Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Nyírség Vidékfejlesztési KE Tudás alapú, piacképes és diverzifikált gazdaság létrehozása a környezeti állapot megőrzésével, térségi összefogással. Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Nyírség Vidékfejlesztési KE – Összefoglaló a térségről A(z) Nyírség Vidékfejlesztési KE területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 71,554 fő, a városokban élő lakosok száma 37,012 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 35 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 9 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Nyírség Vidékfejlesztési KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 71,554 Újfehértó 13,768 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 18 Nyíregyháza 9,026 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 5 Nyírtelek 7,134 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 8 Balkány 6,803 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 10 Fő fejlesztési prioritások száma 35 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 0 27 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Nyírség Vidékfejlesztési KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,541,114 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 8 • 2,541,114 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 1,244,446 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 977,446 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 529,223 • Leader közösségi fejlesztés • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 55,230 • Leader képzés • 6 • 254,050 • Leader rendezvény • 2 • 441,825 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 88,360 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 154,646 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 2 • 110,450 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Nyírség Vidékfejlesztési KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A működőképes mikor-, kis-, és középvállalkozások hiánya olyan alapvető probléma, mely a gazdasági és társadalmi élet valamennyi területére kihat. • A térség hosszú távú fejlődésének, versenyképességének legnagyobb akadálya, hogy a gazdasági szerkezet nem optimális. A megyeszékhelyen összpontosuló nagyvállalkozások mellett nincsenek jelen a vidéki településeken azok a kis vállalkozások, melyek egyrészről beszállítói kapacitást jelenthetnének a nagyvállalatok számára, másrészt gazdasági eredményeikből forrásokat tudnának biztosítani a helyi közélet élénkítésére, aktív résztvevői lennének a helyi közösségek fejlesztéseinek. • A térség természeti erőforrásai, földrajzi adottságai a jelenkor viszonyai között megfelelő teret képesek biztosítani a felzárkózásnak, a versenyképesség megteremtésének. Az EU források és lehetőségek kihasználásának legfontosabb eszköze – ma már egyértelműen látszik – a minőségileg is megfelelő humán erőforrás jelenléte a térségben. • A térségben megfelelő létszámú és alapképzettségű munkaerő áll rendelkezésre, mely a munkaerőpiac igényeihez szükséges képzésekkel és átképzésekkel alkalmassá tehető egy prosperáló gazdaság igényeinek kielégítésére, melyhez a képzési kapacitások helyben rendelkezésre állnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Nyírség Vidékfejlesztési KE – A stratégia alapvető célja A Nyírség Helyi Közösség legfontosabb célja a helyi gazdaság megerősítése, annak érdekében, hogy az itt élő emberek életminősége javuljon, a fejlett térségekhez hasonló szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez jusson. A vidékfejlesztés eszközrendszere alapvetően a helyi mikro-, és kisvállalkozások erősítésén keresztül tudja ezt biztosítani, oly módon, hogy segíti e vállalkozások alapítását, a meglévők piacképességének javítását, azok diverzifikálásával és a gazdálkodás feltételeinek javításával. E célok eredményes végrehajtása csak a térségben rejlő humánerőforrás kihasználásával, folyamatos, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó fejlesztésével lehetséges. Egy széles alapokon nyugvó gazdasági fejlődés, és életminőség javulás elképzelhetetlen a leszakadó rétegek, periférián élők és halmozottan hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése, programba való bevonása nélkül. A HVS komoly figyelmet szentel a nyírségi táj sajátosságainak – épített örökségünk, természeti értékeink és kulturális hagyományaink - megőrzésére, bemutatására a környezeti állapot fenntartására és javítására. Építünk arra a partnerségben rejlő erőre, mely a helyi közösség szereplőinek összefogásában rejlik, és reményeink szerint hosszútávon életformává, a gondolkodás meghatározójává válik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Nyírség Helyi Közösség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén helyezkedik el. A közösség két statisztikai kistérség (nagykállói, nyíregyházi) területét fedi le, és annak valamennyi települését magába foglalja. A Helyi Közösség települései: Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nagycserkesz, Sényő, Nyírpazony, Nyírtura, Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Kállósemjén, Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri és Érpatak. A térségben 18 település, azon belül 5 város helyezkedik el. A megye sajátosságaitól eltérően nem az apró falvas település szerkezet a jellemző, hisz valamennyi település mérete meghaladja az 1500 fős lélekszámot – kivéve Sényő és Biri, de ezek lakossága is 1450 fő felett van. Négy olyan nagy település van, melynek lélekszáma meghaladja az 5000 főt, ezek között megtaláljuk Nyíregyházát – a megye székhelyét – melynek lakossága meghaladja a 110 ezer főt, de e mellet van két olyan városa is a közösségnek (Újfehértó, Nagykálló), ahol több mint 10 ezer ember él. Nyíregyháza és Nagykálló népsűrűsége meghaladja a 120 fő/km2-t így ezek a települések, bár a Helyi Közösség tagjai, de csak tanyás területeikkel tudnak részt venni a programban. Az akcióterület nagysága, mint egy 1139 km2, melyen 192 ezer ember él, ebből – Nyíregyháza és Nagykálló lakosságának jelentős része – 120 ezer ember nem érintett az EMVA 3-4 tengelyének programjai kapcsán. Összességében a lakóterület népsűrűsége 168 fő/km2, de a támogatható célterület népsűrűsége nem éri el a 80 fő/km2-t. A térség fekvése rendkívül kedvező, hisz itt halad át az V. számú Európai Korridor, melynek köszönhetően komoly közlekedési infrastruktúrák haladnak át a térségen (M3 autópálya, 4-es, 41-es, 36-os, 38-as főútvonalak, Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhogy vasúti fővonal). Nyíregyháza, mint megyeszékhely a helyi közösségnek is meghatározó gazdasági társadalmi formáló ereje. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Emellett vannak olyan mikro központjai is a térségnek, melyek szintén rendelkeznek gazdasági potenciállal, és hagyományosan meghatározói közvetlen környezetüknek (Nagykálló, Újfehértó, Balkány, Nyírtelek). Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy az Észak-Alföldi régió központja (Debrecen) is egy 50 km-es körön belül van, így a két nagyváros gazdasági és társadalmi hatása erőteljesen érvényesülhet az elkövetkező években. A térség többi települése azonban erőteljesen mutatja az elmaradott térségek sajátosságait, magas munkanélküliség, kis- és középvállalkozások hiánya, alacsony jövedelem szint, infrastrukturális hiányosságok, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság magas aránya, etnikai és kisebbségi problémák. A megye egészéhez hasonlóan jellemző erre a térségre is a műemléki és kulturális örökség magas aránya, melyre az elmúlt években csak kevés figyelmet és befektetést sikerült fordítani. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A Nyírség Helyi Közösség környezeti állapotát alapvetően az adottságai, az itt folytatott emberi tevékenység hatásai és az éghajlati tényezők határozzák meg. A térséget a nyírségi síkság alapvetően homokos területei jellemzik, melyeket természetes képződmények (hegyek, nagy vízfolyások) nem szabdalnak fel. Ennél fogva jelentős tevékenységet kell kifejteni a talajerózió megakadályozására, melyet elsősorban a szél, és a csapadék idéz elő. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években az országos átlagot meghaladó erdősítés indult meg, de az is igaz, hogy a rendszerváltást követő privatizáció és a megélhetési bűnözés következtében hosszú időre eltűntek a fasorok az utak, vízfolyások és vasutak mentén. Ezek helyreállítása már megkezdődött, de még jelentős adósságunk van a természettel szemben. A térség jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat, melyen belül kimagaslóan nagy a zöldség és gyümölcstermesztés aránya. A gyümölcs ültetvények (alma, meggy) hosszú időre meghatározzák a környezet állapotát és a térség képét. Ma már viszonylag kevés az elhanyagolt ültetvény, és ugyan ez mondható el a szántóföldek művelésével kapcsolatban is. Az is jellemzővé vált, hogy a termelők – talán a támogatási rendszereknek köszönhetően is – törekszenek a környezettudatos gazdálkodási formák alkalmazására. Azonban az elmúlt évtizedek nagyüzemi technológiái jelentős és maradandó károkat okoztak a természetben. A műtrágyák, és növényvédő szerek szakszerűtlen használata tartósan fertőzte és mérgezte a talajt és a viszonylag magasan fekvő talajvíz készleteinket is. Az állatállomány drasztikus csökkenése, nem csupán az ágazatot gyengítette, hanem természetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is tapasztalható. A rét, legelő hasznosítás - ezáltal művelése – minimálisra csökkent, így ezek a területek elhanyagolt képet mutatnak, mind esztétikai szempontból mind környezetvédelmi szempontból művelésük elengedhetetlen lenne. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Az ipari termelés alapvetően a két nagyváros Nyíregyháza és Nagykálló térségébe összpontosult, így ez csupán kisebb károkat okozott a természetben. Egyébként is olyan tevékenységek működnek, melyek káros anyag kibocsátása minimális. Összességében elmondható, hogy – ha nem is egy érintetlen környezetről van szó – az emberek számára élhető és hosszútávon fenntartható környezetet örököltünk, és tudunk tovább adni. Természeti értékeink igen nagy számban vannak, melyek megőrzése, fejlesztése és bemutatása nagyon fontos feladat. Jelentős a közösség területén a NATURA-2000 területek aránya, melyre a termelők és önkormányzatok is nagy figyelmet fordítanak. Vannak olyan természeti értékeink, melyek szakmai és turisztikai értéke is felbecsülhetetlen – Újfehértói orchideás rét, jégkorszaki löszfal, Kállósemjéni Mohos tó, Napkori erdők, Nagykállói Harangod, Nyíregyházi Sóstó, Császárszállási Nagyvadasi tó, balkányi ezeréves mamut fenyő, bokortanyák stb. –ezzel együtt ezek megőrzése és bemutatása kötelességünk. Jelentős a mélyrétegi édesvíz készlet is, mely Újfehértó, Geszteréd és Érpatak területei alatt található. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Nyírség Helyi Közösség 18 települése két statisztikai kistérséget fed le. A Nagykállói kistérség 2007. december 31.-ig teljes egészében a leghátrányosabb 48 kistérség közé tartozott. A kistérségek besorolásáról szóló 2007. évi 67/2007. (VI. 28.) számú Országgyűlési Határozat alapján elfogadott 311/2007. (XI. 17.) számú Kormány rendelet értelmében azonban ez a kistérség is kikerült a kedvezményezetti körből. Természetesen, mindkét statisztikai kistérségben vannak olyan társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések melyek, ha nem is a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatási forrásaiból, de felzárkóztatásra szorulnak. Ilyen települések: Szakoly, Geszteréd, Bököny, Biri, Érpatak, Balkány, Sényő, Nagycserkesz. Gazdaságukra a mezőgazdaság túlsúlya jellemző, a kevés helyi mikor-, és kisvállalkozás 90%-át e tevékenység adja. Más típusú tevékenység alig-alig található, lakossági szolgáltatások nem működnek, piacra termelő ipari üzemek elvétve vannak. Az első hat település a nagykállói kistérség része, ahol a kistérség leghátrányosabb kategóriába való besorolását Nagykálló elmúlt években bekövetkezett rohamos fejlődése akadályozta meg. Sényő és Nagycserkesz a nyíregyházi kistérségben lévő két olyan település ahol jelentős lemaradás tapasztalható még a térség többi településéhez is. A városi ranggal rendelkező Balkány bár az elmúlt években jelentős infrastrukturális fejlesztéseket indított el, lemaradását még így sem volt képes behozni, munkanélküliségi gondjairól már nem is beszélve. A többi település munkanélküliségi helyzete jelen gazdasági körülmények között csak hosszú távon és céltudatos munkával lesz kezelhető, és ehhez kell az is, hogy a térség nagy településeinek munkahelyteremtő képessége jelentősen javuljon. E hátrányos helyzetű települések infrastrukturális lemaradása igen jelentős, még is célszerű átgondolni, hogy milyen jellegű épített infrastruktúrák kerüljenek fejlesztésre, milyen szolgáltatások működjenek a településeken. Ehhez elengedhetetlen egy ésszerű kistérségi együttműködés kialakítása, kistérségi és vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, és annak céltudatos végrehajtása. Balkány kivételével a településeken nem működnek funkcionálisan alkalmas közösségi terek, és a köz-, és közösségi szolgáltatásokat biztosítani képes intézmények. A kistérségek települései közötti feladatmegosztás alapján létrejövő stratégia szellemében ezeket az intézményeket és létesítményeket kell haladéktalanul megépíteni annak érdekében, hogy az itt élő emberek érezzék a település helyét és szerepét, és ez által a települések lakosságmegtartó ereje nőjön és megmaradjon. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Természetesen ehhez elengedhetetlen a helyi vonalas infrastruktúrák fejlesztése is, amely szintén igen hiányos elsősorban a szennyvízkezelés, és helyi úthálózat vonatkozásában. Bár a települések alapvetően víz, villany és gáz ellátása megoldott, de sok esetben a földrajzi és társadalmi perifériákon élő lakosság számára még ma sem elérhető. Ezért az esélyegyenlőség megteremtése ezeken a településeken fokozott súllyal esik latba. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 11% Építőipar 28% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 10% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 6% Építőipar 16% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 24% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 12.0%, ami 3.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 12.0% • Változás 2003-hoz képest 3.7 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség foglalkoztatási helyzetét alapvetően meghatározza a mikro-, kis-, és középvállalkozások gyenge állapota, valamint azok térbeli elhelyezkedése. A munkaképes lakosság egy jelentős része Nyíregyházára és Nagykállóba ingázik naponta, sőt a lakosság egy része az 50 km távolságra lévő regionális központot, Debrecent választja megélhetése színhelyéül. A kis települések vállalkozásainak munkaerő felszívó ereje minimális, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 10% alatti aránya messze elmarad az ágazat térségben betöltött szerepétől. A foglalkoztatás nagyságrendileg három területen összpontosul megközelítően 25-25%-os arányban. A feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatások, valamint a közigazgatás (önkormányzati szféra) területén a foglalkoztatottak több mint 80%-a tevékenykedik. Mindezen lehetőségek azonban csak arra elegendőek, hogy az átlagos munkanélküliség éppen 13% alá csökkenjen, de a rendszer tartósan nem képes kezelni a halmozottan hátrányos helyzetűek problémáit. Különösen nagy probléma, hogy a térségben ma már generációs tényezővé vált a munkanélküliség, a rendszerváltozás óta felnőtt egy nemzedék, aki már mintaként éli meg a szülők munkahely nélküli, esetleg alkalmi vagy feketemunkából tengetett életét, és társadalmi helyzete, képzettségi szintje miatt maga is képtelen kitörni ebből. Ezt az állapotot fokozza a térségben élő kisebbségek 12-15 %-os aránya, akiknél ezek a problémák még súlyosabb formában jelentkeznek. Az egyetlen megoldásnak számukra - még tartósan - a köz és közhasznú munkák látszanak, de ezek a programok sem tudják kezelni a tartós munkanélküliek egyre növekvő számát. A foglalkoztatási gondok másik szegmense az alulképzettség, mely a rendszerben lévő munkanélküliek közel 70%-át hozzák hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon. Az egyetemet, főiskolát végzettek aránya csupán 5% körüli az országos 10%-os átlaggal szemben. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A szakképzett, képzésre és átképzésre alkalmas lakosok száma alig éri el a 36%-ot, ami további problémákat fog generálni az elkövetkező időkben. A 8 általánost, vagy attól kevesebbet elvégzők aránya 58%, a 46%-os országos átlaggal szemben. Az ő foglalkoztatásuk és képzésük a jelenlegi rendszerben lehetetlennek látszik. A magas munkanélküliség, és alacsony képzettség mellett további gondot jelent a családi jövedelmek mélyen országos átlag alatti szintje, amit tovább ront, hogy az egy keresőre jutó eltartottak száma viszont igen magas. Egy ilyen munkanélküliségi szint mellett erősebben érvényesül a szegregáció, az esélyegyenlőség hiánya, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek olyan munkavállaló kategóriák, mint a nők, kisebbségek, 45 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, illetve a tanyán és külterületen élők. Az ő érdekeikért való küzdelem, megélhetési feltételeik megteremtése a Helyi Közösség egyik fontos feladata kell, hogy legyen az elkövetkező években. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 9 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 34%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Nyíregyháza székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 5 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 6,443 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 34% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Flextronics International Nyíregyházi Üzem • Nyíregyháza • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • 2,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. • Nyíregyháza • 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 1,933 3 • Electrolux Lehet Kft. Nyíregyházi Üzem • Nyíregyháza • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 900 4 • Benetton Ungheria Kft. • Nagykálló • 1822 Felsőruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 381 5 • Dunapack Zrt. • Nyíregyháza • 2125 Egyéb papírtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 297 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • HM Arzenál • Nyírtelek • 2851 Fém felületkezelése • 231 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Phoenix Légrugó Technológia Kft. • Nyíregyháza • 2513 Egyéb gumitermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 213 8 • Kálmánházi Baromfifeldolgozó Kft. • Kálmánháza • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 210 9 • ISV ZRT. • Nyírtelek • 1571 Haszonállat-eledel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 147 10 • TESZOVÁL KFT. • Nagykálló • 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés • Egyéb szolgáltatás • 131 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség gazdasági potenciálját, alapvetően a két kistérségi központ Nyíregyháza és Nagykálló határozza meg, akik nem célterületei a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek. E két településen működik az a néhány nagy és középvállalkozás, mely meghatározó szerepet tölt be a térség jövedelem termelésében és a foglalkoztatásában. A Benetton Ungheria (Nagykálló), a Flextronic, a Michellin és az Elektrolux (Nyíregyháza) azok a vállalkozások, melyek jelentős beszállítói kapacitást is képesek indukálni. A térség kis-, és közép vállalkozásainak állapotára jellemző, hogy sajnálatos módon nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, így e vállalatok beszállítói igényeit térségen kívüli vállalkozások oldják meg. Tradicionálisan érvényes, hogy a megélhetés legfőbb forrása a megyében a mezőgazdaság, melyre az elaprózódott birtokszerkezet jellemző, így jövedelem termelő képessége is minimális. A 200 körüli mezőgazdasági vállalkozás – és a hozzá kapcsolódó 22 708 őstermelő - a vállalkozói szektor 8%-át teszi ki, és igen magas arányban gyümölcs-, zöldség- és dohánytermesztéssel foglalkozik. Sajnos az ágazatra jellemző, hogy kedvezőtlen a faj, és fajta összetétel, és az alkalmazott technológia jelentősen csökkenti a piaci versenyképességet. Az 1980-as évek kimagasló állatállománya minimálisra csökkent, különösen a szarvasmarha esetében. Ez a tény a szántóföldi növénytermesztés piaci pozícióit is meggyengítette, és a legeltetés visszaszorulásával a környezet állapotát is lerontotta. A mezőgazdasági feldolgozóipar alapvetően a zöldség, gyümölcstermesztésre épült, de az innovatív termelési technológiák hiánya, a K+F tevékenység alacsony szintje csak kevés hozzáadott értéket képes realizálni. Az Újfehértói Kutató Intézet, a Nyíregyházi Főiskola, valamint a szaktanácsadói hálózat lehet az a bázis, mely összefogva a termelőkkel változtathat ezen a helyzeten. Az ipari termelés szerkezeti állapotára is jellemző, hogy nagyon kevés a hatékonyan működő mikro-, és kisvállalkozás, és nagyszámban vannak jelen azok a kényszervállalkozások, melyek még tulajdonosaik számára sem képesek megélhetést biztosítani. A kevés kisvállalkozás összetételére az élelmiszer feldolgozás, az építőipar, a fémfeldolgozás és a kereskedelem a jellemző. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Nem működnek a településeken azok a kisipari szolgáltatások, melyek a lakosság igényeinek kielégítése mellett egy biztos megélhetést jelenthetnének az ott élők számára. Mindezen anomáliák egyik legfőbb oka, hogy a szakképzés területén komoly lemaradásaink vannak, és a hiányszakmákra koncentrált rugalmas képzési rendszer nem működik. A turisztikai ágazatban működő vállalkozások alapvetően Nyíregyházára koncentrálódnak, a vidéki területek turisztikai kínálata minimális, pedig jelentős tartalékaink mutatkoznak a vadász, lovas, horgász, egészség és gasztronómiai turizmus területén, melyeknek szintén leggyengébb láncszemei a jól képzett turisztikai szakemberek. A banki szolgáltatások a városokra koncentrálódnak, valamennyi településünkön működik valamilyen pénzintézet, az ATM szolgáltatás területi lefedettsége minimális. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 17 Sporttal kapcsolatos tevékenység 39 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 50 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 30 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 30 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Általánosan megállapítható az a tény, mely a Nyírség Helyi Közösség területére is jellemző, hogy a magyar társadalmi berendezkedés elmúlt évtizedei nem igen szolgálták a magyarországi non-profit szektor kialakulását és fejlődését. Ennek megfelelően jelen állapotában még nem tudja betölteni azokat a szerepköröket, melyeket a társadalom ma már egyre jobban elvárna tőle. A Nyírség Helyi Közösség 18 településén (Nyíregyháza és Nagykálló belterületei nélkül) 230 – 250 civil szervezet működik, melyek a társadalmi gazdasági élet szinte valamennyi területét lefedik. Ezek a szervezetek azonban, olyan nehéz anyagi körülmények között végzik munkájukat, hogy az eltelt 10-15 évben nem voltak képesek meghatározó szereplőivé válni szakterületeiknek. Finanszírozásukat alapvetően az önkormányzatok vállalták fel. A valóban nagyobb hatásfokkal, és érdekérvényesítéssel rendelkező szervezeteink elsősorban Nyíregyházán működnek, és reményeink szerint fejtenek ki majd olyan hatást, mely a vidéki szervezetek megerősödéséhez vezethet. Számos olyan civil szervezetünk működik, melyek alapvetően a tanyás térségek hagyományainak megőrzését, a tanyai élet megújítását tűzték zászlajukra. A Környezetvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás, és oktatás területén működő szervezeteink száma közel 70, akik alapvetően az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában vesznek részt, sőt ezen szervezetek jelentős része önkormányzati alapítású szervezet. A kutatásfejlesztéssel, település-, és gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezeteink talán a legjelentősebbek, hisz ők a többcélú önkormányzati társulások munkájában résztvevő társadalmi szervezetek, illetve az Újfehértói Kutató Intézethez kapcsolódnak és jelentős hozzáadott értéket tudnak felmutatni a térségi innováció területén. A polgárvédelem és közbiztonság területén tevékenykedő szervezetek az önkéntes tűzoltó, polgárőr és polgárvédelmi feladatokat ellátó civilekből tevődnek össze. Még is a non-profit szektor legnagyobb hányadát –közel 100 szervezet- a kultúra, sport és szabadidő területén működő szervezetek teszik ki, akik képesek ma már megmozgatni a társadalom valamennyi szereplőjét, gyerektől a nyugdíjasig. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Az ő tevékenységük az egészséges életmód, a hagyomány ápolás és turisztikai tevékenység fejlesztésében mutatkozik meg. Érdekes a helyzetük az egyházaknak, akiknek a helyét a társadalom nem nagyon tudja még megtalálni és maguk is keresik a szerepüket. Erőteljes részükről az igény, hogy aktív részesei lehessenek térségünk társadalmi gazdasági felzárkóztatásának, az alapvetően hátrányos helyzetű és rászoruló lakosság problémái kezelésének, kulturális feladatok ellátásának. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 123 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 71,678 71,417 71,488 71,634 71,554 Éves változás 146 -80 -260 71 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 123 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 12% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 17% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 13% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 6% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Helyi Közösség 18 településén élő 192 ezer ember, illetve a kedvezményezett térségben élő 72 ezer ember vonatkozásában általánosan elmondható, hogy az elmúlt öt évben számuk jelentősen nem változott, egyes évek között ingadozó, eredőjét tekintve stagnáló állapot a jellemző. Elsősorban a kistelepüléseken tapasztalható a lakosság fogyása. A ’90-es évek nagy migrációs folyamatai megálltak, nem jellemző ma már a térségből történő elvándorlás, viszont a magasan képzett szakemberek egy jelentős része az ország fejlettebb részein kedvezőbb feltételeket talál, ezért ők nagy számban hagyják el a térséget. A humánerőforrás ilyen irányú mozgása kedvezőtlenül hat a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére, a versenyképesség alakulására. A térségen belüli lakossági mozgás iránya is megváltozni látszik, hisz a városokból egyre többen költöznek ki a kertvárosi, elővárosi területekre, a nyíregyházi tanyabokrok iránti érdeklődés egyre nagyobb. De a nyíregyháza agglomerációjához tartozó települések iránti érdeklődés is egyre növekszik. A lakosság, kor szerinti összetétele az országos átlaghoz hasonló, sőt attól valamivel kedvezőbbnek mondható, hisz a munkaképes lakosság aránya az átlagtól magasabb, viszont képzettségi szintje jelentősen elmarad attól. Az összlakosság kevesebb, mint fele munkaképes, és belőlük több mint 12% munkanélküli, így az eltartó – eltartotti arány rendkívül kedvezőtlen, bár az elöregedés nem igazán a térség jellemzője. Viszont az iskoláskorúak átlagot meghaladó aránya az eltartottak számát jelentősen növeli. Az élve születések magas arányában különösen a kisebbségek és a leszakadó rétegek nagy száma a jellemző, ami azért komoly gond, mert ők azok akik, nem tudják megfelelő színvonalon felnevelni és taníttatni gyerekeiket, így a perifériára szorultak, halmozottan hátrányos helyzetűek számának további növekedése várható. Ezek a demográfiai jellemzők komoly társadalmi és gazdasági konfliktusok kiinduló pontjává válhatnak, és kezelésük nagy erőfeszítéseket igényel. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A lakosság egészségügyi állapotát tekintve az ország térségei között a legrosszabb mutatókat produkálja, hisz az élettartam itt a legrövidebb, a szív és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, és az ilyen okból történő elhalálozások magasan az országos átlag felett vannak, ami a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokra, az ebből fakadó életmódra és a túlhajszoltságra vezethető vissza. Nem igazán jellemző erre a térségre a prevenció, a szabadidő egészségtudatos eltöltése. A magasan kvalifikál fiatalok elvándorlása, illetve a magas fiatal kori elhalálozás miatt sok az egyedül élő, gondozásra szoruló idős ember, akiknek csak egy részét tudja felkarolni a szociális ellátórendszer. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 11% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 0% • Mindhárom mobilhálózat 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 14 78% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség elérhetőségét biztosító nagy vonalas infrastruktúrák tekintetében az M3-as autópálya megépítésével kedvező helyzet alakult ki. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak további kapcsolódási pontokat biztosítanak a térség szereplői számára, bár ezek minősége már kívánnivalókat hagy maga után. A Győr-Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal megléte, valamint 2013-ig megvalósuló korszerűsítése minőségi feltételeket képes biztosítani, mind a személy, mind az árú szállítás számára. Nyíregyháza rendelkezik egy olyan repülőtérrel, mely minimális befektetéssel alkalmassá tehető árú-, és személyszállítást bonyolító gépek fogadására. Nyíregyházának köszönhetően térségünkben összpontosulnak mindazok az infrastruktúrák, melyek pozitív hatással lehetnek a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére. Korántsem ilyen kedvező a helyzet a térség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében, hisz a települések közötti közvetlen összeköttetést biztosító utak sem teljesen kiépítettek, a meglévő úthálózat minősége pedig nagyon rossz állapotú. Sajnálatos módon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ez az a térsége – bár meglepő – ahol a legalacsonyabb a portalanított utak aránya. A gazdasági célokat szolgáló mezőgazdasági utak rossz állapotúak és hiányosak, de hasonló a helyzet a az ipari területek megközelítését szolgáló infrastruktúra tekintetében is. A térség belső vasúthálózata csak a fővonalak mentén működik, számos település a vasúti közlekedésből ki van zárva. A turisztikai és foglalkoztatási célokat is segítő kerékpárutak csak szórványban épültek meg, elengedhetetlen lenne azok hálózatszerű megépítése, minőségi kerékpárutak létesítése. Általánosan elmondható, hogy a térségben a lakossági szolgáltatásokat biztosító ivóvíz, gáz és elektromos hálózat kiépítettsége megfelelő, bár a tanyástérségekben vannak még lefedetlen területek. Szennyvízkezelés területén még a nagyobb településeinken is hiányzik a vezetékes hálózat (Napkor, Nagycserkesz, Kálmánháza), bár az is megállapítható, hogy a lakossági rákötések arányán is lenne javítani való. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A telekommunikáció területén sajnos még mindig vannak olyan települések, ahol a vonalas telefonhálózat nem épült ki, és ez még akkor is gond, ha a mobil hálózatok teljesen lefedik szolgáltatásukkal a térséget (kivéve néhány tanyás területet). Teljesen hiányzik a valóban széles sávot biztosító internet hálózat, és komoly feladatot jelentenek az E-Magyarország pontok hálózatának bővítése is. Valóban működő, a gazdaság fejlesztését elősegítő ipari park csak Nyíregyházán működik, a vidéki területeken jelzett 14 kis ipari terület (ipari park címmel nem rendelkeznek) a gazdaságélénkítés szempontjából nem számottevő. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.16 0.03 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 12% 4% 9% 4% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balkány • Város • 6,803 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.22% • 271,454 • 0.000 • 0.000 Biri • Község • 1,473 • Közszféra • 12.00% • 292,018 • 0.000 • 0.000 Bököny • Község • 3,438 • 16.46% • 193,290 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Érpatak • Község • 1,791 • 14.90% • 196,564 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Geszteréd • Község • 1,922 • 14.46% • 253,711 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kállósemjén • Nagyközség • 4,039 • 13.60% • 326,032 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kálmánháza • Község • 2,001 • 7.20% • 293,554 • 0.000 • 0.047 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kótaj • Község • 4,531 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.32% • 366,641 • 0.006 • 0.000 Nagycserkesz • Község • 1,904 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 17.46% • 205,404 • 0.000 • 0.000 Nagykálló • Város • 281 • 11.99% • 427,866 • 0.065 • 0.000 • Közszféra Napkor • Község • 3,819 • 12.60% • 347,738 • 0.595 • 0.008 • Közszféra Nyíregyháza • Város • 9,026 • 5.47% • 633,514 • 0.860 • 0.189 • Közszféra Nyírpazony • Község • 3,338 • 6.78% • 478,772 • 0.000 • 0.016 • Közszféra Nyírtelek • Város • 7,134 • 8.97% • 404,228 • 0.194 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nyírtura • Község • 1,844 • Közszféra • 8.46% • 410,008 • 0.000 • 0.000 Sényő • Község • 1,468 • Közszféra • 15.42% • 334,759 • 0.000 • 0.000 Szakoly • Község • 2,974 • 14.10% • 316,092 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újfehértó • Város • 13,768 • 8.38% • 326,537 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések egy mondatos jellemzése 1/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliek magas részaránya a település kereső korú lakossága körében. A település 24 élő tanyáján az infrastruktúra részleges, vagy helyenként teljes hiánya.” • „A településen hagyománnyal rendelkező fémipari üzemek nagyfokú és képzett humánerőforrással rendelkező szakemberei és üzemei által képviselt nagyfokú gazdasági potenciál.A létrejött ipari park kedvező fekvése, jó szakemberellátottsága,nagy szakértelemmel rendelkező vállalkozásvezetők az ipari park területén. Élelmiszerfeldolgozó ipar fejlesztési lehetősége.” • Balkány • „Munkahelyek teremtése” • „Az autópálya 10 km-re van, s a leendő vállalkozások számára előnyös feltételek mellett terület biztosítása.” • Biri 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 2/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvíz-hálózat kiépítetlensége, infrastruktúra-hiány, a lakosság elöregedése, munkaerő-hiány, munkahely-hiány, a kisebbségek lélekszámának emelkedése, szociálisan rászorultak létszámának emelkedése, a pályázatok nem arányos támogatása.” • „Munkahely-teremtés, infrastruktúra-fejlesztés, átképzések az alulképzett lakosság részére.” • Bököny • „Munkanélküliség, bűnözés, a leromlott infrastruktúra, valamint a hiányos tömegközlekedés.” • „A két megyeszékhely közelségéből és a két kistérségi központ közelségéből adódó lehetőségek, a turizmus-fejlesztés, valamint a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése.” • Érpatak 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 3/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzat épületeinek állaga nem megfelelő. Civil szervezetek fentarthatósága nehezen megoldható. Nincs ipari tevékenység. Magas a unkanélküliek száma. Településen magas a HHH családok száma.” • „Ipari tevékenység szorgalmazása, munkahelyek teremtése.” • Geszteréd • „A foglalkoztatók hiánya, azaz a munkanélküliség.” • „A mezőgazdasági termelő tevékenység, és az arra épülő élelmiszer-feldolgozás nyíregyházi, nyírbátori termelő vállalatoknak bedolgozói (alvállalkozói) háttér biztosítása. A Kállay kastély és park hasznosítása. A Mohos-tó természetvédelmi területének turisztikai célú hasznosítása.” • Kállósemjén 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 4/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az elavult panel iskolaépület felújítása. Bentlakásos szociális intézmény létrehozása, ezzel munkahelyteremtés. Külterületi szennyvízhálózat fejlesztése. Intézmények akadálymentesítése. Polgármesteri Hivatal számítógépparkjának korszerűsítése.” • „EU pályázati lehetőségek kihasználása tekintettel arra, hogy saját erő fejlesztési lehetőségünk nincs.” • Kálmánháza • „Oktatási intézmény infrastruktúrájának elmaradottsága.” • „Uniós pályázatokon való részvétel.” • Kótaj 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 5/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliségi és gazdasági elmaradottság, mély szegénység, szociális segélyezés magas szintje, külterületi portalanított utak hiánya, kevés vállalkozás, munkahelyhiány, önkormányzati földterület-hiány, önkormányzat működési hiánya, fejlesztések sajáterő hiánya, óvoda férőhely-hiány, önkorányzati épületek leamortizálódása (egészségház, kultúrház, óvoda, temető, sportpálya, EMO.).” • „Rendelkezésre álló, szabad munkaerő, kiváló minőségű földterület a gazdák tulajdonában.” • Nagycserkesz • „Nagy átmentő forgalom, kiaknázatlan turisztikai lehetőségek, alacsony foglalkoztatottság, inaktívak magas aránya.” • „M3-as autópálya közelsége miatt logisztikai kistérségi képzőközpont. Ipari park, és benne vállalkozások letelepedése, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése. Gyógyvíz-turizmus, Harangodon nemzetközi rendezvények.” • Nagykálló 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 6/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szennyvíz-elhelyezés és kezelés megoldatlansága, az általános iskola épületeinek rossz műszaki állapota. Településközpont rendezetlensége, idősek otthona épületének és környezetének rossz állaga. Ravatalozó rossz állapota.” • „Rendezvényeink népszerűsége, településünk turisztikai vonzereje, Nyíregyházához való közelség.” • Napkor • „Bokortanyák infrastrukturális elmaradottsága. Külterületek megközelíthetősége. Munkanélküliség növekedése.” • „Falusi turizmus fejlesztése, kereskedelem fejlesztése, logisztikai szerepkör erősítése, repülőtér kihasználása.” • Nyíregyháza 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 7/9 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nem tartozik a leghátrányosabb települések közé, ezért nem áll rendelkezésünkre a legnagyobb támogatási forma és emiatt sok pályázatott nem tudunk beadni,saját fórrás híánya miatt és ezek miatt az elkébzelt vidéki fejlesztéseinket nem tudjuk megvalósítani.” • „A község számára olyan pályázati lehetőség, melyeken sikeresen részt vehet, ahol csak 10 %-os önerő szükséges és nem kizáró ok az, hogy a település nem tartozik a leghátrányosabb települések közzé.” • Nyírpazony • „VEZETÉKES SZENNYVÍZ ÉS IVÓVÍZHÁLÓZAT TELJES KIÉPÍTETTSÉGÉNEK HIÁNYA. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MAGAS ARÁNYA. ALACSONY SZAKKÉPZETTSÉGŰ MUNKANÉLKÜLIEK.” • „TÉRSÉGI ÉS KOORDINÁCIÓS SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE. KERESKEDELMI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE. SZABAD MUNKAERŐ KAPACITÁS. GAZDASÁGI TERÜLETEK ELŐKÉSZÍTÉSE KIALAKÍTÁSA.” • Nyírtelek 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis