • biztonságos és megfelelő minőségű takarmány termelés forgalmazás • az állatok egészségének megőrzése, járványos állatbetegségek megelőzése, leküzdése (zoonózis, nagy gazdasági kár) • végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme • az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők csökkentése • nemzetközi kereskedelem biztosításához szükséges garanciák elérése

8. Alap követelmények • Szűken vett élelmiszer előállítás és forgalmazás szabályozásának területe, változások: • Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében garantálható: • az élelmiszer-biztonság • élelmiszer-minőség • a környezet és az állatok védelme • rendelkezésre áll a megfelelő élelmiszer-ipari szakképesítés.

9. Jelölés • Tájékoztatási szabályok: • magyar nyelven, • közérthetően, • egyértelműen, • jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszer-jelölési előírásokban foglaltakat • Az élelmiszer-jelölés, alkalmazott jelölési módszer, az élelmiszerek megjelenítése • formája vagy alakja, • csomagolása, • bemutatásának módja, • kellékei nem tévesztheti meg a végső fogyasztót

10. Jelölés • A jelölés nem tévesztheti meg a végső fogyasztót • természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja tekintetében • nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást, nem állíthat olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik • nem állíthat, nem kelthet olyan benyomás, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik • nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását

11. Elsődleges felelősség • Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős. • Kivéve, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.

12. Felelősségi szabályok • Az élelmiszer-vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben • a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta, • vagy az általa is felismerhető lett volna. • A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt • nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett. (ha nem megfelelőt hozott be)

13. Felelősségi szabályok • Az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. • Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. • A fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba.

14. A nyomon követhetőség, visszahívhatóság • Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének, • nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia • naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. • A dokumentációs rendszer adatait felhívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére kell bocsátani.

15. Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei A külső és a belső környezetnek, • a strukturális feltételeknek (berendezések, elrendezés, technológia) • a termelési és tárolási kapacitásnak, • a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevőknek (biztonság, minőség) • csomagolóanyagoknak • fertőtlenítőszereknek (megfelelőség, alkalmazás) • az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;

16. Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei Olyan • önellenőrzési, • minőségbiztosítási, • nyomonkövetési, • termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége. • Az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.

17. Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei • Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jogszabályban, meghatározottak szerint történt • nyilvántartásba vételét vagy • engedélyezését követően kezdheti meg. • Az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni, majd vezetni.

18. Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei • Élelmiszer-vállalkozás kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-létesítményt működtethet, valamint • engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-vállalkozási tevékenységeket végezhet.

19. Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei • Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn. • Az élelmiszer-vállalkozó az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét.

20. Az állami feladatok szervezése és irányítása • Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el. (MGSZH) • Az élelmiszerekkel kapcsolatos élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv végzi. (ÁNTSZ) • Megtévesztő állítások, megtévesztő jelölés, csomagolás, reklám a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint a fogyasztóvédelmi hatóság végzi. (NFH)

21. Az állami feladatok szervezése és irányítása • Élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el: • az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter), • az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (MGSZH), • az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv (MÉBIH), • az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző laboratóriumok.

23. A miniszter feladatai Kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén • a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, • a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, • továbbá a rendvédelmi szervek közreműködésének elrendelését! • kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak összeállításáról és közzétételéről, • meghatározza az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait, • elkészítteti az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Tervet • tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről, • szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából, • kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat.

24. MGSZH Központ szervezeti felépítése

26. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) • Szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, • gondoskodik a szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban • végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek értékelését, • laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli a hatósági minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat, • szervezi és felügyeli a monitoringprogramok végrehajtását • feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez , • kidolgozza a területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását, • élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint zoonózis fellépése, illetve gyanúja esetén együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, erről nyilvántartást vezet.

27. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: • állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokon: • ellenőrzi az élelmiszer-biztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását; • végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését, valamint a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételét; • ellenőrzi az EU ban nem harmonizált állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból az EU területére történő beléptetését, a meghatározott feltételek teljesülését.

28. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: • az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, • továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére, • működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist. Állategészségügyi feladatainak keretében engedélyezi többek között • a takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását

29. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Engedélyezi: • engedélyköteles élelmiszer-vállalkozás működését • az élelmiszer-szállító járműveket, és ezek mosását és fertőtlenítését végző helyeket Nyilvántartásba veszi: • engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó élelmiszer-vállalkozásokat, • élelmiszer-csomagolóanyag gyártókat, forgalmazókat, • élelmiszer-iparban felhasználható fertőtlenítőszereket előállítókat,

30. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi: • az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét; • az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően (USDA, Dél-Korea) • a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását, • közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását

31. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett • „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, • a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszereket, • az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszereket, a fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, • a rovar- és rágcsálóirtást. • az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat

32. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Elvégzi: • Levágott, elejtett, kifogott, gyűjtött állatok húsvizsgálatát • elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát • vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát

33. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Nyilvántartást vezet. • az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról • az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről • a nem állami laboratóriumokról • az élelmiszer-szállító és a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről

34. Vámhatósági nyilvántartás • A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.

35. Nyomozóhatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv együttműködése • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a nyomozó hatóságot, az ügyészséget, valamint a bíróságot a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. §-a (6) bekezdésében meghatározott célból (iratbetekintés) megkeresheti. • A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

36. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során jogosult • az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni • berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni • iratokat, dokumentációt, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni • eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni • eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni (ellenminta) • élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni.

37. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során új elem a próbavásárlás • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.

38. JOGKÖVETKEZMÉNYEK(a felsorolás nem teljes) • figyelmeztetésben részesíthet • bírságot szabhat ki • tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti; • vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását; • vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából; • az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti; • termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

39. JOGKÖVETKEZMÉNYEK(a felsorolás nem teljes) • elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását; • elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti; • élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja; • szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja; • élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet; • a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelhet korlátozó intézkedéseket; • elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül.

40. Feketegazdaság az élelmiszerláncban • A nem engedélyezett tevékenységgel a vállalkozók: • veszélyeztetik a fogyasztók egészségét; • sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit; • jelentős járványügyi kockázatot jelentenek; • versenyelőnybe kerülnek a szabályosan működő vállalkozásokkal szemben; • eltitkolt jövedelemre tesznek szert; • adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek.

41. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!