T ercier szektor / s zolgáltatás

1. Tercier szektor / szolgáltatás

2. A világgazdaságban termelt érték 60%-a • Munkavállalók több mint 1/3-a • Nem állít elő új anyagi javakat, de alapvető feltétele a gazdaságnak és a társadalmi életnek.

3. A tercier ágazatok súlya a világ országainak GDP-jében, %, 2009 (Forrás: CIA World Factbook alapján szerk.: Pirisi G.

4. A szolgáltatások szerepe egyre nő • - az anyagi javak előállítása jó minőségű háttérszolgáltatásokat kíván (beszállítók, bank...) • - a növekvő társadalmi igény(utazás, oktatás, szórakozás...)

5. A tercier szektor ágazatai • A. Gazdasági szolgáltatás • közlekedés, szállítás • távközlés, posta • Kereskedelem pénzügyi, banki, biztosítási szolgáltatás • idegenforgalom

6. B. Társadalmi szolgáltatás • oktatás • orvosi ellátás • kultúra • közigazgatás • államigazgatás • rendőrség • katonaság • bíróság

7. A szolgáltatások háttere az infrastruktúra • 1. anyagi infrastuktúra – tecnikai, műszaki feltételúthálózat, víz-, gáz-, csatornahálózat, elektromos hálózat, telefon...kórház, iskola... • 2. intézményi infrastuktúraa működéshez szükséges törvényi, jogi háttér • 3. humán infrastuktúraszaktudás, képzés...

8. A világ legnagyobb éves bevételét produkáló vállalata (USA - kereskedelem) Törökország

9. Turizmusa harmadik legjelentősebb gazdasági ágazat • (olajipar 1. és a gépkocsigyártás 2. mögött) • a világ összes GDP-jének közel 15%-át produkálva. • Kiemelkedő, ahol:kedvező természeti adottságok, kiemelkedő jelentőségű látnivalók (kulturális és építészeti örökség) • Tömeges turizmus kialakulása – újkori jelenség

10. 2009-ben a turistaérkezések száma megközelítette a 900 millió főt(több mint fele Európa országaiban) • A bevételek összege elérte a 850 milliárd dollárt.(szintén Európa állt az élen közel 500 milliárd dolláros bevételével) • Európát mindkét mutatóban Ázsia követte Harmadik az amerikai kontinens majd Óceánia és Afrika következett. • A belföldi turizmusban kb. 2 milliárd ember vett részt. • 2001. szeptember 11. és a válság kissé visszavetette a fejlődést

11. Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek • Munkalehetőség • Serkenti az élelmiszeripart, építőipart,közlekedést, kereskedelmet • Szükségessé teszi az állandó infrastruktúrális fejlesztést, színvonal emelést

12. Turista célpontok • Európában a mediterrán térség a vezető (kulturális és építészeti örökség) Ezt követi Nyugat-Európa • Vonzó még Északkelet-Ázsia (elsősorban Kína), • És Észak-Amerika és Közép- és Kelet-Európa is. • 2009-ben Franciaországban regisztrálták a legtöbb turistaérkezést,majd az USA, Spanyolország, Kína, Olaszország, Nagy-Britannia, Törökország, Németország, Malajzia és Mexikó következett; e tíz ország együttesen mintegy 400 millió látogatót fogadott.

13. A turizmusból származó bevételek – Tankönyv ábra • Az első helyet itt az USA foglalja el • Az előző országok eredményesek -kivéve, hogy Malajzia és Mexikó helyett Ausztrália és Ausztria került be az első tízbe. • Az egy főre eső érkezéseket vizsgálva, a kis népességű, de jelentős számú turistát vonzó európai miniállamok, karibi és indiai-óceáni trópusi szigetek állnak az élen

14. Turistaküldések száma • Azok az országok, ahol a lakosság mobilitási hajlama megfelelő mértékű szabadon felhasználható jövedelemmel párosul • Földünk legfejlettebb vagy dinamikusan fejlődő országainak sajátja (USA, Kanada, Japán, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország)

15. Változatos programok! • Városnézéstől a vadvízi evezésigGyógyturizmustól az egzotikus szafarikig

16. Kommunikációs ágazatok,távközlés • A kommunikáció ágazatai közül a dinamikusabb fejlődést a távközlés produkálja, napjaink társadalmai fokozatosan információs társadalmakká alakulnak át.

17. Az információ áramlása - távközlés • Tömeges • Nagyon gyors • Mobil technológiák, számítógépes hálózatok műholdas kapcsolatok • szinte a Földünk valamennyi pontján

18. „Az információ hatalom” • A gazdaság szereplőinek elengedhetetlen(befektetési lehetőségek, akciók, hirdetések...) • Az információs gazdaság a fejlődés alapja • Ehhez fejlett technika pénz tudás kell. • Óriási különbségek!A hátrányos helyzetűek még jobban lemaradnak!

19. Mobil távközlés • Amobiltelefonok száma meghaladja a 4,6 milliárdot.(a világ össznépességének 67,6%-a) ( de, sok felhasználó több készülékkel is rendelkezik), • Hongkong, Olaszország, Oroszország, Észtország, Litvánia meghaladja a lakosság lélekszámát (sok más helyen is 80-90%-os „lefedettség”) • (E terén kevéssé mutatkoznak meg a gazdasági fejlettség különbségei, hisz a kiemelkedő mutatóval rendelkező országok között egyaránt találunk kiemelkedő fejlettségű (pl.USA, Brazília, Franciaország, Japán), és fejlődő országokat is (Argentína, Peru, Chile, Venezuela, Algéria). • Csekély lefedettségű országok között is találhatók dinamikusan fejlődő gazdaságú államok (India, Kína), de elmaradott, fejletlen gazdaságok is (Azerbajdzsán, Egyiptom, Libanon))

20. PC-k eladása • 1981 óta folyamatosan növekszik • Tömegtermék • Versenytársai jelentek meg: okostelefon, iPad ...

22. Internet-felhasználók száma 450%-kal bővült az elmúlt tíz évben • Észak-Amerika áll az élen, ahol a lakosság több mint 3/4-e internetezik. • Majd Ausztrália és Óceánia következik 61,3%-os felhasználói aránnyal. • Európa az összlakosság 58,4%-a internetezik. • A legalacsonyabb adatokat Afrikában regisztrálhatjuk, itt nem éri el a 11%-(Viszont a fejlődés lehetősége éppen itt a legnagyobb)

23. Közlekedés • Közlekedés-szállítás nélkül nincs világkereskedelem. • A legnagyobb infrastruktúrális igényű szolgáltatás • A keresők 6-8%-át foglalkoztatja a fejlett világban.

24. A közlekedés ágai • Szárazföldi, légi és vízi közlekedés • Áru-, és személyszállítás • Jelentőségük függ az ország fekvésétől, nagyságától, településhálózatától.... • Tükrözi a gazdaság fejlettségét

25. Légi közlekedés • A nagy távolságú országon belüli vagy országok közötti kapcsolatokban • Kiemelkedő nagy kiterjedésű országokban(USA, Kanada, Oroszország, Kína, Ausztrália) (belföldi forgalom!) • Fontos a szigetországok kapcsán (Nagy-Britannia, Izland, Japán stb...) (Szembetűnő Izland esetében, ahol a légi közlekedés mintegy 40%-kal járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.)

26. Légi közlekedés • Ez a közlekedési forma a leggyorsabb és a legkényelmesebb, ugyanakkor a legdrágább is. • a személyszállításban óriási jelentőségre tett szert.Az áruszállításban csak a kis tömegű, nagy értékű, romlandó vagy élőáru szállítása gazdaságos repülővel.

27. A legnagyobb repülőterek • Utasforgalom alapján(Atlanta, London, Peking, Chicago, Tokió, Párizs, Los Angeles, Dallas, Frankfurt am Main, Denver, Madrid, New York, Hongkong, Amszterdam, Dubai) • Áruforgalom alapján (Memphis, Hongkong, Sanghai, Incheon, Párizs, Anchorage, Lousville, Dubai, Frankfurt am Main, Chiba)

30. Vízi közlekedés: Tengeri közlekedés • Az áruszállításban fontosabb,a személyforgalomban kisebbszerep (luxushajóutak) • Az áruszállításban a nagy tömegű, nem romlandóáruk (ásványkincsek, energiahordozók, iparcikkek) nagy távolságra történőszállításában jelentős.

32. Konténerkikötő - Hamburg Hat méteres konténer

33. Olcsó zászlók szolgáltatása • Más országok állampolgárainak tulajdonában levő hajók bejegyzése • olcsó bejegyzés, a biztonsági követelmények alacsony szintje, a személyzet alacsony bérszintje, az enyhe adózási feltételek. • A legnagyobb hajóflottával rendelkező államok között számos kis területű és népességű, gazdaságilag kevésbé fejlett országot (Panama, Libéria, Bahama-szigetek, Málta, Ciprus, Antigua és Barbuda, St. Vincent és Grenadine) vagy saját önkormányzattal rendelkező függő területet (Marshall-szigetek, Bermuda, Kajmán-szigetek) találunk, amelyek így jutnak jelentős bevételekhez.

34. Belvízi (folyami, tavi) hajózás • Az áruszállítás nem kap kitüntetett szerepet • A személyszállítás – különösen az állóvizek esetében – helyenként jelentősebb • A folyami áruszállítás csak ott jelentős, ahol - összefüggő természetes víz- vagy mesterséges csatornarsz.- hosszú távú, átrakodásmentesszállítást biztosít- vízmélység megvan- és kevés a hordalék Rajna

36. Európában ilyen jelentős víziút a Duna-Majna-Rajna vízrendszer (1992), amelyen a kontinens belvízi teherforgalmának meghatározó hányada bonyolódik • Dél-Amerikában az Amazonas, • Észak-Amerikában a Szent Lőrinc víziút, • Kína és Oroszország (Volga rendszer)nagy folyamai is.

38. Ro-ro forgalom (roll-on-roll-off) • Vízi úton kamionok, vasúti kocsik szállítása • Növeli a vízi közlekedés jelentőségét is Bajai Ro-ro kikötő

39. Szárazföldi közlekedés • Vasúti és a közúti közlekedés • személy-, és áruszállításban is fontosak • Földünk legtöbb országában jelen vannak, technikai színvonalukerősen eltérő.

40. Szárazföldi fuvarozásban ma a vasút játssza a vezető szerepet Előnye: olcsóbb, a környezetet kevésbé szennyezi, Hátránya : lassúbb (teherszállítás!) Színvonalát jelzi: - kettős vágányú és villamosított vonalak hossza - kocsik műszaki állapota - menetsebesség - állomások áteresztőképessége - menetrend pontossága

41. A vasút válsága 1980 körül csökkent a jelentősége Megoldás: 1. Különpályás, modern expresszvonatok (pl. TGV) Sebességük messze túlszárnyalja a 200 km-es óránkénti sebességet. Fejlesztésükben a japánok jártak az élen, és Nyugat-Európa 2. Kombinált szállítás

43. Kombinált szállításRo-la forgalom – gördülő országút • Gazdaságos • Környezetbarát • Gépkocsivezetők számára jobb Ferencváros

44. Közúti közlekedés • Előnye: nincsenek pályához kötve háztól házig szállíthatják az árukat, a menetrend sem köti őket • Hátránya: drága (autópálya, benzin), környezetszennyező

45. Kereskedelemvilággazdaság egyik mozgatórugója • Kapcsolat termelés-fogyasztás között • Világpiac • Önellátó országról napjainkban nem beszélhetünk • A legtöbb ország pedig rendelkezik olyan termékekkel, amelyekből jelentős felesleget termel, és azt a világpiacon értékesíti.

46. Belkereskedelem • Felértékelődik napjainkban, köszönhetően a nagy kereskedelmi láncolatok dinamikus, egyre több országot behálózó terjeszkedésének is. • E nagyvállalatok némelyike olyan jelentős bevételt produkál, amely meghaladja egy közepesen fejlett ország éves költségvetését. (Wal-Mart Stores-t éves tervezett bevétele meghaladja a 400 milliárd dollárt, amely több, mint a világgazdasági rangsorban 29. helyen álló Kolumbia évi összes GDP-je)

47. Árverseny • Bevásárlóközpontok – hipermarketek- munkahely, beruházás, piaca termelőknek- nagy tömegben vásárol a gyártótól- leszorítja az árakat- hatékony logisztika- nagy árubőség- akciók – gyakran beszerzési ár alatt !- megváltozott vásárlási, fogyasztási szokások • Kisebb üzletek – tönkre mennek vagy speciális szolgáltatás

48. On-line kereskedelem • E-boltok • Az internetezők 10%-a használja, de növekszik • Kis költségigény, termelékeny • USA, Svédország – utazás, jegyek... vásárlása

49. FOC – factory outlet • Amerikai mintára kiépült bevásárlóközpontok • Az üzletet a gyártó tartja fenn, nincs közvetítő • Olcsóbb

50. Külkereskedelem • Ha semmilyen tényező sem gátolja az áruk áramlását, akkor szabadkereskedelemről beszélünk. • A nemzetállamok hagyományos feladata elsősorban a hazai gazdasági szereplők védelme. Különböző eszközökkel akadályozzák az importot, hogy megvédjék a hazai vállalkozókat a külföldi versenytársaktól. Ez az úgynevezett protekcionista gazdaságpolitika.Eszközei a vámok(az importált árukra kiszabott adók) és a kvóták(behozatali mennyiségi korlátozások). • Előfordul, hogy politikai okokból kereskedelmi zárlatot, embargót rendelnek el egy országgal szemben.